Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-23 / 249. szám
XIV. ÉVFOLYAM. 249. SZÁM 1970. OKTÓBER 23., PÉNTEK Exportra dolgoznak és bővítik a telepet Szépen fejlődik a Tronszformátor KTSZ üzeme A vártnál jobb eredménnyel Fűtenek az „új Toldiban” Kedden délelőtt került sor a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola új épületében a fűtésrendszer próbájára. A műszaki szabályok és a tervek szerint 4 órára lett volna szükség a felfűtéshez, valójában azonban már két óra múlva kellemes meleg árasztotta ed az egész épületet. Sajnos a tantermek hőmérsékletét nem tudják rendszeresen ellenőrizni, mert a hőmérő — országos hiánycikk. Kisebb szépséghibák mellett, kevés radiátorcsöpögéssel, elmondhatjuk —, a bemutatkozás sikerült. Nyitva van-e a kocsma? A megszokás nagy úr. Tudom, hogy a Csokonai utca járhatatlan, mégis arra visz a lábam. Így azután „élményeim” gyűlnek az útépítés részleteiről. Tegnap a legnagyobb domb tetején két munkás támaszkodott egy kerítés tetejére. Befelé néztek az udvarba, bírálgatták, dicsérték a szőlőt, a gyümölcsfákat, a házelejét, meg mindent. Éppen megkezdtem a dombmászást, amikor az egyik visszafordult és rám rivallt: — Nyitva van már a kocsma? — Nem figyeltem — re- begtem. — Hát milyen szeme van magának? — tették fel a költői kérdést. Egy biztos, munkaidő alatt nem szoktam a kocsmák nyitvatartását figyelni. Én nem... sz MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Onibaba. Szenvedély, szerelem, gonoszság a szamurájok idejében. Japán film. Csak 16 éven felülieknek! Kísérőműsor: Amikor én még boldog voltam. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. A Transzformátor Ktsz helyi telepe szépen fejlődik. A dolgozók száma százhetven- négyre emelkedett, akik közül 121 nő. Munkájukról és további terveikről megkérdeztem Rócz Zoltán telepvezetőt. — Az AKÖV elköltözése óta zavartalanul dolgozunk Kossuth Lajos utcai telephelyünkön — mondotta. Terveinket teljesítjük. Az első félévben főleg fénycsőfojtó készülékeket gyártottunk. A második félévben munkánk legnagyobb részét a kis transzformátorok gyártása képezi, melyeket lengyel megrendelőiknek készítünk, közéi 13 millió fórint értékben. Emellett 300 darab hegesztő trafót gyártunk, hazai rendelésekre. Üzemünk új gépi berendezésekkel gyarapodott. Korszerű cseh köszörülőgépet és 7 tekercselőgépet, valamint új szárítókemencéket kaptunk. Az ipari vásáron központunk nagyteljesítményű szovjet gyártmányú présgépet vett részünkre. — Telepünkhöz 400 négyszögöl területet vásároltunk, melyen két 25 méteres épületet építünk. Az egyik műhely- helyiség lesz, a másik raktár, amire nagy szükségünk van. Az épületeket házilag építjük, az alapozási munka már folyik. — így jövőre raktározási gondjaink megoldódnak. Jelentős részben 1971-ben is exportra dolgozunk. A dolgozók a munkakörülményekkel általában megelégedettek, de a többi körösi üzeméhez hasonló magasabb bérezést várnak, főleg az utóbbi hónapokban idekerültek, akik havi 1 ezer 100 forint kezdőfizetést kapnak. (k) KÉSZÜL A CSOBOGÓ Megérkeztek a fagyok. A város díszkútja betonozásának azonban nem árthat, hiszen megkötött az anyag. A vízszóró fejek is a helyükön vannak, s az arra járók kíváncsian találgatják, milyen is lesz a kút, ha teljesen elkészül. A bemutatkozás valószínűleg már csak tavasszal Jesz. Foto: Varga Irén Salétromfőzés a L A SALÉTROM vegyület közismert. Ha máshonnan nem is, hát a szobák faláról, ahol pusztításukat végzik. Persze, szidják is az öreg házak tulajdonosai a salétromot, pedig a város ennek köszönheti viszonylagos épségét és megmaradását a szultáni birtok volta mellett. A török 1541-ben elfoglalta Budát, s ettől kezdve Kőrös is hódoltsági terület lett. Mivel a szultán nem