Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

6 ™&Cirlap 1970. SZEPTEMBER 27., VASÁRNAP Bűntény, vagy baleset? A felrobbantott őrház VALLOMÁSOK HÁROM TÉTELBEN Jó mínőségűek-e Kaphatók-e Praktikusak-e Válaszol: Ganz László az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatójának helyettese A 141-es számú őrház Nagy­maros szomszédságában, köz­vetlenül a vasúti sínek mel­lett állt. Az őrháznak két lakója volt. Bojtos József szolgálatvezető váltóőr és élettársa, özv. Nagy Istvánná. Az épület helyét ma csak néhány téglarakás jelzi. Egy nap robbanás rázta meg a környéket. A 141-es őrház falai összeomlottak. Abla­kok, ajtók szilánkjai repül­tek a töltésre, a vágányokra. Gyermekjátékok, ruhák, lá­bosok szóródtak szét negy­ven méteres körzetben. Füst tört fel a romokból, lángnyel­vek csaptak rá a roncsolt be­rendezésre. Mi történt? A Pest megyei Rendőrfő­kapitányság vizsgálati osz­tályának munkatársai meg­kezdték a nyomozást. Igaz­ságügyi szakértők jelentései­ből, tanúk vallomásaiból igye­keztek választ kapni a legfon­tosabb kérdésre. Bűntény volt, vagy bal­eset. A gépkocsivezető vallomása: — Azon a délután Zil teherr autóval hajtottam az ország­úton. A 141-es őrház mellé ér­tem, amikor hirtelen óriási detonáció hallatszott. A le­vegőből cserepek hullottak a kocsira. A töltés oldalán egy féri» és egy nő tántorgott le­felé. Testüket égési sebek bo­rították, ruhájuk foszlányok­ban lógott. A férfi csak any- nyit mondott: felrobbant a gázpalack. És odaszólt a fél­ájult nőnek: — Ugye meg­mondtam Ibolya, nem így kel­lett volna csinálni... Orvosi jelentés: Bojtos Jó­zsefet és élettársát súlyos sé­rülésekkel szállították kór-' házba. Az életveszélyen túl Betanított munkára nőket, valamint segédmunkásokat felveszünk. jelentkezés a fóti kutyatelep mellett levő telephelyünkön. • PAPIRFELDOLGOZOK KTSZ vannak, de még hosszú kór­házi ápolásra szorulnak. Bojtos József első vallo­mása: — A palackot aznap délután hoztam haza és a konyhába tettem. Gázszagot nem éreztem. Később meg­gyújtottam egy papírt, hogy a kályhába dobjam. Akkor történt a robbanás. Élettár­sammal előzetesen nézetel­térésem nem volt. Kijelentem, fogalmam sincs, mi okozta a balesetet... Az igazságügyi szakértő je­lentése: A palckból 7000 köb­centi propán-butángáz szi­várgott ki a lakásba. A gáz erős szagú, a szivárgás szi­szegő, sistergő hangot ad, nem észrevenni lehetetlen. Az épen maradt palack a robba­nd-. után is üzembiztosán mű­ködött. Megállapítom: a gáz kiömlését szándékosan idéz­ték elő. Bojtos József nyolc általá­nost végzett. 1962 óta dolgo­zott a vasútnál. Huszonhat éves, öt testvére közül "három állami gondozásban van. 1965- ben nősült. Házassága rosszul sikerült, az asszony elköltö­zött a házból. 1970 májusában kimondták a válást. 1969 szeptemberétől Bojtos József együtt élt özv. Nagy István- néval. A húszéves nő 2 éves és 3 éves gyermekeit egy ideig a váltóőr mostohaanyja ne­velte, rossz körülmények kö­zött. Később mindkettőt ál­lami gondozásba adták. Emiatt gyakran veszekedtek. Tovább mérgesítette a hely­zetet a kölcsönös féltékeny­kedés. A munkahely véleménye: Bojtos József munkája ellen panasz nem merült fel. Dol­gozótársaival szemben zárkó­zott volt. Kedélyállapotát ál­talában a komorság jelle­mezte. Orvosi vélemény: Terhelt­nél a psychopatás jellemválto­zás felismerhető. Elmebeteg­ségben vagy gyengeelméjűség­ben azonban nem szenved: Az elvált feleség vallomása: — Amíg vele éltem, sokszor bántalmazott. Ha veszeked­A PEST MEGYEI ZÖLDSÉG­ES GYÜMÖLCS­FELDOLGOZÓ VALLALAT ceglédi gyáregysége AZONNALI BELÉPÉSRE KERES üzemszervezésben Jártas gépészmérnököt Fizetés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: Cegléd, Várkonyi István utca 39. A Beton- és Vasbetonipari Művek Szentendrei Gyára (Szentendre, Dózsa György u. 34.) az alábbi munkakörökre, AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZ • MŰVEZETŐKET, automatikus, olajtüzelésű kazántelepünkhöz, gépésztechnikusi végzettséggel vagy művezetői vizsgával és kazánüzemviteli gyakorlattal, • KAZANKEZELŐKET, • KAZANGÉPÉSZEKET olajtüzelés! gyakorlattal, • LAKATOSOKAT kazánüzemi gyakorlattal és hegesztővizsgával, • ELEKTROMŰSZERÉSZEKET elektronikus gyakorlattal, relés és elektronikus automatikák javításához. • MŰSZERÉSZT villamos és hőtechnikai műszerek javításához. • VILLANYSZERELŐKET daru- és felvonó­szereléshez értőket. Jelentkezés személyesen és levélben. Levélben történő jelentkezés esetén kérjük a fizetési igény megjelölését. A mezőgazdasági kiállításon százezrek láthatták: mező- gazdaságunkban a további fejlődés elengedhetetlen feltétele a gépesítés. Ám egy kiállítás mindig kissé reprezentatív, a „va­sárnapi” szemek elé való — bemutatnak olyan gépeket is, ame­lyek még nem kaphatók —, most pedig nagyon is hétköznapian akarjuk látni a gépesítettség helyzetét, gondjait. Munkatársunk felkereste Ganz Lászlót, az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatójának helyettesét, és e közérdekű prob­lémákról beszélgetett vele. tünk, vasalózsinórral ütött, vert. Egy tanú: — Tudomásomra i jutott, hogy a robbanás előtt egy héttel már végezni akart magával és élettársával. Ben­zint locsolt szét a szobában, és meggyújtotta. Az asszonynak azonban sikerült eloltania - a tüzet... ® Az élettárs első vallomása: — Miután megérkezett a gáz­palackkal, szóváltás támadt közöttünk. Féltékenységi vita volt. Megtudtam, hogy más nő­vel is foglalkozik. Elhatároz­tam, elmegyek innen. Csoma­golni kezdtem. Rám kiáltott: Nem fogsz elmenni sehova, itt döglesz meg velem együtt!... És kinyitotta a gázcsapot... (A vallomástételt, a beteg állapotára való tekintettel, a kezelőorvos megszakítja.) Bojtos József második vallo­mása: — Élettársam hazudik. Elvált feleségem is, a tanúk is. Baleset volt vagy pedig... Egy hónappal ezelőtt egy is­meretlen ember Vácott élet- veszélyesen megfenyegetett. Azt mondta: egy hónap múlva meglátogat az ’ őrházban... Feltételezem, hogy amíg üres volt a konyha, ez a valaki ki­ereszthette a gázt... Az élettárs második vallo­mása: — A gáz sziszegve öm­lött szét a szobában,.. Sikítoz- tam... Menekülni akartam. Rohantam az ajtóhoz, de visz- szalököít. Kiugrottam volna az ablakon, de nem engedte. Be­zárta a konyhaajtót. A kulcsot eldobta... Émelyítő szag áradt a lakásban ... Rosszul lettem ... És akkor meggyúj­totta a gyufát... Bojtos József harmadik val­lomása: — Az ügyész úrnak kijelenthetem, hogy eddig el­hallgattam bizonyos tényeket. A robbanás után ugyanis,^ami­kor kitárnolyogiunk a házból, egyszer csak meghallottam élettársam hangját. Azt kiál­totta: „Jaj, mit tettem, meg­gyújtottam a gyufát, felrob­bant a gázpalack!”... A rend­őrségen azért nem szóltam er­ről, mert nem akartam bajba keverni... No, persze, én most se akarom ... A 141-es számú őrház egy­kori lakóiát a rendőrség letar­tóztatta. Bojtos -József ellen emberölés kísérletéért, társa­dalmi tulajdont károsító szán­dékos rongálás bűntettéért az ügyész vádat emelt. — Szitnyai — KÉRDÉS: Talán a legklasz­szikusabb mezőgazdasági gé­pekkel, a traktorokkal kezde­nénk a tájékoztatást. Mennyi lesz idén, jövőre, s a IV. öt­éves tervben? Jók-e a mi traktoraink? VÁLASZ: A III. ötéves terv­ben, tehát 1966—1970-ben összesen mintegy 30—35 ezer traktort kapott a mezőgazda­ság. A IV. ötéves tervben, 1971—1975-ig a mezőgazdaság várható igénye kb. 50 000 trak-' tor. Ezt az igényt kielégít­hetjük. A traktorok iránti igény nem egyenletes, mert néha kevesebbre, néha több­re van szükség. Az érdekesség kedvéért elmondom: 1968- ban például 4900 traktort értékesítettünk és 3000 ma­radt a nyakunkon, mert nem kellett senkinek. Idén kb. 10 000 traktor talál gazdára, de még ez is kevés! Mezőgazda­ságunkban úgylátszik nem­csak az időjárás szeszélyes, hanem a megrendelések föl­adása is. Ami a gépeket il­leti: szerintem a világszínvo­nalhoz viszonyítva általá­ban korszerűek, minőségük jó közepes. Mi általában szov­jet, csehszlovák és hazai trak­torokat adunk el. A szovjet traktorok kitűnő . minősé­gűek, s ha a régen várt MTZ—80-as is megjelenik im­portunkban, nagyon elége­dettek leszünk. KÉRDÉS: Mikor lesz ná­lunk olyan állapot, hogy pél­dául Nagy János tsz-elnök belép ide és azt mondja: „Ké­rek 3 db. 55 lóerős traktort” — és erre azt válaszolják: „Tessék parancsolni, most vi­szik el, vagy holnap?” VÁLASZ: A kérdés, illetve a válasz összetett. Nem raj­tunk, hanem a hitelrendsze­ren múlik, milyen nagy kész­lettel rendelkezhetünk. Mi egy év alatt nem kevesebb, mint 2.1 milliárd forint ér­tékű gépet adunk el, s állan­dó készletünk eléri a 800 millió forintot. Hogy így tud­junk „kereskedni” a trakto­rokkal, vagy más mezőgaz­dasági gépekkel, nem 800 mil­liós, hanem ennél jóval na­gyobb készletet kívánna, amit viszont bankpolitikánk nem engedhet meg. De véleményem szerint erre nincs is szükség. Normális, sőt jó állapotnak tartom, hogy egy üzem, gaz­daság például 1970 novem­berében megrendeli a 3 gépet azért, hogy azt 1971-ben meg­kaphassa. Mi biztosítjuk, hogy 1971 I. negyedévében leszál­lítjuk a kívánt gépet. Abban a gazdaságban, ahol egy ki­csit is előre tudnak gondol­kodni, 4—5 hónappal előbb tudni kell a gépvásárlási szándékról. Olyan állapot, tehát, hogy üzletből adjunk el traktort, nem lesz, de az igen, hogy aránylag rövid idő alatt sokrétű igényt tudjunk kielégíteni. KÉRDÉS: Sokan állítják, el­érkezett az az idő. amikor már nem kell megjavítani a meghibásodott gépet, hanem újat kell venni. Igaz ez? VÁLASZ: 1969-ig a magyar mezőgazdaságban gazdaságos üzemeltetésen túl is javítot­tak gépeket, illetve akkor is megjavították azokat, amikor már nem volt gazdaságos a javításuk. Kormányunk ezért is hozott rendeletet a javítá­sok állami dotációjáról, hogy új gépek vásárlására ösztö­nözze a gazdaságokat. Sajnos, ez ideig nem történt javulás. KÉRDÉS: Az alkatrésznél tartva, szeretném, ha ön el­mondaná, lesz-e elég idén és jövőre? VÁLASZ: Az előbbiekben ismertetett szám önmagáért beszél. A gazdaságok panass- kodnak, nincs elég alkatrész, aztán, amikor év végén ősz- szeadjuk forgalmunkat, kide­rül, jóval többet adtunk el, mint korábban. Van alkat­rész és lesz is. Szerződésein­ket úgy kötjük, hogy a gé­pekhez alkatrészeket is kö­telesek a cégek szállítani. Talán még egy mondatot a gépjavításokról: ott még nem tartunk, hogy javítás helyett újat vásároljanak a gazdasá­gok, de ott már igen, hogy feleslegesen ne javítsanak. KÉRDÉS: Honnan tudnak önök arról, mennyi lesz a vár­ható gépigény az országban és például nálunk, Pest megyé­ben? VÄLASZ: Minden évben kétszer-háromszor meglátogat­juk a gazdaságokat. KÉRDÉS: A munkafolyama­tok komplex gépesítéséről sok szó esik mostanában. Egyesek felvetik, nyugaton gépesítették már a paradicsom-zöldség be­takarítást, nálunk még nem. Miért? VÄLASZ: A gépesítés szin­tén nem olyan egyszerű dolog. Lássuk például a paradicso­mot. A gépesítéshez megfele­lő termelési eljárás is kell, megfelelő sorköz, aztán meg egyfajta minőségű termék, te­hát nem lehet úgy fellépniük a kismillió féle paradicsomot termelő gazdaságoknak, hogy gyerünk, adjanak szedőgépet. Mindig előbb a gépesítés fel­tételeit kell megteremteni, az­tán lehet gépesíteni. Felhoz­hatnám a szőlő példáját is. Amíg nálunk nem volt kordo- nos művelés, amelynek sor­közeibe bejárhatott a traktor, addig nem lehetett „követelni” a gépesítést. Kint voltam Mi­lánóban egy kiállításon, az olaszok is most kísérletezget­nek a paradicsomtermesztés komplex gépesítésével. Nyu­godtan állíthatom, nem va­gyunk lemaradva. A gépesítés­nél a ráfordítást is vizsgálni kell, mert nem mindig a gépe­sítés az egyedüli megoldás. KÉRDÉS: Hányféle gépet adnak el? VÁLASZ: Ezerféle gépet tar­tunk, s adunk el minden év­ben. Ezekből az ügyes szakem­berek mindig megtalálják, amire nekik szükségük van. KÉRDÉS: A háztáji művelés segítésére van-e elegendő gé­pünk? VÄiiAßj5; . Nincs. Itt van ez a kicsi traktor. Jó is, prakti­kus is, de amikor az árát meg mondom — kb. 30 000 Ft —, akkor elmennek a vevők és azt mondják, nem lehet kap­ni... Vannak kézi darálóink, morzsolok, permetezők, s egye­bek, de feltétlenül bővítenünk kell a választékot. Mondjam azt, hogy ennek is pénzügyi kihatása van?... Ennek elle­nére mi a magunk részéről igyekezünk mezőgazdasági vá­sárlóink igényeinek maximá­lis kielégítésére — mondta vé­gezetül Ganz László, az AG­ROTRÖSZT kereskedelmi igazgatójának helyettese. Szüts Dénes MORFONDÍROZOK Maxi foci - miniben Kicsit elröstelltem magam a minap, felfedezvén, hogy la­punk még nem tette le a ga­rast a női labdarúgás kérdésé­ben. Bűnös mulasztás ez, ha belegondolunk, hiszen orszá­gos napilapjaink egyike már foci világnagyságot is megszó­laltatott ez ügyben, más lapok azt is hírül adták, hogy az VEFA főtitkára körlevélben tudakolta a nemzeti labdarú­gó-szövetségek véleményét a női labdarúgás helyzetéről. Az én véleményemet ugyan nem tudakolta senki, de haza­fias kötelességemnek tartom elmondani. Hát kérem, szerin­tem jöjjön az a női foci. Ha a korszellem úgy parancsolja, akkor igenis, rúgják a bőrt a lányok. Az emancipáció — végtére is — nem merülhet ki munkához, tanuláshoz való jo­gokban. Az ember — kivált­képp, ha lány — igenis, álljon ki a sarokra, és rúgjon akkora szögletet, hogy még a part­jelző is eltátsa tőle a száját. Es rúgjon gyertyát, tizen­egyest, szabadot, sőt — ha ide­je marad rá — gólt is. És cse­lezzen, passzoljon, fejeljen, ollózzon, söprögessen, mosson, főz ... bocsánat, vetődjön, ahogy a játék menete megkí­vánja. A többit pedig bízza rám. Igaz ugyan, hogy még életem­ben nem írtam sporttudósí­tást, de erre én is beneveznék. Valahogy így: Kellemes őszi napsütésben került sor vasárnap délután a Hableány SC és az Amazon TK labdarúgó-mérkőzésére. A Népstadion lelátói zsúfolásig megteltek: 80 ezer néző volt kíváncsi a két klubcsapat rangadójára. Hatalmas taps köszöntötte az öltözőkből kifutó játékoso­kat, akik piros-fehér, illetve kék-sárga miniben léptek pá­lyára. Derűs jelenet volt, ami­kor a csokorcsere után a csa­patkapitányok szétosztották a virágokat, s valamennyi lány egy-egy szálat tűzött a hajába. A pályaválasztáshoz feldobott pénzt Pilácsnak (Hableány SC) sikerült megkaparintania, aki azonnal bedugta sportzok­nija szárába. A pályát végül is az Adám-dénusz kezdetű ki­számolás versikével sorsolta ki Rundberger játékvezető. Kezdés után az amazonok szerezték meg a labdát, s hosz- szú passzal máris a hableá­nyok 16-osánál bontakozott ki az első támadás. A 4. percben Balinka remek érzékkel sar­kallta a bőrt a tisztán álló Paculek elé, aki 14 méterről a céltábla közepébe talált. (A céltáblát a délelőtt lezajlott kispuskaverseny után felejtet­ték a rendezők a futósalak szélén.) Ezután az amazonok valóságos pergőtüzet zúdítot­tak az ellenfél kapujára. A méltatlankodó házmestert né­mi borravalóval könnyen sze­relték. Nehezebb dolguk volta söprögető szerepét betöltő vi- civel, akinek a Doberdónál szerzett fülsérülése napjainkra teljes süketséggé rosszabbo­dott. A 13 percben feljöttek a hableányok. Csapicska kereszt- labdáját Kurilla értékesítette a BÁV-nál. Kirúgás után a hab­leányok erélyesen tiltakoztak a játékvezetőnél a durvaság ellen. A félidő utolsó negyedében a védők sokat ügyetlenkedtek, s ezt a vád képviselői minden esetben kihasználták. Az utol­só percben meleg helyzet adó­dott az amazonok kapuja előtt. Pindura hosszan szöktette a balszélsőt, s a boldogtalan szü­lők a rendőrség segítségét kér­ték eltűnt gyermekük felkuta­tásához. Szünet után egy kis incidens zavarta meg a játékot: mind­két csapatkapitány kijelentet­te, hogy nem hajlandó a nap­pal szemben játszani. A hely­zetet a szakvezetők beavatko­zása mentette meg, s a játék folytatódott. A hableányok indították a támadást. Az első rohamot a partjelző ellen intézték, aki bakterzászlójával csinált ren­det a pályán. Ezután Penyige a jobb felső sarokba ívelt, s hangos puffanással zuhant a kapufélfának. Szabadrúgás kö­vetkezett az amazonok javára, majd Kovácsok nagyszerű két- ballábassal remekelt. 0:0. Ezután Mandula középre játszott a lesen levő Bebórá- nak, aki a labdát a háló köze­pébe — a bírót, mert nem ad­ta meg a lesgólt, az ángya kín­jába — küldte. Parádés táma­dások követték egymást mind­két térfélen Előbb Vakancsik félmagas labdája talált a há­lóba — rapittyára törve a toa­lett-tükröt — majd Pindura vette célba a kispadon ülő gyúrót. A gyanútlan masszőr úgy elterült, mint a Nagy Magyar Alföld. Paculek felis­merve a kedvező helyzetet, a labdát a bámész kapus lába között begurította. 1:0. Most már macska-egér harc folyt a pályán. Penyige csuka­fejesét a bíró nem adta meg, pedig csak elsejéig kérte köl­csön. Csapicska ívelt szögletét Mandula kézzel hárította, a felelősséget viszont lábbal. Emiatt kiállították. A fiata­labb partjelzőt — aki megfe­ledkezett róla, hogy a kiállí­tott tárgyakhoz nyúlni tilos — szintén. A mérkőzés végét jel­ző hármas sípszóig az ered­mény — és Nyugaton a helyzet — változatlan maradt. A visszavágóra az öltözőben kerül sor. Nyíri Éva a mezőgazdasági gépek?

Next

/
Thumbnails
Contents