Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

MST HEGYEI k/Cú’iem 1970. OKTÓBER 10., SZOMBAT CONGO ÉS ABAKUA A Fővárosi Operettszínház­ban csütörtökön este nagy si­kerrel mutatkozott be a ma­gyar közönségnek a kubai nemzeti folklóregyüttes, amely az NDK-ból érkezett hazánkba. Az európai szocialista or­szágokban vendégszereplő 81 tagú művészeti gárda buda­pesti műsorán szerepelt töb­bek között a Congo-táncjele- net, amelyben vallások ere­detét, történetét állították színpadra. A közönség nagy tetszéssel fogadta az abakua — vallási szekta — szertartásait felelevenítő produkcióit. Vé­gül mai táncokkal, kubai rit­musokkal arattak megérde­melt sikert. Az együttes tegnap megis­mételte műsorát az Operett­színházban. Ma a győri Kis­faludy Színházban vendégsze­repei a kubai együttes, s va­sárnap — Paul Torrez művé­szeti vezető irányításával — továbbutazik Csehszlovákiá­ba. Kutya fáját... — Az én kutyám olyan okos, hogy amikor hazajön, csenget az ajtón. — Az én kutyámnak még erre sincs szüksége, neki saját kulcsa van. aBaD omaT SZÜRETI BAL MAGYARNÓTAEST WEIMARI ÚTTÖRŐKÓRUS Eseményekben most sem lesz hiány október 10—11-én a megyében. Lehet válogatni: kinek mi tetszik; múzeumláto­gatás, tánc, kirándulás, mozi és színház. Mindjárt javasol­juk a váciaknak: hallgassák meg vasárnap a weimari köz­ponti úttörőkórus előadását. Most viszonozzák a váci KISZ- kórus júliusi vendégszereplé­sét. A hetven tagú ifjúsági énekkar programjában eszter­gomi, nagymarosi és váci hangverseny is szerepel. Ugyancsak énekkari hangver­senyt ad a Ceglédi Járási Mű­velődési Központban a Tápió- menti Ifjúsági Együttes ének­kara Heimann Győző vezény­letével. Itt adunk hírt arról, hogy Nagykőrösön az ifjúsági klub szombaton délután öt órakor tartja évadnyitó elő­adását, a művelődési otthon nagytermében. Szombat—vasárnap hova mehetnének a fiatalok? Ter­mészetesen táncolni a vecsési József Attila Művelődési Ház­ba, ahol az ALFA együttes ze­néjére szórakozhatnak. Szom­baton Nagykátán a Kamarás együttes szolgáltatja a talpalá- valót a művelődési házban. A fóti művelődési otthonban a Ring zenekar játszik délután öttől este tízig, míg a rhonori- ban szombaton este zártkörű KISZ-táncest lesz, vasárnap pedig a Florida zenekar mű­sorát hallhatják. Táncest lesz még Monori-erdőn a KISZ rendezésében, és Sülysápon. Október a hagyományos szüreti mulatságok ideje. Nagyban készülnek rá Nyár­egyházán, ahol vasárnap este 8 órakor kezdik. Kerepesen a Kossuth Művelődési Ház gon­doskodik róla, hogy a szüre­tet a népi hagyományoknak megfelelően ünnepeljék. Lesz itt lovasfelvonulás, bíróválasz­tás, szőlőlopás, és természete­sen befejezésül szüreti bál is. Tahitótfalun már délután kez­denek mulatni. A KlSZ-szer- vezet rendezésében tartják meg a felvonulást, este szü­reti bált nyitnak a művelődési otthonban, az Albatrosz együt­tes közreműködésével. Foton magyarnótaestre in­vitálják a ráérőket, szomba­ton este hat órára a művelő­dési házba. Közreműködik ifj. Oláh Kálmán és zenekara, va­lamint a legismertebb magyar­nóta-énekesek. A Csepel Autó­gyár művelődési házában az Állami Déryné Színház Jókai Mór: Könyves Kálmán című kétrészes történelmi játékát adja elő. Szeretnénk néhány érdekes kiállításra is felhívni a figyel­met. Pénteken nyílt meg a Kossuth szálló pálmakertjé­ben, Cegléden a Róna Képző­művész Kör kiállítása, ame­lyen a közönség Baán Lajos, Nagy László és Prohászka An­tal grafikáit láthatja. A kiál­lítást október 20-ig lehet meg­tekinteni, az étterem nyitva tartási ideje alatt. A solymári művelődési ház tárlatlátoga­tást rendez vasárnap délután Kátai Ferenc tűzzománcainak megtekintésére. A Penci Álta­lános Iskolában a múzeumi hónap keretében régészeti, néprajzi, művészettörténeti filmet vetítenek. Komáromi Magda Embernek maradni Dedikálja Bartók életregé- I nyét