adományozta el a várost, s így az a saját fennhatósága alatt maradt, tőle függött a város sorsa. A hódítók hamar felfedezték, hogy az itt található mezőgazdasági kultúra mellett a másik jelentős dolog a puskapor alapanyagát képező salétrom. A salétromfőzés kezdetének idejét nem lehet megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy az 1600-as évek elején már állt az úgynevezett salét- romos ház, ahol a salétromot főzték. A készítés módjáról sem maradt fenn semmiféle adat. a készítés helyéröl azonban már igen. Egy közepes nagyságú helyiség lehetett, ahol csak néhány üst fért el. török időkben Az üstöket Budáról hozták, s azok vasból készültek. A töröknek darabonként 2—3 forintot fizetett értük a város. Persze, ezek az edények sem mindig váltak be. Volt olyan eset, amikor a nagysága nem felelt meg, s emiatt kellett visszavinni Budára. Máskor pedig igen hamar kilyukadtak, s javításukhoz — mindmáig kideríthetetlen okból — timsói vett Kőrös. A FELSZERELÉS bővítésére és az elhasznált tárgyak pótlására többször vásároltak fenyőkádakat és Kecskeméten teknőket. A salétrom tárolására zsákokat használtak, amelyek vászonból készültek. Nagy szükség volt tálakra és vödrökre. Ezeket a rimaszombatiaktól szerezte be a város. A háznál adódó kovácsmunkákat kizárólag a helybeli kovácsokkal végeztették. János kovács például két vaslapátot készített 80 dénárért, és egy metszőkést 20 dénárért. Az ezek elkészítéséhez szükséges vas egy részét Kádas Istvánnétól vették meg. A munkásoknak a védelmére szintén gondoltak, akik egy „salétrom vonó kap- czát” kaptak. A salétromos ház őrzését is szem előtt tartották. Tamás kováccsal az ablakára egy vasrostélyt tetettek, mely munka 1 forint 70 dénárba került. A VÁROS a salétrom készítéséhez embereket fogadott, akiknek bérét évenként fizették ki. 1636-ban például Tóth István és Főző Lukács egyévi bére fejenként 16 forint, 5 fertály búza, 2 forint ára hús, 3 sajt, 3 gomolyó és egy só volt. A salétrom beszolgáltatása évente 5—6 alkalommal történt. Ekkor a főbíró vagy az általa megbízottak vitték Budára kocsin. A vivők ezért rendszeresen megkapták a járandóságukat. Ezenfelül ajánlatos volt adni némi pénzajándékot a tolmácsnak, hogy ékesebben adja elő a körösiek ügyét a csausznak, hogy minél előbb bejelentse a pasánál a várakozó körösieket, a salétrommérőknek, hogy pontosabban mérjék a beszolgáltatott mennyiséget. Ez a szolgáltatás az adózás egyik formája volt, s a hadsereg ellátásán kívül a legfőbb feladat Az évenkénti adónak jelentős részét képezte a salétrom. A beszolgáltatás mértékét pénzben mérték. Erről az összegről a török nyugtát adott. Természetesen nem ingyen állította ki ezeket a bizonylatokat, hanem tetemes összegeket*kért ezekért. Fizetni kellett, mert ellenben a Amit elvesztettek a vámon, behoztál a réven TALÁN KIEGYENLÍTŐDIK Az idei időjárás alaposan keresztülhúzta a mezőgazdasági szakemberek számításait. Tóth András, az Arany János Termelőszövetkezet agronó- musa mindezek ellenére korántsem borúlátó. Bár igaz, hogy a belvíz, eső, jég és forróság sok bajt hozott, de a végén csak született eredmény. Az első „bajszerző” a belvíz volt, nem tudták elvetni a 70 hold borsót, mindössze csak 42-t sikerült elvetni, learatni. A rosszra jó jött, mert a paradicsom 50 mázsával többet 1 termett a tervezettnél holdanként. Egyedül csak a San Mar- sano paradicsom adott 20 máA vasárnapi nyitvatartásról érdeklődtünk a 150-es önkiszolgálóbolt vezetőjétől, Király Csabától. — Három vasárnap tapasztalatairól tudok beszámolni. A forgalom vasárnapról vasárnapra nő. Az első alkalommal 5 ezer 800, a második alkalommal 7 ezer 200, s legzsával kevesebbet, mint amennyit ígért. A fólia alatt termelt paprika ebben a termelőszövetkezetben is jól fizetett, 58 ezer forint bevétel helyett 90 ezer forintot sikerült a háziasszonyok és a MÉK zsebéből kiszedni.. A legnagyobb meglepetést és jövedelmet a csemegekukorica hozta. Három holdat vetettel*, holdanként 8 ezer forintos bevételre számítottak, ezzel szemben épp a dupláját hozta: holdanként 16 ezer forintot. Osztottak, szoroztak, kivontak, végül megállapították, amit elvesztettek a vámon, megnyerték a réven. f utóbb már 8 ezer forint volt a bolt vasárnapi forgalma. — öten vagyunk bent vasárnap reggel fél 7 órától fél 10 óráig. Ezt az időt dolgozóink szabadnapban is megkapják, s külön ügyeleti díjban is. A vasárnapi nyitva- tartás nekünk is megéri, de főleg a vásárlóknak ad kedvezményt — fejezte be a bolt vezetője. JUBILEUMI TANÁCSÜLÉS A városi tanács október 26-án délelőtt 9 órakor a művelődési otthon tanácstermében a tanácsok megalakulása 20. évfordulójának megünneplésére jubileumi ülést tart. A jubileumi tanácsülésen megnyitót Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizottsága elnöke mond, ezt követi Juhász Gyula „A munkásotthon homlokára” című verse, Frigyes István tolmácsolásában. Az ünnepi beszédet Szűcs Zoltán, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartja. A hozzászólások után a tanáccsal „egyidős” tanácstagokat jubileumi oklevéllel tüntetik ki. Gyermekraj z- kiállítás Szombaton, 1970. október 24-én nyílik délután 5 órakor a Művelődési Központ színháztermének előterében. Figyelmet érdemlő kiállítás, ahol az általános iskolák rajz szakköreinek munkáit látja a néző. Mennyi ötlet, milyen formaérzék és mennyi ellesett pillanat a gyerekek világából. A rajzokon kívül agyagkészítmények, szobrok, sőt mázas csempék is díszlenek a kiállítás tárlóiban. A rajztanárok és tanítványaik dolgoznak serényen, hogy a kiállítás tessék a szülőknek és a látogatóknak. Mennyi gond, mennyi ügyszeretet és őszinteség néz le egy-egy ifjú művész munkájáról. Sikere lesz ennek a rendezvénynek. Nem hiába dolgozik a tanár és tanítvány: a látnivaló gazdag. Bodor Tibor " a; CSAK FEL 10 ÓRÁIG Sikere van a vasárnapi nyitva tartásnak Szerencséje van a gimnazistáknak. Olyan szorosan kapcsolódhatnak az élő művészvilághoz, ahogy kevés vidéki isokla növendékei tehetik. Ha csak a közelmúlt kiemelkedő találkozóit soroljuk is fel, olygn neveket kell megemlíteni, mint Mensáros László, Csoóri Sándor vagy Faragó Laura. És most még egy nagyobb lehetőség. Bodor Tibor színművész elvállalta, hogy két év leforgása alatt 14 alkalommal látogat el a gimnáziumba, és előadja „Hazafias költészetünk I. Istvántól napjainkig” című előadássorozatát. Abban, hogy Bodor Tibor Nagykőrösre jön, igen nagy szerepe van a Hazafias Népfront megyei bizottságának, különösen S. Hegedűs Lászlónak, aki közvetített a művész és az iskola között. Mit tartalmaz a sorozat? Verseket és prózát egyaránt, és nemeseik korabeli alkotásokat az egyes korszakokból, hanem az adott történelmi időszakban élt személyekről szóló, később keletkezett műveket is. Az első előadás témája: város a beszolgáltatást nem tudta volna igazolni, s az élelmes adószedők esetleg kétszer is beszedhették volna az adót. Bizony, sole szarvasmarhát lehetett volna venni ezeken a pénzeken. A BESZOLGÁLTATÁS mennyisége nagymértékben függött a mindenkori politikai helyzettől. 1631—32-ben lángolt fel a Császár Péter-féle felkelés a megmaradt magyar területeken. Eszterházinak a felkelést nagyobb áldozatok nélkül sikerült elfojtania. Egyszerűen ráuszította a megyéket a parasztokra, sőt a töröktől kért' segítséget ellenük. A salétromadó 210 forint. (Egy marha 14 forintba került.) 1643-BAN RÁKÓCZI készülődik a Habsburgok ellen, s 1644 februárjában meg is indítja a támadást. A török sem tétlen. Az adó 1643-ban 339 forint, vagyis súlyban kifejezve 2815 oka, 1645-ben pedig 2280 oka (1 oka = 1,2 kg). A szultán megtiltotta Rákóczinak a további hadjáratot, s megfenyegette, hogy ha nem engedelmeskedik, rátámad Erdélyre. Természetesen ennek a fenyegetésnek csak úgy lehetett érvényt szerezni, ha van elegendő megfelelő felszerelésű katona. Pesti László (Folytatjuk) „Irodalmunk Mátyás koráig” Érdekes lesz hallani, mit tart a művész fontosnak, értékesnek irodalmunk kezdeteiből, mit lehet kiemelni a latinnyelvűség korából, vagy a Halotti beszéd idejéből, olyan alkotásokat, amelyek szólnak a ma ifjúságához is. Az első találkozóra szombaton, október 24-én, délután négy órakor kerül sor a gimnázium dísztermében. Nk. Pedagógus—Salgótarjáni Spartacus 77:46 (34:18). November elseje után nem lehet szabadtéren bajnoki kosárlabda-mérkőzéseket játszani, ezért október 17-ére előrehozták az NB III-as férfitalálkozót. A Sportotthonban a következők játszottak a körösi csapatban: Mitru (27), Danóczi (2), Ábrahám T. (16), Sz. Nagy (6), Matuska (16). Csere: Pap dr. (4), Spindelbauer, Farkas, Hoffer (4), Ruttner Gy., Almási (2). A hőmérő mindössze plusz öt fokot mutatott a mérkőzés kezdetekor. Az elején egészpályás letámadással játszottak a hazaiak, mindkét együttes jó csapatjátékot nyújtott, de a 7. percben a 9:4-es vezetést az okozta, hogy a vendégek több esetben nem találtak gyűrűbe. A 10. perc után'■(15:4) a küzdelem helyett több ötletes akciót vezetett a Pedagógus, s belemelegedtek a tarjániak is. Jó csapatszellemmel gyors és lendületes támadásokat, szép akciókat vezettek a körösiek, de több helyzet is kimaradt Szünet után a mezőny legjobbja, Mitru, valamint. Áb- rahám Tibor és Matuska lendületes játéka, Pap dr. nyugodt irányítása magával ragadta a csereként beálló játékosokat, és kevesebb hibaszázalékkal, jó, gyorsmozgá- sos játékkal biztosan növelték előnyüket. A találkozón ismét felvetődött a régi gondolat: nagyon elkelne már egy sportcsarnok, vagy egy nagyméretű tornaterem Nagykőrösön! ★ Nk. Pedagógus—Monori SE 94:42 (41:20). Vasárnap Monoron kettős mérkőzésre került sor. A körösi férfiak Mitru irányításával nagyon jól játszva, biztosan nyertek. Matuska és j Ábrahám Tibor játszott még I Szombaton : divatbemutató az ifjúsági klubban Szombaton délután 5 órakor az Ifjúsági Klubban műsoros divatbemutatót tartanak. A szép ruhákhoz a jó zenét a zenekar adja. jól. Ez volt az összeállítás: Mitru (23), Matuska (25), Ábrahám T. (12), Marosfi (6), Danóczi (2). Csere: Pap dr., Ruttner Gy. (9), Sí Nagy (4), Farkas (2), Almási (2), Spindelbauer (2). ★ Monori SE—Nk. Pedagógus 38:33 (19:24). Körösi nők: Páhán, Máté (6), Vajda (4), Kollár É. (17), Kovács É. (6). Csere: Szekíű E., Vajtai, Kollár Zs., Bűz R„ Csapó Zs. A körösiek különösen ko- sárradobásban fogtak ki gyenge napot. A vereséghez az is hozzájárult, hogy Mátét egyik állítólagos megjegyzése miatt az egyik — hazaiakhoz húzó játékvezető — kiállította. Az említett esétben 2 méterre a körösi lánytól levő másik, tárgyilagos játékvezető semmit sem hallott. Azóta megtartották a fegyelmi tárgyalást is, s Máté figyelmeztetést kapott. ★ A szeptember 13-án elmaradt Nagykőrösi Pedagógus— Ceglédi Vasutas férfimérkőzés 2 pontját 2:0-ás kosáraránnyal a körösiek kapták. Üjság még az is, hogy a Hatvani Kinizsi NB III-as férficsapata visszalépett az NB Iliből. Sulyok Zoltán Asztaliteniszező< jelöltek Az 1970-es év ha aprókat is, de több örvendetes sporteseményt hozott Nagykőrösön. Ilyen volt a kedd délutáni is a Sportotthonban. A Petőfi iskolából 36, harmadik-negye- dik-ötödik osztályos kislány és kisfiú vett részt a Kinizsi asztalitenisz sportiskolájának felvételi alkalmassági versenyén. SPORT Három mérkőzésből négy pont — kosárlabdában
