Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

Korgó gyomrú magyar Ez én vagyok. Az itteni éte­lek ... Milyenek is. Sajnos semmilyenek. A tálon valami sápadt, ízetlen szósz, krump­lival. „Majd megszokja — mondja a házi néni. — Maguk magyarok nem főznek egész­ségesen. Egyen csak!” Becsukom a szemem, nyelni próbálok. Közben erősen a csirkepaprikásra gondolok, CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Foto: Mike—Tóth S. Teher- és személy- gépkocsi vezetésből vizsgázott gépkocsi- vezetőt felveszünk. JelentKezés Cegléd, Szabadság tér 5.______ Pályaudvari munkára magas kereseti lehe­tőségekkel felveszünk rakodómunkásokat. Jelentkezés: Cegléden a pályaudvaron, (AKÖV-nél). Szövetkezeti vagy a Széchenyi úti belső sorházból lakást ven­nék. Címet „OTP” jeligére a Ceglédi Nyomdába kérek. Könnyű gumiskocsi eladó. Cegléd VII., Dessewffy út 67. 601-es Trabant eladó. Cegléd, Kazinczy u. 4. Közgazdasági techni­kumot végzett gyors­gépíró elhelyezkedne, adminisztrátornak. — Cegléd, Ősz utca 20. Azonnal beköltözhető két szoba, összkom­fortos, garázzsal ellá­tott ház eladó. X. kér., Nefelejts utca 2. szám. Érdeklődni III. kér.* Kishíd utca 7/a. szám alatt. András-napi Jamsession A X. ceglédi dzsesszran- devúra a tervek szerint no­vember 30-án, hétfőn este kerül sor Cegléden, a Kos­suth Szálló pálmakertjében. Az 1971-es évi első dzsessz- találkozójának időpontja január 4-e lesz. PKT MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA FOGADÓÓRÁK DR. GAÁL LAJOS, a járá­si tanács megbízott vb-elnöke kedden délelőtt nyolc órától óráig fogadóórát tart járási tanácsnál, hivatali ;ében. Innen — onnan Banán A ceglédi boltokban meg­jelent az első banán-szállít­mány. Mint a Délker Ígé­ri, ebben az évben sem lesz rosszabb az ellátás déligyü­mölcsből a tavalyinál. Ha­marosan jobb minőségű cit­rom és narancs is érkezik. Síksági turisták Az abonyi Ságvári Tsz KISZ fiataljai kétnapos parádi kiránduláson vettek részt, ősz elején. A fiatalok, hogy a he­gyi túrára „tetőtől talpig” fel­készüljenek, gyalog tették meg Szolnokig, az ottani vasútállo­másig az utat, csomagokkal felpakolva. Párádon sátrat ver­tek, abban töltötték az éjsza­kát, majd másnap este megint gyalogosan tértek haza a szol­noki vasútállomásról. A CEgLÉPI JÁPÁa . f XIV. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1970. OKTOBER 18.. VASÁRNAP A ft A TSZ.SZOVETSEGTOL Oklevél és jutalom a legjobb kombájnoknak TÍZ GYŐZTES KÖZÜL ÖT CEGLÉDI A Dél-Pest megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­sége a kombájnosok versenyé­ben legjobb helyezést elért versenyzőket látta vendégül a napokban székházában. Az idén a betakarítási munkák — a közismert okok miatt — el­húzódtak és ezért csak most, október közepén került sor a verseny legjobbjainak jutal­mazására. Vimola Károly, a tsz-szö- vetség titkára, köszöntötte a meghívott kombájnosokat, a tsz-ek vezetőit és Giba Lászlót, a városi pártbizottság osztály- vezetőjét. Dr. Szabó Lajos tit­kárhelyettes rövid beszédben méltatta a nyári betakarítási munkák fontosságát. Megálla­pította, hogy — bár a hagyo­mányos módszereket modern, nagyüzemi körülmények vál­tották fel — Októberi staféta Október 31-én lesz az OTP staféta akciójának sorsolási napja Cegléden. A stafétajá­tékban azok vehetnek részt, akik erre a célra egy 500 fo­rintos betétkönyvet váltottak az OTP ceglédi kirendeltségé­nél és így számozott staféta­bottal rendelkeznek. A játék délután két órakor kezdődik. változatlanul nagy jelen­tőségű a termés gyors, veszteség nélküli betaka­rítása. Évek óta versenyeznek a kombájnosok: gépével ki éri el a legjobb teljesítményt. A verseny célja: ösztönzés a gyors és jó munkára. A rész­vevők közül a legjobbak most is megérdemlik az elismerést és a szövetség jutalmait. A területi szövetséghez tar­tozó gazdaságokban hetven­ezer holdról 210 kombájn ta­karította be a termést. A ver­senyben huszonkét termelőszö­vetkezetből kilencven kombáj- nos kapcsolódott be. A megyei és a területi el­ső helyezett a ceglédi Vö­rös Csillag