Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-22 / 248. szám
1970. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK "‘r&űriap 3 ff .A tanácsrendszer alapjában | Beszélgetés | jól teljesítette funkcióját».“ j | Húsz éve, hogy megalakultak a tanácsok, a húszéves jubileum több egyszerű ünnepi megemlékezésnél. A jubileum két évtizedes munka erőfeszítéseit, a legyőzött nehézségeket, az elért eredményeket és a további célokat is jelenti. A felszabadult Magyarország új történetét a párt vezetésével, a dolgozó tömegek alkotóereje, energiája alakította, formálta. A tanácsok kezdettől fogva egyesítették és összpontosították a társadalom alkotóerejét, szocialista államunk feladatainak megvalósítását. 1950-ben a tanácsok és szervei létrehozása, a tanácsrendszer megalkotása alapvető eseménye volt a szocialista állam építésének. Kialakulása, a munkásosztály nemzetközi küzdelmeinek, a szocialista forradalom eseményeinek, a marxista—leninista államelmélet eredménye volt. Megalkotása államunk típusában bekövetkezett változás betetőzését jelentette. Az ünnepi évforduló alkalmából lapunk munkatársai, Suha Andor, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője, dr. Sághy Vilmosné főszerkesztő-helyettese, M. Kovács Attila munkatársa és Nehrebeczky Gábor fotoriportere felkeresték dr. Mondok Pált, a Pest megyei Tanács vb-elnökét, és megkérték, tájékoztassa lapunk olvasóit, hogyan látja ő a tanácsok jelentőségét, szerepét, fejlődését megyénkben az elmúlt húsz év történelmi tükrében. O Hogyan jött létre, mi tette szükségessé 1950-ben, majd később, 1954-ben az első és második tanácstörvényt? — Az 1950. évi I. törvény, az első tanácstörvény, fontos esemény volt népi demokratikus államunk fejlődésében. A helyi tanácsok létrehozása gyökeresen változtatta meg államunk szervezetét és annak munkáját. Minőségi változás következett be az állami tevékenység tartalmában és formájában egyaránt. Az új szervezet létrehozása nélkül nem lehetett volna biztosítani az új gazdasági feladatok megoldását. Fölszabadulásunkat követően széles körben, népi kezdeményezésre kialakult — és az adott történelmi korszakban jelentős szerepet játszó — nemzeti bizottságok magukban hordozták a népi államigazgatás gondolatát, a széles néptömegekre támaszkodó helyi igazgatási rendszer eszméjét. A szocializmus erőinek győzelmét követően megalakult tanácsok jellegüknél, feladatuknál és összetételeiknél fogva fontos helyet foglaltak el a proletárdiktatúra rendszerében. Megalakulásuk a szocialista helyi államigazgatás történelmi jelentőségű eseménye. A tanácsok szerepe az elmúlt két évtizedben meghatározó jelentőségű, a lakosság minden irányú igényeinek fejlesztésében, miközben maga a tanácsi szervezet is sok tekintetben változáson, fejlődésen ment keresztül. Valamennyien jól emlékezünk a tanácsi mun-* ka kezdő-lépéseire, nehézségeire, a szervezet kisebb-nagyobb gyermekbetegségeire. Emlékezünk az új szocialista apparátusba nagy számban bekerülő, közigazgatásban még járatlan, de a néphez hű, nagy munkakedvvel és energiával munkához látó kádereink tömegére, akik közül sokan a tanácsi munkával együtt fejlődtek — kiváló, hozzáértő vezetőkké, dolgozókká váltak. Ismeretes, hogy 1951—52- ben gazdaságpolitikai hibákat követtünk el, amelyek átmenetileg megzavarták a szocializmus eredményes továbbépítését hazánkban. Ezek a tények törvényszerűen kihatottak az állami mechanizmus, a tanácsi szervek fejlődésére is. A hibák kiküszöbölésének folyamatát a párt kezdeményezte és irányította. A második tanácstörvény jelentős előrelépés volt a szocialista demokratizmus ki- szélesítésében, a központi és helyi társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális feladatok megoldásában. Az MSZMP IX. kongresz- szusa a tanácsok tevékenységét értékelve megállapította: „A tanácsrendszer alapjában jól teljesítette funkcióját, a tanácsok működése eredményes, a nép alapvető érdekeit szolgálja”. A kongresszus a tanácsrendszer továbbfejlesztését hangsúlyozta: „Állami életünk demokratizmusának, az állami és tanácsi munka hatékonyságának további erősítése, a munka helytelen vonásainak és gyengeségeinek megszüntetése, mindenekelőtt irányítási rendszerünk és vezetési módszerünk megjavítását és fejlesztését, a szorosan vett ható- sá ai munkában pedig igazgatási rendszerünk erősítését kívánja meg.” A IX. kongresszus irány- mutatásával most van születőben a III. tanácstörvény, mely a tanácsok munkájának további javulását, színvonalának emelését fogja elősegíteni. • A következő kérdés kézenfekvő, az eddig elmondottakból adódik: mit ér a tanácstagi munka, hogyan értékeli a társadalom a tanácstagok szorgalmát és hozzáértését? — Elöljáróban néhány adat: a húsz éve dolgozó tanácstagok száma Pest megyében 800 és a húszéves munkaviszonynyal rendelkező tanácsi dolgozók száma 284. Nem sok, nem kevés, de árulkodó, bizonyító erővel hat, legalábbis számomra. A nép bizalmából fakadó közéleti tevékenység megtiszteltetés, egyben áldozatos munka. A fenti számok bizonyítják, az elmúlt két évtizedben sokan vállalták ezt a lemondással, küzdelemmel járó munkát. Lemondtak szabad idejük jelentős részéről, magánéletüket félretéve, a közösség szolgálatába álltak. Ök azok, akik vállalták a közéleti ember nem mindig eredményes, sikeres szereplését, ők, akik a párt politikáját a lakosság között érthetővé tették, legalábbis megpróbálták ezt. A szocialista társadalom ügye, az emberek szeretete, a boldogabb jövőbe vetett hit mozgatta és mozgatja ezeket az embereket. Emlékeznünk kell tanácstagjainkra, akik közül számosán húsz éven át községi, járási, városi vagy éppen a megyei tanácsban a lakosság bizalmát megőrizve és élvezve, önzetlenül dolgoztak és dolgoznak ma is. A sok közül néhányat személy szerint is említenék: Ipacs László, Pappert Ádám, Te- dás Józsefné, Almási Antal, Virág István, Petrák János, Ádám József, dr. Lakatos József, Kovács Ambrus, Pécs- váradi András, Kovács Ignác azok és még sok száz társuk, akiknek 20 évi munkája, áldozatos tevékenysége elért eredményeikben ölt testet. Tanácstagjaink részesei és résztvevői annak a változásnak, amely megyénkben is bekövetkezett Pest megye gazdasági, társadalmi, kulturális, szociális és egészségügyi életében. A korábban agrár jellegű táj átalakult, fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező megye lett. Az egészségügyi és szociális ellátás soha nem látott méreteket öltött. Nálunk is megvalósult az általános, magas szintű oktatás. A különböző intézkedésekben naponta nyilvánul meg a lakosság min- ’en irányú, magas színvonalú ellátása, az életszínvonal emelésére irányuló törekvés. Nagy szerepet vállaltak a tanácsok a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a szövetkezeti gazdálkodás megerősítésében és megszilárdításában. Tanácstagjaink sokszor a lakosság türelmetlenségével és meg nem értésével is szembe találják magukat. De a nehézségek közepette sem csüggednek, nem vesztik el kedvüket a kevésbé látványos, de nagyon fontos közéleti tevékenységükben. A tanácstagi munka mindig egyéni áldozatot és többletmunkát jelent. Nehéz feladat, sok lemondás és sok társadalmi munka, nagy strapa. Tanácstagjaink társadalmi megbecsüléséért sokat kell még tennünk. Ifjúságunkat is arra kell nevelnünk, hogy a hivatásuk mellett pihenésüket is sokszor feláldozó tanácstagjainkat tiszteljék, szeressék, becsüljék és munkájukat támogassák. Ezt azért mondom, mert megyénkben aránylag kevés, mondhatnám elenyésző a fiatalok érdeklődése a tanácstagi, társadalmi munka, a tanácstagi beszámoló iránt. Ugyanakkor örömmel állapítom meg, hogy a fiatalok mind nagyobb számban vesznek részt a város és községfejlesztési tervek megvalósításában. A tanácsi munka 20 évét tanácstagjaink helytállása jellemzi. Jövője is az ő munkájukra épül, munkájuk a közösség szolgálata. Kívánjuk, hogy áldozatkész munkájuk során sok sikert érjenek még el. mindannyiunk igaz örömére. • Azt gondoljuk, hogy ide tartozik és az eddigiekhez kapcsolódik a következő kérdésünk is. Nevezetesen azt szeretnénk megkérdezni a végrehajtó bizottság elnökétől, hogy az utóbbi 20 évben Pest megyében miként fejlődtek a megye települései? — Városaink, községeink arculata sokat változott. Tanácsaink város- és községfej lesz- tésd tevékenysége a lakosság kommunális ellátása — tanácsaink tevékenységének fő célja és tartalma. A megváltozott gazdasági mechanizmus termékenyítőén hatott tanácsaink munkájára. Az utóbbi években az önálló gazdálkodás, a szélesebb • hatáskör, nagyobb önállóság jellemzi tanácsainkat. Az elmúlt 20 évben nincs a megyénknek olyan települése, amelynek lakossága valamely új létesítménnyel ne gazdagodott volna. Az elmúlt két évtized alatt azonban nemcsak a megye fejlődött, nemcsak a lakosság igényeinek kielégítése javult, hanem a társadalom anyagi feltételeinek fejlődésével maga a tanácsi szervezet is fejlődött. A megyében a városfejlesztés a megyei tanács koncepciója alapján történik. A városfejlesztés kiemelkedő feladat, meghatározva megyénk sajátos fekvése, speciális helyzete, a már meglevő városaink településtörténeti vonásai. A városfejlesztés sok tekintetben a megye ipari fejlesztésével összhangban történik, másrészt ezt a fejlesztést meghatározza városaink körzeti centrumjellege is. Ismeretes, hogy városaink a közelmúltban kettővel gyarapodtak, Gödöllővel és Százhalombattával. Üj városaink most teszik meg a kezdő lépéseket a teljes városiasodás útján. Erről most többet nem szólnék. Az újszerű tanácsi feladatok megvalósítása megyénkben rendkívüli nagy erőfeszítéseket igényel. Az ipar jelentős részének a fővárosban való koncentrálása felduzzasztottá nemcsak Budapestet, hanem Pest megye, ez utóbbin belül is különösen a fővárost körülvevő agglomerációs övezet lakosságát is. Ez az oka annak, hogy az agglomeráció sűrűn lakott települései változatlanul a megye legrosszabbul ellátott területei. Nagy a feszültség a lakás, az általános iskola, a víz és villanyvilágítás, valamint az út ellátásban. Ezeknél a községeknél a helyi és a főváros ellátottságában mutatkozó nagy különbségek még jobban élezik az ellentéteket. A megye mezőgazdasági jellegű területein, különösen a nagykátai, a da- basi és a váci járás északi részén nehéz probléma a jelentkező, fölösleges munkaerő foglalkoztatása. A nagykátai járásban tanácsi szerveink különösen nagy erőfeszítéseket tettek az ipartelepítésre. A mezőgazdasági jellegű területeken az ipartelepítés mellett az ismert tartalékok feltárásán túl a mezőgazdasági termelést és termelékenységet is emelni tudnánk hatékony munkával. A megyei tanács az élelmiszergazdaság következő ötéves terv időszakára a célkitűzéseit már ennek figyelembevételével állapította meg. Külön elbírálást igényelnek az üdülő övezet községei. Ezekkel kiemelten foglalkozunk. Bizonyos erőfeszítéseket tettünk a Dunakanyar fejlesztésére. Most újabb feladat előtt állunk: a ráckevei Duna- ágat üdülőterületté szeretnénk fejleszteni. Valamennyi községben a lakosság mondhatni sokirányú igényének kielégítésére nincs módunk. Rangsorolnunk kell tehát a településeket. Erről csak annyit, számokkal illusztrálva a jövőt: 48 nagyközségünket középfokú ellátásban kívánjuk részesíteni. Valamennyi községünkben követelmény azonban az alapfokú ellátás biztosítása. A tanácsok erőfeszítései mellett a lakosság sem tétlen, évről évre nő társadalmi munkájuk értéke. A tanácsi és nem tanácsi szervek összefogása, párosulva a lakosság áldozatos munkájával, biztosan meghozza a kívánt eredményt a következő 5 éves terv időszakában. • Sokat hallottunk az utóbbi időben az államigazgatási munka egyszerűsítéséről. Mi a véleménye erről dr. Mondok elvtársnak, mit tudunk erről mondani megyénk lakosságának? — A tanácsi testületi munka egyszerűsítésére, a korábbi kötöttségek feloldására, az önállóság növelésére irányuló központi és helyi intézkedések, a tanácshálózat korszerűsítése, az új fogalom, a nagyközségi kategória és az ezzel járó hatáskör, a közös tanácsok kialakítása, tanácsszerveink munkájának színvonalát már eddig is jelentősen emelték. A tanácsok tevékenységének 20 éves tapasztalatai igazolták a tanácsrendszer kialakításának helyességét. Tanácsaink az elmúlt két évtizedben sikeresen és jól segítették elő a szocializmus építését, iól képviselték a lakosság érdekeit. A tanácsok és szerveik, valamint munkájuk továbbfejlesztésének nélkülözhetetlen része az önkormányzati jellegű jogok megteremtése és az ezzel járó hatáskör és felelősség kiszélesítése. A korszerűsítés fő célja, hogy lehetőleg minél több helyi államigazgatási feladat tartozzék a tanácsokhoz, olyan feladat, amelynek megvalósítása közvetlenül az adott település, terület lakosságát érinti. E követelményből kiindulva megváltozik a tanácsok jellege, a tanácsi testület és tanácsi bizottsági munka tartalma, az önkormányzati jogokkal összefüggésben új módon vetődik fel a tanácselnökök és a vb titkárok helyzete is. A tanácsok és szerveik tevékenységének fejlesztésére kidolgozott elképzelések és a húszéves fennállásukat ünneplő tanácsok szervezetében és tevékenységükben a legjelentősebb változást irányozzák elő. E változások a tanácsi munka jövőjét alapozzák meg. Mi jól tudjuk, hogy a megye fejlesztésében, a lakosság ellátásban, a gyorsabb, bürokráciamentesebb ügyintézésben is sok a tennivalónk. Igyekszünk, mindent megteszünk, az elmúlt húsz év a garancia, a biztosíték a jövő feladatainak megoldásához. A Kedves Mondok elvtárs, a sajtó értesült arról, hogy a megyei tanács szakosztályai és szervei a negyedik ötéves terv célkitűzéseit kidolgozták, fő vonalaiban, célkitűzéseiben, nagyobb átfogó számaiban már a vb előtt is ismertek. Kérem, ha lenne szíves erről is néhány szót, gondolatot elmondani a Pest megyei Hírlap olvasóinak. — Igen, ez így igaz. A IV. ötéves terv célkitűzéseinek meghatározásánál alapvető szempontot képezett a lakosság életszínvonalának állandó javítása. Ennek egyik forrása a lakosság reáljövedelmének növelése, a másik a kommunális és egyéb igények kielégítése. Mindkét tényezőnél számításba kell venni a megye népességének további növekedését, és annak területi elhelyezkedését. Azzal kell számolnunk, hogy a tervidőszakban a lakosság 60—63 000 fővel növekszik, és 1976-ban eléri a 940 000 főt. A népességnövekedés 85—90%-a az agglomerációs övezetre jut. Az életszínvonal növelésének fontos eszköze a lakosság foglalkoztatottsága. A IV. ötéves tervidőszakra készített munkaerőmérleg szerint, a munkaerőforrás és az aktív keresők száma mintegy 30— 32 000 fővel növekszik. Es tovább folyik a mezőgazdaságból az iparba történő átréte- gezödés. Az általános kedvező kép mellett figyelembe kell venni az egyes területek közötti különbségeket, főleg a női foglalkoztatottságot illetően. Ezért célkitűzésünk a helyi ipar további fejlesztése^ a bedolgozórendszer szélesítése. a szolgáltató és kézműipar fejlesztése. A lakossági igények kielé.' gítését szolgáló településfej, lesztés — mint az életszínvonal emelésének másik forrása — szintén nagy erőfeszítést igényel. Ez csak a rendelkezésünkre álló anyagi eszközök koncentrálásával valósulhat meg. Koncentrálni kell az anyagi eszközöket: — a városok és városias települések erőteljes fejlesztésére; — ki kell fejleszteni a nagyközségek infrastruktúráját úgy, hogy segíteni tudják vonzási körzetük ellátását is; — elősegíteni a főváros körüli külső városgyűrű rendszerének kifejlesztését (Vác, Gödöllő, Monor, Dabas, Rác-* keve); — továbbá kiemelten kell foglalkozni az agglomerációs övezethez tartozó települések ellátásával. , A települések fejlesztésénél a lakosság igényeit is rangsorolni kell. Legsürgősebb igény változatlanul a lakásellátás javítása. A IV. ötéves terv pénzügyi alapjainak 57,7 százalékát kívánjuk erre a célra fordítani. 1970—75. évben mintegy 36 ezer lakás építését irányoztuk elő. Második helyen áll a művelődés- ügyi intézmények fejlesztése, ezt követi a közműellátás. Célul tűztük ki — egyebek mellett — az egészségügyi ellátást, a közlekedés fejlesztését. _ Kiterjed a IV. ötéves terv az üdülőterületek fejlesztésére is. Ennek során két szálloda építését, a campingek korszerűsítését, Leányfalu melegvizű strandja II. szakaszának megépítését tervezzük többek között. Sok bosszúságot okoz a lakosságnak helyenként a javítás-szolgáltatás elégtelensége. Tanácsi fejlesztési alapból erre a célra több mint 100 millió forint ráfordítás szükségese A IV. ötéves terv során továbbra is törekedni kell a koordinációra, a vállalatokkal, intézményekkel, s egyéb szervezetekkel. Számítunk természetesen a lakosság társadalmi munkájára, melynek már hagyományai vannak megyénkben. • Köszönjük szépen a tájékoztatást a Pest megyei Hírlap olvasóinak nevében. I