a zeneköltő-pedagógus- I népdalgyűjtő halálának 25. év- I fordulójára megjelent kötetek egyik szerzője: Szegő Júlia, Romániában élő magyar író­nő, neves folklorista. „Ember­5. Gy. Molnár István Gy. Molnár István szenvedé­lye a fafaragás. Furulyákat készít. A bodzafát csavarhúzó­val kivési, utána megcsinál­ja a lyukakat, meg a sípot, majd az életre kelt hangszert felöltözteti: játékos ábrákkal, a népművészetre emlékeztető sajátos vonalakkal. — A hangja egyiknek sem jó. Már vagy tizet csináltam, de egyiknek sem tiszta a hangja. A boltban vett tisz­ta, de a gyári hangját nem áll­hatom. Egy öreg szék a műterem közepén. Rajta elsötétedett írás: „Ez a szék Albert Jáno­sé, 1855”. Mellette rögtön „Princess Mangel” mángorló; ő alakította át nyomdagéppé, melyen grafikáit készíti. Bú­torok patinaszaggal — az elő­térben modern, világosbarna, pácolt íróasztal. — Jellegtelen tucatmunka. Ehhez én nem jövök haza. A többihez igen. És az öreg székre csap, já­tékosan, mint ahogy barátai vállát veregeti az ember. — Népdalokra nagyanyám tanított. Tisztelem, szeretem a a népművészetet, de az csak akkor él, ha élünk vele. A karcolás a rézre fárasztó, szemet ölő munka. A szerszá­mait maga készíti. Minden uj- jának megvan a helye rajtuk. Ez nemcsak művészet, hanem nagyszerű mesterség. A mes­terség szónak pedig nagyobb a múltja, mint a művészetnek. Ha hétköznapibbnak hat, ak­kor is. Grafikái összetettek, egye­sek szürrealistának mondják, mások nem bírnak stílusjegyet akasztani rá, ő nem is sorolja be műveit sehová, alkotásait nem indokolja, megteszik a művészettörténészek, a kriti­kusok. A grafikákon mono­grammjának, a „Gy” betűnek funkciója van, az a centruma a képnek, bár utoljára kerül helyére, mégis a vonalak on­nan indulnak el, és oda érkez­nek visza. A „Gy” betű min­dig jól olvasható, megformált, mint az ősi nyolcasok rímei. — Első kiállításom 1967-ben volt a Dürer-teremben. A má­sodik idén, szeptember végén a Derkovits-teremben. Ezt a televízió is közvetítette. Szá­momra izgalmas feladatot je­lentett a szereplés. Bár sze­kislány. Címet cseréltek, egy­két levél jött és elment és Gy. Molnár István megnősült. A műterem falán egyetlen grafikája sincs Gy. Molnár Istvánnak. — Minek az? Eleget látom őket. Meg is unnám, ha még a fejem fölött is mutogatnák magukat. Két fia van. Rajzaik végig­hullámoznak a falon, rikítóan bátor színekkel, naivan merész világukkal, nénikkel, bácsik­rintem a színésznek a dolga, hogy beszéljen, a grafikus csak művén keresztül vallhat. örül­tem azért, hogy sokan megis­mertek, nem tagadom. Kisújszálláson járt gimná­ziumba, aztán jött a főiskola. Mikor elvégezte, a Lövölde-té­ren egy ötször hat méteres szobában kisméretű rézleme­zekre dolgozott. A mosdó, meg a konyha, a szoba alatt, a csi­galépcső tövében volt. — Hun itt, hun ott dolgoz­tam. Volt egy öltözet ruhám, egy pár cipőm és semmi gon­dom. Feleségével egy Express­ion ismerkedett meg. Az utolsó napon az NDK-ban megtetszett neki egy német kai, kunyhókkal, kockákkal és hóemberekkel. Gy. Molnár István Kunhegyesen született 1933-ban. Négyéves korában rajzolta első grafikáját, egy lovat. Méreteiben túlzott és aránytalan, de lendületes vo­nalú, könnyed rajz. Gy. Molnár István szelíd estéken az ajtaja előtt ül, el- merülten furulyázik, mint a pásztor a mesében, aki muzsi­kájával elveszett nyáját kere­si, csalogatja. „Szépen legel a báróné gulyája, A kisasszony maga sétál utána...” Tamás Ervin Foto: Urbán Tamás nek maradni” címmel írt könyvének premierjére érkezik Budapestre, és a Rózsavölgyi zeneműboltban találkozik ol­vasóival, kedden 17 órától. Az új Bartók-regény azok közé az írások közé tartozik, amelyeknek szerzői személye­sen ismerték a Cantata Profa­na alkotóját. Az „Embernek maradni” külön érdekessége a hű és részletes beszámoló Bar­tók romániai tartózkodásáról, népdalgyűjtő tevékenységéről. A kötet egyébként — 14 000 példányban — a magyar—ro­mán közös könyvkiadási egyez­mény keretében készült el, Kolozsvárott nyomtatták. — Virág a képzőművészet­ben címmel Borlai Béla aszódi tanár festményeiből rendez kiállítást e hónapban az aszódi Petőfi Művelődési Ház. KPVDSZ kulturális napok SZAVALÓVERSENY — DZSESSZRANDEVŰ BADACSONYI SZÜRET Október 10-től 21-ig rende­zik meg a KPVDSZ kulturá­lis napokat. Egy évtizede in­dult útjára ez a mozgalom, amely a hétköznapok művelő­dését hivatott segíteni. A mos­tani program méltó a jubi­leumhoz. A kulturális napok központi ünnepségét Vácott tartják, ok­tóber 11-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Madách Imre Mű­velődési Központban. A meg­nyitó után az elmúlt évben eredményesen dolgozó aktivis­tákat jutalmazzák meg, majd a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat divatbe­mutatóját tekinthetik meg a jelenlevők. Ezután kultúrmű­sor következik: szavalatok, irodalmi összeállítások hang­zanak el, népi táncegyüttesek lépnek fel. Közülük is kiemel­jük a híres szigetújfalui nem­zetiségi táncegyüttest. Délután városnézés, a Váci Képtár és a Vak Bottyán Mú­zeum megtekintése szerepel a programban. A nap meglepe­téseket tartogató eseménye a kispályás labdarúgó-mérkőzés lesz, ahol a vándorkupáért küzdenek. Az alapszervezeti rendezvé­nyek már szombaton kezdőd­nek. Október 10-én a Dabas és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói ma- gyarnótaesten szórakozhat­nak. Leányfalun a Dunaka­nyar üdülőinek területi szava­lóversenyét tartják. Taksony­ban táncdalparádé lesz, Túrán az úttörők és a népművészek adnak műsort, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál pedig irodalmi klubdélutánt rendeznek. Vasárnapra a Tápiósüly és Vidéke ÁFÉSZ Tápiósápon népdalvetélkedőt hirdet, Úri­ban pedig slágerparádéra in­vitálja a helybelieket és a ven­dégeket. Október 12-én Cegléden a Kossuth Étteremben kerül sor a IX. dzsesszrandevúra. Előtte délután a Róna Vendéglátó Vállalat ankétot is tart a ven­déglátás kulturális és műsora politikai koncepcióiról. Néhány érdekesebb progra­mot kiemelünk a sok közüL Október 13-án az Országos Takarékpénztár Pest megyei igazgatóságán rendezik a me­gyei szavalóverseny döntőjét, Nagymaroson pedig a Zene- művészeti Főiskola növendé­kei adnak hangversenyt. Érdeklődésre tarthat számot a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat október 17-i rendezvénye is, ahol klub­est keretében elevenítik fel Cegléd és Nagykőrös népi ha­gyományait. Az eseménysoro­zatból nem hiányzik a vetél­kedő sem. Október 17-én a Túra és Vidéke ÁFÉSZ szo­cialista brigádjai mérik össze tudásukat. A programban szerepel még közös tárlatlátogatás, színhá­zi bemutató megtekintése, tár­sasutazás és badacsonyi szü­ret. A sportrendezvények kö­zül az október 18-i kiskun- lacházi labdarúgó-mérkőzés­re, az október 19-i váci aszta­litenisz-versenyre, s az október 20-án Foton hirdetett sakk­versenyre hívjuk fel a figyel- met. Tanulmányút az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság Népek Barátsága Ligája ebben az évben is NDK-beli tanulmányútra hivta meg azokat, akik az elmúlt évek során a magyar—NDK kapcsolatok elmélyítésén fára­doztak. Az október 12—17-ig tartó tanulmányúton négy megye: Borsod, Szolnok, Fejér és Pest megye egy-egy küldötte vesz részt. Megyénket Lukács Lá­zár, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának munka­társa képviseli. SZOMBATI CSEVEGÉS: TŰZPRÓBA Nem kell bizonygatni, hogy a demokrácia jó dolog, ha jól értelmezik és helyesen alkal­mazzák. Ellenkező esetben ba­jok is lehetnek belőle. Ezt kí­vánja bizonyítani az alábbi történet. ★ A Profil Müvek új igazga­tója, Somolya Béla elhatároz­ta, hogy az üzemben megva­lósítja az igazi demokráciát, ahogyan azt ő