Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-22 / 222. szám

BEMUTATJUK a városi tanács-vb új titkárát A Pest megyei Tanácshoz áthelyezett Arany István utó­daként a városi tanács végre­hajtó bizottsága hozzájárult ahhoz az elnöki előterjesztés­hez, hogy a megüresedett tisz­tet dr. Monori Balázzsal tölt­sék be. Űj tanácstitkárunk a múlt héten elfoglalta hivata­lát. Dr. Monori Balázs 41 éves, Nagykőrösön született, mun- Káscsalád gyermekeként. Az általános iskola elvégzése után a helyi ládagyárban dol­gozott. 1951-ben szakérettségit tett, majd jelentkezett az Eöt­vös Loránd Tudományegye­temre. Tanulmányait a jogtu­dományi karon fejezte be. Jeles eredménnyel végzett a tanácsakadémián is. Állam- igazgatási működése: Váchar- tyánban vb-titkár, Alsógödön vb-elnökhelyettes és Dunake­szin vb-titkár volt. 1967-ben az államigazgatás kiváló dol­gozója lett. Párttag. Felettesei véleménye szerint tevékenységében mindig a ta­nácsi munka színvonalának emelését kereste és valósította meg. Megnyerő modora, ma­gatartása alátámasztja szak­mai tekintélyét. (p.) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 222. SZÄM 1970. SZEPTEMBER 22., KEDD Miről tanácskoztak a fonógyári kommunisták? Új pártvezetőség Kosdon Az elmúlt hét péntekjén tar­totta a kosdi községi pártszer­vezet vezetőségválasztó tag­gyűlését. A tagság dr. Ker- nács Károly községi orvost vá­lasztotta meg titkárrá, a veze­tőség tagja lett Pálinkás La- josné, a községi tanács vb-tit- kára és Kiss Mihály nyugdí­jas. Kemács Károly megköszön­te a tagság bizalmát, s azt ígérte, hogy mindkét feladatá­nak igyekszik maradéktalanul eleget tenni. A párttagok a távozó veze­tőség munkájáért, Zehner Er- nőné, az általános iskola igaz­gatója pedig az elmúlt két év­ben kapott segítségért mon­dott köszönetét a községi párt- szervezetnek. Kulturális hírek Két alkalommal is fellép csütörtökön városunkban az „EX ANTIQTJIS” együttes: délután fél ötkor és este fél nyolckor. Várhatóan telt ház köszönti majd Hacki Tamás és együttesének vendégszereplé­sét a művelődési központban. ★ Bartók Béla emlékhangver­senyre készül a városi KISZ- kórus a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából. A hangverseny október 3-án. es­te hat órakor kezdődik a re­mek akusztikájú Görög temp­lomban. Zenés ifjúsági klub alakul a jövő vasárnap délután a mű­velődési központban Marton Klára zenetanár vezetésével. A klub tagjai egyelőre csak zeneiskolai növendékek lehet­nek. ★ A fegyveres erők klubja barkacs- és képzőművészszak­köri kiállítása igen változatos és színvonalas anyagot muta­tott be a fegyveres testületek tagjainak munkáiból. A zsűri — alapos válogatás után — tíz művet kért be a néphadsereg 10. országos kiállítására. K. F. A Bélésárugyárban teljes a szabad szombat. Néma csend fogad a Rádi úti üzem terüle­tén. A portásfülkében Szabó Pali bácsi ügyeleteskedik. Mindössze három tmk-s szor­goskodik azon, hogy új ajtó­tokot helyezzen az egyik mű­hely átjárójába. A szomszédos fonógyárban zúgnak a gépek. Vagy százan dolgoznak a szabad szombaton is, hogy bepótoljanak egy el­maradt műszakot. Két műhely­ben pereg az orsó. — A kongresszusi verseny egyik fő célkitűzése — mond­ják — a minőség javítása. Nemcsak gyártelepi, hanem nagyvállalati feladat, hogy a kivarrási költséget csökkent­sük A fonógyáriak sokszor helytálltak, most sem akarunk adósai maradni a pártnak. A pártvezetőség-választásról beszélgetünk. Valamennyi alapszervezet túl van a tag­gyűlésen. Mind a három helyen nagy volt az érdeklődés. 95 szá­zalék fölötti a megjelen­tek száma. S nemcsak népesek, de aktí­vak is voltak a gyűlések. Miről tanácskoztak a fonó­gyári kommunisták? Helyeselték, hogy idejekorán megjelentek a X. pártkong­resszus irányelvei. így orszá­gosan a párttagok tízezrei el­mondhatják véleményüket a tézisekről, javaslatokkal gaz­dagíthatják a központi elgon­dolásokat. A fonógyár az asszonyok üzeme, így több hozzászóló üdvözölte a nők helyzetének javítá­sát elősegítő terveket. Pozitívnak tartották az ifjú­ságról való fokozott gondosko­dást. örülnek, hogy a párt el­ítélte a felbukkanó gátlástalan harácsolást és a korrupciót. Szó esett a két évvel ezelőt­ti párt választás óta eltelt idő­ről. Arról, hogy a profilválto­zás sokszor gátolja a termelési terv teljesítését. Arról, hogy a decentralizálás beváltotta a reményeket. Javult a tagfelvé­NYÁRJ FERENC: Átváltozás A dombon túlról jött megint az ősz ágak szárnyán rozsda-madár ül nyárvégi csend őre varjú-csősz felrepül s felhőboglyára települ. Kora reggel ködök szállanak bársony-vizeken fodros szél hintáz szőlőszemekbe költözött a nap müstízű álmok borrá változnak. CSANKO LAJOS: Hazai parton Ez a föld hazád és lesz hazája annak, akit nem takar el az árnya, akár madárnak és az ágnak, dalnak és ajtó psukódásnak. Hazád akkor is, ha arcul verdes és megkönnyeztet, t— majd megvigasztal. Etet, itat és úgy nyúl szívedhez, , hogy betelsz békével és vigasszal, — mert leülsz a JDunánál, kinn a parton, arcot csókolja hűsítő alkony, régi napok emléke átfon, ölel a csend és felékesít egy égből hullott aranyló madártoll. VÁCI SÍROK (10) Karcsú Antal Arzén: 1827. május 9-én született, a Po­zsony megyei Vásáruton. Ele­mi iskoláit a Komárom me­gyei Gután, a gimnáziumot Révkomáromban végezte. 1845. október 10-én Szécsényben be­lépett a szerzetes rendbe, 1850. október 14-én pappá szentel­ték. Szegeden bölcsészeti és hittudományi tanfolyamokat végzett; mint tanár először Gyöngyösre került, majd Jász­berénybe; három évet töltött Szabadkán; Kecskeméten, Fü­leken, Egerben, Detken és Csányon egy-egy évet. 1863-ban Vácra helyezik rendfönöknek, de itt tartóz­kodása rövid időre szól, ismét elhelyezik, előbb Szolrtokra, később Szegedre — hittanár­nak. Közben állandóan dolgozik, egyháztörténeti műveket ír, de már foglalkoztatja a „nagy mű”, Vác története. Amikor 1873-ban hosszabb időre Vác­ra kerül, éjt nappallá téve ku­tat, búvárkodik, jegyzetel és hat kötetre tervezett könyv helyett, kilenc kötetben elké­szíti „Vác város történetét”. E nagy terjedelmű munkáját „1888. augusztus 3-án dél­előtt háromnegyed tizenkettő­kor fejtete be”. (K. A.) Váctóf ismét búcsúznia kell, bár fájó szívvel teszi — erről tanúskodnak könyve befejező sorai: „Vajha, ott azon sír­kertben nyugodhattak volna tetemeim, amelyben, s amely­nek környékén pihennek azon százak és ezrek, akik a haza szabadságáért, a becsület me­zején vérezhettek el! Isten ve­led! Isten veled!” 1893-ban hunyt el Tetemét utólag hozatták Vácra és he­lyezték végső nyughelyére, az alsóvárosi temetőbe. A Liszt-család: Liszt Fe- rencné és Liszt Mihály. Vásonkeői Győri Liszt And­rásnak (Liszt Ferenc édesap­jának) testvérét is Ferencnek hívták. A zeneszerző a ke- resztségben ennek a nagy­bátyjának nevét kapta. Mint­hogy nagybátyja, aki Győrben 1760-ban született, beteges ember volt, nem teljesített ka­tonai szolgálatot, hanem ma­ga helyett embert és lovat ál­lított, elbocsátó levele alap­ján engedély-díj lefizetésének kötelezettsége nélkül telepe­dett le Vácott, 1782-ben. Há­zat vásárolt; s mivel — művé­szünknek nevet adó — Liszt Ferenc halászmester volt, bér­be vette a váci püspöki ura­dalom, a káptalan, valamint a kincstári vizek halászati jo­gát. 1786. november 19-én megházasodott, váci lányt vett feleségül: Rákóczi Máriát. Liszt Ferenc jómódú em­ber volt, több segédet tartott, míg ő maga, mint a városi ta­téi munkája, a munkásőrségbe is küldetek utánpótlást. A héten újabb politikai ese­ményre készülnek a Váci Fo­nógyárban. Csütörtökön vá­lasztják meg a csúcsvezetősé­get. j (p. r.) A népfrontbizottság vitája A KONGRESSZUSI VERSENYBEN: GAZDASÁGOSSÁ TESZNEK MINDEN JÁRATOT A városi pártbizottság és a városi tanács elnöksége 20 ol­dalas közös tanulmányt készí­tett Vác IV. ötéves terve fej­lesztésének irányelveiről. A városi népfrontbizottság ma délután négy órakor kezdődő ülésén megvitatja a fejlesztési programot. A MA VAUT váci kirendelt­ségének dolgozói is eredmé­nyesebb munkával köszöntik a X. kongresszust. Részletes javaslatot készítettek a já­ratok jobb kihasználására, mégpedig úgy, hogy az utasok érdekei semmiképpen ne csor­buljanak. Panasz is akad a MÁVAUT táján. Már régen kinőtték az Árpád úti karbantartó mű­helyt, amelynek dolgozói na­gyon reménykednek, hogy mi­hamarább felépül a Kosdi úti korszerű karbantartó és javító állomás. A jelenlegi szűkös körülmé­nyek között csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták megol­dani a váci egység hetvenkét autóbuszának rendszeres javí­tását-karbantartását. A kongresszusi verseny­ben a vállaltak teljesíté­sét gyakran bosszantó ap­róságok akadályozzák... Hosszú ideig nem kaptak pél­dául 8-as sasszeget, bal fék­kulcsot és 6-os alumínium- szegecset. Papp Játékvezető­tanfolyam A Váci Járási Labdarúgó Szövetség október 15-től lab­darúgójátékvezető tanfolyamot indít. A labdarúgó-szövetség ez­úton kéri azokat a játékveze­tőket, akik jelenleg nem ve­zetnek rendszeresen mérkő­zést, hogy kedden négy órakor a városi vagy szerdán ugyan­ebben az időben a járási sport­tanácsnál jelentkezzenek. AZT MONDJÁK: ÉRDEMES VOLT... Emlékezetes utazás Két éven keresztül rakták félre zsebpénzüket, tették egy betétkönyvben takarékba kö­zös keresetüket a Sztáron Sán­dor Gimnázium ma IV/A. osz­tályába járó fiatalok, hogy régen dédelgetett tervüket az utolsó középiskolai év kezde­tén megvalósítsák: cseh—len­gyel túrára utazhassanak. Szeptember 7-én el is in­dult velük a busz, hogy Mol­nár Sándorné osztályfőnök irányítása mellett megismer­jék Szlovákia történelmi ha­gyományú városait, a Cseh- és Lengyel-Tátra szépséges vidékét, Krakkó építészeti nevezetességeit. náos tagja hivatali állást töl­tött be. Tagja volt annak a bizottságnak, amely a pesti egyetemnek Vácra helyezése ügyében Bécsben járt a ki­rálynál. Liszt Ferencnek már több gyermeke volt, amikor elveszítette feleségét, de rövi­desen vigasztalódott is, mert 1810. február 11-én újból meg­nősült. Magyar Borbála volt a második felesége. Ebből a há­zasságból két gyermeke szüle­tett: Mihály és Johanna. Liszt Mihály kitanulta a halászmes­terséget, s csakhamar önálló­sította magát. 1845-ben külön találni őt és külön édesanyját: özvegy Liszt Ferencnét, mint halászmestert a céhbe beje­gyezve. Mindkettőjüket az al­só városi temetőben temették el. Fényi Ferenc Foto: Domokos Egyhetes útjuk után még nehéz beszélni a fiatalokkal: lelkűk csordultig teli az uta­zás, a világlátás, a sok-sok új benyomás lenyűgöző élmé­nyeivel. Öröm hallani, milyen tartalmas volt az út, meny­nyit hoztak haza magukkal — valóságos értéket — az út­ról. Nem, nem vámhatósá­gunk megkerülésével! El­hozták Selmecbánya dombos utcáit, Besztercebánya rene­szánsz főtéri épületeit, a kis tátrai szlovák falu, Dziar, romantikus parasztházait (amelyekben békésen fér meg a hideg-meleg vizes fürdőszo­ba a fenyőlécekből ácsolt fal­lal, a fedett pitvarban ké­rődző barna tehénke a leg­újabb gyártmánnyú Skoda személyautóval!); de elhozták magukkal a Lomnici-csúcs hi­deg csillogását, a Csorba-tó meleg kékjét és a környezeté­ben felépült s ma is épülő modern fürdőtelep merész vonalait, Ó-Tátrafüred fe­nyőinek zúgását is. S bizonyára megbocsátják nekik lengyel barátaink, de elhoztak ők magukkal egy kis darab Lengyelországot is. Za­kopane szépséges környéké­nek feledhetetlen emlékét, a Kasprovoy Wierch 2000 méte­res csúcsának festői ormait, a Morskie Oko-i mélységeket, a gubalówkai sikló surrogását. És kitörölhetetlenül bennük maradt Krakkó középkori levegőt árasztó főtere, a Wa­wel reneszánsz udvara, a hí­res Wií Stwosz féle faragott hármas oltár, a káprázatos ér­tékeket képviselő gobelin­gyűjtemény, Báthori István sírja és a Sobieski János diadalait idéző zsákmányolt török vezéri sátor. De min­denekelőtt a lengyel ember barátságos mosolya, készsé­gessége, meleg testvéri szere- tete. Cserében ott hagyták a magukét, a hagyományos len­gyel—magyar barátság élő érzését. Visszatértükben Kelet- és Közép-Szlovákia néhány vá­rosában tettek futó látoga­tást. Késmárk főterén szé- ledtek szét néhány percre, s meghatódva álltak meg Thö­köly Imre sírja előtt, majd Lőcsére buszoztak, s útjuk talán legnagyobb élménye­ként csodálták meg Lőcsei Pál mester csodálatos fafa- ragású remekműveit. Iglón alig időztek, az Alacsony- Tátra vadregényes útjain kanyarogva érkeztek Rozs­nyóra, ahonnan másnap Krasznahorka várát látogat­ták meg. Útjuk Rimaszomba­ton és Losoncon keresztül vezetett haza. Azt mondják: érdemes volt két éven át takarékoskodni ... V. F. Indulás hajnali négykor MUNKASÖRÖK VASÁRNAPI GYAKORLATA Vasárnap, hajnali négy óra. A város még az igazak ál­mát aludta, amikor itt is, ott is nyílt a kapu. Szürke egyen­ruhás munkásőrök igyekeztek sietve a kijelölt gyülekezőhely felé. Voltak, akik előző estig dolgoztak, vasárnapi pihenőről mondtak le, családi kirándu­lást halasztottak más időre — első a parancs és a köteles­ség. Elhangzott a jelentés, s már szálltak tehergépkocsikra. A Vác városi Matejka János munkásőr zászlóalj kiképzési évet záró, nyár végi gyakor­lata elkezdődött. Penc volt az irány. Egy kör­nyékbeli erdő volt a szintéi A szakaszok, századok jól tel jesítették a kapott feladatoka Részt vett a szeptember hu szadiki gyakorlaton Papp Jó zsef, a városi pártbizottsá osztályvezetője is. ő is, Házé negger Ede zászlóaljparancs nők is a legnagyobb elismerő hangján nyilatkozott munkás őreink fegyelmezett magatar tásáról. öntudatos parancstel jesítéséről. (P.) Elelmezésvezctöt, nyolcórás m szakra azonnal felveszünk. J lentkezés: az Árpád üti Isko gondnokánál. (Vác, Árpád út 8 Tel.: 646.)

Next

/
Thumbnails
Contents