Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-15 / 242. szám
ffJT he cm űrlap 1970. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK A méhek Életút, kaptárak körül A dolgozószoba egyik falát saját könyvtára borítja. Több ezer kötet, valamennyit mé- hekről írták. Köztük a svájci vak méhész, Francois Huber- nek a tizennyolcadik század végén kiadott háromkötetes munkája, Szathmáry Király Györgynek még azelőtt kiadott Angliai Méhes Kertje, Köves- di Szarka Károly 1844-ben megjelent dolgozata. És saját szerzeményei, az elsőt még egyetemi hallgató korában írta, a negyedik, a Kis Méhes Könyv négy kiadást ért meg már a felszabadulás után, az utolsó, a Méhek között, hét kiadást. Gödöllő, Kisállattenyésztési Kutató Intézet. Itt él s dolgozik örösí Pál Zoltán, a mező- gazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas zoológus, a méhek s a méhészet idős tudósa. Tizenhárom eves korában különbözeti vizsgát kellett tennie két gimnázium között. Édesapja beíratta egy méhészeti tanfolyamra, hogy a sok tanulás után kikapcsolódhasson. Attól kezdve tudta, hogy életét a méhészeti kutatásnak szenteli. Otthon is, aztán mint egyetemi hallgató a budapesti tudományegyetem egyik épületének lapos tetején, majd a debreceni 'kollégiumban, ahol már tanított, saját méhcsaládokat tartott. Később Berlinbe került, majd három évtizeddel ezelőtt ide, Gödöllőre. Az ősember gyönyörű spanyolországi sziklafestményein már méheket is ábrázolt. Az úgynevezett Pókok barlangja őriz egy ábrát, amelyen az ember, fa odva előtt, füstöt gerjeszt, s méhek rajzanak. Később fatönkben, kosárban, ládában tartotta a méhet. A tizenhetedik században Angliában alkalmazták először a keretes kaptárt, melyet később a magyarok is jelentősen továbbfejlesztettek. Amikor itt Gödöllőn, 1902- ben megalakult a méhésziskola, s ugyanakkor, a világon először, egy önálló kutatóintézet, a megnyitó ünnepségen a — német — elnök kijelentette: a tárgyban való kutatás, irányítás, vezetés szerepét nemzetközi viszonylatban a magyarok vették át. Valóban, akkorra, a gyakorlati méhészkedés mellett, nemcsak úttörőmunkákat jelentettek meg a témában a magyarok, de a mezőgazdasági felsőfokú iskolákban tanították is a méhészetet. Annak egyetemi, főiskolai oktatása azonban napjainkban mind Keszthelyen, mind a budapesti kertészeti egyetemen, mind Gödöllőn elmaradt. így aztán a téeszekben, állami gazdaságokban is visszafejlődtek a méhészetek — az agronó- mus nem értett hozzá. Az önálló kutatóintézetet 1952-ben beolvasztották a kisállattenyésztésibe —, fél épületüket más célokra utalták ki. A fel- szabadulás után a méhészetnek külön minisztériumi alosztálya volt — most minisztériumi előadója sincs. Ügyét jelenleg hazánkban örösi Pál Zoltán kutatótevékenysége, az általa szerkesztett, húszezer «előfizető által fenntartott, Méhészet című lap, s vagy negyven-ötvenezer méhészkedő kisember tartja fenn, kiknek egyesületük sincs. Mégis, virágzik ez a jó mellékjövedelmet biztosító munka, szenvedély, passzió. Csak rengeteg méhészkedő ember kedvét szegik a vegyszerezés okozta mérgezések, amikor egész méhcsaládok pusztulnak ki hirtelen. Pedig a méh és a méhész tevékenysége nemcsak a méz miatt-hasznos. A méh porozza be a virágokat — az ember már sok mindent kitalált, de ehelyett még nem talált ki jobbat. Előrelátóbb gondolkozás jobban felkarolná a 'méhészet dolgát. Figyelembe venné a nagyüzemi takarmányültetvényeket; gyümölcstelepítéseket — s azt, hogy a méhcsaládokat irányítani lehet, milyen virágokra járjanak. Van még egy motívum, melyet sokszor kihagyunk számításainkból, az érzelmi. Itt az, hogy a méheket jobban kellene óvni, s nemcsak annak az ötvenezer embernek, mert szeretni lehet őket. Igen, szeretni, például mert tánccal tudatják családjuk tagjaival, hogy valamilyen virágot milyen irányban találhatnak meg. Ma már a méhészet, a méhek kutatói között is ritka az olyan tudós, mint örösi Pál Zoltán, aki az egész I organizmust vizsgálja. A vilá- I gon mindenhol megszaporodtak a tárgyat kutató intézetek: csak Nyugat-Németországban huszonkét helyen foglalkoznak, tudományos intézetekben, méhekkel, méhészettel. Itt is munkamegosztást találunk. A mondjuk csak egy-két méh- betegségre specializálódott tudós ritkán lát élő méhet — úgy viszik be neki tálcán a laboratóriumba. Ez nem tréfa. Jó dolog bizonyára, hogy a modern tudomány így virá- goztatja, szaporítja az intézetek, tudósok, tárgykörök számát. Hanem az is jó volna, ha a tudósok mellett, a jövő századra, a méhek is megmaradnának. P. A. Vízi fantomok Dunaföldvámál munkába álltak a Hídépítő Vállalat szakemberei, hogy felkutassák és kiemeljék a hajózást veszélyeztető, a második világháború idején felrobbantott híd maradványait. A „vízi fantomokat” nehézbúvárok keresik, és uszálydaru segítségével emelik felszínre. Ez ideig jó néhány tonna acélroncsot tettek szárazra. Képünkön: Épségben maradt kocsikerékpárt emelt partra a minap a daru. A fogat feltételezhetően a hídon tartózkodott, amikor felrobbantották a németek. «#/ Kecskemét „Konzervipari finálé Befejeződött a II. nemzetközi konzervipari kongresszus Kecskeméten. A négynapos tanácskozáson a vártnál több tudományos kutató, 23 ország 153 szaktekintélye vett részt. Napirenden az élelmiszergyártás technológiájának továbbfejlesztése, a nemzetközi piac ki- szélesítése és a növekvő élelmiszerigények kielégítése szerepelt. Különösen élénk vitát váltott ki a növényvédő szerek hatása az élelmiszerekre. MENTSEK MEG A HÁZAT! Az ország egyedüli tímármúzeuma ? Húsz híres pusztája volt hajdan Nagykőrösnek. Barmaik szám,át alig is tudták a gazdák; nőttek a jószágok, akár a fű. Csoda-e hát, hogy erős feldolgozóipar fejlődött ki. A szíjgyártók, szűrszabók ugyan elbújhattak a tímárok mellett. Áll még a ház, ahol az utolsó mester dolgozott. Megfakította az eső, a nap, de váza erős, masszív. Udvarán EMELT SZINTŰ OKTATÁS Szűk az épület Monoron A Balaton különböző pontjain felszedték a tavasszal kihelyezett műszereket. Ezek a regisztráló készülékek vezették a tó „naplóját”. A műszerek számot adnak a Balaton „viselkedéséről”, a víztömeg mozgásáról, a szelek irányáról, a lehullott csapadékról, a párolgásról, valamint a víztömeg lengéséről is. Az adatok szerint a^tó vize csaknem folyami sebességgel áramlik a tihanyi szorosban. A keleti és a nyugati medence közötti víz mozgása, helyváltoztatása a legszembetűnőbben itt kísérhető figyelemmel. A tó egész vízkészletének lengése feltűnően nagy. A magyar tenger vize időnként 24 órás lengési ciklusokat mutat. Emiatt az egyes térségekben félméteres vízszintkülönbségeket is ki lehet mutatni. Ez a tavaknál világviszonylatban rendkívül ritka. A műszerek arra is fényt derítettek, hogy a legmagasabb hullámok felső szintje elérheti a 180 centimétert is. A tó leghullámosabb területe a szigligeti öböl. A hullámzás Balatonlelle és Balatonszemes között erős parteróziót okoz. A műszerek adatait felhasználják majd az erózió elleni védekezésben, a feltöltődés i okainak vizsgálatában és figyelembe veszik a part menti területek kiképzésénél, valamint az építkezéseknél. Az adatokat felhasználják az északi parton tapasztalható nagyobb arányú feltöltődés vizsgálatánál ia Tavaly még legalább 30 szakfna közül választhattak azok a fiatalok, akik a mono- ri 205. számú Ipari Szakmunkásképző Iskolába jelentkeztek. Az idei tanév elsőéveseit viszont már csak 10 foglalkozási ág várta: a szakosítás — egy-egy terület adottságait figyelembe véve — megtörtént. Milyenek az első tapasztalatok? — erről érdeklődtünk az iskola igazgatójánál, Hegedűs Ferencnél. — összesen 139 elsőéves tanulót vettünk fel. Megoszlásuk: 18 autószerelő, 11 esztergályos, 33 géplakatos, 10 villanyszerelő, 12 épületasztalos, 7 ács-állványozó, 17 kőműves. Ezekben a szakmákban emelt szintű az oktatás: hetente háromszor járnak iskolába a tanulók. A 10 női fodrász, a 7 férfiszabó, és a 14 szobafestő-mázoló tanulónk hetente kétszer kap elméleti képzést. A legdivatosabb szakma nálunk a női fodrász, de szívesen jönnek szobafestőnek is. — Legkevésbé kedvelt szakmák? — Az ács-állványozó és az esztergályos. — Legnagyobb gondjuk? — Egy épületben vagyunk az általános iskolával. A jelenlegi ü tanterem így kevés. Különösen azóta, hogy egyes szakmákban bevezették az emelt szintű oktatást. Arról nem is beszélve, hogy az általános iskolások úttörőfoglalkozásait is akadályozzuk. Ebben az épületben jövőre már nagyon nehezen tudunk tanítani. Ideiglenes megoldásról szó lehet: a helyi gimnáziumtól esetleg 1—2 osztályt bérelnénk. A végső cél mégiscsak egy új iskola felépítése. A járási tanács 300 ezer, míg a községi tanács — a telek kijelölése mellett — 200 ezer forintot ajánlott fel erre a célra. Ez egyelőre kevés. Nagy ösz- szefogásra van szükség. Mi természetesen társadalmi munkával segítenénk az építkezést. —tg— ss Önkiszolgáló” pénztárosok országos verses e A KPVDSZ Jókai utcai színpadán, szerdán kora reggel megkezdődött az önkiszolgáló élelmiszerboltok pénztárosainak 2. országos versenye. Először az állami kereskedelem 120 pénztárosa került a gépekhez, közöttük dől el, hogy kik jutnak az országos döntőbe. Csütörtökön 25 élelmiszerkereskedelmi vállalat és 13 megyei szövetkezeti vállalat 160 versenyzője küzd majd az ország legjobb pénztárosa címéért. A verseny eredményét csütörtökön délután hirdetik ki. PULI-BULI Pályázat külföldi egyetemi, főiskolai ösztöndíjakra Az 1971—72-es tanévben is tanulhatnak magyar ösztöndíjasok a Szovjetunió, az NDK, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia felsőoktatási 1 intézményeiben. A Művelődésügyi Minisztérium nyilvános pályázatot hirdet mintegy 350 külföldi ösztöndíjra. A jelentkezési lapokat és a pályázati felhívást — amely tartalmazza a pályázati feltételeket, az egyes országokban választható szakterületeket, a jelentkezés rendjét, a felvételi vizsgákkal és az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos tudnivalókat, valamint a felvételi vizsgák szaktárgyankénti követelményeit. Az érdeklődők október 25-e után szerezhetik be a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, továbbá Budapesten a kerületi, vidéken a megyei, illetve a megyei jogú városi tanácsok művelődés- ügyi (oktatási) osztályain. A középiskolai tanulók és a felsőoktatási intézmények előfelvett, valamint elsőéves hallgatói oktatási intézményük vezetőjéhez nyújthatják be pályázatukat december 12-ig. Az 1969-ben és 1970ben érettségizett dolgozó fiatalok, volt középiskolájuk igazgatójához ugyancsak december 12-ig, az 1967-ben és 1968-*ban érettségizettek pedig a felvételi vizsgákat lebonyolító egyetem rektori hivatalához december 19-ig juttathatják el jelentkezési lapjukat. A pályázók 1971 január második felében a választott szaknak megfelelő hazai egyetemen felvételi vizsgát tesznek. Az ösztöndíjakról 1971. június 15-ig döntenek és az ösztöndíjakat elnyert fiatalok szeptemberben kezdhetik meg külföldi tanulmányaikat. Ganz Műszer Művek ÁRAMMÉRŐGYÁRA (Gödöllő, Erzsébet park) az alábbi gépeket üzemképes állapotban ELADJA: egy db LM 50 típusú, 80 gramm teljesítményű dugattyús müanyagfröccsgép egy db KSZG 4/500 típusú palástköszörűgép Telefonszám: Gödöllő 11/171 m.á. ügyintéző: Csepeli Jánosné PEST MEGYEI HÍRLAP 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága te a Pest megyei Tanács lapja. FőszerkesztS: SL'IIA ANDOK Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili, Somogyi Béla u. 6. II. am. Kiadöhivatal: Budapest, VIU., Blaha Lujza tér *. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 142—220. Gépiró szobák: 343—100/280, Uletve 343—100/413. Titkárság: 131—24S. Egyéb számok: 141—4S2, 141—258« Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési dij 1 hőnapra 20 fosint. A fehér puli nem puli. Ezt tartotta a kutyatenyésztők törvénye évszázadokon keresztül. Nem is ismerték ezt a fajtát, mígnem hat évvel ezelőtt Győré Gyula kutyafarmját „szégyen nem érte”. A híres fekete szukája gyerekei között egy kis fehér szőrcsomó is ügyetlenkedett. A tenyésztő mit kezdhetett volna vele, felnevelte, aztán elajándékozta. A kis jószág Pécsre került. Első gazdája mit sem tudott róla. A fehér puili ott aztán beleszeretett egy feketébe. Gyerekei is fehérek lettek. Amerikában a fehér kutyák a legkedveltebbek. Hogy miért? Mert a legegyszerűbb festeni őket. Ez nem vicc, ez a valóság. Az elegáns dámák ugyanis egyáltalán nem elegánsak, ha nem a kalapjuk és kocsijuk színének megfelelő lila, piros, vagy éppen sárga színű a kutyájuk. így aztán a pulitenyésztésben is — ha már van — elfogadták a fehér színt. A színkorcsból verseny- képes, ritka állat lett. Győré Gyula farmja ma már nemzetközileg elismert. Különösen azóta, hogy te- nyészkutyáinak egyike újra fehér kölyköket „dobott ki”. — Van-e különbség a fekete és a fehér puli között? — Természetükben semmi. Ugyanúgy terelnek, mint a feketék, csak a színük más. A puliösztön talán még elevenebb, mint elődeikben. Múltkor például nem tudtuk elképzelni, mi történt a tyúkokkal. Egy kupacban kapirgál- tak a kert közepén. El nem mozdultak volna egymás mellől a világ minden kincséért sem. Végül aztán rájöttünk a dolog nyitjára. Egy bátrabb kakas ugyanis megpróbált félrelépni, de - a figyelő fehér pulik felpattantak és gyors iramban körözni kezdtek, mintha a gulyát tartanák őszSZS ■ • • — Mióta tenyészt kutyákat? — Tizenhat éve. Akkor kaptam egy pulit, mert megúnta a gazdája. Szép állat yolt, elvi ttem versenyre. Győzött. — Azóta hány kutyát nevelt? — Ügy 200 körül. Közülük 40 fehéret. — Mit ér egy puli? — 2500—3000 forintot a kicsik. Egy-egy törzskan 6—7 ezret is. Ha külföldre adjuk el őket, 150 dollárt is kapunk értük. — Akkor jó üzlet. — Nem az üzletért csinálom. Imádom az állatokat. — Egyébként mi a foglalkozása?- — A Sütőipari Vállalat laborvezetője vagyok. MKA. V beteg autók fekszenek most termeiben szerelők fúr-farag- nak, a raktárban ezerféle alkatrész ásítozik, a padlásor pedig, ahol egykor a bőrt szárították, autógumik hevernek Ügy hírlik, jövőre jobb há. zat keresnek az autójavítók Mert lebontásra ítélték a környék minden vityilóját. Modern, háromemeletes házakat akarnak helyükbe. Pusztulás vár az ország legjobb, legteljesebb tímárházára! 1852—53-ban építették, í Farkas utca 2/b. alatti telken. Az utolsó mester, Körtvélyessi Dániel, meghalt a háborúban. Felesége még 1948-ig dolgozott a házban. De kevés volt a bőr és sok az adó — abbahagyta. A felszerelés, a szerszámok megmaradtak. Dr. Balanyi Béla, a városi múzeum igazgatója megvett* az apróbb tárgyakat, múzeumba került a tímárok 1829-ből való céhládája is, kinn, a tornácon roskadozik egy hatalmas hordó és asztal. Olcsó pénzért meg lehetne szerezni a gépeket és a csávázókat is. Jogos a patrióták féltő aggodalma, és jogos a javaslat is: maradjon a ház, legyen itt az ország egyetlen tímármúzeuma. Minden megvan hozzá. Ahogy nézegetem, kívül-be- lül, meg a környezetet is, az az érzésem: egy okos építész gonddal-mívvel, szépen, harmonikusan el tudná helyezni az ősi ház körül az újakat. A megfiatalított műemlék legalább megtörné az új lakónegyed egyhangúságát, sivárságát. Ennél nagyobb, nehezebb feladatokat is megoldottak már tervezőink. A restauráláshoz persze pénz kellene. (Talán nem sokkal több, mint a lebontáshoz.) A múzeum létrehozásához a megyei és városi tanács, a műemléki felügyelőség és a met gyei múzeumok igazgatóságának összefogása, áldozatvállalása szükséges. (paládi) Vizes műszerek — a Balatonról
