Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
4 ^K^Círtap 1970. OKTOBER 18., VASÄRNAP JÁRÁSI PARIERTE KÉZ LETEK zal kevesebben ingáznak máris. Lehetővé vált a szakképzetlen nők foglalkoztatottsága, megindult a helyi szakmunkásképzés. A nyolc általánost elvégző fiatalok hatvan százaléka ma már inkább szakmunkástanulónak jelentkezik és csak tíz százaléka megy gimnáziumba. Az ipar fejlődésével jelentősen nőtt a lakosság jövedelme. A betétállomány több mint 122 millió a járásban. Négy éve 210, ma 550 személygépkocsit és 1340 motort tartanak nyilván. 14 700 a .rádió- és 7900 a televízióelőfizető. Eredményesen — bár nem arányosan — javult a szociális, kommunális, egészségügyi és kulturális ellátás, bővült a kereskedelmi hálózat és valamivel jobbá vált a közlekedés. A feladatok során kiemelte, hogy a negyedik ötéves terv alatt a járás élelmiszer-gazdaságának el kell látnia á lakosságot, javítania kell a húsellátást. A termelőszövetkezeteknek a legkorszerűbb technológiával kell emelniük a hozamokat, gyors ütemben fejleszteni a sertéstenyésztést, növelni a szakosított szarvasmarhatelepeket és a jelenlegi szinten tartani a baromfihústermelést. A háztáji és kisegítő gazdaságokat még inkább be kell kapcsolni a közös ágazatokba, megnyugtató módon javítani szükséges takarmányellátási és értékesítési gondjaikon. A továbbiakban Antalfia Jenő megállapította, hogy a foglalkoztatottság javítására, az ipartelepítésre méltán büszkék lehetnek. A IX. kongresszus idevonatkozó határozatait a körülményekhez képest teljesítették. A járási pártbizottság véleménye szerint iparfejlesztési feladataikat befejezték, további nagyüzemeket már nem lehet telepíteni, de nem is szükséges. A jövő dolga, hogy a meglevőket továbbfejlesszék, megszilárdítsák, termelésük emelkedjék, és, nyújtsanak állandó munkalehetőséget a helyben- lakótknak. A pártértekezleten tizenhatan fejtették ki véleményüket, többségük a járás mezőgazda- sági, ipari problémáiról és eredményeiről, valamint a munkás-paraszt szövetség alakulásáról. Dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottsága titkára a többi között hangsúlyozta, hogy a Nagykátai Járási Pártbizottság és a járási tanács közös erőfeszítései nyomán az elmúlt négy év alatt nagyobb fejlődést értek el a nagykátai járás települései, mint a megelőző 15 év alv't összesen. Az eredmények ösz- szefüggnek a vezetők és a dolgozók erőfeszítése, mellett az általánosan ható gaziasági, társadalmi és politikai intézkedésekkel, amelyek az ország egészére és a megye fejlődésére is kedvező hatással voltak. A 170 küldött ezután megválasztotta a 45 tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. Az MSZMP Nagykátai Járási Bizottságának első titkárául ismét Antalfia Jenő elvtársat, titkárául Pataki Márton elvtársat választották. (komáromi) RÁCKEVE Kirajzolódóban az üdülőövezet A járás pártszervezeteinek küldöttei a tököli művelődési házban tartották meg küldött- értekezletüket. A ráckevei járás kommunistáinak pártértekezletén megjelent és felszólalt dr. Pénzes János, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács elnökhelyettese. A járási pártbizottság beszámolója — amelyet dr. Dob- rai Bajos elvtárs, a járási pártbizottság első titkára terjesztett elő — bizonyította,, hogy a ráckevei járás az élet szinte minden területén fejlődött. Előreléptek a gazdasági munkában, a kultúra, az ideológia, a párt- és a mozgalmi élet minden szakaszán. A gazdasági erőfeszítéseket a beszámoló egyetlen adata is szemlélteti: míg 1966-ban a járás 852 millió forintnyi értéket tett a népgazdaság asztalára, addig 1969-ben egymilliárd 708 millió forintot teremtettek elő. A gazdasági eredmények a terület iparát és mezőgazdaságát dicsérik. A gazdaságirányítási rendszer reformja nagyobb önállóságot adott a járás gyárainak, üzemeinek is. Jól élt az önállósággal a Pestvidéki Gépgyár, amelynek dolgozói új gyártmányokkal rukkoltak elő, s hozzájárultak a tőkés import csökkentéséhez. Az elmúlt négy év alatt a Pestvidéki Gépgyár hatszorosára, a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete tízszeresére növelte nyereségét. Az ellenkező példát is felsorakoztatja a beszámoló: a Kavicsbánya Vállalat délegyházi üzeme szűk önállósággal, kevés hatáskörrel rendelkezik, a MAHART Hajójavító Üzem- igazgatóság dunaharaszti üzeme szintén sok problémával küzd. Megállapítja a beszámoló, hogy a járás üzemeiben nem fejlődött megfelelően a törzsgárda erkölcsi és anyagi megbecsülése. Elmarasztalják a gyárakat azért is, mert az elmúlt években saját beruházásaik stagnáltak, sőt csökkentek. A beszámoló értékelte a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkáját. A gazdálkodás eredményességét a következő tények támasztják alá: 1962-ben, a járásban 12 jó és közepes, 14 gyenge tsz dolgozott, míg 1969-ben a besorolás már 22 jó, 3 közepes és egyetlen gyenge közös gazdaságról lem beszél. A tsz-ek jobban Szakosodtak, kevesebb fajta termelési tevékenységgel foglalkoznak. A beszámoló kiférnék, hogy sikeresek a termelőszövetkezeti társulások, amelyek növelik a gazdaságok anyagi és erkölcsi biztonságát. A húsellátás gondjairól szólva az előadó javulást ígért a kis- kunlacházi Kiskun, a duna- varsányi és a szigötszentmik- lósi termelőszövetkezetek sertéstelepeinek munkába állása után. A beszámolóban felhívják a pártértekezlet küldötteinek figyelmét néhány negatív jelenségre is, például, hogy egyes tsz-ekben (dunaharaszti Ezüstkalász, halásztelki Szabad Május, ráckevei Aranykalász, szigetszentmártoni Szigetgyöngye stb.) a mindenáron való személyes jövedelem emelésére törekedtek. Ezen a szemléleten változtatni kell, különben az érintett gazdaságok elmaradnak a fejlődésben, s e tendenciának a tagság látja majd kárát. A beszámoló összegezi a területfejlesztés eredményeit. A közéleti tevékenység fejlődésére jellemző, hogy a választásokat előkészítő jelölő gyűléseken 2280 közérdekű javaslat hangzott el, amelyből 1840 a községek fejlesztését sürgette. Ezek alapján az elmúlt négy évben, járási erőből 13 millió forint értékű fejlesztés valósult meg. Emelkedett az évenként teljesített társadalmi munka értéke is, amely 1969- ben elérte az 5 millió 369 ezer forintot. Példamutató Dömsöd, Ráckeve és Szigetszentmiklós lakosságának összefogása. A beszámoló kiemeli, hogy az utóbbi években fokozódott az érdeklődés a ráckevei Du- na-ág iránt, a járás és a főváros dolgozói felfigyeltek a járás nevezetes műemlékeire, a megélénkülő művészeti életre. A természeti adottságok sürgetik e terület üdülőövezetté fejlesztését. A sajátos természeti és kulturális környezet fejlesztéséhez egyre több megyei és országos szerv nyújt segítséget. A járás üdülőterületté válása során több tízezer vendég fogadására és ellátására kell felkészülni — hangoztatta az előadó. Ezért indokolt bizonyos mérvű termelésstruktúra változtatás, a kereskedelmi és vendéglátó egységek korszerű munkájának biztosítása, a közlekedés modernizálása, a közutak javítása, a víz-, a villany- és a telefonhálózat bővítése. A vitában sokan szóltak a ráckevei járási üdülőparadicsom jövőjéről. A hozzászólók kiemelték, hogy a ráckevei Duna-ág-program három község kivételével a járás minden települését érinti: a fejlesztés tehát a szó szoros értelmében közösségi ügy. Többén hangoztatták, hogy a tervek készítői vigyázzanak a természeti táj megóvására. A küldöttek is felhívták a figyelmet arra, hogy a mintegy 100 ezres vendégsereget nemcsak várni, de fogadni is kell — jobb ellátással, több szórakozási lehetőséggel, kultúrált vendéglátással. Többen hangoztatták: a Hazafias Népfront a lakosságot hívja akcióba az üdülőterület kialakítására. A KISZ-isták felajánlották, hogy anyagot gyűjtenek a ráckevei Árpád Múzeum részére, a jövő évben pedig megrendezik a ráckevei Duna-ági ifjúsági sport és honvédelmi napot. A küldöttek kérték, hogy a Ráckevei Duna-ág Intéző Bizottság helyzetét jogilag is rendezzék, így hatásosabban dolgozhat E lokálpatrióta téma mellett a pártszervezetek küldöttei a járás életének számos kérdését elemezték. Az egyik ráckevei kommunista a termelőszövetkezeti és az ipari nyugdíjkorhatár egyenlővé tételét kérte. Mások arra a veszélyre hívták fel a figyelmet, hogy egyes tsz-ek kiegészítő uzemági tevékenysége a mezőgazdasági termelés rovására megy és ezek az üzemek a szerencselovagok gyűjtőhelyévé válnak. Többen összegezték a települések fejlesztésének lehetőségeit és az agglomerációs övezet községeinek gondjait. A pártértekezlet foglalkozott az ideológiai munkával, az ifjúság, a nők helyzetével, az ipar- politika helyi problémáival, az ellátással, a tanácsi tevékenységgel — és a felsorolás természetesen még mindig nem teljes. A vita után a pártértekezlet megválasztotta az új 51 tagú járási pártbizottságot. Az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának első titkárává ismét dr. Dobrai Lajos elvtársat, titkárává pedig Csömör József elvtársat választották meg. (fóti) SZENTENDRE Megszűnt a kádermunka titokzatossága Reggel 9 órakor, a helyőrség tiszti klubjában kezdődött a küldöttértekezlet, amelyen az MSZMP Pest megyei Bizottságát dr. Ádám Mihály, a Pest megyei Tanács vb-titkára képviselte, aki a yiiában is felszólalt. Részt vett az értekezlet munkájában dr. Szabó Imre, az MSZMP KB-munkatársa is, és felszólalásával gazdagította a vitát. A járási pártbizottság írásos jelentéséhez Császár Ferenc, a pártbizottság első titkára mondott kiegészítőt. Mind az írásos, mind a szóbeli tájékoztató, valamint a vita helyesen értékelte a járás életét, méltatta az elért eredményeket, felvetette a tapasztalható hiányosságokat és helyesen szabta meg a feladatokat. A beszámolóból az alábbiakban két témát ismertetünk. „1967. május 9-én, a Politikai Bizottság határozatot hozott a káder- és személyzeti munkáról. A határozat gondos végrehajtásának következtében megszűnt a kádermunka titokzatossága és jelentősen csökkent a szubjektív megítélés. A káderek munkája ma már reálisabb értékelést kap. Pártszervezeteink egyre nagyobb hozzáértéssel foglalkoznak a kádermunkával, a káderpolitikai elvek megvalósításával, a hármas követelmény betartásával. Káder hatáskörünket felülvizsgálva egy sor funkciót közbeeső pártbizottságnak és csúcsvezetőségnek a hatáskörébe, adtunk- A. hatáskörük rendezése óta általában ott születik döntés a káderek ügyében, ahol őket a legjobban ismerik. A gazdasági vezetők egyre inkább tiszteletben tartják a pártalapszervezetek véleményezési jogát, kikérik véleményüket. A határozat végrehajtása során a pártszervezetek a fő figyelmet a személyzeti munka pártirányításának javítására fordították. A politikai munka tartalmában, a káderek kiválasztásában és nevelésében a hármas követelmény kapta a fő súlyt. A szükséges személycserék, a képzés és továbbképzés tervszerűbbé váltak, nagyobb gondot fordítunk a kádertartalékok feltárására, a minősítésekre, a szükséges kádercserék egészséges, emberséges megoldására. A határozatot a párttagság túlnyomó többsége, a munkások jelentős része megismerte. Általános vélemény, hogy ez a határozat elősegíti, biztosítja a párt, a munkásosztály vezető szerepének erősödését, a párt politikájának végrehajtását. Ellentmondás jelentkezik azonban a párt politikai befolyásának növekedése és a társadalmi tisztségekben a munkások arányának alakulása között. Az utóbbi években állandóan csökken a fizikai munKások száma és aránya a különböző szintű párt- és tömegszervezeti funkciókban. Vagy nem vállalnak ilyen megbízatást, vagy nőm tartják alkalmasnak őket és nem jelölik. A munkásokból lett vezetők aránya várhatóan tovább fog csökkenni, mert a felszabadulás utáni években kinevezettek jelentős része nyugdíjba megy vagy kicserélésre került, a közvetlen utánpótlás pedig nem kellően biztosított. Az esti levelező tagozatú egyete- temeket, főiskolákon alacson. a fizikai munkások aránya és állandóan csökkenő: Nem megfelelő a munkásszármazású tanulók száma a különböző iskolatípusokban sem. A fizikai munkások tervszerű nevelése, a vezető funkcióra fokozatos alkalmassá tétele elmarad a társadalmi lehetőségektől. A munkások általában csak a középvezetői beosztásig jutnak el, mert megfelelő bátorítás, támogatás hiányában kevés munkás tud munkája mellett felsőfokú szakképzettséget szerezni. Az utóbbi években jelentősen háttérbe szorult a közvetlen termelő munkában dolgozók és a közéleti tevékenységben is kitűnt munkások kiemelése. E téren nem kielégítő sem a gazdasági, sem a mozgalmi szervek munkája. Egyre gyakoribb az a nézet hogy „ma egy munkás, aki a munkapadnál dolgozik,. nem képes a vezetésben részt venni, nem ért hozzá”, s a vezetés színvonalának veszélyeztetését látják a munkások funkcióba állításával. Ezért szükségtelennek tartják a 'munkások tudatos képzését. Találkozunk a hibás megítélések másik oldalával is, amikor e feladatot formálisan, statisztikai kérdésként fogják fel. Egyes példák esetleg alapot is adnak ezeknek a nézeteknek, mivél a munkások kiválasztása nem mindig szerencsés. Alapvetően azonban e nézetek mögött a munkásosztály lebecsülése, nemegyszer vezető szerepe vitatása húzódik meg. Éppen ezért e hibás nézetek ellen határozott állásfoglalással, érvelő, nevelő politikai munkával minden szinten fel kell lépni. A munkások részéről sok kritikai észrevétel hangzik el a párt káderpolitikai elveinek érvényesítéséről. A káderkiválasztás összetett követelménye még nem minden területen érvényesül egyformán. Egyes helyeken még mindig a szakmai hozzáértést tartják csak fontosnak, s nem mérlegelik megfelelően a politikai és a vezetőkészség követelményét. A jól képzett, kvalifikált szakmunkások, nem szívesen vállalnak vezetői beosztást, mert anyagilag vagy hátrányosan érinti őket, vagy azonos szinten maradnak. Ezen is változtatni kell. Egyes vezetőknél még mindig találkozni a párt politikájával és munkastílusával ellentétes megnyilvánulásokkal. Ezek kifejezésre jutnak a hatalommal való visszaélésben, szerénytelenségben, önelégültségben. Különösen elítélik azokat a gazdasági vezetőket, akik vezető funkcióban elfelejtik, hogy a munkásosztály soraiból kerültek ki. Politikai kérdések iránt közömbössé válnak, egyoldalúan szakmai témák felé orientálódnak. Ez nem tömeges, de politikailag nagyon érzékenyen hat az egész kollektívára. Nem tartják kielégítőnek a nők és a 'fiatalok funkcióba állítását, kevés a női vezető a nőket foglalkoztató textilüzemekben is. Ezek a kritikai észrevételek, ha néha erősek is, alapvetően azonban helytállóak. Megalapozottabbá vált a járási pb belső kádermunkája. Nőtt a pb függetlenített apparátusának ideológiai felkészültsége, általános és szakmai műveltsége. Felső- és középszintű pártiskolát végzettek aránya 33,3 százalékkal, a közép- és felsőiakolát (szakmai) végzetteké , 75 százalékkal emelkedett. Az előrehaladás, ellenére azonban sok még a gond. A káderek keresésénél' gyakran szűk körben mozgunk, s minden tekintetben kipróbált, közismert vezető funkciókban levő elvtársak közül keressük a megoldást. Nem eléggé építünk a párt- és ifjúsági moz- galom alsóbb szerveinek kádertartalékaira.” A küldöttek a téma súlyának megfelelően tárgyalták, vitatták meg a járás idegenforgalmának jelentőségét is. „A szentendrei járás- idegenforgalma jelentős. A harmadik ötéves terv eddig eltelt időszakában feladat volt a főváros hétvégi pihenő és kiránduló igényeinek fokozódó kielégítése, ezen túlmenően a bel- és külföldi idegenforgalom feltételeinek megteremtése. Sikerült községeink vezetőivel, pártszervezeteivel, ezzel együttesen területünk közvéleményével megértetni a jelzett feladatok fontosságát. Jelentősen növekedett területünkön a hétvégi üdülők száma. 1966—70. között több száz üdülő és hétvégi ház épült. Célunk az, hogy a mezőgazdasági nagyüzemi művelésre nem alkalmas területek ilyen1 irányú ---gyorsabb ütemű hasznosításával 1975-ig mintegy 1700 parcellát í értékesítsünk. A IV. ötéves terv során koncentrálni kívánjuk az anyagi eszközök felhasználását, Szentendre kulturális centrum jellegének fejlesztésére, valamint Visegrád nagy jelentőségű objektumainak feltárására, s ezzel együttesen történelmi rangjának megfelelő kulturális centrum (múzeum) létrehozására. Az elmondottakon túl a következő években járásunk egyéb községeiben levő történelmi nevezetességek felkutatására, előkészítő munkák végzésére is gondolni kell, A TV. ötéves terv időszakában terveinkben szerepel a tahi vöröskői drótkötélpálya megépítése, a belső pilisi autóút befejezése, a turisztika lehetőségeinek továbbfejlesztése, Visegrádon egy vízisporttelep megépítése, a leányfalui melegvizű fürdő befejezése és mintegy négyszázötszáz főt befogadó szállodai kapacitás létrehozása. Az idegenforgalom fejlesztését és .az ellátás javítását szolgálja az országos kempinghálózaton belül a Dunakanyar területén kiépített kempinglánc. Területünkön 77 élelmiszer- üzlet, 53 vendéglátóipari egység és 11 vegyesipari szaküzlet üzemel. Az előző pártértekezlet óta a kiskereskedelmi áruforgalom 51 százalékos, á vendéglátóipari forgalom mintegy 22 százalékos növekedést ért el. Ez a fejlődés jelentősen elmarad a tényleges szükséglettől. Az ellátás és a .szolgáltatások iránti igények várható növekedését figyelembe vévé dolgoztuk ki a IV. ötéves terv élelmiszergazdasági és szolgáltatás-fejlesztési irányelveket. Ennek alapján kívánjuk elérni, hogy a fontosabb területeken helyreálljon az egyensúly a kereslet és a kínálat között.” A vita után a küldöttek megválasztották a járási párt- bizottság tagjait, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit. A pártbizottság első titkára ismét Császár Ferenc; titkára Simko József lett. (suha)
