Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-05 / 208. szám
8 tts» MEGYEI kMívIíip 1970. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT Őszi tervek — fiataloknak Interjú Molnár Józseffel, a KISZ megyei titkárával Megkezdődött az új tanév. Befejeződte^ a táborozások. Javában készülődnek az alapszervezetek a X. pártkongresszusra. A párt ifjúságpolitikai irányelveinek megfelelően sokban meg kell változtatni a Kommunista Ifjúsági Szövetség eddigi munkáját. És jövőre az ifjúsági szövetség választásai is lezajlanak, sor kerül a megyei küldöttértekezletre, majd a KISZ VIII. kongresszusára. Program tehát van. S az idei ősz milyen munkát tartogat a fiataloknak? Erről kérdeztük meg Molnár Józsefet, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkárát. — Természetesen az előbb elmondottak határozzák meg az őszi munkánkat is — elsősorban a középiskolákban, hiszen itt a két évet nem lehet különválasztani. A legfontosabb az öntevékenység. Megszűnik a KB közvetlen instrukciója — nem lesz például középiskolás programfüzet —, csak elvi útmutatással segítik az alapszervezeteket: mindegyik szervezet saját helyzetének megfelelően dolgozhatja fel ezeket az útmutatásokat. A fő feladat: az alapszervezetek politikai munkáját erősíteni. Gödöllőn szeptember 21. és 26. között hívjuk össze a vezető propagandistákat megyei konferenciára, hogy aztán október 15-től minde:.hol megindulhasson zökkenőmentesen a politikai oktatás. 0 Milyen újdonságot tartogat a KISZ a középiskolai alapszervezeteknek? — Ebben a tanévben létrehozzuk a „kísérleti” vertikális alapszervezeteket: megvizsgáljuk munkájukat, hogy kiderüljön — valóban jobb-e így szervezni a KlSZ-csopor- tokat, mint a régi módszer — osztályok — szerint. A megyében két iskolában indul meg a vegyes életkorú alapszervezetek munkája: a mo- nori József Attila gimnáziumban és a ceglédi mezőgazdasági technikumban. • Ezeknél az alapszervezeteknél tehát úgymond felbomlik az osztályközösség? — Szó sincs róla. Ezzel együtt létrehozzuk a diákbizottságokat, amelyek minden osztályban külön alakulnak meg. A vertikális alapszervezetek előnye a tágabb lehetőségekben rejlik, a taggyűlések központi szerepében és az érdeklődési körök szerinti csoportosításban. Az ilyen alapszervezetekben aztán minden fiatal számára akad feladat ... • Ebben az évben lesznek megyei diáknapok? — Nem, csak jövő év tavaszán rendezzük meg, közvetlenül az egri diáknapok előtt: a kulturális bemutatókon dől majd el: ki képviseli megyénket Egerben. Viszont az idén decemberben kerül sor az országos kollégiumi konferenciára, Szegeden. Előtte — novemberben — Vácott hívjuk össze a megyei kollégiumok vezetőit egy megyei értekezletre. A tervünkben szerepel piég, hogy az iskolaújságok jzerkesztőit találkozóra hívjuk meg, hogy megtárgyalhassák: hogyan is kell jó, érdekes lapot csinálni a középiskolákban ? A szakmunkástanulók országos jubileumi kiállítása is novemberben lesz, amelyen természetesen a megyei szakmunkástanuló-intézetek is képviselik magukat. • Kultúrmunka? — Ősszel járnak le azok a pályázatok, melyeket az ifjúsági szövetség a negyedszázados jubileumra írt ki. Ezeknek az összesítése, elbírálása a legnagyobb feladat. Ezenkívül sokat dolgozik az ifjúsági klubvezetők Sziklai Sándorról elnevezett fóruma. Ez a fórum nemrégen alakult, a Pest megyei Ifjúsági Klubtanács mellett — és egyedülálló az országban. Ők szervezik meg e hónap végén — szeptember 27-én — Aszódon a megyei klubtanácskozást. Reméljük, a sok munkának lesz eredménye és a IV. ifjúsági klubpályázaton ez gyümölcsözni fog. Ugyancsak ősszel lesz a már hagyományos „Auróra” szavalóverseny, amely a szovjet— magyar barátság jegyében zajlik le. Megyénkből hárman indulnak a versenyen. ® A szövetség őszi legnagyobb feladata? — Előkészíteni az ifjúságot a pártkongresszusra és a jövő évi KISZ-kongresszusra. Javítani kívánjuk a politikai munkát valamennyi alapszervezetnél. És emellett persze nem feledkezünk meg a színes, szórakoztató sport- és kulturális megmozdulásokról sem. (tamás) Uj üzletek a szentendrei járásban Néhány jó hír a szentendrei járás lakóinak, a kereskedelem frontjáról: a pomázi Pilishegyvidéki ÁFÉSZ üzlet- hálózatának korszerűsítésével és új boltok megnyitásával igyekszik javítani a körzet lakosságának ellátását. Csobánkán elkészült az átalakított húsbolt, az új tej- és kenyérszaküzlet. és a korszerűsített zöldség-gyümölcs bolt. Pilisszentkereszten nemsokára megnyílik a tej- és kenyérszaküzlet, s eszpresszó épül. Pilisszántón — a községi tanács támogatásával — korszerűen berendezett pinceborozót nyitnak. A kereskedelmi „fehér foltok” felszámolása jegyében, élelmiszerboltot kapnak a pomázi Tiszolci-telep lakosai: még ebben az évben megkezdik az építését. Ez az „X—70” típusú modell a manchesteri játékkiállítás' egyik győztese. Persze, akadhat, aki midőn rápillant erre a képre, ünnepélyesen kijelenti: — Azért a kocsi sem rossz... X-70 Bányászgyerekek paradicsoma Leányfalun SZEZONT KEZDŐ ÁRVIZESEK - IDŐSEK A ZARO VENDEGEK A delt gyermekek számára ren- épületek megteltek elevenséggel, iskolák, óvodák benépesültek, megkezdődött a tanév. Ugyanakkor, ahol a nyáron át zsibongó gyerekhad örült a vakációnak, a gyermeküdülők elcsendesedtek. Óriási parkban áll Leányfalun a bányászszakszervezet gyermeküdülője, néhány napja birtokba vette azt is a csend. Errefelé nyilván most kezdődött a nagy vakáció. — Dehogyis — mosolyog a tágas, modern konyha mögötti szűk kis irodájában Liptai Éva, aki jelenleg irányítja az üdülőt. — Szabadságot egyfolytában mi itt ki nem vehetünk, legfeljebb két-három napra mehetünk el, — de ez nem panaszképpen hangzik, hiszen a munka kívánja így. Mert szünet nincs az üdülőben. A gyermekek elmentek, utánuk jöttek az öregek, ötven nyugdíjas bányászé most az üdülő, ősszel, meg tavasz- szal mindig ők jönnek. Idén azonban már május 27-én, tehát még az iskolaév alatt a 180 ágyban gyerekek aludtak. Nem bányásznebulók, hanem olyanok, akiknek a vakációja hamarább kezdődött az árvíz miatt. Azok az öreg bányászok pedig, akiknek éppen ez időre szólt a beutalása, zokszó nélkül vették tudomásul, hogy most nem találhatnak üdülést Leányfalun. Június 15-én aztán szokás szerint megérkezett az első bányászgyerek csoport, és két hetes turnusban váltva egymást, vagy ezren nyaraltak az üdülőben. Jöttek Dorogról, Tatáról, Borsodból, Baranyából, ezek szülei szénbányászok, de jöttek a Nagy-Alföldről is, olajbányászok gyerekei. Az alföldiek közül nem egy életében először látott hegyet. FELMERT AZ ARAMMERO Mérnökök önmagukról Ha egy felmérés ilyen következtetésekre jut: növelni kell a mérnöki munka és a műszaki fejlesztés hatékonyságát, ösztönzőbb bérezési rendszerre van szükség, akkor érdemes volt „felmérni”. A Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyárában megvizsgálták a — nem vezető beosztású — mérnökök és közgazdászok helyzetét. Kevés a szakember 32 mérnök dolgozik az üzemben — a létszámnak csupán 1,16 százaléka — ebből 18 beosztott. A 238 műszákinak 13,4 százaléka mérnök, 15 a felsőfokú szaktechnikusok száma és 225 a technikusoké. Egy mérnökre hét technikus jut. A mérnökök átlagéletkora meglepően kevés: 32,5 év. Az árammérőgyárban — ennek ellenére — átlagban 7,5 éve dolgoznak. Mérnöknő csak kettő van. Érdekes, hogy a hatvanas évek elején több mérnök dolgozott a gyárban — 1963-ban például 34 — jelenleg pedig 30. Az utóbbi időben a ki- és belépések száma nagyobb lett, amíg 1965- ben csak egy mérnök lépett ki és kettő be, addig tavaly négyen léptek ki és három új érkezett. A gyárban öten — nagyon kevés — rendelkeznek köz- gazdasági diplomával. Közgazdász munkakörben jelenleg heten dolgoznak — 1965 óta —. de 1961-ben kilencen voltak. Tehát, kevés a szakember, sőt csökkent a számuk, pedig a termelés növekedett 1961 óta. Az igaz, hogy a technikusok száma nőtt, ennek ellenére a műszaki fejlesztés megérezte a szakemberhiányt. Különösen a gyártásvezető- és fejlesztő mérnökök aránya kicsi. A tudás hasznosítása A mérnökök kétharmada végzettségének megfelelő területen dolgozik. Véleményük szerint azonban csak harmadrészük hasznosíthatja 100 százalékban tudását. Ugyanis a mérnökök 27 százaléka végez teljes egészében — 100 százalékosan — végzettségének megfelelő munkát, 60 százalékuk munkaidejének csupán felében vagy háromnegyedében juthat a szorosan vett szakmunkához. Ezen változtatni kellene. Nyilatkozataik szerint, a mérnökök fele tudja elképzeléseit teljesen megvalósítani. Véleményük az, hogy a műszaki fejlesztés nem elég hatékony és igen lassú — bár célkitűzésiben jó. Felül kellene vizsgálni a gyártmányok technológiáját és konstrukcióját, jobban kellene figyelni a kon- kurrens cégek termékeit, és figyelmesebben alkalmazkodni a piachoz. Az ezekhez való alkalmazkodás meggyorsítaná a műszaki fejlődést. Mindez azonban a --akmai lelkiismeretesség növelése nélkül lehetetlen. Ehhez pedig hatékonyabb ösztönzési rendszert kellene kidolgozni. Fizetés, prémium, jutalom A beosztott mérnökök és közgazdászok 45 százaléka megfelelőnek tartja alapfizetését amely 2—3 éves gyakorlattal 2100 forint, öt évnél több gyakorlattal 2925 forint — átlagban. A prémiumokat már csak 13 százalékuk mondta elegendőnek. A lehetséges ok: állandó prémiumban a beosztott mérnökök 43 százaléka részesül. A jutalmakkal szintén 13 százalék elégedett csak — rendszeresen 35 százalékuk részesül benne. A tanulságok a következők lehetnek: az alapbérekben kicsi a differenciálás, bár a prémiumok „elvégzik” a különbségtételt — de sokan azt tartják, hogy a prémium fizetéskiegészítés. A továbbfejlődés igénye S önmagukkal szemben milyen igényeket támasztanak? Van, aki szabad idejének 60 százalékát továbbképzésre fordítja, van, aki csak 5 százalékát. Viszont a mérnöktovábbképző intéztet tanfolyamait 60 százalékuk elvégzi. Panaszolják, hogy otthoni körülményeik — több mint a felénél — továbbtanulásukat hátráltatják. Külföldi tanulmányútra nagyon kevesen jutnak el, a hazai tapasztalatcserékre még kevesebben (!) — mert ez utóbbit nem is nagyon ambicionálják. A külföldi útakkal kapcsolatban persze azt is meg kell említeni, hogy nagyon kevesen beszélnek idegen nyelvet — ketten oroszul és szlovákul — a többség tanult oroszul, angolul, németül, de a beszéd fokáig nem jutott el. Kiderült az is, hogy nem nagyon ismerik egymás munkáját — kevés a lehetőség szervezett klubéletre, vitákra, a műszaki tervek, eredmények kollektív zsűrizésére. A továbbfejlődésre azonban az árammérőgyár igényt tart — ezt már önmagában is jelzi és bizonyítja a nagyszabású felmérés és a belső leszűrt következtetések. Még inkább bizonyítják majd a — cselekedetek! * B. Gy. A Pécs vidékiek között is, mint mindig, most is akadt, aki még nem találkozott akkora vízzel, amilyen a Duna. Elsősök és nyolcadikosok. A legfiatalabb korösztálybeliek jó része szülőföldjén kívül még sehol sem járt, az ország fővárosának is csak a nevét ismeri. De innen budapesti villámkirándulásra indul minden csoport. Kora reggel autóbuszok gördülnek velük Pestre, megnézik az Állatkertet, a Margitszigetet, a Várat, még a Vidám Parkba is elmennek. Déli két óra tájt mégis már az ebédlő éttermében, asztalnál ülnek. Ahogy akkor is, amikor Visegrádot, Esztergomot látogatják meg egy délelőtt. Házon kívül ugyanis nem ebédelnek, el nem engedik az üdülő kosztját. Mindegyik gyerek test - súlya gyarapszik, tőle, némelyik két hét alatt 3—4 kilót is felszed. Pedig jóformán reggeltől estig mozognak. Sétálnak a hegyekben, a fiúk a község sporttelepén gyakran futballoznak, a lányok is futkároz- nak az üdülő parkjában, öt holdon bőséges a hely. Aztán a parkból a jókora medence sem hiányzik, sokat lubickolhatnak. Jólétükről 40 ember gondoskodik. Csaknem mind ott dolgozik egész éven át a konyhában vagy a kertben. Szeptember és október az öregeké, azokról is gondoskodni kell. Amikor az őszi csoportok elvonulnak, egészen karácsonyig a Nehézipari Miniszté- réum tart tanfolyamokat, az üdülőben. Később, február elsejéig tatarozás és nagytakarítás folyik. Akkor megint tanfolyamokra kerül sor, és áprilistól ismét a nyugdíjasok jönnek, amíg iskolaév után meg nem érkeznek az épületek valódi gazdái: a bányászgyerekek. Szeretik ezek a gyerekek nagyon a Dunakanyart. Mind visszavágyik, sokuk, mielőtt az általános iskolát befejezi, kétszer is megfordul az üdülőben. Van azonban néhány törzstag is, aki hét év alatt kétszer, esetleg háromszor is eljön 2—2 hétre. Táborvezetőjük, Jánossy Béla ellenben idén a tizenharmadik nyarat töltötte Leányfalun, Sátoraljaújhelyről érkezik, oda megy vissza, ott pedagógus. Az üdülő legrégibb törzstagja Galambosi Nándorné gondnok. Kerek huszonhárom esztendeje vezeti a bányászgyerek üdülőt. Nem ritka az olyan kis vendége, akinek egykor apja, anyja vendégeskedett már nála. Sz. E. 15 ORSZÁG KUTATÓI TIHANYBAN Nemcsak a kromoszómák Csütörtökön fejeződött be Tihanyban a nemzetközi evolúciós szimpozion, amelyben 15 ország neves kutatói vettek részt. A tudományos tanácskozáson azt vitatták, milyen tönvényszerűségek szabályozzák a fajok, fajták átalakulását, fejlődését. Az érdeklődés középpontjában állott F. Schwanitz, NSZK- beli tudósnak az a bejelentése, hogy vegyszeres és sugár- zásos kísérletei bebizonyították: az öröklődésben a kromoszómák mellett jelentős szerepük van a sejtmagon kívüli részecskéknek, a színtesteknek is. Ez a megállapítás óriási jelentőségű az öröklődéstan tudományában, hiszen eddig a tudósok világszerte kizárólag a kromoszómáknak tulajdonították az öröklődés meghatározását. Szerepét any- nyra döntőnek látták, hogy a sejtmagon kívüli részecskéket nem is elemezték. Bár a determináló szerep változatlanul a kromoszómáké, a színtestek módosító, változtató szerepét is figyelembe kell venni. Megvitatták a tanácskozás résztvevői azt is, hogy milyen modern módszerekkel lehet elkészíteni az úgynevezett evolúciós törzsfát, amely az egyes növények kialakulásának egész történetét vázolja. W. F. Gant kanadai kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a növényvédő szerek, a fajok, fajták öröklődési tulajdonságainak megváltozását is eredményezhetik. Ez a hatás növényenként más és más, lehet rendkívül káros, de hasznos is. A növényvédelemben használt új vegyi anyagokat a jövőben ilyen szempontból is ellenőrizni kell. Beszámolt arról a pusztításról is, amelyet a vietnami harcokban, a dzsungeleket levéltelenítő vegyszerek okoznak. A külföldi kutatók méltatták a magyar szakemberek eredményeit is, amelyekről dr. Vida Gábor, a szimpozion főszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia Genetikai Intézetének főmunkatársa számolt be. Elmondotta — többek között —, hogy kísérletei során sikerült egy új módszert kidolgoznia, a természetben élő fajok származásának megállapítására. Ezen módszer alapja, hogy a géneket tartalmazó kromoszómák csak akkor párosodnak, ha hasonló tulajdonságúak azok génjei. A tanácskozás legszínesebb előadását T. N. Khoshoo hindu professzor tartotta. Vetítéssel illusztrálva azt bizonyította, hogy a keresztezéssel milyen óriási eredményeket, meghökkentő változásokat lehet előidézni. Vizsgálatának tárgya a canna nevű növény, amelynek virága nemesítésének elmúlt négyszáz évében 2 centiméterről 22 centiméterre nőtt. Szemüvegesek, Szemtől szembe Hatodik alkalommal rendezik meg Pécsett október 5 és 10 között a magyar játékfilmszemlét. Az idei szemlén nyolc magyar játékfilmalkotás szerepel majd. Versenyfilmként indul Zol- nay Pál: Arc, Kosa Ferenc: Ítélet, Simó Sándor: Szemüvegesek, Fábri Zoltán: Isten hozta, őrnagy úr, Révész György: Utazás a koponyám körül, Gyöngyössy Imre: Virágvasárnap, Máriássy Félix: Ifnposztorok és Várkonyi Zoltán: Szemtől szembe című alkotása. PEST MEGYEI HÍRLAP i Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága <■ a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUBA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSŐI. LA NY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIII., Somogyi Béla u. S. IL tu. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaba Lujza tér a. Egész nap hívható kózponti telefon: 543—100, 142—(Ml Gépíró szobák: 545—100/280, illetve 343—100/415. Titkárság: 151—245. Egyéb számok: 141—482, 141—255. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Bő- fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap* üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V.# József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint.
