Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

ffJT he cm űrlap 1970. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK A méhek Életút, kaptárak körül A dolgozószoba egyik falát saját könyvtára borítja. Több ezer kötet, valamennyit mé- hekről írták. Köztük a svájci vak méhész, Francois Huber- nek a tizennyolcadik század végén kiadott háromkötetes munkája, Szathmáry Király Györgynek még azelőtt kiadott Angliai Méhes Kertje, Köves- di Szarka Károly 1844-ben megjelent dolgozata. És saját szerzeményei, az elsőt még egyetemi hallgató korában ír­ta, a negyedik, a Kis Méhes Könyv négy kiadást ért meg már a felszabadulás után, az utolsó, a Méhek között, hét ki­adást. Gödöllő, Kisállattenyésztési Kutató Intézet. Itt él s dolgo­zik örösí Pál Zoltán, a mező- gazdasági tudományok dokto­ra, Kossuth-díjas zoológus, a méhek s a méhészet idős tu­dósa. Tizenhárom eves korában különbözeti vizsgát kellett ten­nie két gimnázium között. Édesapja beíratta egy méhé­szeti tanfolyamra, hogy a sok tanulás után kikapcsolódhas­son. Attól kezdve tudta, hogy életét a méhészeti kutatásnak szenteli. Otthon is, aztán mint egyetemi hallgató a budapesti tudományegyetem egyik épü­letének lapos tetején, majd a debreceni 'kollégiumban, ahol már tanított, saját méhcsalá­dokat tartott. Később Berlinbe került, majd három évtized­del ezelőtt ide, Gödöllőre. Az ősember gyönyörű spa­nyolországi sziklafestményein már méheket is ábrázolt. Az úgynevezett Pókok barlangja őriz egy ábrát, amelyen az ember, fa odva előtt, füstöt gerjeszt, s méhek rajzanak. Később fatönkben, kosárban, ládában tartotta a méhet. A tizenhetedik században Ang­liában alkalmazták először a keretes kaptárt, melyet később a magyarok is jelentősen to­vábbfejlesztettek. Amikor itt Gödöllőn, 1902- ben megalakult a méhészisko­la, s ugyanakkor, a világon először, egy önálló kutatóinté­zet, a megnyitó ünnepségen a — német — elnök kijelentette: a tárgyban való kutatás, irá­nyítás, vezetés szerepét nem­zetközi viszonylatban a ma­gyarok vették át. Valóban, ak­korra, a gyakorlati méhészke­dés mellett, nemcsak úttörő­munkákat jelentettek meg a témában a magyarok, de a mezőgazdasági felsőfokú isko­lákban tanították is a méhé­szetet. Annak egyetemi, főis­kolai oktatása azonban nap­jainkban mind Keszthelyen, mind a budapesti kerté­szeti egyetemen, mind Gödöl­lőn elmaradt. így aztán a téeszekben, állami gazdasá­gokban is visszafejlődtek a méhészetek — az agronó- mus nem értett hozzá. Az ön­álló kutatóintézetet 1952-ben beolvasztották a kisállatte­nyésztésibe —, fél épületüket más célokra utalták ki. A fel- szabadulás után a méhészet­nek külön minisztériumi alosz­tálya volt — most miniszté­riumi előadója sincs. Ügyét jelenleg hazánkban örösi Pál Zoltán kutatótevékenysége, az általa szerkesztett, húszezer «előfizető által fenntartott, Mé­hészet című lap, s vagy negy­ven-ötvenezer méhészkedő kisember tartja fenn, kiknek egyesületük sincs. Mégis, vi­rágzik ez a jó mellékjövedel­met biztosító munka, szenve­dély, passzió. Csak rengeteg méhészkedő ember kedvét sze­gik a vegyszerezés okozta mérgezések, amikor egész méhcsaládok pusztulnak ki hirtelen. Pedig a méh és a méhész te­vékenysége nemcsak a méz miatt-hasznos. A méh porozza be a virágokat — az ember már sok mindent kitalált, de ehelyett még nem talált ki jobbat. Előrelátóbb gondolkozás jobban felkarolná a 'méhészet dolgát. Figyelembe venné a nagyüzemi takarmányültetvé­nyeket; gyümölcstelepítése­ket — s azt, hogy a méhcsa­ládokat irányítani lehet, milyen virágokra járjanak. Van még egy motívum, me­lyet sokszor kihagyunk számí­tásainkból, az érzelmi. Itt az, hogy a méheket jobban kelle­ne óvni, s nemcsak annak az ötvenezer embernek, mert szeretni lehet őket. Igen, sze­retni, például mert tánccal tu­datják családjuk tagjaival, hogy valamilyen virágot mi­lyen irányban találhatnak meg. Ma már a méhészet, a mé­hek kutatói között is ritka az olyan tudós, mint örösi Pál Zoltán, aki az egész I organizmust vizsgálja. A vilá- I gon mindenhol megszaporod­tak a tárgyat kutató intézetek: csak Nyugat-Németországban huszonkét helyen foglalkoz­nak, tudományos intézetekben, méhekkel, méhészettel. Itt is munkamegosztást találunk. A mondjuk csak egy-két méh- betegségre specializálódott tu­dós ritkán lát élő méhet — úgy viszik be neki tálcán a la­boratóriumba. Ez nem tréfa. Jó dolog bizonyára, hogy a modern tudomány így virá- goztatja, szaporítja az intéze­tek, tudósok, tárgykörök szá­mát. Hanem az is jó volna, ha a tudósok mellett, a jövő szá­zadra, a méhek is megmarad­nának. P. A. Vízi fantomok Dunaföldvámál munká­ba álltak a Hídépítő Vál­lalat szakemberei, hogy felkutassák és kiemeljék a hajózást veszélyeztető, a második világháború idején felrobbantott híd maradványait. A „vízi fantomokat” nehézbúvárok keresik, és uszálydaru segítségével emelik felszínre. Ez ideig jó néhány tonna acélroncsot tettek szárazra. Képünkön: Épségben maradt kocsikerékpárt emelt partra a minap a daru. A fogat feltételezhetően a hídon tartóz­kodott, amikor felrobbantották a németek. «#/ Kecskemét „Konzervipari finálé Befejeződött a II. nemzetkö­zi konzervipari kongresszus Kecskeméten. A négynapos ta­nácskozáson a vártnál több tu­dományos kutató, 23 ország 153 szaktekintélye vett részt. Na­pirenden az élelmiszergyártás technológiájának továbbfej­lesztése, a nemzetközi piac ki- szélesítése és a növekvő élel­miszerigények kielégítése sze­repelt. Különösen élénk vitát váltott ki a növényvédő sze­rek hatása az élelmiszerekre. MENTSEK MEG A HÁZAT! Az ország egyedüli tímármúzeuma ? Húsz híres pusztája volt hajdan Nagykőrösnek. Bar­maik szám,át alig is tudták a gazdák; nőttek a jószágok, akár a fű. Csoda-e hát, hogy erős feldolgozóipar fejlődött ki. A szíjgyártók, szűrszabók ugyan elbújhattak a tímárok mellett. Áll még a ház, ahol az utolsó mester dolgozott. Megfakította az eső, a nap, de váza erős, masszív. Udvarán EMELT SZINTŰ OKTATÁS Szűk az épület Monoron A Balaton különböző pont­jain felszedték a tavasszal ki­helyezett műszereket. Ezek a regisztráló készülékek vezet­ték a tó „naplóját”. A műsze­rek számot adnak a Balaton „viselkedéséről”, a víztömeg mozgásáról, a szelek irányá­ról, a lehullott csapadékról, a párolgásról, valamint