Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

2 ^sJCíriap 1970. OKTÓBER 10., SZOMBAT Fegyverbarátság A Fegyverbarátság elneve­zésű hadgyakorlaton ké­szült ez a felvétel. A Var­sói Szerződés tagjainak őszi hadgyakorlata az NDK területén zajlik le. Chile budapesti ügyvivőiének levele MÄDELAINE RIFFAUX A vörös Mekong III. rész Sofőrök A sofőrök hőskölteménye egyenesen lenyűgöző. Az em­ber fogalmat alkothatott róla, ha látta a nehéz teherautót, amint rakomány nélkül tér vissza a frontról, a félig le­égett, a golyósbomba repeszei által kilyuggatott karosszé­riát maguk után vonszolva. A sebtében kijavított motor cso­dák csodájára, még működött. A sofőr felénk intett, s elhaj­tott a barlangban megbúvó ja­vító-szerelő műhely felé. A kórházban a sebész, aki épp most operált meg egy so­főrt, a következőket mesélte nekem: „Valószínűleg a teher­autó-sofőrök a legbátrabbak hőseink közül. Éjjel egyedül vannak az úton, felelősek a ra­kományért, amelyet vár a had­sereg. Hármasával vagy négye­sével indulnak útra, s egymás­tól nagy távolságra haladnak, olyan utakon, amelyeket külö­nösen gyakran érnek bomba­támadások. Itt aztán senki se­gítségére nem számíthatnak. Nincs, aki a tüzet oltsa, ha ki­gyullad a kocsi, nincs, aki megjavítsa a szétlőtt utakat. A falvak az utaktól távol rejtőzködnek. Laoszban ala­csony a népsűrűség, s ezért nincs rá szükség, hogy az em­berek mindenképpen ragaszkod­janak a művelésre alkalmas kis földdarabhoz, ha az a veszélyes övezetben, vagy átkelőhelynél, vagy utak közelében van. A néptelen utakon a sofőr csak saját erejére támaszkodhat. Ha például a hegy lejtőjét átszelő utat kimosta a víz, mert a szétbombázott dzsungel nem tudta tovább medrébe^ tartani a vízmosásokat, vagy egy bom­ba sziklára talált, s a sziklada­rabok az útra hullottak, vagy tölcsérekkel szabdalták át meg át. A sofőr fogja a feszítővasat és a lapátot, előszedi a maga robbanóanyag-csomagját. Hoz­zászokott, hogy az ilyen hely­zetekből is kikászálódjék. A szerszámokon kívül fegyver is van nála, hogy védekezni tud­jon, ha esetleg ellenséges osz­tagokkal találkozik. Fegyverre néha azért van szükség, hogy lelőhesse az ejtőernyőn leeresz­kedő világítórakétákat. Az ejtő­ernyő nélkül a rakéta lezuhan és időnek előtte kialszik . • • Szerencsére a laoszi táj a sofőr hű szövetségese. A természet akkor is mellénk szegődött, amikor ezt a riportot készítettem. Gyalog mentünk, néha autón. A hatalmas gyor­sasággal repülő, sugárhajtású gépnek igen nehéz eltalálnia a hegyek, a meredek sziklafalak között mászó gépkocsit, ahol még a bombák és a napalm után is, buján tenyésző nö­vényzet elfedi a földutat. Ha pedig az agresszorok helikopte­reket vetnek be, hogy nagyobb pontossággal támadhassák a front támaszpontjait, akkor ezeket a hegyhátak között el­helyezett légvédelmi őrszemek fedezik fel. Ilyen esetekben' még a hegytetőn, az erdőrész megtisztításával foglalkozó pa­raszt puskája is veszélyes fegy­ver lehet ellenük. Laoszba érkezésem után né­hány nappal egy amerikai re­pülő, akit túlságosan elragadott a teherautó-vadász szenvedély, ködbe burkolózó hegycsúcsnak ütközött. A repülőgép felrob­bant. A sofőrnek még csak meg sem kellett állnia, s egy golyót sem vesztegetett rá. Mikor utazásunk után vissza­tértünk, golyós-bombával teli konténert mutattak nekünk. A vadászbombázó, amelyik le­dobta, célt tévesztett. A bom­bákat most virágvázának hasz­nálják. (Folytatjuk) Meggyorsult a verseny a földeken Pompidou Novoszibirszkben (Folytatás az 1. oldalról.) szimbolizáló szobor talapzatá­nál. A novoszibirszki megérkezés érdekes mozzanatának számít, hogy a repülőtéren a francia újságírók valóságos ostrom alá Vették Pompidou elnököt. A sajtó képviselői arra voltak kíváncsiak, vajon az elnök je­lén volt-e Bafkonurban fran­cia műszerekkel ellátott mes­terséges holdak felbocsátásá­nál, Pompidou kitérően azt válaszolta, hogy „ez titok". A francia delegáció szóvivő­je közölte az újságírókkal, hogy Pompidou elnök és Nyi- kolaj Podgomij szovjet állam­fő Novoszibirszkbe jövet a re- ülőgépen tárgyalt a közel- eleti és délkelet-ázsiai hely­zetről. Egy, a francia delegációban meglehetősen magas posztot betöltő személy szerint a megbeszélések folyamán a szovjet és francia nézetek igen közel álltak egymáshoz. Szombaton a francia elnök és kísérete a tudósok városá­ba”, Akagyemgorodokba láto­gat. VARSÓ Spychalski és Gomulka fogadta Kállai Gyulát Marian Spychalski, a LEMP PB tagja, az államtanács el­nöke fogadta Kállai Gyulát, az MSZMP PB tagját, az or­szággyűlés elnökét és a kül­döttség tagjait. A találkozón szívélyes, baráti eszmecserét folytatták. Röviddel ezután Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára fogadta Kál­lai Gyulát, az MSZMP PB tagját, az országgyűlés elnö­két. A találkozó bensőséges, elvtársi légkörben zajlott le. ION GHEORGHE MAURER Egészségi állapotában az el­múlt 48 órában számottevő ja­vulás állt be. A sokkállapot megszűnt.­(Folytatás az 1. oldalról.) gerillákat képeznek ki azzal a céllal, hogy később Chilébe küldjék őket, továbbá olyas­mit, mintha a vezetésemre bízott nagykövetség rendőri ellenőrzés alatt állna. Mind­ezzel kapcsolatban kötelessé­gemnek tartom és van sze­rencsém Önnek az alábbiakat kifejteni. Amennyiben alulírottnak tudomása lett volna a fent említett tényekről és megbi­zonyosodott volna róluk, nem tehetett volna egyebet, mint hogy kötelességéhez híven — hivatalos úton — tájékoztassa kormányát Az a tény, hogy ilyen hiva­talos információk nem létez­nek és soha nem is léteztek, automatikusan cáfolja mind­annak hitelességét, amit ez­zel kapcsolatban sajnálatos módon közzétettek. Szeretném továbbá egyér­telműen leszögezni, hogy az alatt az öt esztendő alatt, amióta tisztségemet Budapes­ten betöltőm, sohasem volt olyan érzésem, mintha a ma­gyar állam bármiféle ellenőr­zést gyakorolt volna a chilei nagykövetséggel vagy alul­írott személyével és család­jával szemben. A magyar hatóságok soha­sem korlátozták mozgási sza­badságunkat, amely a legtel­jesebb volt mind az ország­ban, mind a külföldre történő utazásoknál. Nem zavarták semmilyen formában a chilei képviselet külfölddel történő kapcsolattartását sem az em­lített időszakban. Amennyiben ilyesmi előadó­dott volna, habozás nélkül ja­vasoltam volna kormányom­nak viszonossági alapon ha­sonló intézkedések megtéte­lét. Éppen ellenkezőleg, köteles­ségemnek tartom kijelenteni, hogy a magyar kormány a chilei nagykövetségnek mind az elhelyezésben, mind a kép­viselet feladatainak teljesíté­sében a lehető legnagyobb kedvezményeket biztosította. E tényeket számos, kormá­nyomhoz intézett hivatalos jelentésemben ismételten hangsúlyoztam. Meg kell mondanom továb­Húsz évvel ezelőtt, 1950. október 10-én alakult meg a Finn—Magyar Baráti Társaság. — Mesélj Finnországról — biztattak ismerőseim, amikor egy hét után hazaérkeztem. Könnyű volt szóra bírniuk. Mondtam, milyen szép tája­kon jártam, megígértem, hogy mindent sorban elmesélek, de előbb azokról szólok, akik­kel megismerkedtem. — Találkoztam egy kedves, bájos asszonnyal — kezdtem beszámolóm —, akivel tol­mács nélkül, magyarul társa­logtam. Szőke, szép asszony. Annali Aarikának hívják — — magyarul Aarika Anna. <— Aarika? — kiáltott fel egyik hallgatóm. — Megrökö­nyödve nézek: ismered? — Az, aki itt operaénekesnő volt? És azóta már többször ki­derült: Anneli Aarikát sokan ismerik Magyarországon. Ti­zenhárom évig, 1949-től 1961- ig élt hazánkban. Ismerik mindenekelőtt a zenerajon­gók, hiszen az Állami Ope­raházban énekelt, ismerik a vidéki városokban, ahol gya­korta fellépett. De ismerik azok is, akik 1961 óta Finn­országban jártak, mert össze kellett találkozniuk vele: Anneli Aarika a Finn—Ma­gyar Baráti Társaság tit­kára. Egy délelőttöt töltöttünk együtt. Közvetlen, szeretetre­méltó teremtés. Azt mondja, legszebb éveit Budapesten töl­tötte. Azóta is sokszor járt ná­lunk egyénileg, delegációkkal — nem tud és nem is akar elszakadni tőlünk. Volt Deb­recenben, Pécsett, Székesfe­hérvárott, Tihanyban. Ol­vas magyar újságot, kedven­ce a Nők Lapja. Munkája, tervei is hozzánk kötik. A Finn—Magyar Ba­ráti Társaság egyetlen füg­getlenített tisztségviselője. Év­ről évre szaporodó munkáját lelkiismeretesen, szívesen vég­bá, hogy mindig hálásak le­szünk azért a szívélyes gon­dosságért, amellyel a magyar hatóságok az alulírottat és családját elhalmozták. Kérem excellenciádat, hasz­nálja fel jelen levelemet oly módon, ahogyan ön megfele­lőnek ítéli, azért, hogy kikü­szöböljük azokat a negatív hatásokat, amelyeket az em­lített közlemények előidéztek a Chile és Magyarország kö­zött fennálló jó kapcsolatok­ban. * Fogadja excellenciád mély, őszinte nagyrabecsülésem ki­fejezését Hugo Lea Plaza chilei ügyvivő ★ A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma megte­szi az ügyben szükséges lé­péseket zi. Művészi pályájának hátat- fordított, teljes tudását, te­hetségét a finn—magyar barátság ápolásának szenteli. Kilenc esztendeje tit­kára a társaságnak. Ezeröt­száz tagjuk van, a legkülön­bözőbb rétegeket képviselik. Miniszterek és tisztviselők, munkások és parasztok, taka­rítók és parlamenti képvi­selők jönnek össze hónapról hónapra előadást hallgatni, kórusművekben gyönyörködni, kiállítást megtekinteni — mi­kor mit szerveznek számukra. A társaság tagjainak többsé­ge már járt hazánkban, de vannak, akik csak képekről, előadásokból, könyvekből is­merkednek a magyar néppel. Nagyszerű közvetítők azok a delegációk is, amelyek ha­zánkból utaznak az északi or­szágba, s tolmácsolják népünk kultúráját Amikor ott jártam, Debrecenből szerepelt kinn egy kórus. Valamennyi állomásu­kon belopták magukat a fin­nek szívébe. Az idei egyébként is nagyon mozgalmas év volt. A társaság tizenkét alapszer­vezete velünk ünnepelte nem­zeti évfordulóinkat. Felszaba­dulásunk 25. évfordulóján mu­tatta be Helsinkiben a Thália Színház a nagy sikerű Kaleva­lát. A nyári barátsági héten Simándi József, Ágay Karola lépett fel. Magyar nyelven is tanulnak a társaság tagjai, ősszel Lakó György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem finnugor tanszékének vezetője tart majd előadást hazánkról. Tervükben kiállítások, kultúr­műsorok, utazások, előadások, karácsonyi és mikulásünnep­ségek, filmbemutatók szere­pelnek. Érdekes műsornak ígérkezik: „Emlékszel-e még?” címmel rendezésre kerülő estjük, ami­kor az együtt töltött nyári es­(Folytatáis az 1. oldalról.) dasági üzemek vezetőit, még jobban kell igyekezniük a kint téket idézik fel, és Jako Num- minen főiskolai tanácsos fog­lalja össze az elhangzottakat. Karácsonykor népművészeti ajándéktárgyakból magyar vá­sárt rendeznek: a karácsonyfa alá hadd kerüljenek magyaros ajándékok is. Amikor beszélgettünk, Aari­ka munkájának középpontjá­ban október 10. előkészítése állt. A mai napon, 10-én, ün­nepük Finnországban és Ma­gyarországon egyaránt a Finn —Magyar Baráti Társaság hu­szadik évfordulóját. A Kultu­rális Kapcsolatok Intézetétől sokan utaztak erre az ünnep­ségsorozatra, művészcsoport szórakoztatja majd a hallga­tóságot. Idén először szórakoz­tató zenével is fellépünk Finnországban. Körmendy Vilmos és zenekara — Dékány Sarolta, Harangozó Teréz, Korda György, Payer András énekeseink is hozzájárulnak majd a barátság elmélyítésé­hez. Bartók Béln-emlékkiállí- tást rendeznek, a Nemzeti Mú­zeumban magyar népművészettel ismerkednek majd a látogatók. Az ünnepi ülésen beszédet tart Kaarina Virolainen, a Finn— Magyar Baráti Társaság elnö­ke és Ele A.leoniuo alelnök. Ekkor adják ót a barátság hű ápolóinak az arany- és ezüst­jelvényeket ... Anneli Aarika beszél... be­szél. Tele van tervvel, lelkese­déssel. Mindig visszatér a ná­lunk töltött évekre. Arca kipi­rul, amikor művészi és bará­taihoz fűződő élményeit mesé­li. Azután újra csapong — s a baráti társaság sikereiről szól. ő sem, én sem fogalmaztam meg pontosan, de úgy érzem, a kettő összefüggő. Aki olyan szeretettel dédelgeti emlékeit, és oly jól ismeri hazánkat, csak az tudja igazán, hogyan lehet Magyarország szeretetét belopni a finn szívekbe. Sági Ágnes levő termények betakarításá­val. Ahogy említettük is, az utóbbi napokban nem érheti bírálat a szántóvetőket meg a betakarítókat: megyeszerte ko­ra reggeltől késő estig kint vannak a határban. Az ősziek vetése mellett szedik a burgo­nyát, törik a kukoricát, szü­retelnek. Közben elég sok ne­hézséggel is meg kell birkóz­niuk. Például a fejlődésükben megkésett kukoricákat a szo­kottnál lényegesen nagyobb nedvességtartalommal takarít­ják be. Baranyából kaptuk a hírt: a megye több gazdaságá­ban repülőgépekről perzselik a kukorica növényzetét, hogy meggyorsítsák az érést. Ha ná­lunk erre nem is nyílik lehe­tőség, minden esetre ajánlatos a szakvezetőknek utánanézni» mit tehetnének egyrészt a tö­rés meggyorsítása, másrészt a nedves kukorica szárítása ér­dekében. Többször megírtuk máz, hogy a dányiak versenyfelhí­vása megyeszerte élénk vissz­hangot váltott ki, s nap mint nap újabb gazdaság jelenti be részvételét a most különösen közérdekű vetélkedőbe. Tegnap a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet el­nöke, Skultéty József és Pász­tor István párttitkár közölte szerkesztőségünkkel, hogy ők is bekapcsolódnak a verseny­be. Széles körű közvélemény­kutatás alapján a termelőszö­vetkezet párt- és gazdasági vezetősége elhatározta, hogy 2232 holdon a városi pártérte­kezlet összehívásáig, október 24-re elvetik az őszi kalászo­sok magját. Ugyanakkor no­vember 15-ig befejezik a kint levő termények betakarítását és biztonságba helyezését. A X. kongresszus összehívásának idejére az őszi mélyszántást is elvégzik. Csehszlovák-nyugatnémet tárgyalások Lubomir Strougal, a cseh­szlovák szövetségi kormány elnöke, csütörtökön este be­jelentette, hogy a közeli na­pokban tárgyalások kezdődnek a Német Szövetségi Köztársa­ság képviselőivel. Csehszlová­kia — mondotta — már koráb­ban értésre adta, hogy fel­készült a tárgyalásokra. AUTÓK A genovai árvíz hatalmas méreteket öltött. Sok helyütt de­rékig ér a víz az utcákon, az ár házakat döntött össze. Szedi áldozatait a lakosság köréből is: eddig 23 halottról szólnak a jelentések. A reggeli ködben több száz gépkocsi láncreakciószerflen ösz- szeütközött az Amszterdamot Hágával összekötő autópályán. Hét ember meghalt, száz megsebesült. Finnek és magyarok HELSINKI BESZÉLGETÉS íVNNELI AARIKÁYAL

Next

/
Thumbnails
Contents