Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

megyei T&tíriap 1970. SZEPTEMBER 23., SZERDA Egy geológiai év a föld méhében Milutin Veljkovics, a jugo­szláv barlangkutató világre­korder, 463 napos föld alatti élet után szeptember 30-án el­hagyja a kciet-szerbiai Nistől 10 kilométerre fekvő Szamar- barlangot. Az előző világrekor­der, Henri Guyaux, „ramdösz- sze” 110 napot töltött a föld alatt. Veljkovics 1969. június 24-én költözött be a három kilomé­ter hosszú, csatornákkal át­szőtt barlangba. A maratoni kirándulásra ételt, kutatási felszereléseket, egy kutyát, né­hány macskát, kacsákat és tyúkokat vitt magával. Bután- gázos gyorsforralóval főzött, karbidlámpával, s olykor vil­lannyal világított, s igen rit­kán telefonösszeköttetésben állt a külvilággal. A barlang­ba való beköltözése után a bejáratot befalazták. A bar­langban állandóan 10—12 fo­kos hőmérséklet uralkodik, ami nem okozott nehézsége­ket. Kisebb gondokat okozott viszont, hogy a levegő pára- tartalma 85—100 százalékos volt, a barlangon átmenő pa­tak pedig többször megáradt és kiöntéssel fenyegette Velj- kovicsot. A barlangkutató ezért 300 méter mélyen, de 15 méterrel a patak fölött kény­telen volt egy üregben beren­dezkedni. Naplóját orvostudományi, biológiai, pszichológiai és bar­langkutatási szempontból egy­aránt értékesnek tekintik. Veljkovics szinte percre be­tartotta a 463 napra — egy geológiai évre, 11 ezer 111 órá­ra — elkészített munkaprog­ramját és teljesen egészséges. A föld felszínére való visz- szaköltözésének előkészítésére most egy orvoscsoport kereste fel barlangjában, s jelentést adott ki, amely szerint Velj­kovics állapota kielégítő, sőt meglepő a fizikai kondíció­ja és pszichikai állapota. A barlangkutató érverése 92, szívműködése normális, vér­nyomása pedig 120/80. Veljko- vicsnak csupán az arca válto­zott meg. Nem vitt magával ngyasi borotvát, s így hosszú, sötét szakálla nőtt. Veljkovics idegállapota is ki­tűnő. Közölte: 1969. nyara óta semmiről sem tud, ami a föld felszínen történt. • • 2970—2000: egymiUiérd gyermek... A Világbank elnöke „a demográfiai robbanásról Tümteiés Koppenhágában McNamara ellen Fiatal tüntetők százai tiltakoztak az egykori amerikai had­ügyminiszter, McNamara, a Világbank jelenlegi elnöke kop­penhágai látogatása ellen. Képünkön: egy, a rendőrök által le­ütött fiatal tüntető a földön. IZRAELBEN és az Izrael által megszállt területeken 17 újabb koleramegbetegedést észleltek. A Reuter szerint ez­zel 174-re emelkedett a kole­rabetegek száma. A Nemzetközi Valuta Alap és a Nemzetközi Űjjáépítésd- és Fejlesztési Bank Koppen­hágában hétfőn megnyílt évi közgyűlésén Pierre-Paul Schweitzer, a Nemzetközi Va­luta Alap vezérigazgatója és Kari Schiller, az NSZK kül­döttségének szónokaként arra szólította fel a tőkés világ ipari államait, hogy az inflá­ció leküzdésére országaikon belül tegyenek hathatós lépé­seket. KAMBODZSA Bekerítés — ellenbekerítés A saigoni Thieu—Ky-rezsim katonáinak offenzívája Kam­bodzsa keleti felében. A saigoni kormánykatona­ság egyik haditengerészekből és milicistákból álló alakulata hétfőn behatolt Kambodzsába. Az alakulat Neak Leung tér­ségében, a Phnom Penh-t Saigonnal összekötő országúi­tól délre indított támadásit a tüzérség és a légierő támoga­tásával az ott harcoló népi •erők ellen. Háromkilométeres arcvona­lat nyitottak kedden a kam­bodzsai népi erők ellen azok a Phnom Penh-i kormánycsapa­tok, amelyeket hétfőn vezé­nyelt ki a főparancsnokság a Taing Kauknál bekerített ala­kulatok „felmentésére”. Mi­után az újonnan kiküldött kormánycsapatok sem tudták a 6. számú országúton haladva átvágni magukat a bekerített alakulatokhoz, letértek az út­ról és kétfelé széthúzódva „el­lenbekerítést” kíséreltek meg. Nyugati hírügynökségek jelen­téseiből azonban kitűnik, hogy a népi erők kibújtak a gyűrű­ből. A UPI jelentése szerint a kormánycsapatok ellenállás nélkül vonultak be a több mint egy hete megközelíthe­tetlen Taing Kaukba. A még mindig körülzárt Kompong Thom felől egyidejűleg dél fe­lé indult a kormánycsapatok egyik alakulata. Ugyanakkor a Phnom Penh-i parancsnokság bejelentette, hogy a népi erők a fővárostól mindössze kilenc kilométerre támadást intéztek a kormány­csapatok állásai ellen. Tito — az utódlásról (Folytatás az 1. oldalról.) lesz, teljes felelősséggel” — je­lentette ki Tito. Az államigazgatás reformját indokolva Tito egyebek között megemlítette, hogy „meg kell őrizni az ország egységét, és elejét kell venni mindenfajta kívülről jövő találgatásnak ar­ról, hogy szilárd lesz-e a ju­goszláv közösség a jövőben”. „Sokat irkáinak külföldön arról, hogy Jugoszlávia fel­bomlik, ha én eltávozom. Még itthon is sok kombináció szü­letett arról, ki jönne a he­lyemre. Arra gondoltam, hogy ez nagyon súlyos válságot okozhatna, mivel felmerülne annak a hatáskörnek a kérdé­se, amivel az alkotmánynak megfelelően én rendelkezem, bár olykor ezeket a jogaimat megsértik” — mondotta Tito, hozzátéve, hogy egy teljes fe­lelősséggel rendelkező testület biztosítani tudja Jugoszlávia egységét. Tito — aki azonkívül, hogy elnöke a JKSZ-nek és állam­fő, főparancsnoka a jugoszláv néphadseregnek is — az idén májusban töltötte be 78. élet­évét. Tito elnök hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a jugo­szláv társadalom szocialista osztály jellegét, s az országnak egységre van szüksége. „Az osztályellenség nem nyugszik és megpróbál behatolni so­rainkba”. „Energikusabbaknak kell lennünk azokkal szemben, akik olyan fejlődési irányt akarnak ránktukmálni, ami semmilyen kapcsolatban sincs a szocializmussal” — jelentet­te ki. Tito beszédében foglalkozott egyes gazdasági kérdésekkel is. Robert McNamara, a Nem­zetközi Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank elnöke a közgyűlé­sen felszólalva évi jelentésé­ben közölte, hogy az elmúlt évben a világbank által fo­lyósított kölcsönök, hitelek és beruházások összege elérte a 2 300 000 000 dollárt. McNama­ra a továbbiakban hathatós születésszabályozást sürgetett a „demográfiai robbanás" megelőzésére. Megállapította, hogy 1970 és 2000 között egy- milliárd gyermek születését kellene megelőzni. Pierre-Paul Schweitzer, a Nemzetközi Valuta Alap igaz­gatója javasolta, hogy az Egyesült Államok vesse be arany- és valutatartalékainak egy részét fizetési mérlegének megjavítása céljából. A 116 országból érkezett háromezer küldött meglepetéssel, az ame­rikai küldöttség pedig „meg­döbbenéssel” fogadta Schwei­tzer javaslatát, amelyre ame­rikai hivatalos személyek hű­vösen reagáltak. Hétfőn este Koppenhágában baloldali fiatalok nagyszabá­sú tiltakozó tüntetést rendez­tek a kongresszus ellen, s kü­lönösen McNamarának, a vi­lágbank elnökének jelenléte elLen tiltakoztak. A tüntető fiatalok gépkocsikat borítot­tak fél, továbbá a város köz­pontjában betörték amerikai és francia üzletek kirakatait. Mint a rendőrség közölte, a dán főváros egyik utcájában két gyújtóbomba robbant fel. A tüntetés központja a Royal Hotel volt, itt lakik ugyanis McNamara. A tüntetés egyik vezetője, a pakisztáni szárma­zású, Taria Ali, a nagy-britan- niai baloldali megmozdulások egyik ismert szervezője Volt, aki a baloldali fiatalokat ar­ra szólította fel, hogy fejez­zék ki szolidaritásukat a kam­bodzsai, vietnami és laoszi há­ború áldozatai iránt. UNITED STATES POSTAGE 6CENTS| United Nations 25*Annjvcmsary j Az ENSZ megalakulásának 25. JTjNJSZ-foélVeíí évfordulójára emlékbélyeget * ® adott ki az amerikai posta. EHialasitották az arab csúcsot (Folytatás az 1. Mairól.) mélyesen győződjenek meg az ott lezajlott vérengzésről. A Reuter tuniszi jelentést idéz, amely szerint Ladgham tunéziai miniszterelnök, Nime­ri szudáni államfő és Szadek tábornok, egyiptomi vezérkari főnök kedden Kairóból Am- manba repült, hogy érintkezés­be lépjen Husszein jordániai királlyal. Hírügynökségi jelentések beszámolnak arról, hogy Am­manban a polgári lakosság sú­lyos nélkülözéseket szenved. Sokan csak életük kockáztatá­sával tudnak családjuknak ételt szerezni. Irbid városát, amely az el­lenállók kezén van, a jordániai tüzérség és a légierő kedden egész nap bombázta. Támad­ták a légierő gépei az Irbidtől 16 kilométernyire keletre fek­vő Ramtlia várost is. A geril­lák egy repülőgépet lelőttek. Az ország északi része a geril­lák ellenőrzése alatt áll. , Napirenden a jövő (Folytatás az 1. Mairól.) líti az egymilliót. Ennek elle­nére sem küszködnek majd foglalkoztatási gonddal, bár 30 ezer új munkaalkalmat kell előteremteni. Szólt a megyei tanácselnök arról, hogy a köz­ségek és városok saját bevéte­le növekszik, s ennek jelentős részét fordíthatják településük fejlesztésére. A mostani, 30 ezer köbméteres vízszolgálta­tási kapacitás több mint dup­lájára növekszik, s a 36 kilo­méter hosszú csatornavezeték 200 kilométerrel lesz hosszabb. A rendelőhálózatot mindenek­előtt a főváros környékén akarják fejleszteni, s felépül 1975-re vagy 76-ra az ezersze­mélyes megyei kórház — Kis- tarcsán. Mindez csak néhány adat, részlet az elhangzottakból. Cegléd város vezetői elmond­ták a maguk elképzeléseit az elkövetkezendő ötéves tervre. Szót kért S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest me­gyei titkára is, aki az új vá­lasztójogi törvénnyel, annak növekvő demokratizmusával foglalkozott. Az ülést dr. Wild Frigyes, a képviselőcso­port titkára vezette, s azon megjelent többek között Cser- venka Ferencné, a Pest me­gyei Pártbizottság első titkára. Délután együttesen tekintették meg Cegléd város oktatási in­tézményeit. — tgy — HATVAN • Úgy csúfoltuk a várost: ta­nyaközpont. Fiatalok vol­tunk, önteltek és kíméletle­nül igazságtalanok. Tény, hogy egy kissé szétdobálták a várost, úgy találomra, a szélrózsa minden irányába ragasztottak, építettek egy- egy városrészt az egymást követő generációk. Mind­annyian önmagukra gondol­tak, önmaguk boldogságát építgették. Gondolták, az utá­nuk jövők is majd meglesz­nek valahogy, építsenek azok is úgy, és oda, ahogyan és ahová akarnak. Á város összvagyonát köny- nyű volt bármelyik percben leltárba venni. A Zagyva fo­lyó, Deutsch báróék kastélya, cukor- és konzervgyára, ha­talmas birtoka, az állam vas­útja. És húszezer lélek, fele szegény, fele vasutas. Na. azok se voltak gazdagok, csak a szabadj egy, az egyenruha, meg a nyugdíj hitetett ve­lük valami ilyesmit, valami homályos jólétet. „Az én ró­zsám vasutas...” Amikor először mentem Hatvanba dolgozni, a párt- bizottságon azt mondták, ke­ressem Hatvani Gyurkát, a festékkereskedő-boltban. Ked­ves, szimpatikus fiú volt, ar­ra kellett volna rávennem, hogy vállalja el az MSZT városi titkárságát az üzleti munka mellett, csak úgy ét­ien, szomjan, dicséretért. Azt mondja, szívesen, csak egy kis baj van. Öt nemrég zárták ki a pártból, vállal­hatja-e így? Nézem a fiút, jó alakú, magas srác, tisztesség­tudó. becsületes, mosolygós szem, ez az én emberem. Azért megkérdezem, hogyan létezik ez az ügy a párttal. (Huszonöt éves voltam, ő hu­szonkettő.) Magyarázkodik, hebeg. Nem baj, válaszolom, csak vállalja el ezt a tiszt­séget, a pártban is őt java­solták. Elmentünk a pártbi­zottságra és egy hűvös, sa­vanyú szagú szobában meg­beszéltük a teendőket. Attól kezdve, hogy ide beléptünk és hivatalosra terelődött a szó, csak titkár elvtársnak szólított, néha magázott. Mon­dom neki, ne marháskodj, öregem. Egyébként is ne nyújtsuk, mert éhen halok. Kérdem tőle, hol lehet ebben a városban 2—3 forintért ebé­delni. A cukorgyárban olyan lekvá­ros tésztát adtak az üzemi ét­kezdében, hogy leszakadt a kezem, amikor a tányérom­ba vágta a szakács az adagot. Ö neki ennyi pénze sem volt, megfeleztük az enyémet. Három hét múlva, hogy jött az aratás és felülről is no­szogattak, hogyan és mit se­gítünk az arató parasztok­nak, terjesztjük-e már az új módszereket, ismét lementem Hatvanba, gondolván, hogy ott jó földbe hullik majd a mag. Vittem magammal né­hány pucolt szempontot és egy kilónyi brosúrát. Elkér­tem a fiút a boltból, megint bementünk a pártbizottságra és együtt tanulmányoztuk azokat az új aratási-cséplési módszereket. A legjobban a Bredjuk-módszer tetszett, ezt i

Next

/
Thumbnails
Contents