Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

6 rest MEcrei ^SCiriap lino. SZEPTEMBER 25., PÉNTEK Az első magyar alumínium víkendház A Székesfehérvári Könnyű­fémműben elkészült az első magyar alumínium víkendház mintapéldánya. Alapterülete ötven négyzetméter. A belső Válaszfalakat farostból és for­gácslemezből készítették. Két, egyenként kétszemélyes háló­fülkéje, továbbá fürdőszobája, főzőfülkéje, hallja és terasza is van. Hobby (Zsoldos rajza) MIÉRT CSAK A FORTÉNAK SIKERÜLT? Ingyen tanszer — a gyártól Az idén június 4-én a Váci Városi Pártbizottság agitá- ciós és művelődésügyi osz­tálya, valamint’ a városi ta­nács művelődésügyi osztálya kezdeményezésére nagy je­lentőségű határozat szüle­tett. Az üzemek gazdasági ve­zetői, párt-, KlSZ-szerveze- tei és szakszervezeti bizott­ságai vállalták: segítenek, hogy az Üzemek minden dolgozója szerez­ze meg az általános isko­lai végzettséget. A résztvevők vállalták, hogy a dolgozókat műszakváltás­sal, tanulószobával és más kedvezménnyel segítik. Mi történt az elmúlt három és fél hónap alatt? Nagyvállalataink többsége elhanyagolta ezt a fontos kérdést. Olyan üze­mek, mint például a kötött­árugyár vagy az Izzó, alig egy-két továbbtanuló dolgo­zót jelentettek be. Ezért illeti elismerés és dicséret a Forte-gyárat, ahol a napokban ünnepélyesen megnyitották a dolgozók ál­talános iskolájának kihelye­zett tagozatát. Az üzemi pártszervezet ne­vében Kiszel István üdvözöl­te a jelentkezőket. Vásárhe­AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), ács, asztalos, könnyűgépkezelő szakihunkásokat és kubikosokat, villanyszerelő, tetőfedő, festő, épület- és diszműbádogos, víz-fűtésszerelő, parkettás, lakatos szök­és betanított munkásokat, rakodókat, gépkocsi- és dömpervezetőket, raktári segédmunkásokat, éjjeliőröket, takarítónőket és nyugdíjas takarítónőket. JELENTKEZNI LEHET: Prosperitás Ktsz Munkaügyi Osztályán Budapest IX., Viola u. 45. Értesítjük tisztelt vásárlóinkat és szállítóinkat, hogy az itt felsorolt árucsoportok körében, builapesti központi raktárainkban leltározási tartunk Árucsoport: Mezőgazdasági gépek Textilanyagok Épitőanyagok Vasvázas szerkezetek Hengerelt és húzott áruk A leltározás ideje: október 1-től 15-ig október október október 1-től 15-ig 1-től 15-ig 1-től 15-ig október 15-től 30-ig A felsorolt árucsoportok körében, a jelzett időben az árukiadás és az áruátvétel szünetel. Pest—Nógrád—Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat AGROKER Budapest XV., Cservenka M. u. 107. lyi József, a Gábor József ut­cai iskola igazgatója pedig azért mondott kösözönetet a gyár vezetőségének, amiért tankönyveket és taneszközö­ket ad a hallgatóknak — díj­talanul. A Vám utcában sikerült — másutt miért nem? Ott 32 hallgatót toboroz­tak — bejáró dolgozók­ból, nőkből, fiatalokból. Segített a szakszervezeti bi­zottság, a személyzeti vezető. Még munkaidő-kedvezmény- nyel is serkentik a felnőtt ta­nulók kedvét. Pedig a júniusi határoza­tot a többi üzem képvise­lői is helyeselték. Csak ép­pen elfelejtkeztek róla. (p. r.) Pinpóasszonyok a világ körül Az idén folytatták világ­járó kőrútjaikat a kalocsai népművészeti-háziipari szö­vetkezet pingálóasszonyai. Ti­zenhárom Kalocsa vidéki asz- szony szinte állandóan úton van, s négy győznek eleget tenni a meghívásoknak. Ez évben Hamburgban, Grazban, Szófiában, Montreálban, és legutóbb a Moszkvában meg­rendezett magyar jubileumi kiállításon szerepeltek nagy sikerrel. Őszi kőrútjukat Bul­gáriában folytatják, s ezzel be­fejeződik az idei külföldi ven­dégszereplés. A rovarház viváriummá változott Üregi nyúinyi rókák KÉT HÉT KARANTÉN Az európai állatkertekből és közvetlenül Afrikából új, min­den eddiginél nagyobb szállít­mány érkezett a budapesti ál­latkertbe. Az emlősök osztálya nagyfülű, észak-afrikai sivata­gi rókákkal — akkorák, mint az üregi nyulak — s Guineá­ban honos, vadászkutyater­metű, drill majmokkal gaz­dagodott. Közép-afrikai acha- tina csigák érkeztek a rovar­házba, amelyet újabban már viváriumnak neveznek, mert ZÁTONY AKCIÓ Az óriás kanyar megszűnik Megkezdték a Rába záto­nyainak eltávolítását a folyó száz kilométeres Vas megyei szakaszán. Az osztrák Alpok­ban eredő folyó sok zátonyt épít hordalékanyagaiból ter­mészetalkotta tekervényes medrében. Ikervár és Sárvár között máris egy akkora nem kívánatos kavicszátonyt tá­volítottak el belőle, melynek anyaga ezer lakás betonozásá­hoz elegendő. A következő „zátonyakcióra’’ Csákánydo- roszló térségében kerül sor. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tervei szerint a Rábát meghagyják természe­tes, vadregényes medrében. Egyedül Sárvárnál, a közúti és vasúti híd közötti szakaszon szabályozzák. Az ottani óriás kanyar ugyanis erősen gátolja az árhullámok levonulását. már nemcsak rovaroknak, ha­nem egyéb gerinctelen állat­fajoknak is otthont ad. Az achatina földünk legnagyobb szárazföldi csigái közé tarto­zik. Az új szállítmányból az egyik csiga máris 12 centimé­ter hosszú. Az akváriumba ho­zatott indonéziai gurámi is óriás, egyike a legnagyobb mé­retű édesvízi trópusi halaknak. A hüllőház gyönyörű király- pythonnak és a tuniszi sivatag egyik lakójának, a varánusz- gyíknak ad helyet. A madár­ház új lakói lesznek a tunéziai korallcsőrű pintyek, az ezüst- csőrű amadinák, és a fogoly­nál valamivel nagyobb terme­tű, nagy orrszarvú madár, a homrai. A Hátsó-lndiában, Thaiföldön honos homrainak legfeltűnőbb testrésze, az enyhén lefelé nyúló, élénksár­ga csőr, amely 25 centiméter hosszú, és tőben 8 centiméter széles. Vidámság és mosoly költözik a madárházba, a na­gyon mulatságos megjelenésű, élénken mozgó afrikai kis füles kuvikokkal is. Budapesten még soha sem látott új állatfajokat körülbe­lül két hét múlva tekint­hetik meg az állatkert látoga­tói. Az új lakókat ugyanis karanténban figyelik meg — egészségügyi zár alatt tartják őket — mielőtt beköltözhetné­nek végleges otthonukba. Mini midivel Enciánkék terylén szövetru­ha, fehér sújtásból formált vi­rágmintás díszítéssel. A ruha egyelőre mini, de a hozzáillő kabát már midi. Laci megkapta az ösztöndíjat ... akkor szavazás tárgyá vá teszem Mákká László kö­zépiskolai társadalmi ösztöndíját a tisztelt tanácsülésnek — hangzott a tanácselnök szava. — Aki egyetért vele, kérem, kézfelnyújtással szavazzon. Abony, Tolbuchin út 7. Fe­hérre meszelt kis ház. Előtte terebélyes diófa, alatta frissen levert dió. Mákká László ér­kezésemkor a konyha előtt áll Szőkésbarna, göndör ha­ja homlokára hullik, ovális arcából halványkék szempár néz felém. Széles válla birkó­zót sejtet. A konyhába vezet. Beszél­getni kezdünk, azaz inkább csak én beszélek, ő nehezen tudja leküzdeni hirtelen za­varát. Fellélegzik, amikor megérkezik az édesanyja, majd ő kisegíti. Valóban. — Nagyon örültünk, ami­kor megtudtuk, hogy Laci megkapta az ösztöndíjat. Jól jött, mert bizony szülésen élünk. Nyugdíjam nincs, dol­gozni nem tudok, beteg va­gyok. Még két évet kell vár­nom, hogy jogosult legyek az özvegyi nyugdíjra. Nem is tudom, mi lett volna addig. Operáltatni kellene magam, de azt mondta az orvos, nem le­het, mert gyenge a szívem. Nagyon nehéz ez így ... Jó­formán semmi pénzforrásunk nincs, amióta a férjem meg­halt. Csak az a pár forint, amit a kis kertből árulni tudok, és amit Lacikám a nyári vaká­cióban keres. Később Laci is megszólal: — Ceglédre, a Török János Mezőgazdasági Technikumba járok — mondja. — Most har­madikos vagyok. Azért jelent­keztem ide, mert nagyon ér­dekel a mezőgazdaság. A nyol­cadikat kitűnőre végeztem, tanáraim bíztattak, hogy ta­nuljak tovább. Szeretek ta­nulni, az elmúlt év végén is jó volt a bizonyítványom. Saj­nos, anyagi helyzetünk az ed­digi éveket nagyon megnehe­zítette. A ruhát és a tan­könyveket minden évben csak azért vehettem meg, mert nyáron dolgoztam. Próbálkoz­tam az ösztöndíjjal, először a helyi József Attila Tsz-nél, de csak kétszáz forintot kínáltak fel. Keveselltem. Az idei nyá­ron a kőröstetétleni Vörös Csillagban dolgoztam, tulaj­donképpen az ottani elnök közbenjárásának is köszönhe­tem ezt a segítséget. Az elnök azt tanácsolta, hogy forduljak az Abonyi Tanácshoz. Kér­tem, és nagy örömömre meg­adták. — Ha elvégzem az iskolát, valamelyik helyi termelőszö­vetkezetben szeretnék elhe­lyezkedni. Szükségünk lesz a keresetemre. Ügy terveztem, hogy majd a munka mellett beiratkozom valamelyik mező- gazdasági főiskolára. Laciról megtudom még, hogy most kezdett angolul tanulni. Sportol, két éve első lett bir­kózásban az úttörő-olimpián. Egy NDK- és egy szovjetunió­beli utazásról álmodozik. Ügy látszik, a társadalmi ösztöndíj, amit kapott, jó hely­re került. Gyuráki Ferenc Acélszürke, bolyhos mű­anyag szövetből készült ka­bát, szélén fekete műbőrpánt­tal szegett. A gombok arany- színűek. Érdekes az övmegol­dás, magasra helyezett derék­kal. A kalap égőpiros, szürke szalaggal, a széle ugyancsak bőrrel szegett. (Urbán foto) ^ yorsasági versenyt rendezett a ku- tya, a csiga és a lehullott íalevél. W v Egy veréb volt a versenybíró: ő VJ maga nem akart részt venni, tud- ta magáról, hogy lehagyná bárme­lyiküket. A közeli eperfán ült, és várta, hogy mikor adhatja meg a csiripelésjelet az in­dulásra. A csiga hosszasan készülődött, ami nem is csoda, hiszen a házát is magával hozta. Hogy valóban az ő háza volt, telekkönyvileg is tudta volna igazolni, de ez nem látszott szük­ségesnek, mindenki elhitte neki. A kutya még kicsi volt, kölyökkutya. Ne­ki is volt háza, de nem vette a hátára, mint a csiga, otthon hagyta, és ezért a házikó nem sértődött meg. „Én már megszoktam az eperfa mellett — mondta —, hadd fusson, futkározzon a Pici, ha kedve tartja. Az ilyen fiataloknak kell a mozgás, jót tesz az egészségüknek. Ügyis visszajön hozzám.” Eb­ben igaza is volt, mert a kutyuska mindig visszatért hozzá; hideg, meg esős napokon csaknem állandóan benne tartózkodott. De mondjunk néhány szót a falevélről is. Almafáról származott, az volt a szülőfaluja. Mesélt is róla eleget. — Micsoda szép almák csüngtek az én fámon — mondta. — Halványpirosak voltak, egyik gyönyörűbb, mint a másik. Igazán dí­szére váltak a kertnek. — Mért nem maradt ott? — kérdezte a kis­kutya. — Hát... az almákat már leszüretelték, csak mi, levelek üldögéltünk ott szomorúan. Gondoltam, minek maradjak tovább? Ván­dorútra kelek, szétnézek egy kicsit a világban. A veréb már türelmetlenkedett. — Meddig várjak még? Mikor indítsak? — Lehet, lehet! — mondták, és várták a esiripelést. Ez el is hangzott, indult a verseny — de a falevél helyben maradt, mozdulatlanul. — Hohó! Álljunk meg! — kiáltotta. — Nem érvényes! Ki volt az első? — Miért? Mi a baj? — kérdezte a kutya. — Baj nincsen, csak az a véleményem, hogy ne a veréb indítson, hanem a szél. Várjunk egy kis szelet, és akkor kezdjük. Némi húzavona után beleegyeztek. „Csi­náljátok nélkülem!” — mondta a veréb sér­tődötten és elrepült. Hamarosan szél támadt, s megindulhatott a verseny. Csakhogy ez nem amolyan ki­sebb szél volt, hanem nagyobbacska. Föl­emelte a falevelet, és vitte, vitte, majd a magasba emelte, nemsokára már látni sem lehetett. A célnak jelölt fához a kutya érkezett be, mint mondotta, elsőnek, mert a falevél nem számít, ő elveszett. Visszaballagott a csigá­hoz, akit messze maga mögött hagyott. „Vé­ge a versenynek — mondta neki. — Én nyer­tem meg, a falevél pedig eltűnt.” Ekkor a veréb, aki látta a versenyt, oda­repült. — A falevél volt az első — mondta —, én jól láttam, jól láttam! — A felevél semmiképpen sem lehet első — szólalt meg a csiga. — Ö nem a saját erejéből futott. Neki volt pártfogója. Ügy mindenkinek könnyű, ha mások is segíte­nek rajta! De ki segített nekem, nem is be­szélve arról, hogy én még a házamat is ma­gammal hordozom?! — Ami igaz, igaz — felelt a veréb. — A falevélnek protekciója volt, te pedig a há­zaddal együtt versenyeztél. A kiskutya ott­hon hagyta a házát. így hát, hogy ki győ­zött ebben a versenyben, nem is tudom el­dönteni. Ebben a pillanatban esni kezdett az eső, s ez a beszélgetőket egyszeriben hazazavar.ta. Nos, ki lett hát első ebben a versenyben? Ki érdemelne díjat? Fürtös Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents