Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

8 «S1 UECfEI '<&C(riap 1970. OKTÓBER 17., SZOMBAT Hazaérkezett a Bukarestben járt magyar kormányküldöttség Pénteken hazaérkezett Ro­mániából az a magyar kor­mányküldöttség, amely Nagy József né könnyűipari minisz­ter vezetésével részt vett a Bukarestben első ízben meg­rendezett nagyszabású tech­nikai szakvásár megnyitásán. Sírkőavatás Költői Anna emlékére 26 évvel ezelőtt, 1944. őszén a fasiszták a lakásán gyilkol­ták meg Költői Annát, a szo­cialista nőmozgalom úttörőjét, a vas- és fémmunkás szövet­ség nőszervező bizottságának alapítóját. Ebből az alkalom­ból pénteken délután a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában ünnepé­lyes sírkőavatásra került sor. A kegyeletes megemlékezé­sen, melyet a vasasszakszerve­zet rendezett, Háner József szakszervezeti elnök mondott beszédét. A hős munkásasz- szony sírjánál az emlékezők soraiban jelen voltak az egy­kori barátok és harcostársak is. Az vük: államosítás előtti ne- Monori Mag Rt. Most a Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat 'Országos Köz­pontjához tartoznak, mint a tizenkét területi alközpont egyike. Tevékenységük szinte hivatás: a vetőmagról gondoskodnak. E monori alközpont Pest és Nógrád megyei termelőszövet­kezetekkel, állami gazdasá­gokkal szerződéses úton ter­meltet különböző konyhakerti és mezőgazdasági növényi magvakat, borsót, salátát, lu­cernát, vörösherét stb. Noha a vetési, művelési feltételek, iszfasági követelmények, egyéb előírások elég szigorú­ak, a gazdaságok mégis szí­vesen vállalkoznak az együtt­működésre, mert a vetőmag- termesztés jól jövedelmez. Az alközpont év közben ellenőr­zi a vetést, művelést, táro- ást, szállítást. A beérkezett magot mintázzák — megvizs­gálják tisztaságát, nedvesség- tartalmát, . csíraképességét. Megtisztítják. Csomagolják, majd hitelesítik. A zsákok fémzárolóval ellátott, lepecsé­telt tartalma megfelel a nem­zetközi szabványoknak — de azon túl is, a magyar mag­vak híresek. Így aztán nem csak a belföldi szükségletet elégítik ki, hanem a külföld­nek is termelnek. Négy éve jártam e monori magtisztítóban. Alig Iahet ráismerni! Fűtőtest - hűtőgépgyárból Alumínium radiátor-üzem Boldogházán A közel egymillió hűtőgépet, a rengeteg Lehelt már jól is­meri mindenki. Annál keve­sebben tudják, hogy a jászbe­rényi hűtőgépgyár fűtőteste­ket is készít. Tető alá hozták a jászberényi gyár szomszéd­ságában, Jászboldogházán azt az üzemet, ahol almíniumból készítik a könnyű, korszerű és esztétikus radiátorokat. Élet­tartamuk gyakorlatilag kor­látlan, nem eszi meg sem az idő, sem a víz ezt a könnyű fémet. Az ára is egyharmadá­val kevesebb a hagyományos vastesteknél. Az ötéves terv­ben előírt 400 ezer lakás fel­építéséhez, ezek korszerű fű­tésére nélkülözhetetlenek az új fűtőtestek. Rövidesen egy esztendő alatt 130 ezer radiá­tort készíthetnek Jászboldog­házán. A kicsiny település lakóin kívül sokan találnak itt munkaalkalmat a közeli Pest megyei falvakból is. Jászboldogházán megkezdő­dött a próbaüzem, az avatás időpontja: november 5. öreg' épületekre emlékszem, és a monarchia idejéből itt­felejtett gépekre. Az eltelt idő alatt építettek egy háromszázötven vagon be­fogadóképességű raktárt, új irodaépületet — számos szo­ciális létesítménnyel — több mint egymillió forint költség­gel belső úthálózatot. A kö­vetkező öt éven belül egy ti- zennyolcmil'liós beruházást, öt­emeletes tisztítótorony építé­sét tervezik. A monarchia korabeli be­rendezések helyett most a többi között teljesítmény nö­velő, létszíftnot megtakarító tisztító-, válogatószalagot ta­lálunk: huszonnyolc asszony huszonöt vagon borsót két hónap alatt tisztít meg rajta — ugyanezt kézi tisztítással négyrhónap alatt végeznék el. Vagy itt van a keletnémet arankamentesítő gép. Régen is vasport kevertek a lucerna- mag közé, az ráragadt az arankamag rücskös felületére, aztán négy-öt ember- addig lapátolta, amíg a kettőt szét­választották. A gép most ugyanezt elektromágnessel végzi. A szállítást három, tíz mázsát emelő elektromos vil­lás targonca könnyíti. Értékesítésünk 1968-ról 1969-re húszmillió forinttal nőtt. Ebből az exportáru har­minckilencmillió forint érték­ről majdhogynem a kétszere­sére. Mindennek bizonyára köz­Kőngresszusra készülve Egy fiatal üzem ifjú párttitkára Babos János, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregységének frissen meg­választott alapszervezeti párt­titkára kitűnően beleillik kör­nyezetébe. Fiatal, fejlődő, kor­szerű üzem, a párttitkár hosz- szúra nőtt, nyílt, értelmes, tiszta arcú fiatalember. Ele­inte (alig érezhetően ugyan ...) küzd az első nyilatkozat-köl- csönözte szokatlansággal. — Egyéves munka után bi­zonyosan könnyebb lesz a sajtónak beszélni terveink­ről... mert addigra valóra is váltottunk egyet-mást Miről beszél mégis — kér­dezés nélkül, őszinte lelkese­déssel? A gyárról, a munká­ról, a munkatársakról. Elmondja, hogy 1962 júniu­sában került a szelei üzem­be; hogy elvégezte a Dunaúj­városi Kohászati Techniku­mot; hogy volt sorban szinte minden, ami a szakmához tar­tozik: motorszerelő, kovács, kombájnszerelő, gépszerelő. Hogy akkoriban még a Mono­ri Gépjavító egyik állomása­ként működtek. Azaz nem ez volt még az épület sem .., — És tudja, az is nagyszerű, hogy a nagycsarnok építését 1969 nyarán kezdtük, és 1970. május elsején már át is ad­tuk. Azóta termelünk. A nagy­ságához képest ez rendkívüli gyorsaság! Az acélszerkezetet magunk készítettük; ügye, jól néz ki? — Gyártmányainkat or­szágszerte mindenütt láthat­ja: Sopronban, Győrben, Szé­kesfehérváron, Özdon, Miskol­con, Salgótarjánban, Buda­pesten, mészégető kemencé­től csőhídig és épületszerke­zetig. Mind szép munka. Per­sze, eleinte mindenki számára új volt, de mindenki tanult. Pestre járt be, vagy a helyszí­nen tartott hegesztő, vasszer­kezeti-rajz tanfolyamokon vett részt. 1968 tavaszán vet­te át a gyárat teljes személy­zetével együtt a KGYV; az új profil kitermelte az új szak­embereket. 1968 szeptemberé­re megépült az iparitanuló­műhelyünk is, és már abban az évben 50 főnyi iparitanuló­gárda tanulta nálunk a szak­mát, szelei, farmosi, györgyei, újszilvási, szentmártoni gye­rekek. Valamennyien ittmarad­tak, mint ifjú szakmunká­sok. — Kitűnő oktatást kaptak az itteni idősebb szakmunká­soktól is, pompás külön mű­helyük, tantermük, fürdőjük érthetővé teszi, hogy ma már százötvenen vannak; de bi­zony, ez is kevés. — És nem értem, miért nem szervezik meg végre az isko­lák a gyárlátogatást! Annyi­szor volt már szó erről, még­sem csinálják. Pedig bizo­nyos, hogy azok a környékbe­li fiúk, akik vonzódnak némi­képp ehhez a szakmához, itt­ragadnának, ide szerződnének tanulónak, ha meglátnák az ideális munkakörnyezetet! — Mint párttitkár? Még csak két hete vagyok az... Mindeddig szinte szünet nél­kül a gyárról, a munkájáról, a munkatársakról beszél. Vagyis párttitkári programjáról alig. Látszólag. Mert valójában ép­pen ezzel ad biztató képet ön­magáról — azzal, hogy nem „nyilatkozik” általánosságok­ban. Hiszen könnyű lenne in- nen-onnan elkapott rutinmon­datokkal ígérnie mindent, amit milliószor hallottunk már. — Máris érzem, hogy túl sok minden nehezedik rám. A községi KlSZ-bizottság titkára is vagyok, és községi párt­végrehajtóbizottsági tag is. Egyikről le kell mondanom, ha teljes emberként akarom vé­gezni a munkámat — már kér­tem is a felmentésemet a KISZ-titkárság alól. JMert so­kat akarok tanulni. Itt a« átla­gos életkor harmincnégy-har- mincöt év. — Mit gondol, miért éppen magát választották? — Közöttük dolgoztam. Az emberek túlnyomó többségét személyesen jól ismerem. De talán azért is, mert a taggyű­léseken sokszor szóltam hozzá olyasmihez, amihez csak ke­vesen; hogy konkrétan, hatá­rozottan ki mertem mondani sok mindent, amit mások is végiggondoltak. Talán mert nem tapasztaltak tőlem kö­zösséggel szembeni helytelen magatartást. Én is fizikai dol­gozó voltam, érdeklődöm az életük iránt, és egyszerű em­beri tulajdonság, hogy az em­ber hálás, ha meghallgatják gondjait, örömeit. — Tanulni fogok. Most a Miskolci Műszaki Egyetem üzemmérnöki karára jelent­keztem, Dunaújvárosban. (A felsőfokú technikumot időköz­ben' elvégeztem.) Még öt fél­év és diplomám lesz — legelő­ször persze különbözetit te­szek ... i — Egy éve nősültem, fele­ségem pedagógus, elsősöket tanít Szelén, és én mindig tu­dom, mikor tanulták meg a gyerekek a kettest, a hármast... Tavaly vettünk egy kis, földes, szobakonyhás házat; öt évig jó lesz így is, aztán — van hozzá kétszáz ölnyi kert — korszerűsítjük. Talán pedagó- guskölcsönnel, talán a gyár is segít. Ideális, hogy az üzem mellett van. Mert minden szándékom az, hogy itt, ebben a gyárban öregedjem meg. • P. G. vetlen köze van ahhoz, hogy az elmúlt évek általános nagy munkaerő-áramlásai ellenére a monori magtisztítóban, bár a fokozott ' gépesítéssel némileg csökkent a létszám, elsősorban a munkásállomány, a fizikai dolgozók hetven százaléka törzsgárdatag. A vállalat szá­míthatott rájuk, mikor még rosszabb körülmények közt kellett helyt állni, ugyanúgy, ahogy építhetett munkájukra a feldolgozás növekedésekor, vagy az idén, amikor a termé­szet ellenállása, az árvíz és a kedvezőtlen időjárás nehezí­tette, nehezíti a kívánt meny- nyiségű vetőmag előteremtését a mezőgazdaságnak s a külke­reskedelemnek. Tavasszal például, amikor az időjárás miatt megkésett a fel­vásárlás, utána pedig hatvá­nyozottan megnövekedett a tennivaló, a Hajdú brigád, zömmel asszonyok, a kongresszusi munkaverseny keretében vállalták, hogy hatvan vagon vetőmagot munkaidőn túl fémzárolnak. Nem akármilyen túlmunkát, többletfáradtságot teljesítettek, hiszen gépesítés ide, modern technológia oda, a brigád tagjai, Ashenbrenner Jánosné és társai ötvenkilós zsákokat emelnek le s fel a kocsikról... Jó szervezéssel, kellő anyagi ösztönzéssel, felajánlások élet- rekeltésével enyhítettek örökös vagonkirakási, berakási gond­jaikon is. Régebben a rako­dást kizárólag egy tizenkét fős csoportjuk, a Kovács brigád végezte: nyáron sokszor reggel hattól este kilencig dolgoztak, vasárnap is. A munka mégis sűrűn késlekedett. Közismert, hogy a szállítási kapacitás jobb kihasználása végett fel­emelték a kötbért, melyet a vállalatok a vagonok fölösle­ges lekötésé, az áru élheverése után fizetnek. így a monori magtisztító is lerótta a maga kötbéradóját tavasszal. Topol- csik J^nos párttitkár, Burián Imre szb-titkár vezetésével akkor összeültek az érintették. Először is felemelték a mun­kaidőn túl kirakott vagonok után fizetett bért. Megszervez­ték, hogy ha szükséges, a töb­bi dolgozó is segít, ugyancsak túlmunkában, emelt teljesít­ménybérrel, a rakodásban. Az­óta megszűnt a késlekedés... A monori magtisztítóban, s környékbeli fióktelepein, most ezerkétszáz vagon befogadó- képességű raktárteret találunk. A főszezonban e raktárak szín­ültig telve. Kollektívájuk min­dent elkövet, hogy bennük mi­nél gyorsabban forogjon a mind több, s jobb minőségű áru — a jövő évi vetőmag. (padányi). Cegléden, a Pest megyei napok alkalmából rendezték me a IX. dzsesszrandevúl a Kossuth Étteremben. A koncerten - amelyet a tv ma közvetít felvételről — fellépett a Stúdió 11 Zoldos Imre és Dobsa Sándor vezetésével, valamint Pege Alá dár kvartettje (a képen). A műsort Ambrus Kyri vezette. n Mátyás templomi" ítélet A Fővárosi Bíróság felleb­bezés folytán ítélkezett a Má­tyás templom múzeumában történt betörésekkel kapcsola­tos ügyben. A múzeumba két alkalom­mal törtek be. Először Stani- sovszky László és az első fo­kon jogerősen elítélt Arató Miklós, 21 éves foglalkozás- nélküli, budapesti lakosok ha­toltak be a múzeumba. Má­sodik alkalommal Zöldi János, 22 éves segédmunkással együtt követték el a bűncselekményt. Erre a betörésre Adam Koz- lowski, 40 éves lengyel állam­polgárságú varsói lakos, egy japán cég ügynöke bújtatta fel őket. A lopott értékek kö­zül Kozlowski többet kicsem­pészett Magyarországról és értékesített. A bűncselekmény elkövetését segítette Csorba Jenő 24 éves segédmunkás, aki közvetítő szerepet játszott Kozlowski és a betörők kö­zött. Kozlowski ezenkívül se­gítséget nyújtott ahhoz, hogy Zöldi és Csorba, akik az elle­nük kiadott elfogatóparancs elől bujkáltak, jogellenesen külföldre távozzanak. A ki­adatásuk iránti eljárás folya­matban van. A bíróság Stanisovszki Lász­lót 4 évi és 6 hónapi, Adam Kozlowskit 3 évi szabadság- vesztésre ítélte. Stanisovszki- val szemben elrendelte ko­rábbi, tíz hónapi szabadság- vesztésének végrehajtását, Adam Kozlowskival szemben pedig — a büntetés letöltése után — kiutasítást, ezenkívül nagyobb összegű, elkobzás pótló egyenérték megfizetésé re is kötelezte őket. A „dalmát házban“ Szánthó Imre kamarakiállitása Szánthó Imrét nem kell beírni tatni. Szőkébb pátriájában, Szent endrén, szinte mindenki ismeri Nemcsak mint festőt, hanem min a város eleven kulturális életénei egyik legszorgalmasabb pezsdítő jét. Most ismét meglepő, ám haszn3i ötlettel állt elő. Megvásárolt égj több mint kétszáz esztendős épüle tét, az úgynevezett „dalmá ház”-at, költött rá, keze munká jával alakítgatta, s kamarakiállítá son mutatta be újabb képeit. Szánthó Imre művészete nen „szentendrei”. Van egy kis tem­peraképe: Itt járt Szindbáb a cí­me. Talán ez az alkotása ad kul- csőt festői világához. Az a romám tikus és mégis modern szemléiéi jellemzi műveit, amelyet Krúdj Gyula írásaiból ismerünk. A ro mantika — ki tagadhatná — rene­szánszát éli a huszadik század má­sodik felében. Nemcsak a fiatal férfiak hosszú hajviseletében és a lenszkijes szabású kabátokban — a kor lehetetlenül sebes technikai fejlődése, az űrutazások is: maga a romantika. És jó értelembe veti reakció i% ez a romantika, a leg­kisebb királyfi bátorsága, szembe­szegülése a még mindig fenyegető rémekkel: az éhséggel és a hábo­rúval. Ezt a világot fejezi ki Szán­thó Imre. Haszonvasak 10—50%-os árengedményes kiárusítása a Pest-Bács-Nógród megyei Vállalat telepein és átvevőhelyein szeptember 20-tól december 1-ig Hidegen hengerelt idomacélok; melegen hengerelt betonvasak; koracélok, huzalok; I és U gerendák, finom* és durvalemezek. Vagontételes rendelés esetén a vállalat az árut díjmentesen vagonba rakja. TELEPEK ÉS ÁTVEVŐHELYEK A MEGYÉBEN: Budaörs, Cegléd, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Érd, Gödöllő, Aszód, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Szob, Vác, Alsónémedi és Pilisvörösvár. Kisméretű képeit — vizfestmé- nyékét, linókat, temperákat — a sok finom megfigyelés és a szó ne­mes használata szerinti ügyesség jellemzi. Legkedvesebb témája a táj. A téli táj különösképpen. A „Téli Duna”, a „Havas buckák”, a „Hideg tél” és a „Téli fák” egy gondolat megfogalmazása több vál­tozatban, de mégis új színekkel, érdekesen. Linómetszetein főkép­pen kedves városát ábrázolja sok rszeretettel, híven adva vissza Szentendre hasonlithatatlan „le­vegőjét”. Mint minden művész, Szánthó Imre is játszik. Játékait azonban — mint minden igazi mű* vész — alkotásokká nemesíti. Fes­tett kavicsai, kavics-fa kompozí* ciói a népi ábrázolás ihletét sugá­rozzák. A művész nemes célra szánja * „dalmát ház”-at. A szentendrei Ferenczy Múzeumot restaurálják, s míg az építkezés tart, az öreg épület ad hajlékot a szentendrei és más művészek alkotásainak. Ha pedig a múzeumban ismét lehet majd kiállítani, a régi ház az új­donságok bemutatására szolgál majd. A tegnap készült képet már holnap látni lehet benne. Morvay István PIACI ÁRAK Százötven vagon áru érke­zett pénteken a budapesti Nagyvásártelepre. A felhoza­tal mennyisége és kilónkénti árak: burgonya 88 vagon (3.50 forint), vöröshagyma 3 vagon (4.40), fejeskáposzta 5 vagon (2), kelkáposzta 3 va­gon (2.60), karfiol 4 vagon (3.60), sárgarépa 3 vagon (2.40), petrezselyemgyökér 2 vagon (5.40), alma 20 vagon (4), kör­te 3 vagon (5.60), szőlő 3 va­gon (9), szilva 3 vagon (5,20). Naponta növekszik az előre- csomagoltan forgalomba ke­rülő burgonya mennyisége. ­MA A TV-BEN Dzsessz Ceglédről Monori mag Hírnév és hűség

Next

/
Thumbnails
Contents