a víztö­meg lengéséről is. Az adatok szerint a^tó vize csaknem fo­lyami sebességgel áramlik a tihanyi szorosban. A keleti és a nyugati medence közötti víz mozgása, helyváltoztatása a legszembetűnőbben itt kísér­hető figyelemmel. A tó egész vízkészletének lengése feltű­nően nagy. A magyar tenger vize időnként 24 órás lengési ciklusokat mutat. Emiatt az egyes térségekben félméteres vízszintkülönbségeket is ki le­het mutatni. Ez a tavaknál világviszonylatban rendkívül ritka. A műszerek arra is fényt derítettek, hogy a legmaga­sabb hullámok felső szintje elérheti a 180 centimétert is. A tó leghullámosabb területe a szigligeti öböl. A hullámzás Balatonlelle és Balatonszemes között erős parteróziót okoz. A műszerek adatait felhasz­nálják majd az erózió elleni védekezésben, a feltöltődés i okainak vizsgálatában és fi­gyelembe veszik a part menti területek kiképzésénél, vala­mint az építkezéseknél. Az adatokat felhasználják az északi parton tapasztalható nagyobb arányú feltöltődés vizsgálatánál ia Tavaly még legalább 30 szakfna közül választhattak azok a fiatalok, akik a mono- ri 205. számú Ipari Szakmun­kásképző Iskolába jelentkez­tek. Az idei tanév elsőéveseit viszont már csak 10 foglalko­zási ág várta: a szakosítás — egy-egy terület adottságait fi­gyelembe véve — megtörtént. Milyenek az első tapasztala­tok? — erről érdeklődtünk az iskola igazgatójánál, Hegedűs Ferencnél. — összesen 139 elsőéves ta­nulót vettünk fel. Megoszlá­suk: 18 autószerelő, 11 eszter­gályos, 33 géplakatos, 10 vil­lanyszerelő, 12 épületasztalos, 7 ács-állványozó, 17 kőmű­ves. Ezekben a szakmákban emelt szintű az oktatás: he­tente háromszor járnak isko­lába a tanulók. A 10 női fod­rász, a 7 férfiszabó, és a 14 szobafestő-mázoló tanulónk hetente kétszer kap elméleti képzést. A legdivatosabb szak­ma nálunk a női fodrász, de szívesen jönnek szobafestő­nek is. — Legkevésbé kedvelt szak­mák? — Az ács-állványozó és az esztergályos. — Legnagyobb gondjuk? — Egy épületben vagyunk az általános iskolával. A je­lenlegi ü tanterem így kevés. Különösen azóta, hogy egyes szakmákban bevezették az emelt szintű oktatást. Arról nem is beszélve, hogy az álta­lános iskolások úttörőfoglalko­zásait is akadályozzuk. Ebben az épületben jövőre már na­gyon nehezen tudunk taníta­ni. Ideiglenes megoldásról szó lehet: a helyi gimnáziumtól esetleg 1—2 osztályt bérel­nénk. A végső cél mégiscsak egy új iskola felépítése. A já­rási tanács 300 ezer, míg a községi tanács — a telek ki­jelölése mellett — 200 ezer fo­rintot ajánlott fel erre a célra. Ez egyelőre kevés. Nagy ösz- szefogásra van szükség. Mi természetesen társadalmi munkával segítenénk az épít­kezést. —tg— ss Önkiszolgáló” pénztárosok országos verses e A KPVDSZ Jókai utcai színpadán, szerdán kora reg­gel megkezdődött az önkiszol­gáló élelmiszerboltok pénztá­rosainak 2. országos versenye. Először az állami kereskede­lem 120 pénztárosa került a gépekhez, közöttük dől el, hogy kik jutnak az országos döntőbe. Csütörtökön 25 élel­miszerkereskedelmi vállalat és 13 megyei szövetkezeti vál­lalat 160 versenyzője küzd majd az ország legjobb pénz­tárosa címéért. A verseny eredményét csütörtökön dél­után hirdetik ki. PULI-BULI Pályázat külföldi egyetemi, főiskolai ösztöndíjakra Az 1971—72-es tanévben is tanul­hatnak magyar ösztöndíjasok a Szovjetunió, az NDK, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia felsőoktatási 1 intézmé­nyeiben. A Művelődésügyi Minisz­térium nyilvános pályázatot hirdet mintegy 350 külföldi ösztöndíjra. A jelentkezési lapokat és a pályá­zati felhívást — amely tartalmazza a pályázati feltételeket, az egyes országokban választható szakterü­leteket, a jelentkezés rendjét, a felvételi vizsgákkal és az ösztön­díjak odaítélésével kapcsolatos tudnivalókat, valamint a felvételi vizsgák szaktárgyankénti követel­ményeit. Az érdeklődők október 25-e után szerezhetik be a közép- és felsőfokú oktatási intézmények­ben, továbbá Budapesten a kerületi, vidéken a megyei, illetve a megyei jogú városi tanácsok művelődés- ügyi (oktatási) osztályain. A középiskolai tanulók és a felsőoktatási intézmények előfel­vett, valamint elsőéves hallgatói oktatási intézményük vezetőjéhez nyújthatják be pályázatukat de­cember 12-ig. Az 1969-ben és 1970­ben érettségizett dolgozó fiatalok, volt középiskolájuk igazgatójához ugyancsak december 12-ig, az 1967-ben és 1968-*ban érettségizet­tek pedig a felvételi vizsgákat le­bonyolító egyetem rektori hiva­talához december 19-ig juttathat­ják el jelentkezési lapjukat. A pályázók 1971 január második felében a választott szaknak meg­felelő hazai egyetemen felvételi vizsgát tesznek. Az ösztöndíjakról 1971. június 15-ig döntenek és az ösztöndíjakat elnyert fiatalok szep­temberben kezdhetik meg külföldi tanulmányaikat. Ganz Műszer Művek ÁRAMMÉRŐGYÁRA (Gödöllő, Erzsébet park) az alábbi gépeket üzemképes állapotban ELADJA: egy db LM 50 típusú, 80 gramm teljesítményű dugattyús müanyagfröccsgép egy db KSZG 4/500 típusú palástköszörűgép Telefonszám: Gödöllő 11/171 m.á. ügyintéző: Csepeli Jánosné PEST MEGYEI HÍRLAP 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága te a Pest megyei Tanács lapja. FőszerkesztS: SL'IIA ANDOK Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili, Somogyi Béla u. 6. II. am. Kiadöhivatal: Budapest, VIU., Blaha Lujza tér *. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 142—220. Gépiró szobák: 343—100/280, Uletve 343—100/413. Titkárság: 131—24S. Egyéb számok: 141—4S2, 141—258« Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési dij 1 hőnapra 20 fosint. A fehér puli nem puli. Ezt tartotta a kutyatenyésztők tör­vénye évszázadokon keresztül. Nem is ismerték ezt a fajtát, mígnem hat évvel ezelőtt Győ­ré Gyula kutyafarmját „szé­gyen nem érte”. A híres fe­kete szukája gyerekei között egy kis fehér szőrcsomó is ügyetlenkedett. A tenyésztő mit kezdhetett volna vele, fel­nevelte, aztán elajándékozta. A kis jószág Pécsre került. Első gazdája mit sem tudott róla. A fehér puili ott aztán beleszeretett egy feketébe. Gyerekei is fehérek lettek. Amerikában a fehér kutyák a legkedveltebbek. Hogy miért? Mert a legegyszerűbb festeni őket. Ez nem vicc, ez a valóság. Az elegáns dámák ugyanis egyáltalán nem ele­gánsak, ha nem a kalapjuk és kocsijuk színének megfelelő lila, piros, vagy éppen sárga színű a kutyájuk. így aztán a pulitenyésztésben is — ha már van — elfogadták a fehér színt. A színkorcsból verseny- képes, ritka állat lett. Győré Gyula farmja ma már nemzetközileg elismert. Különösen azóta, hogy te- nyészkutyáinak egyike újra fe­hér kölyköket „dobott ki”. — Van-e különbség a feke­te és a fehér puli között? — Természetükben semmi. Ugyanúgy terelnek, mint a fe­keték, csak a színük más. A puliösztön talán még eleve­nebb, mint elődeikben. Múlt­kor például nem tudtuk el­képzelni, mi történt a tyúkok­kal. Egy kupacban kapirgál- tak a kert közepén. El nem mozdultak volna egymás mel­lől a világ minden kincséért sem. Végül aztán rájöttünk a dolog nyitjára. Egy bátrabb kakas ugyanis megpróbált fél­relépni, de - a figyelő fehér pulik felpattantak és gyors iramban körözni kezdtek, mintha a gulyát tartanák ősz­SZS ■ • • — Mióta tenyészt kutyákat? — Tizenhat éve. Akkor kap­tam egy pulit, mert megúnta a gazdája. Szép állat yolt, el­vi ttem versenyre. Győzött. — Azóta hány kutyát ne­velt? — Ügy 200 körül. Közülük 40 fehéret. — Mit ér egy puli? — 2500—3000 forintot a ki­csik. Egy-egy törzskan 6—7 ez­ret is. Ha külföldre adjuk el őket, 150 dollárt is kapunk értük. — Akkor jó üzlet. — Nem az üzletért csinálom. Imádom az állatokat. — Egyébként mi a foglal­kozása?- — A Sütőipari Vállalat la­borvezetője vagyok. MKA. V beteg autók fekszenek most termeiben szerelők fúr-farag- nak, a raktárban ezerféle al­katrész ásítozik, a padlásor pedig, ahol egykor a bőrt szá­rították, autógumik hevernek Ügy hírlik, jövőre jobb há. zat keresnek az autójavítók Mert lebontásra ítélték a kör­nyék minden vityilóját. Mo­dern, háromemeletes házakat akarnak helyükbe. Pusztulás vár az ország legjobb, legteljesebb tí­márházára! 1852—53-ban építették, í Farkas utca 2/b. alatti telken. Az utolsó mester, Körtvélyessi Dániel, meghalt a háborúban. Felesége még 1948-ig dolgo­zott a házban. De kevés volt a bőr és sok az adó — abba­hagyta. A felszerelés, a szer­számok megmaradtak. Dr. Balanyi Béla, a városi múzeum igazgatója megvett* az apróbb tárgyakat, múzeum­ba került a tímárok 1829-ből való céhládája is, kinn, a tor­nácon roskadozik egy hatal­mas hordó és asztal. Olcsó pénzért meg lehetne szerezni a gépeket és a csávázókat is. Jogos a patrióták féltő aggo­dalma, és jogos a javaslat is: maradjon a ház, legyen itt az ország egyetlen tímár­múzeuma. Minden megvan hozzá. Ahogy nézegetem, kívül-be- lül, meg a környezetet is, az az érzésem: egy okos építész gonddal-mívvel, szépen, har­monikusan el tudná helyezni az ősi ház körül az újakat. A megfiatalított műemlék leg­alább megtörné az új lakóne­gyed egyhangúságát, sivársá­gát. Ennél nagyobb, nehezebb feladatokat is megoldottak már tervezőink. A restauráláshoz persze pénz kellene. (Talán nem sokkal több, mint a lebontáshoz.) A múzeum létrehozásához a me­gyei és városi tanács, a mű­emléki felügyelőség és a met gyei múzeumok igazgatóságá­nak összefogása, áldozatválla­lása szükséges. (paládi) Vizes műszerek — a Balatonról

Next

/
Thumbnails
Contents