elképzelte. Ki­hirdette, hogy ezentúl min­den döntés előtt meghallgat­ják a dolgozók véleményét, és nem születhet olyan határo­zat, melyet az üzem teljes kollektívája demokratikusan meg ne szavazott volna. Köz­hírré tette továbbá, hogy a jövőben mindenki szabadon bírálhatja a vezetést és sze­mély szerint az igazgatót is, továbbá mindenkinek joga, hogy az üzem vezetésébe be­leszóljon. A dolgozók örültek a hír­nek, bár egy kis fizetéseme­lés jobban tetszett volna, de­kát ez is valami. Legfeljebb az éjszakai portás hőzöngött, amikor délelőttönként be kellett járni szavazni, például afelől, hogy a profilokhoz alkalmazott acél a jövőben 1,4 vagy 1,6 százalék szenet tartalmazzon? Somolya felettébb büszke volt vezetési módszerére • — Nálunk a konyhai mo­sogatólányok is részt vesznek az üzem irányításában, így aztán az a felelősség, melyet a régi mechanizmusban a fe­lettes szervek vállaltak, most megoszlik az üzem kétszáz dolgozója között. Le érzik is a felelősség súlyát és egy- egy kérdésről néha két na­pig is folyik a nyílt, őszinte vita. Az üzembeliek sem panasz­kodtak, mivel mindig ké­nyelmesebb dolog a kultúr­teremben vitatkozni, mint rozsdás profilvasakat hajto­gatni. A viták szünetében azért némi termelés is folyt, leg­alábbis addig a napig, amíg elérkezett a Somolya-féle tisz­ta demokrácia igazi tűzpró- bája. A túzpróba ez esetben nem a szerző stilisztikai fordula­ta. Valóságos tűzről volt itt szó: kigyulladt a nagy sze­relőcsarnok. Somolya azon­nal összehívta a dolgozókat és előadta a tényállást, amit különben mindenki ismert. — Hívjuk ki a tűzoltókat — javasolta egy segédmunkás, de leszavazták, egyrészt, mert a Profil Művek messze esik a várostól, és mire a tűzoltóság kiér, már úgyis késő, más­részt miért engedjék át ne­kik a dicsőséget? Ezután az igazgató javas­latot tett, hogy az üzem dolgozói kíséreljék meg az oltást. Javaslatát hat ellen- szavazattal, négy tartózko­dás mellett elfogadták, mi­közben leégett a szerelőcsar­nok tetőzete. Ezután került sor annak megvitatására, hogy kik vegyenek részt az oltásban. A szakszervezet vé­leményezte, hogy nem vehet­nek benne részt az öregek és a betegek. A határozati javas­latot egyhangúan elgfogad- ták, a nőtanács azon zára­dékával, hogy a nők legfel­jebb csak a sebesültek kötözé­sében működhetnek közre. Itt érdekes fordulatot vett a vita, ugyanis nehezen tudtak kö­zös nevezőre jutni abban, hogy hány éves kortól öreg egy öreg, végül is a KISZ-titkár javaslata győzött, mely szerint 50 év felett már senki sem kötelezhető tűzoltásra, külö­nösen ilyen nehéz helyzetben, amikor a tűz már átterjedt az egész épületre, a lángok a gé­peket nyaldosták és félő, hogy a szomszédos benzinraktár is tüzet fog. Ezután az igazgató kiadta az utasítást, hogy az oltásra al­kalmasnak minősített dolgo­zók azonnal vegyék fel a küz­delmet a pusztító lángokkal. De az egyik műhelybizalmi vétót jelentett be és felvetette a valóban helyén való kér­dést: vajon adhat-e az igaz­gató utasítást olyan felada­tok elvégzésére, mely nem tartozik a dolgozó munkakö­rébe? Az izgalmas vita a forrpontig hevült, amikor fel­állt az üzemi egyeztető bi­zottság vezetője, aki a mun­kaügyi kérdések kiváló is­merője volt. — Tisztelt kartársak! Ne­kem az a szerény vélemé­nyem, hogy ilyen esetben a leghelyesebb... De, hogy mi a leghelyesebb, ezt a tanácskozás résztvevői már nem hallották meg, mert hatalmas robajjal felrobbant a benzinraktár és lángot fo­gott az az épület is, ahol a sorsdöntő tanácskozás folyt. Somolya kiábrándultán lát­ta, hogy a vita résztvevői, anélkül, hogy megszavazták volna, egymást tiporva mene­külnek. — Nem érettek még a de­mokráciára — morogta kese­rűen és megfogadta, hogy töb­bé nem teszi be a lábát ebbe a gyárba. Igaz, nem is volt már gyárrá Ősz Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents