Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

f«Sl ifCGve» K^íírSap 1970. OKTÓBER 23., PÉNTEK .... ■ Meztelenül Pucérra vetkőztetem az érzést. Álljon előtted pőrén, mint vágyak eszköze: test, ölelések előtt. Ne díszítse ma semmi, s így, csupaszon, ruha nélkül, mégis hozzám kössön a szó: szeretlek Edit. Borbély Tibor Szombaton kezdődnek a szovjet kultúra napjai Szombaton, október 24-én, ünnepélyesen nyitják meg a szovjet kultúra napjainak ti­zenegy napos seregszemléjét. A jelentős kulturális ese­mény alkalmából tizenhárom KÖNYVESPOLC Bernt Engelmanns Baratoim a milliomosok Nagyon különös írás jelent meg a napokban a Zrínyi Ka­tonai Kiadó gondozásában Bernt Engelmann: Barátaim a milliomosok című köny­ve. Műfaját tekintve nem re­gény, leginkább ahhoz a fajta nemes publicisztikához tarto­zik, melynek legnagyobb ma­gyar művelője Ady Endre volt. De ez a mű nem azért kü­lönös. mert műfaja nehezen körülhatárolható. Sokkal in­kább azért, mert szerzője — a jótollú és kitűnő szemű nyu­gatnémet újságíró — furcsa és sokak által irigyelt emberek­ről mond el minden hétközna- piságukban is különös történe­teket. Mi ezeknek az embereknek a legfőbb jellemzője? Minde­nekelőtt az, hogy van pénzük, mondja Engelmann, és idézi az egyik Rotschild-rokont, aki gazdag unokafivérétől hiába kért kölcsön, mire kifakadt: — Tulajdonképpen mire vagy ilyen beképzelt? Hiszen nem vagy sem szép, sem szellemes, nincs műveltséged, sem tehet­séged, sem eszed, sem szíved! Mi lennél te, ha nem lenne az a sok pénzed?! Mire a gazdag Rotschild: — De van! És Engelmann könnyedén és elegánsan, a maguk teljes va­lóságában mutatja be azokat az úriembereket, akiknek: van. Mármint vagyonuk. Mo­hóságukkal, címkórságukkal, olykor naiv, szinte gyerekes szokásaikkal együtt. A félreértések elkerülése vé­gett mondjuk meg azonnal, hogy szó sincs itt semmiféle „direkt leleplezésről”. Sőt! Né­melyik milliomos szinte ro­konszenves sok pozitív emberi tulajdonsággal felruházott fi­gurája néha majdnem meg­nyeri szimpátiánkat. Hiszen alapjában véve szorgalmas, keményen dolgozó, szerencsés és tehetséges fickók ezek. Az író semmi mást nem csi­nál, csak megrajzolja pályáju­kat, idézi őket, szót ejt össze­köttetéseikről, kapcsolataik­ról, s máris megelevenedett előttünk a közgazdaságtudo­mány néhány olyan fogalma, elvont kategóriája és kifejezé­se, mint a „monopoltőke be­folyása az államhatalomra”, az „imperialista nagytőke” — és így tovább. Nyugodtan állíthatjuk, hogy izgalmasabb könyv ez, mint bármely krimi. És őszinte. S talán ezért — minden szelle­messége ellenére is — nagyon keserű írás. delegációt 'várunk hazánkba: többségük még ezen a héten megérkezik. A hivatalos állami kül­döttség várhatóan péntek reggel érkezik Ferihegyre Jekatyerina Furcevának. a Szovjetunió kulturális mi­niszterének vezetésével. Elküldik képviselőiket a kü­lönböző művészeti szövetségek is. így többek között képvisel­teti magát a Szovjet írószövet­ség, amelynek delegációja szombaton, 24-én érkezik Bu­dapestre G. M. Markónnak, az írószövetség titkárának veze­tésével. Tagjai között lesz R. I. Rozsgyesztvenszkij költő és Csingiz Ajtmatov író is. Kép­viselteti magát a szovjet ki­adói, sajtó- és filmbizottság, a zeneszerzők és képzőművészek szövetsége, a szovjet újságíró­szövetség, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége, a Szovjetunió közoktatásügyi .minisztériuma és a Komszomol Központi Bizottsága. A szovjet állami színházi delegáció ér­kezésére ugyancsak szombaton, október 24-én számíthatunk. A változatos, gazdag művé­szeti programot szombat este hét órakor díszelőadással nyit­ják meg az Operaházban, ame­lyen többek között közremű­ködik az ebből az alkalomból hazánkban vendégszereplő Svesznyikov-kórus, valamint a 80 tagú Belorusz Állami Tánc- együttes is. A november 3-ig tartó ünnepségsorozat » kereté­ben összesen 46 színházi előadásra (köztük öt be­mutatóra) kerül sor szovjet, illetve klasszikus orosz darabokból. Tizenöt vidéki és fővárosi zenei rendezvényen — koncerten és operaelőadáson — a szovjet előadóművészet legjobbjai mutatkoznak be, köztük Jakon Zak, Lazarij Berman és David Ojsztrah, de hallhatjuk és láthatjuk a Moszkvai Nagyszínház — a vi­lághírű Balsoj — legkiválóbb szólóénekeseit, illetve szólótán­cosait. is A szovjet filmnapok során lesz a premierje október 28-án a Vörös Csillag Filmszínház­ban a Keleti Márton rendezé­sében készült Szerelmi álmok című, Liszt Ferenc életét be­mutató kétrészes, színes ma­gyar-szovjet filmalkotásnak. A Szikra moziban október 29-én díszelőadáson mutatják be Lev Kulidzsanov rendezé­sében a Dosztojevszkij regé­nye alapján készült Bűn és bűnhődés című kétrészes film- változatot. A szovjet filmna­pok jelentős eseménye lesz a „Nagykorúság” című szovjet— üzbég filmújdonság bemutatá­sa. Felújítanák több — koráb­ban már nagy sikerrel vetített — filmalkotást is, így újra a mozik műsorára tűzik a „Bal­lada a katonáról”, a „Szállnak a darvak” és az „Emberi sors” című filmeket. A képzőművészeti prog-% ramból kiemelkedik a Mű­csarnokban október 24-én nyíló, mai szovjet képző- művészeti és az ezzel egy időben ugyanott nyíló éremmfívészeti kiállítás. Számos irodalmi est, könyv­kiállítás, hanglemezvásár egé­szíti ki a gazdag eseményso­rozatot — a Magyar Rádió és Televízió pedig a helyszíni közvetítések mellett több ön­álló programmal is készül a szovjet kultúra napjaira, amely nagyszabású gálaesttel zárul november 3-án a Zeneakadé­mián. ÖTVÖSREMEKEK , A budapesti művészeti hetek keretében nyitották meg Az ötvösség remekei című kiállítást az Iparműveszett Mú­zeumban. Tiszán innen - Dunán túl „Tiszán innen — Dunán túl” című új vidám műsor­összeállítással indult . vidéki körútra az Állami Népi Együt­tes társulata. Programjuk kü­lön érdekessége,, hogy az ős­bemutatót kedden egyszerre két helyen, Kalocsán és Pász­tó« is megtartották. A 115 személyes ■ művészeti gárda két részre osztva „mini-mű­sorral”, ezúttal először jut el olyan kisebb, háromszáz-öt­száz személyes vidéki kultúr- otthonokba, ahol eddig hely­szűke miatt nem tudott be­mutatkozni. Az új produkció négy nagy tájegység népzené­jét és legszebb táncait köti csokorba. Elsőként Észak-Ma- gyarország, a Palóc-föld nép­szokásai elevenednek meg a színpadon, majd dunántúli, alföldi és erdélyi népjátéko­kat, vidám történeteket tán- colnaik el. A műsor terveit és koreográfiáját Létai Dezső, az együttes koreográfusa ké­szítette. Miért bosszankodik? Beszélgetés Horinka Józseffel, az úri Béke Tsz elnökével FILMEK Csak röviden Huszonhat újabb rövidfilmet forgatnak a MAFILM stúdiói­ban, s a most készülő alkotá­sok témái rendkívül változato­sak. Lakatos Vince befejezte „Kalocsa” című alkotását, amely a Duna menti népek da­lait, táncait, öltözködését, szo­kásait, néprajzi jellegzetessé­geit megörökítő hosszabb so­rozat része. Kiss József Vám- béry Árminról készülő műve bemutatja a kor dokumentu­mait, bejárja Vámbéry egykori keleti útjait, és megszólaltatja a keleti történelem jeles ma­gyar tudósát, Germanus Gyula professzort is, aki Vámbéry ta­nítványa volt. „Emberfaragók” címmel a katonai parancsnokok nevelő­munkájáról forgatott filmet Korompay Márton „Helytál­lás” a címe Glósz Róbert al­kotásának, amely honvédeink árvízi csatájának állít emléket. Ifj. Schiffer Pál Skandinávia és Japán után most a Szovjet­unió nagyvárosaiba kíséri el a magyar divat hírnökeit, és er­ről készíti el filmbeszámolő- ját. ‘ A Pannónia filmstúdióban elkészült Dargay Attila „A farkas és a gida” című epi­zódja a La Fonfaine-sorozat- ból. Nepp József új alkotásá­nak címe: Yeíti dala. Nemso­kára a filmszínházakba kerül Macskássy Gyula „Jó em- ber”-e, Kovásznai György „Fény és árnyék”-ja, Vajda Béla „Feleslegképzés”-e, vala­mint Gémes József: „Temetés" című alkotása. Imre István új filmjének címe: „Stux úr kar­riert csinál”. Macskássy Gyula „Segítség” és „Öngyilkosok”, Nepp József „Ezért”, Ternovsz- ky Béla „Edzésmódszerek” címmel forgatja egy-egy új al­kotását. — Elég magasra felszökik néha a vérnyomásom, és a hőmérsékleteim — kezdi Ho­rinka József —, a véleménye­met ugyanis mindig megmon­dom ... — A véleménynyilvánítás még nem jelent bosszanko- dást. — Persze, nem is azt mon­dom, mert a véleményemet, annak ellenére is, hogy' belül esetleg forrok, halkan és nyu­godtan mondom el. — Tehát lecsendesíti önma­gát; ez viszont energiát von el. — Mondjam azt, hogy a napi munkám ötven százaléka a bosszúságaim lecsendesíté- 4sére pazarüódik... — Annyi bosszúsága van? — Például. Például a Hal- ért-tel három vagon halra szerződést kötöttünk szeptem­beri és októberi szállításra, 25—25 mázsás tételekben. Nem szállították el olyan ütemben, ahogy a szerződés szólt. Azt mondták, szállítsuk mi. Erre nem vagyunk beren­dezkedve, ehhez speciális fel­szerelések kellenek. Ennek el­lenére 70 mázsát leszállítot­tunk. A Halért nagyon jól Tömegsírkemencék Péküzem Fené Régészeti körökben nemzet­közileg is figyelemkeltő lele­tek kerülnek elő ezekben a na­pokban az egykori római Pan­non tartomány erődjében, Fe­nékpusztán. Megtalálták az erőd péküze­mét, amely méreteiből ítélve tömegek, feltehetően a római hadsereg nagyobb egységét volt hivatva kiszolgálni. Sza­bálytalan félkörben 16, a föld­ben egymás mellett elhelyez­kedő kenyérsütő kemencét ás­tak ki. A közelben 32, ugyan­csak földbe süllyesztett nagy­méretű gabonatároló hombárt találtak. A régészek a kutatá­sok első következtetései sze­rint, összefüggést látnak a kincstári nagy raktár, a hom­bárok és a kemencék között; feltehetően itt ellátó központ lehetett. Fenékpusztán a részletesebb ásatások azonban egy újabb meglepetést is kínáltak: kide­rült, hogy a kemencék néme­lyike tömegsír. Korábbi lele­tek is arra mutafriak. hogy a fenékpuszta: telep lakóit az V. században kiirtották. A lemé­szárolt emberek tetemét a ko­rábban más rendeltetésű ke­mencékben égették el. Bocz — az „óriásszobrász“ Hazánk legdé­libb hegycsúcsán, a 442 méter ma­gas,, süvegalakú Szársomlyón, ma­gányos szobrász dolgozik ezekben az őszi napokban. ,A közelben levő villányi szobrász- tábor már régen elnéptelenedett, csupán egy fiatal művész — a pécsi Bocz Gyula — folytatja itt párját ritkító alkotó munkáját. Mint már korábban hírt adtunk er­ről: elhatározta, hogy a Szársom- lyó mészkőtömb­jeiből óriás szob­rokat és — az indiai barlang­templomokhoz ha­sonló— díszített barlangrendszert farag ki. Európá­ban egyedülálló művészi alkotást hoz létre ily mó­dra. Az egyelőre ötven négyzetmé­ternyire tervezett kompozícióval az emberi élet teljes­ségét és bonyo­lultságát akarja kifejezni a mű­vész. A munka több évet, esetleg évtizedet kíván, s alkotójától egy­aránt nagy szel­lemi és fizikai erőfeszítést köve­tel. A villányi mű­vésztelepet alapító és fenntartó Sik­lósi Járási Tanács most segítségére sietett a fiatal művésznek. Fel­kérte. a pécsi So- piana Gépgyárat, amelynek munká­sa Bocz Gyula. hogy adjon szá­mára fizetés nél­küli szabadságot alkotó munkájá­hoz, amit a gyár vezetősége kész­séggel teljesített is. A járási ta­nács havi kétezer forint ösztöndíjat biztosít a lelkes szobrászművész­nek. A ■ kibontakozó hatalmas szobor­kompozíció már­is idegenforgalmi látványosságnak számít. tudja, érdekünk, hogy olyan ütemben; szállítsunk, ahogy a halat lehalásszuk. Ha a kötbé­rezésre várnánk, akkor töb­bet nem kötnének velünk szerződést... Aztán idejön a Halért embere, mérjük a ha­lat, és akkor azt mondja, hogy minden kosárnál engedjünk el egy kilót, meg a 10 kilós kosarat kilencnek számoljuk. Tehát minden kosárnál két kilót nyert, öt mázsánál ez 20 kiló, I5-nél már 60 kiló többlet. Pénzben ezer forint. Egy másik szállítóemberük nem állt elő ilyesmivel. Ami­kor újból az előbbi ember szállított, ismét nyerni akart. Megtagadtuk tőle. Erre el­ment, nem szállított... — Jelentették a Halért köz­pontnak? — Igen. Azt mondták, ha nem tetszik, szállítsuk mi. — Hasonló esetek sűrűn előfordulnak? — Elég sűrűn. De még ezeknél is idegesitőbb, hogy három Szk 4-es kombájnunk közül az egyikről1 20 ezer fo­rint ára alkatrészt kellett le­szedni, hogy a másik kettőt üzemeltethessük. Ugyanígy: a • 13 MTZ—50-es traktorjaink közül kettőt szétszedtünk, hogy a többihez alkatrészt nyerjünk. Azt, hogy lesz al­katrész vagy sem, senki nem tudja megmondani. — Ezen a bajon valahogy „házilagosan” segítenek — van olyan probléma, amit se­hogy sem tudnak megoldani? — Van. Tehenészetünknek há­rom. egyenként - ezer literes, modern, tanikos hűtője van. Viszont a tejet kannában ve­szik át tűlünk. Minden egyes liter tej kannába fejtése hét fillérbe kerül, a hozzávaló csomagolópapír három fillér­be. így minden liternél 10 fillérrel rosszabbul járunk, mintha nem kannában szállí­tanák el tőlünk, hanem tank­autóban. Mi a hatvaniaknak szállítunk, akik így viszik el tőlünk a tejet, pedig a fővá­rosiak és a jászberényiek tankautói előttünk robognak el, jó lenne, ha nekik szállít­hatnánk, akkor nem kellene lerejteni kannákba, és nem érne bennünket évente 60 ezer forint kár. i — Miért nem a legkedve­zőbb alkalmat ragadják meg? — Mert nem tehetjük. A Tejipari Tröszt a hatvaniak szállítójának osztott be ben­nünket. Egyszer ez ellen ber­zenkedtünk, akkor egyáltalán nem szállították el a tejet és ki kellett folyatni. Hát ilyet többet nem akarunk... Ehhez hozzá kell még tennem, hogy a tankokban nyolc fokra le­hűtött tejünk a lefejtés köz­ben 12 fokra melegedik, ez­által megnő a savtartalma, így csak másodosztályúnak minősülhet, olcsóbban kell adnunk; újabb 20 ezer fo­rintos kár. Ezért ne bosszan­kodjam, amikor, ha tank­autó szállítaná, ilyen veszte­ség nem érne? — A tsz munkája nem ad idegeskedésre alkalmat? — A munkafegyelem ad, fő­leg a szerelőműhelyben. Most kidolgoztunk egy munkaren­det és ha a szerelők nem tartják be, én nem állok jót magamért, mehetnek... Ugyan­is: a javítás-szerelés költségei évente 400—500 ezer forint­tal növekednek. A szerelők hanyagsága miatt a gépek romlását nem tudjuk meg­akadályozni, á javításokat hosszú idő alatt végzik el, nem is mindig jól. Pedig ki­lenc—14 forintos órabért kapnak, plusz másfél forint háztáji kiegészítő javadal­mazást! — Nincsenek megelégedve a szerelők? — Tudják jól, hogy gép­szerelőre mindenhol szükség van, könnyen odavágják, hogy „ide a munkakönyvem, kilé­pek ...”, rossz a szellem is, csúnya a mentalitás... De csak ott. Traktorosaink pél­dául éjjel-nappal' dolgoznak. — Amikor hazamegy, elfe­lejtheti a bosszúságokat? — Kérem, öt lányom van. Képzelje el — a két legna­gyobb 20 és 17 éves —, mi leéli ruhára. A fiam állator­vos lett. A nagyobb lányom­nak ki kellett maradni az egyetemről, nerrt bírtam anya­gilag. — Hogy-hogy, egy tsz-el­nök? — Hatezret keresek. Eddigi legmagasabb évi jövedelmem 83 ezer volt. Nem mondom szép pénz. De heten ülünk le az asztalhoz. Ossza el... Berkovits György í

Next

/
Thumbnails
Contents