Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-08 / 210. szám
TERV 1975-IG az Ecser—Gyömrő egyesült Petőfi Tsz-ben Szeptember 1-től már hivatalosan is az együttes gazdálkodás útjára lépett az ecsen és a gyomról termelőszövetkezet. A vezetőség érdekes távlati intézkedési tervet dolgozott ki. Az állattenyésztés területén négy állatfajtával, szarvasmarha, baromfi, juh és ló tenyésztésével kívánnak foglalkozni. A már negatív szarvasmarha-állományt a Tő- ves-majorban 300-ra gyarapítják. Modern tehenészetei akarnak itt kialakítani, borjúnevelővel. Két darab 100 férőhelyes tehénistállót építenek itt, s jövőre egy hidrogló- busszal megoldják a vízgon dot. Az ecseri központi majorban tovább folytatják a 100 férőhelyes tehénistálló építését. A tervek szerint 100 ezer darab baromfit értékesít majd a tsz évente. A Tövesben levő korszerűtlen épületeket felszámolják, s helyére jövőre ötezer férőhelyes tojóházat, majd 1972-ben 30 ezer férőhelyes csibenevelőt szándékoznak építeni. Az egyesült tsz vezetősége úgy látja, hogy érdemes juhtenyésztéssel foglalkozni. Ezért a juhállományt fejlesztik, 1973-ra Gyomron kettő, Ecseren egy 500 férőhelyes juhhodályt építenek. Újdonság a lótenyésztés, s a számítások szerint rövid időn belül gazdaságossá válik. Ecser -lesz ennek a központja, itt 1973-ban egy 50 férőhelyes csikóistállót építenek. A tsz vezetősége a legmesz- szebbmenőkig támogatni akarja a háztáji gazdaságokat. A szarvasmarha-nevelés iránt az érdeklődés egyelőre még mérsékelt, annál nagyobb a baromfinevelés iránt. A szövetkezet tenyésztojást, illetve naposcsirkét biztosít majd a tsz-tagoknak, s a kívülállóknak is. Ugrásszerű fejlődést hoz az egész gazdaságnak, ha majd 1974-ben elkészül a takarmánykeverő. A növénytermesztés Felszámolják a szétszórtan levő, kis területű szőlőket mind az ecseri, mind a gyöm- rői határban, kivéve a Gyomron levő 22 holdas összefüggő területű szőlőt. A szarvasmarha-tenyésztés megkívánja, hogy az eddigi 12 százalék helyett 20 százaléknyi területen legyen lucerna. A kenyér- gabona termésátlagokon is szeretnének javítani. Gyömrön évek óta vajúdik a kertészet, Ecseren viszont van bőven öntözővíz, s az egyéb feltételek is jók, így a gyömrői kertészet mondhatni: átte'rpül Ecserre. A jelenlegi ecseri öntözhető terület 20 hold, az 1975-ös terv: 110 hold. Gér József MOHOS‘VIDÉKI y'iP f S7 Mi'tG ft I H'ÍR L XII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 8., KEDD MA Gombán és Maglódon lesz vb-ülés Gombán ma délelőtt 9 órakor kezdődik a vb. Jelentés hangzik el a művelődési ház 1970. évi koordinációs tervének végrehajtásáról, a póthitelek évközi felhasználásáról. A maglódi vb-ülés délután NAPIRENDEN: Monor közegészségügyi helyzete A fejlődés útján, nagy feladatok előtt Dr. Pálfi Ferenc Monor köz- tiszteletben álló körzeti orvosa hosszabb betegség után, néhány hét óta újra rendel. Fáradhatatlanul rója kis motorján nagy és nehéz körzetét. Megkezdte ismét közéleti teGimnazisták a bölcsődében A monori József Attila Gimnázium Ill/d. osztályának poli- technikusai minden csütörtökön a monori bölcsődében vannak gyakorlaton. Képünkön Göbölyös Erzsébet és Lehotka Magdolna a kicsik között. Trócsányi Anikó felvétele Fiatalok a mezőgazdaságban Amikor legutóbb a pilisi Űj Élet Tsz-ben jártam, az egyik termelőszövetkezeti vezető azt mondta: az a baj, hogy idős a tagság. Az átlag-életkor 57 év felett van, s az 500 tsz-tag közül legalább 30 százalék nyugdíjba megy jövőre. Utánpótlás? Bizony, nem dicsekedhetnek. Igaz, vannak most végzett, fiatal szaktechnikusaik, de hát ez nem elég. Munkáskézre szükség van. A tsz mindent megad a tagjainak — sorolta — üdülőt béreltek Hajdúszoboszlón, brigádok mennek kül- és belföldi utazásra kedvezményesen, legutóbb például a Szovjetunióban és Bulgáriában jártak, szeptemberben többen Abbáziába indulnak, s éppen most járja egy csoport Sopron környékét ... A beszélgetés után még egyszer felkerestem a termelőszövetkezetet, de ekkor már fiatalok vártak rám a tsz-iro- dában: Lehóczki Ilona, Tóth Mária, Halik István és Motyovszki Mihály. A lányok az idén végeztek a ceglédi Török János Mezőgazdasági Technikumban, jó eredménnyel, a tsz ösztöndíjasai voltak négy évig, most gyakornoki évüket töltik. Malik István is ebben az évben fejezte be tanulmányait a péceli mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben, azóta a kertészetben csoportvezető. Motyovszki Mihály nem szakmunkás, de egykorú a többiekkel, a „takarmányos- nál” dolgozik, azaz mindent csinál, ami az állattenyésztésben éppen feladat. Arra kerestem a választ: ők miért választották munkahelyül a termelőszövetkezetet, megtalálják-e itt a számításukat. megvalósíthatják-e terveiket? — Senki nem adott tanácsokat. amikor elvégeztük az általános iskolát, hogy hová menjünk. Én magam határoztam el, hogy a mezőgazdaságban dolgozom majd. Szüleim is tsz-tagok, megszoktam a földet, a határt. Szerződést kötöttünk a tsz-szel, ösztöndíjas voltam — most gyakornok vagyok. Még nincs meghatározott munkaköröm, rhindenbe „belekóstolok”, de ha letelik a gyakornoki év, a növénytermesztésnél szeretnék megmaradni. Lehóczki Ilona okosan, szabatosan fogalmaz, Tóth Mária is csak annyit tesz hozzá: — Velem ugyanez a helyzet, én is éppen így kerültem a tsz-be. A fizetés? Mert bizonyára ez is szerepet játszik abban, hogy ezt a munkát választották... — Nem sok. A gyakornoki évben 1100. Ha ehhez hozzávesszük, hogy most az aratás alatt nem volt vasárnapunk, egy perc szabad időnk sem, én a kombájnnál voltam, Mari meg a malomban átvevő, és nem volt több a pénz... De nem lehetünk elégedetlenek. Lesz az több is jövőre, csak dolgozni kell. És egyáltalán, ha valaki meg akarja találni a számítását a tsz-ben, két dolgot tartson szem előtt: rendesen kell dolgozni, és összeférni a többiekkel! — Amikor a kombájnnal voltam, a traktorosok néha kifakadtak, ha valamire kértem őket: hát erre meg minek van szükség?! — és otthagytak. Ők kiabáltak — én nem. Aztán egy kicsit később visszajöttek: hát hogy is mondtam az előbb, mit kell csinálni? Megcsinálták. összeférni a többiekkel... Igen, a fiatal technikusok vezető beosztást kapnak, illetve végzettségük miatt eleve más a munakörük, mint a többieknek. Malik István például kertészeti csoportvezető. Olyan emberek munkáját ellenőrzi, akik valamennyien a szülei lehetnének. Nem furcsa egy kicsit a helyzete? — Nem, ezt nem mondhatom. Soha nem volt még vitám a nálam idősebbekkel. Megértik, hogy ha valamit rám bíznak, nekem azt el kell végeznem. — És egy vezető, egy igazi vezető, nem parancsolgat — megértet. Megérteti, hogy ez ésszerű, erre van szükség. S ezzel már együtt jár a tekintély. Szükség van egyáltalán tekintélyre? Lahóczki Ilona példát hoz: Motyovszki Mihály elmesélte, hogyan telik el egy napja a takarmányosoknál. — Kétezernégyszázat keresek — mondta. A többiek nagyot néztek: tényleg? Nem ismerik egymás munkáját. — Nem szoktatok néha ösz- szejönni? — Nem ... Állítólag van itt egy KISZ, mert elkérték a tagkönyvünket... — Ki a KISZ-titkár? Egymásra néznek. Egyikük sem tudja. — Pedig jó lenne, mert például a traktorosok között is sok a fiatal, a gépműhelyben is ___Az a klub ott a kultúrhá z mellett nem a miénk? Megtanácskozzák, aztán megállapítják, hogy biztosan nem. De azért jó lenne... Mert ha kevés is a szabadidejük, szeretnek szórakozni. Fiatalok. — Itt, Pilisen nagyjából mindent megtalál az ember, mozit, presszót, kultúrházi rendezvényeket. És óriási előny, hogy nem kell hajnali háromkor kelni, bevonatozni Pestre, meg vissza. Terveznek, az iskolával alig a hátuk mögött, de most már felnőtt módra. — Ebben a tsz-ben jó — mondják —, mindenre van lehetőség, s ha komolyan vesznek bennünket, mi is megteremtjük, am, tudunk. Igen, a lehetőséget nemcsak elfogadni kell, megteremteni i_. az utánunk jövőknek. S akkor jönnek majd, többen is. (koblencz) vékenységét is. A legutóbbi tanácsülésen ügyvezető tanácstagként beszámolót tartott Monor közegészségügyi helyzetéről. Ebből az alkalomból kerestük fel, hogy lapunk nyilvánossága előtt is nyilatkozzék. — Ha Monor közegészségügyi helyzetét tárgyilagosan akarjuk megítélni, el kell ismernünk, hogy az utóbbi tíz év alatt igen sokat fejlődött. Sok kilométer hosszú betonjárda épült, a városközpontból egészen a 4-es műútig, a telepen keresztül, s ez a lakosságnak — különösen sok bejáró dolgozónak — nemcsak a kényelmét szolgálja, de az egészségét is védi. Komoly eredmény, hogy ezen idő alatt több, a lakosság jobb ellátását biztosító élelmiszerüzlet nyílt, illetve újabbak nyitása folyamatban van. Ezek közegészségügyi viszonyai már jók, korszerűek. Ilyen például a piactéri és a Kossuth Lajos utcai zöldségesbolt, a Mátyás utcai húsbolt, ilyenek a kenyérgyár szakboltjai, s várható, hogy ilyen lesz az állomásnál most épülő új ABC-áruház. A kereskedelmi és vendéglátó vállalatok a község területén működő élelmiszerboltokat és éttermeket igyekeznek lehetőségeikhez képest tetszetősebbé, korszerűbbé átalakítani. Ezzel együtt valamelyest javulnak a közegészségügyi körülmények is. Sok helyen azonban, mint például a Munkásőr utcai és a telepi, Ady Endre úti boltokban további javulás már nem várható: alapterületük kicsi, raktárhelyiségük nem megfelelő. Az épületek részben magán- tulajdonban vannak, ezért fejlesztésük nem lehetséges. De komoly eredményt nem a régi boltok — gyakran rendkívül költséges — javításával lehet elérni, hanem korszerű, új létesítmények építésével. Ezt bizonyítja például a Róna új cukrászüzeme, az új főtéri gyógyszertár és a főtéri deli- kátesz bolt. — Melyek a további feladatok? — A közegészségügy, rengeteg pénzt igényel, s az eredmények gyakran csak évek múltán érzékelhetők. Sajnos, még tok utcában nincs csapadéklevezetőcsatorna, a meglevők elhanyagoltak. Az úthálózat nagyobb része — a belterületen is — földút. Az őszi—tavaszi sárban szinte járhatatlanok. A makadám- útak száma némileg nőtt, a nagy forgalom miatt azonban folyamatos javításra szorulnak. Iskoláink és óvodáink adottak és minden lehetséges erőnket karbantartásukra kell fordítani. Még jó, hogy van Monornak egy modern gimnáziuma és a Kossuth utcán egy új óvodája, ezek a jövő útját mutatják. Monor ivóvízellátása és a szennyvízcsatorna megépítése közegészségügyi helyzetünk legsürgősebb és részben már folyamatban levő feladata. Az előbbrejutás érdekében ez irányban kell minden rendelkezésre álló anyagi és társadalmi erőt mozgósítani. Mo- nort kiemelt helyzete kötelezi arra, hogy megoldja lényeges közegészségügyi problémáit. TE SPORT TERÜLETI BAJNOKSÁG Gyömrő—Malinovszkij SE 2:2 (1:2). Gyömrő, 500 néző, vezette: Hídvégi. Végre teljes a csapat! — jegyezte meg a mérkőzés előtt egy szurkoló. Igen, az volt, de csak a 15. percig, mert ekkor Dohnál megsérült, és kiállt. A 10. percben Gudrát jó helyzetben fevágták, és a megítélt büntetőt Bajkai biztosan értékesítette. Ekkor még senki sem gondolt arra, hogy a félidőben már a vendégek vezetnek majd ... Mert így történt. Két védelmi kihagyás, és máris 1:2 lett az eredmény. Ami szünet után történt, az mindenkinek bosszúságot okozott. Hiába támadott az egész 45 perc alatt a gyömrői csapat, egyenlíteni csak Rádi ügyes szabadrúgásából sikerült. Jó iramú, színvonalas mérkőzést láthatott a közönség. A gyömrőiek a második félidőben sok helyzetet kidolgoztak, de a csatárok tehetetlensége, no meg a vendégek kapuvédője megakadályozta a csapatot a győzelem megszerzésében. Jó: Bajkai. Fenyvesi, Gudra, illetve az egész vendégcsapat. Hídvégi mintaszerűen, hiba nélkül vezette a mérkőzést. Üllő—Abcny 7:1. Péteri—Monor 1:2. Pilis—Albertirsa 1:0. MEGYEI BAJNOKSÁG Maglód—Tököl 0:1. Balszerencsés vereséget szenvedett a hazai csapat. A helyzetek alapján Maglód a győzelmet is megszerezhette volna. Gr—> ségi óvodák munkáját kelik. értéJÁRÁSI TANÁCSTAGOK FOGADÓÓRÁI Ma délelőtt Űri községben, a tanácsházán Horinka József, holnap, szeptember 9- én, Vecsésen, a Vegyes Ktsz elnöki irodájában Császi Sándor tartja fogadóóráit. Itt az őszi csúcsforgalom Itt az ősz. A monori főtéri ruházati kisáruház legalábbis ezt bizonyítja, a vásárlók már nem a nyári holmikat, hanem a vastagabb — hűvösebb időkre való — anyagból készült ruhaneműket keresik. Meg is találják, ugyanis mint Antal Ja- nosné üzletvezető örömmel újságolta: megindult az őszi árucikkek nagyarányú szállítása. Talán még soha nem volt ilyen választék női ruhákból, mint most. A nagyon keresett lasz- texnadrág többféle színben és fazonban kapható. Tavaly rendszeresen hiánycikk volt a harisnyanadrág, most van, az első szállítmány már megérkezett, s remélhetőleg jön a többi is, várják. Válogatni is lehet közötte, gyermekmérettől a legnagyobb felnőttméretig. Gazdag a választék a divatos nadrágkosztümökből. Divat, s most Monoron még inkább azzá válhat — mert kapható — a háromrészes, nadrágból, szoknyából és kabátból álló összeállítás. A férfiakat is gazdag választékkal várja az üzlet. Keresettek a vastagabb anyagból készült zakók, nadrágok, öltönyök. Tetszetősek az új melegítők, kék-fehér színűek, gallérjuk színes. A következő napokban újabb szállítmányokat várnak, laminált felöltőket, télikabátokat, jégeralsókat — egyebek között. — é — Lcsz-e Péteriben fodrászüzlet? Régi kérdés, régi gond. A monori szolgáltató ktsz tudna szakembert adni, helyiség azonban nines Péteriben. így hát egyelőre nem lesz fodrász- üzlet. MAI MŰSOR Gyömrő: Néma szerelem. Maglód: Arc. Mende: Egymillió karátos ötlet. Monor: A dél csillaga. Pilis: A győztes Robin Hoód. Üllő; A bábu I—II. Vecsés: Heintje. NB II. „Nem nehéz szatírát írni" Vecsés—Szegedi Dózsa 0:2 (0:2). Trasszer bácsi, az egykori kitűnő labdarúgó és sportember vasárnap az egyik álmosan futó vecsési támadás közben idézte a latin mondást: „Nem nehéz szatírát írni”. Nos, a vecsési együttes játékáról sajnos valóban nem. Bátran állíthatom, hogy az 1967-es megyei csapatunkat — bármilyen jól is játszott a Dózsa — nem érte volna ilyen megalázó vereség. Mert ez megalázó volt. Időnként macska-egér harc folyt a pályán, a szegediek különösen az első félidőben azt csináltak, amit éppen akartak. Az alibifutball ideje lejárt. A vecsési csatársor olyan kezdetleges szinten játszott, hogy ezzel a járási bajnokságban sem érvényesült volna. (Erre egyébként már volt példa, lásd annak idején a járási válogatott elleni mérkőzésüket.) Olyan kezdetleges tudású és technikájú játékosok nem járnak rendszeresen edzésre, ők élnek sportszerűtlen életet. Szinte nevetséges például: Ludaics a múlt héten bejelentette, hogy nem kíván többet a vecsési színekben játszani. Ez körülbelül olyan, mint amikor egy ötödikes tanuló bejelenti, nem akar Kossuth-díjas lenni. Ideje volna már belátni jó néhány vecsési játékosnak, hogy nem nagy futballista, legalábbis az önteltség jelenleg lényegesen nagyobb. A vasárnapi mérkőzésen ismét — mint már annyiszor — három „idegenből” jött vecsési fiú játszott jól, Kalmár, Szlanev és László. Ügy érzem — minden drámai , érzelgősség nélkül —, hogy vecsésen az utolsó csengetés is elhangzott. A vasárnapi igen kezdetleges játék az utolsó hely, a csökkenő látogatottság bizonyítja ezt. — szatti —