Tsz kombájno- sa, Kósik Benő. aki 594 holdról 9 142 mázsa ga­bonát vágott le. A második helyezett ugyanebből a tsz- ből Papp Benő, a hetedik szin­tén ebből a gazdaságból ke­rült ki, Károly Sándor sze­mélyében. A nyolcadik, Kar- tali György és a tizedik, Vígh Pál, a ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság Tsz kombájnosai. A tíz legjobb versenyző ok­levelet és jutalmat kapott. Vé­gül fehér asztal mellett ünne­pelték a győzelmet. (t.) A varrás ÁBC-je Cegléden, a Május 1. Ruhagyár Eötvös téri tanműhelyében negyvenhat fiatal ismerkedik a szakma alapelemeivel. A gyár nagy gondot fordít a szakmunkásképzésre és munkásgárdáját igyekszik „saját iskolájából” pótolni, gyarapítani. (Foto: Miké—Tóth S.) A Kossuth Múzeum néprajzi gyűjtőmunkája A jen LIPCSEI JEGYZETEK Divat Ami meglevő, a fiataloknál: nincs miniszoknya (hazai mé­retekhez viszonyítva...), nincs vállig érő hosszú haj. ízlése­sen öltöznek, itt bizony min­dennapi öltözet a fehér ing és a nyakkendő. Persze azért különcködés, hóbortos megje­lenés itt is akad. Például: a fiúkon csillogó, csörgő fekete bőrruha, a lányokon ugyanez pirosban. Nem szokás az utcán táska­rádiót bömböltetni. És nap­pal csókolózni, mondjuk a parkban. Nagy bűn ám az! Visszatérek a minihez és a hosszú hajhoz. Mindirettő hasznos lenne ebben a zord hidegben. Melegítene.. Mozi Sok van Lipcsében. A prog­ram viszont nagyon egyhan­gú. Rajonganak a krimiért, a kalandfilmekért, a szemet gyö­nyörködtető panoráma-elődá- sokért. Igényesebb, komo­lyabb produkciót eddig még nem láttam a plakáton. A legutóbb is hosszú sor állt a pénztár előtt. Az óriási ké­pen szúrós szemek néznek szembe a tátogó pisztolycső­vel. A film címe: „Két nő és a revolver”. Én már akkor átéltem egy krimi minden izgalmát, ami­kor megnéztem a jegyek árát, „5—10 M”. Ez testvérek között is 20—40 forint. Igazi szélesvásznú belépő­1 I hátha sikerül az önhipnózis, és az otthoni fenséges ízeket érzem a számban. Nem megy. Majd..: Öh, iskolai menza, miért is bántottalak néha, mikor te olyan nagyszerű vagy!' Igaz a mondás: „Mindenütt jó, de legjobb — a hazai bableves”. Televízió Mindenki szórakoztatója. A magyar televíziónál lénye­gesen gazdagabb műsort ad­nak. Két programjuk van. Az első egész nap sugároz. Hason­ló jellegű az adás, mint a miénk. A második program célja a szórakoztatás. Revük, vetélkedők, tánczene, sport, filmek. És ezek közül a leg­több már színesben megy! Csodálkozom azon, hogy miért divat itt is szidni a te­levíziót. Vagy a kritikusok mindenütt egyformák? Este Koppan a kövön a cipőm. Süvít a szél. Felhajtom a gal­lérom. Fényre és melegre vá­gyom. Bemegyek egy vendég­lőbe. „Thüringer Hof”. Zaj, teli korsók. Indulok hazafelé. A város esti fényben ragyog. Messziről pislognak a „Népek csatája emlékmű” fényszórói. Fiúk, lányok nevetnek, kéz a kéz­ben. Sietek. Ilyenkor a leg­rosszabb. Egyedül vagyok. Kohlmayer Ádám MÚZEUMI HÓNAP ide- a kiállításlátogató közön­ség múzeumunk újabb szerze­ményeivel találkozhatott. E szerzemények között a föld­művelő gazdálkodás, az állat- tenyésztés, vagy a kisipari foglalkozások sokak számára még jól ismert, esetleg ma is használatos szerszámai is ott találhatók. Ezek láttán jogosan kérdezheti a néprajztudomány céljait kevéssé ismerő érdek­lődő: miért gyűjti e tárgyakat a múzeum, miért értékesek az ilyen mindennapi tárgyak? Hadd mondjuk meg mind­járt elöljáróban, hogy a mú­zeumok tárgygyűjtése nem azonosítható a napjainkban mind szélesebb körben terjedő divattal, a régi használati tár­gyak gyűjtésével, vásárlásával és lakásdíszként történő fel- használásával. A néprajzost nem egy-egy tárgy szépsége vagy érdekessége ragadja meg, hanem az életmód és a mun­kavégzés tárgyakban kifejező­dő jellege. (Az természetesen külön öröm, ha a tárgy szép, esztétikusán megmunkált is, de ez a szépség nem önma­gáért való, hanem a tárgy életben betöltött szerepét hi­vatott kifejezni.) AZ EMBERT (társadalmi helyzetét, munkavégzésének módját, szórakozását, felfogá­sát a világról — tehát az em­ber lényegét) az arcvonásait hűen tükröző portrénál is biz­tosabban jellemezhetjük azok­kal a tárgyakkal, amelyek kö­rülveszik, amelyeket maga ala­kított, és amelyeket munkája közben használt. A régészek kiássák a föld alól az évezre­dek előtti ember használati tárgyait, hogy néhány töredé­kes tárgyból — amelyeket az idő még nem emésztett meg — rekonstruálják a történelem előtti ember életmódját és kultúráját. Nekünk, akik a XIX., XX. század emberének jellegzetes használati tárgyait gyűjtjük össze, ugyanez a cé­lunk: meg akarjuk mutatni e tárgyakkal, hogy így élt, ilyen volt a szemünk láttára új tí­pusúvá formálódó XX. századi ember. Az a tárgy tehát, ame­lyik az idősebbeknek még mindennapi használati eszköz volt, életünk része, szerves tartozéka, napjainkban alakul át új minőségűvé: történelmi dokumentummá, és a mai fia­talok számára már majdnem olyan távoli, mint a bronzkori ember földből előkerült eszkö­ze. Célunk a történelemtudo­mány céljaival azonos, a múlt dokumentumait gyűjtjük. Per­sze ezek a használati tárgyak nemcsak a közelmúlt, a teg- nap-még-jelen életmódjára jellemzőek: egy-egy favilla, kasza vagy csép korántsem csak hááát’álöjá'ra, dé annak őseire is Jellemző,'' hiszen a réudálfMüs •: 'hoesaST századai alatt alig változtak a földmű­velés és állattartás eszközei, eljárásai. HELYZETÜNK összehason­líthatatlanul szerencsésebb, mint a régészeké, hiszen még válogathatunk a tárgyak kö­zött, kikereshetjük a legjel­lemzőbbet, és fel is jegyezhet­jük mindazokat az adatokat, amelyeket készítője, használó­ja a maga tapasztalataként számontart. Nem vagyunk ar­ra utalva, hogy az eszköz for­májából következtessünk a használat módjára vagy a dí­szítmény jellegéből a készítő ízlésére. Alapos utánjárással és körültekintéssel mindezt a legközvetlenebb forrásból: a gyakorlatból is megtudhatjuk, , Utánjárást említettem, mert a népraj zilag érdekes tárgyak manapság már padlások, kam­rák eldugott zugában rejtőz­ködnek. A kisparaszti gazdál­kodás és jó néhány kisipari foglalkozás már lényegében a múlté, szerszámai is, tapaszta­lati anyaga is gyorsan enyé­szik, és nekünk a rohamos pusztulással versenyt kell fut­nunk. Érdeklődésünk meglehetőseit szerteágazó, hiszen a lehető teljességre kell törekednünk, hogy hű és teljes képet hagy­junk örökül az utókorra. Az elmúlt négy évben megszerzett 697 néprajzi tárgy között — ezek nagyobbik fele Ceglédről származik — a földművelés, a szénamunka, a szőlészet, az állattenyésztés, a különböző kisiparosok eszközei, mindegy napi használati tárgyai ép^ úgy megtalálhatók, mint a pa­raszti szoba és konyha búto­rai, felszerelési tárgyai (cse­répedények, faeszközök), és a népviselet szemnek is tetszetős darabjai. GYŰJTŐMUNKÁNK tovább folytatódik, mostani kiállítá­sunk, és ez a rövidke beszá­moló korántsem lezárása a tárgygyűjtésnek, hanem —■ sokkal inkább — figyelem­keltés: városunk múltjának alaposabb megismerését szol­gálja az, aki segíti a múzeu­mot a néprajzi gyűjtemény gyarapításában, mert sok tör­ténelmi dokumentumot rejte­getnek még a ceglédi padlá-' \ sok is. Szilágyi Miklós Októberi köszöntő TEKE: Király első lett Pest megye egyéni felnőtt nagygolyós bajnokságát Ceglé­den tartották meg. A verseny az Építők sportolói sikerét hozta, az első hat helyet ők szerezték meg. Király János és Pákozdi Rudolf szép teljesít­ménye mellett örvendetes Zsámbéki és Aranyvári ifjú­sági korosztályú tekézők jó eredménye, összesen 24-en in­dultak a versenyen. Végeredmény: 1. Király Já­nos ÍCÉ) 470 fa, 2. Pákozdi Rudolf (CÉ) 468 fa, 3. Nagy László (CÉ) 443 fa, 4. Arany­vári János (CÉ) 443 fa, 5. Zsámbéki Ferenc (CÉ) 442 fa, 6. Raffai Gyula (CÉ) 436 fa. Megrendezték a megyei „tizek” bajnokságát is, ahol csak a megyei bajnokságban szereplők indulhattak. Itt az első helyet Tóth Imre (Bem SE) szerezte 446 fával, Zsám­béki (CÉ 442 fa) és Sárik (C. Postás 426 fa) előtt. (-reán) Darukocsi-vezetőt FELVESZÜNK. Jelentkezés: ceglédi állami TANGAZDASÁG, Bede, Beruházás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents