Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ-MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS 1 ______ »■ xi v. Évfolyam, 243. szám ÁRA 80 FILLÉR 197«. október ie., péntek EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁG Népszavazás Czinege Lajos az NDK-ba utazott Az NDK területén folyó „Fegyverbarátság” fedőnevű hadgyakorlat megtekintésére csütörtökön Czinege Lajos ve­zérezredes honvédelmi minisz­ternek, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának vezeté­sével katonai küldöttség uta­zott az NDK-ba. Aláírták a lengyel—nyugatnémet gazdasági egyezményt Varsóban, a külkereskedel- 11974) árucsere-forgalmi és gaz- mi minisztériumban csütörtö- dasági együttműködési egyez- kön aláírták a Lengyelország I ményét, amelyet és a Német Szövetségi Köztár-1 e® év júniusában Kari saság hosszú lejáratú (1970— | (Folytatás a 2. oldalon.) PEST MEGYE KÉPERNYŐN Interpelláció... VARSÓ Apró—Majewski tárgyalások Varsóban csütörtökön dél­előtt megkezdte tanácskozá­sait a magyar—lengyel gazda­sági együttműködési állandó bizottság 10. ülésszaka. A tár­gyalásokon a magyar kor­mányküldöttséget Apró Antal, a lengyelt Stanislaw Majewski miniszterelnök-helyettes veze­ti. BUKAREST MAGYAR NAP Az idei orvosi Nobel-díjat három tudósnak, az angol Ber­nard Katznak, a svéd Ulf von Eulernek és az amerikai Ju­lius Axelrodnak ítélték oda — közölték csütörtökön Stock­holmban. A három tudós „az idegsejtek organizmusainak jelzőállományával, s ennek tá­rolási és felszabadítási mecha­nizmusával” kapcsolatos fel­fedezéseiért kapta a magas_ ki­tüntetést, s a vele járó négy- százezer svéd koronát. Az ENSZ most folyó jubi­leumi ülésszakán magyar idő szerint csütörtökön este Péter János, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere mondott beszédet. Magyarország és népe ezer­éves történetének tapasztala­tait hozza szerény hozzájáru­lásként az Egyesült Nemzetek Milyenné fejlődött Ma­gyarország ez idő alatt? A negyedszázad tapaszta­latai milyen útmutatást adnak nekünk a békés és bol­dog jövő kereséséhez? ★ Hogyan változott világunk a huszonöt év alatt? Mi válto­Gromiko szovjet külügyminiszter (balról) és Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete az ünnepi ülésen Szervezetének rendszeres mű­ködéséhez és azt egyesíti a többi tagállam — régiek és if­jabbak — sajátos tapasztala­taival a közös bölcsesség for­málásában — mondotta beszé­de bevezető részében a ma­gyar külügyminiszter. A mostani jubileumi idő­szakon — Egyesült Nemzetek alapításának huszonötödik év­fordulóján — a Magyar Nép- köztársaság tapasztalatainak összegezésével négy kérdésre szeretnék egyszerű és világos — más társadalmi rendszerű és más történelmi múltú or­szág képviselői számára is ki­fejező — feleletet adni. Milyenné változott a vi- lág, amelyben mindany- nyian élünk, az elmúlt huszon­öt év alatt? © Mi volt a szerepe az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének a változások mene­tében, s mivé lett maga az ENSZ? zott a háború és béke esélyei szempontjából ? Összefoglalva így fejezhetők ki a változások: a második vi­lágháború után eltelt huszonöt évben sikerült elhárítani a harmadik világháború sokféle veszélyét s ma a háború vég­leges kiküszöbölésének a lehe­tőségei között, ugyanakkor a termonukleáris háború veszé­lyei közepette élünk. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét különböző rendszerű országok hozták létre. A má­sodik világháború idején a fa­sizmus elleni koalícióban szö­vetséges és társult hatalmak körében érlelődött az Egyesült Nemzetek terve. Akik szövet­keztek a háborúban a veszé­lyek ellen és győzelemért, fel­ismerték annak szükségessé­gét, hogy szövetkezzenek a né­pek szabad és békés jövőjének biztosítására. Az Egyesült Nemzetek el­lentmondásai azonban mind­járt a születés időpontjában kirobbantak. 1945. június 26- án írták alá az alapokmányt San Franciscóban és pár héttel később — 1945. augusztus 9-én pedig Nagaszakira lehullottak az atombombák. Azóta jelentős megállapodá­sok, nemzetközi szerződések születtek a fegyverkezési ver­seny viszonylagos korlátozásá­ról. Kétoldalú és sokoldalú tárgyalások folynak újabb megállapodások és szerződé­sek aláírásáról. Mindez a ter­monukleáris háború állandó veszélye közepette. Manapság kevés szó esik erről. Időnként tért hódít a közgondolkodás­ban a hamis feltételezés — mintha a felhalmozott termo­nukleáris pusztító erő tartó­san vagv akár végérvényesen elrettentő és visszatartó elem lenne a termonukleáris hábo­rú veszélyével szemben. Űj erőfeszítésekre van szükség, hogy elindulhassunk azon az úton, amelyet a Szov­jetunió javaslatára az Egye­sült Nemzetek Szervezete az általános és teljes leszerelés előkészítésére irányuló élvek­ben kijelölt. Péter János ezután így foly­tatta: az atomfegyverkezés új ágazatainak kialakulása, a ter­monukleáris hatalmak köré­nek bővülése, a termonukleá­ris háborús veszély kiszámít­hatatlanságának a fokozódása mellett azt is lehetetlenné te­szi, hogy az új felfedezésekkel a feltárt energiát és technikát az emberiség a maga javára hasznosítsa. Hogyan lehet a veszélyeket csökkenteni és sikeres tárgya- ; lásokat folytatni? A döntő fel- i tétel a Szovjetunió és az | Egyesült Államok viszonyának javítása. A különleges felelős­séggel bíró két fő hatalom köz­vetlen tárgyalásait kellene eredményessé tenni. Ennek út­ját az egyengetné, ha az öt atamhatalom egymáshoz való viszonya úgy javulna, hogy mind az öten részt vehetnének a fegyverkezési verseny csök­kentésére, s termonukleáris há­ború veszélyének kiküszöbölé­sére, a háborús konfliktusok okainak megszüntetésére irá­nyuló tárgyalásokban. A Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia közös felelős­ségvállalása nélkül nincs megnyugtató nemzetközi meg­állapodás a leszerelés, a fegy­verkezési verseny és a harma­dik világháború kérdéseiben. Mindezt nehezíti — szinte lehetetlenné teszi a mai két fő fegyveres konfliktus — a viet­nami háború, amely most in­dokínai háború lett, a közel- keleti agressziós helyzet. Van­nak kevésbé feltűnő: latens akadályok is. Ázsiában: a ko­reai feszültség. Európában: a két német állam egymáshoz való viszonya. Mi most Európában — mon­dotta ezután — kedvező elője­lek között törünk előre a bé­ke és biztonság megszilárdu­lásért. De tudjuk, hogy Euró­pa kölcsönhatásban van az egész világgal és viszonyaink aránylag kedvező alakulása nem homályosítja el ébersé­günket a más világrészek, más jellegű konfliktusai iránt. Mint ahogyan 1965-ben az Egyesült Államok agressziójá­nak fokozódása a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának kezdete indítot­ta el a nemzetközi feszültség növekedésének új szakaszát, éppen úgy most Délkelet- Ázsiából indulhatnának ki új kedvező hatások, ha sikerülne a békés rendezés útját megta­lálni. Ez kedvezően hatna a Közel-Keletre, a Távol-Kelet­re, Európára is. Világos, hogy Laoszra, Kam­bodzsára azért terjednek ki a hadműveletek, a párizsi tár­gyalások azért nem haladnak előre, mert Saigonban az Egyesült Államok kormánya nem engedi érvényesülni a koalíciós kormány létrehozá­sára irányuló törekvéseket. Ez a kulcskérdés ma Délkelet- Ázsiában. Ha ez megoldódik, minden más kérdésre meglesz az ésszerű megoldás. A sai- goni koalíciós kormány meg­alakulása után a délkelet­(Folytatás a 2. oldalon.) Egyiptom népe közép-euró­pai idő szerint csütörtökön reggel hét órától kezdve járult az urnákhoz, hogy igan-nel vagy nem-mel szavazzon, a köztársaság elnökének szemé­lyére. Az egyiptomi nemzetgyűlés Anvar Szadat-ot, Nasszer el­nök régi harcostársát, a jelen­legi ügyvivő elnököt javasolta az Egyesült Arab Köztársaság új köztársasági elnökének. A csütörtöki népszavazásra 15 000 szavazóhelyiséget állí­tottak fel, s körülbelül 35 000 köztisztviselő segédkezett a szavazás zavartalan lebonyolí­tásában. A várakozások szerint az eredményt péntek reggel je­lenti be Saravi Goma belügy­miniszter. A bukaresti nemzetközi vá­sáron csütörtökön magyar nemzeti napot rendeztek. A magyar pavilon igazgatóját felkeresték a román lapok, a rádió és az Agerpres hírügy­nökség munkatársai és érdek­lődtek a magyar kiállítás, az eddigi üzletkötések iránt. Csütörtökön délben Bukarest­ben, a könnyűipari miniszté­rium épületében megállapodást írtak alá a magyar és román könnyűipari minisztérium kö­zötti közvetlen gazdasági, mű­szaki-tudományos együttmű­ködés fejlesztéséről. A megál­lapodást Nagy Józsefné és Ion Cracium könnyűipari minisz­terek írták alá. ORVOSI NÖBEL-DÍJAS TRIÓ Szavazók a világhírű Cheops piramis közelében. A lámpák vakító fehéren ég­nék. Aki szemben ül velük, a kamerák elé, védekezőn ösz- szehúzza a szemét. Aztán érez­ni kezdi, milyen forróak a fényforrások, verejtékezik. A meleg, az izgalom, a sokoldalú koncentrálás adásról adásra még a gyakorlott riportert is próbára teszik. Ezért hitte volna olyan nehezen a kívül­álló, hogy percek múlva a fél ország előtt jelenik meg a fo­telben ülő, nagyokat nevető mégy ember, Cservenka Fe­rencire, a Pest megyei Pártbi­zottság első titkára, dr. Mon­dok Pál, a Pest megyei Tanács vb-elnöke, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának titkára és Molnár Margit riporter, mű­sorvezető. Csütörtökön este az inter- pellációs adáshoz ért el a Pest megyéről szóló tévésorozat Technikai próbák: sorra je­lentkezik a helyszín: Cegléd, Vác, Érd, kapcsolnak a közve­títőkocsik. Még néhány perc, bekonferálják a műsort, és ettől kezdve valamennyi tévé­néző előtt megjelennek a me­gye vezetői, elhangzanak az első kérdések. Mikor lesz Érdnek megfelelő vízellátása, meddig kell da­gasztani a sarat a rossz uta­kon — hangzott el az első kér­dés. Sóskútról egy készülő és félbemaradt másfél milliós ér­tékű építmény tető alá hozását sürgették az interpellálok. A megye vezetői az érdi kérdés­re válaszként elmondták, hogy a vízellátás rövidesen, a jó utak kiépítése, sajnos, csak sok esztendő alatt érhető el. Mindehhez szükséges a lakos­ság nagyobb részvétele, erő­sebb támogatásia. Lapzártáig csak az érdiek, illetve a kör­nyékbeliek kaptak szót. — tgy—■ (Foto: Urbán) Az ENSZ jubileumi ülésszakán Péter-expozé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents