Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-02 / 205. szám

8 fts» UCCUI «Mf/Wop 1970. SZEPTEMBER 2., SZERDA Idén: 133 Kevés a munkaerő, hiányzik az anyag Tegnapi lapszámunkban írt, a szentendrei lakásépítési prog­ramról szóló tudósításomat úgy kezdtem, hogy Szentendre város része a megyének, része az országnak, Szentendrére ugyanaz jellemző, ami az egészre: immáron krónikus lakáshiánnyal küszködik. Nos, mindez igaz megyénk déli ré­szén is: Nagykőrös szintén la­kásgondokkal küszködik, amely gondokat súlyosbítja a sok, lebontásra ítélt, elörege­dett és korszerűtlenné vált ház jelenléte is. A város vezetői, a megyével egyetértésben a lehetőségek végső határáig elmenve, kiemelt kérdésként kezel­ték és kezelik a város lakáshelyzetét. Jelenleg koncentráltan két helyen — a város központjá­ban és a Ceglédi úti lakó­telepen — folyik az építkezés, amelyből ebben az évben 22 szövetkezeti, 20 állami és 96 magánerőből, az OTP támoga­tásával készülő lakás készül majd el. A Ceglédi úti lakóte­lepen egyébként 654 lakás részére van hely, a itt az építkezés folya­matosan halad majd a IV. ötéves terv időszakában is. A nagykőrösi lakásprogram végrehajtásában a Ceglédi Épí­tőipari Vállalat, a Bács megyei Építőipari Vállalat, valamint a Nagykőrösi Városgazdálkodási Vállalat vesz részt és munká­juk bizony sokszor akadozik, nehezen tudják csak a határ­időket betartani, mert nemcsak munkaerőhiánnyal, hanem anyaghiánnyal is küszködnek. K. I. Hideg tábor - meleg búcsúzával: „Találkozunk” Pest megye felszabadulási jubileumi emléktábor, Verő­ce. A táborvezető-helyettes, Ba­lassi István örömmel fogad: — örülünk, hogy eljöttél. Kéne rólam egy „integetős” képet csinálnod, ahogy búcsú­zom a tábortól... — aztán komolyra fordítja a szót. — Lesz itt téma. Tölts velünk Zárás-nyitás — új rend szerint Hétvégi hosszabbítás — Pótlék 100 forintig A növekvő forgalom, a vál­tozó életkörülmények és igé­nyek napirendre tűzték az üz­letek zárásának, nyitásának idejét. A Minisztertanács — a belkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján — hatá­rozatot hozott a nyitva tartási rend módosításáról. Budapesten és a többi városban is növelni kell a késő délutáni és esti órák­Bcmutatkozik: a Gemler Tapsgép méri a phont Felhívás „táncra” — Szombaton: Omega Múlt héten már írtunk a budaörsi tánczenekari feszti­válról, ezért mai slágerlistánk­ban csak a győztest — a hely­beli Gemler együttest — mu­tatjuk be. Nyitrai Gábor basszgitáros, az együttes vezetője: — Átlagéletkorunk: 20 év. Kedvencünk: a Beatles és az Omega. Három éve játszunk együtt, és nemsokára meglesz íz első ,,penzes koncertünk js: a Dunakanyar Vendéglátó- ipari Vállalat szerződtetett 15 alkalomra. Hogy mi volt a legnehezebb? A szerelést ösz- szeszedni — most már minde­nünk van. Körülbelül 200 ezer forint értékű az erősítőberen­dezés és a hangszerek. Rajtam kívül az együttes tagjai: Ko­vács István akkordgitáros, Lo­vas Ferenc dobos, Szabó Lász­ló szólógitáros, Vikidár Gyula énekes. Van közöttünk szer­számlakatos, szobafestő, elekt­roműszerész — a közös: vala­mennyien budaörsiek vagyunk is szeretjük a slágerzenét. — Saját szerzemények? — Vikidár Gyula és én szoktunk zenét írni. Szöveget jó barátunk: Török Ferenc. Budaörsön a legnépszerűbb a „Tavaszi virág” című szá­munk. Ezután a bemutatás után pe­dig néhány szó a táncdalfesz­tivál utódjáról, a Tessék választani iímmel induló tánczenei ve­télkedőről. Szeptember 12-én, délután 4 és este 8 órai kez­dettel zajlik le az Erkel Szín­házban a játékos verseny. A 26 számot 25 előadó énekli, közöttük az ezúttal táncdal- énekesként bemutatkozó Vár­hegyi Teréz, a Fővárosi Ope­rettszínház és Harsányi Gábor, a Thália Színház művésze. Újdonságként tapsgépet is fel­állítanak a színpadon, amely méri: hány phon erősségű az egyes számok után felcsattanó taps. Egyébként a számok hanglemezen is kaphatók lesz­nek, s a Zeneműkiadó gondo­zásában album is készül kot­táiból. Szombaton — a Metro zene­kar után, az Omega együttes is bemutatkozik a Kisstadion­ban, a Non-Stop és a Neoton együttes társaságában. Remél­jük, új nagylemezükből, az „Éjszakai országúton” számai­ból sokat hallhatunk koncert­jükön. Végül pedig egy felhívás: a Pest megyei Népművelési Tanácsadó az idei oktatási év­ben is lehetővé teszi az ama­tőr táncdalénekesefc és tánc­zenészek részére, hogy zenei ismereteiket, tudásukat a Pest megyei Tánczenei Stúdióban díjtalanul gyarapíthassák. A megyei fiatalok stúdióhallga­tónak jelentkezhetnek levél­ben a Pest megyei Népműve­lési Tanácsadónál: Budapest, V. kér., Steindl u. 12. E heti nyerteseink: Gól Margit (Cegléd, Nagykátai u. 10.), Kiss Paula (Abony I., Sze­lei út 20.), és Oláh Gyula (Mo- nor, Deák Ferenc u. 14.). Slágerlistánk: Ko­Hé­Művészlemezek: 1. (—) dály: Háry János, 2. (3) bér dalok, 3. (2) Csajkovszkij: Diótörő, 4. (5) Házy Erzsébet nagylemeze, 5. (—) Liszt: Psalmus. Tánclemezek: 1. (1) Olyan szépen mosolygott (Omega), 2. (2) Kósza szél (Szécsi Pál), 3. (7) Ki volt az az ember (Kék Csillag), 4. (—) Ha én fiú le­hetnék (Zalatnay), 5. (10) Az- zuro (Aradszky László), 6. (3) Menekülés (Illés), 7. (7) Kégli dal (Illés), 8. (8) Töröld le a könnyeidet (Atlasz), 9. (5) Bar­bara (Koncz), 10. (9) Egy üveg baracklekvár (Corvina). sunyó — tamás Kedvenc lemezem szelvényünk­re Írja rá e heti kedvenc ko­moly- és könnyűzenei számát és borítékban, vagy \ levelezőlapon küldje be szerkesztőségünk címé­re: Pest megyei Hírlap, Budapest Vin., Somogyi Béla u. 6. A cí­men kívül írja rá: Kedvenc le­mezem. Szavazóink között min­den héten kisorsoljuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat három ajándéklemezét. ban nyitva tartó iparcikk­üzletek számát. Elsősorban csütörtökön és pénteken úgy határozzák meg a nagyobb iparcikkboltok zá­rási idejét, hogy a fővárosban este 7-ig, más városokban 6 óráig legyenek nyitva. Szom­batokra vonatkozóan a helyi igények és reális lehetőségek figyelembevételével kell dön­teni. A fővárosi áruházak nyitva tartása délután 5-ig in­dokolt, s az is, hogy a na­gyobb forgalom lebonyolításá­ra alkalmas ruházati üzletek száma megduplázódjék, és a vegyes iparcikkboltok számát több, mint kétszeresére nö­veljük. A többi városban az áruházakat délután 4 óráig in­dokolt nyitva tartani, s a je­lenleg 15 óráig működő ruhá­zati és vegyes iparcikküzletek számát célszerű megkétszerez­ni. Az élelmiszerboltok hétköz­napi nyitva tartási rendjét ál­talában nem szükséges módo­sítani. Ahol azonban ilyen igény és lehetőség van, szük­ségszerűen változtathatják. A vasárnap is nyitó élelmiszer- és csemegeboltok, valamint ABC-áruházak számát meg kell duplázni, s több piacot és vásárcsarnokot nyitva tartani vasárnap délelőttönként. A kora reggeli órákban nyitó vendéglátó egységekben előre csomagolt tej, kenyér, péksü­temény árusítását szélesebb körben kell megszervezni. A felsorolt változások ok­tóber elsejétől aktuálisak. Nem változik az üzletek nyit­va tartási rendje a községek­ben, az üdülőhelyeken és je­lentősebb idegenforgalmi helységekben, a csak nyári időszakban vasárnap nyitva tartó, tejet is árusító élelmi­szerüzletekben, az édesség-, dohány- és virágboltokban. A rendelet ugyanakkor védi a kereskedelmi dolgozók mun­kakörülményeit, s kimondja, hogy a változás a heti mun­kaidő meghosszabbításával nem járhat. Csak olyan üzlet jelölhető ki rendszeres vasár­napi nyitva tartásra, ahol a pihenőnapot a hét más nap­ján biztosítani lehet. Az idény­szerűen vasárnap működő üz­letek dolgozói a heti pihenő­napot évi rendes szabadsá­gukkal együtt is kivehetik. A vasárnapi nyitva tartás­nál családos nőket lehető­leg ne állítsanak szolgá­latba, a forgalmat a lehetőségekhez mérten önkéntes jelentkezők­kel bonyolítsák le. A megfele­lő anyagi érdekeltség megte­remtésére a szombaton 3 óra után is nyitva tartó iparcikk- és minden vasárnap üzemelő élelmiszerüzletekben, valamint a pihenőnapon csak a szezon­ban nyitva tartó, tejet is árusí­tó élelmiszerboltokban mun­kahelyi pótlékot fizetnek. Két órát meg nem haladó foglal­koztatás esetén 50, négy óra hosszáig 80, s az ezt meghala­dó szolgálat esetén 100 forint illeti a dolgozót pótlékként. Mindez nem terheli a részese­dési alapot. A további részleteket a bel­kereskedelmi miniszter rende­leté tartalmazza. Ezek nyomán a Pest megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya is megteszi a szükséges in­tézkedéseket. Erről és az ezzel kapcsolatos megyei gondokról és különle­ges helyzetről rövidesen be­számolunk olvasóinknak. T. Gy. pár napot, majd meglátod, lesz miről írni. A 218 meghívott KISZ-es közül sokat ismerek. Nem cso­da, velük mindenütt találko­zik az ember: élenjárók, ve­zetőségi tagok... Faház helyett sátor — Azt hittük, faházban la­kunk, mint tavaly — kesereg az egyik lány. — Nem tudok elaludni, annyira fázom. Nedves a sátor és hidegek az éjszakák. Előkerül még két pokróc, garbó, melegítők. így már jobb. Másnap megkezdődnek a programok. Szellemi vetélke­dő. összetett honvédelmi ver­seny, járőrverseny, kirándulá­sok, lövészet, névadó ünnep­ség, az altáborvezetők azt sem tudják hol áll a fejük. Mégis — jó a szervezettség, időről időre váltják egymást a cso­portok. — Ez sporttábor, srácok. Ide nem pihenni jöttetek — mondja Barczi László, a jubi­leumi tábor vezetője. Es mindenki egyetért vele. Sőt, tetszik nekik a sűrített program, „minek a szabad idő, úgyis kevés napunk van Verőcén ...” — hallom itt is, ott is. A táborvezető pedig meg­csóválja a fejét: — Magam sem hittem, hogy ennyi energia van bennük. Szavalóverseny Sporttábor — kihangsúlyoz­ták^ a vezetők, sporttábor a verőcei, hiszen elsősorban ügyességi versenyen mérik össze tudásukat a fiatalok. Mégis — a legnagyobb és a legkellemesebb meglepetést a „Szabadság! Tégy gazdaggá minket...” elnevezésű szava­lóverseny okozta. Mindegyikünk azt várta: is­kolás versmondókkal lesz dol­gunk, akik szorgalomból Vál­lalták a „rajthoz állást”. Nem így történt: 22 szavaiéval ta­lálkoztunk, akik közül mind­egyik érti a verset, és három olyan is akadt köztük, aki magába is szívja, elő is adja a költeményt, szuggesztíven, művészi erővel. A zsűri fél óráig vitatkozott a sorrenden, kár volt, mert ezen a nemes vetélkedőn, mindenki győzel­met ünnepelhetett: a közön­ség csakúgy, mint a résztve­vők. A vers időtelenségét, örök varázsát és kétvállas győzelmét. Első egy fiatal, képesítés nélküli tanítónő lett: Bodor Gizella. A tóalmási általános iskolában tanít, Tápiószecsőn él. Második Urbán Erzsébet, aki a nagykátai gimnázium tanulója. Harmadik Burányi Gyula, a tápiószentmártoni művelődési ház művészeti ve­zetője. Ez a tábori szavaló­verseny tehát olyan meglepe­téssel szolgált, mely egy iro­dalmi színpad születéséhez is vezethet (reméljük): ugyanis mindhárom győztes a nagyká­tai járásból érkezett Verőcé­re. Váci csata Nem, nem a 48-as Damja­nich vezette magyar sereg győzelmét akarom megéne­kelni. Egy váratlan rajtaütés volt a mostani váci csata, melynek szenvedő alanya volt a múzeumigazgatótól kezdve a Hajógyár főmérnökéig min­den váci lakos. A jubileumi tábor utolsó napján Vácott városismereti vetélkedőt rendeztek. Szám­talan, nehezebbnél-nehezebb kérdésekkel. Aki azon a na­pén a városban sétált, csodál­kozott, hová sietnek a fiata­lok, hiszen még nem kezdő­dött meg a tanév. Nem is az iskolába, az emléktáblához rohangáltak a srácok, meg­nézni, mikor volt Vácott a dunai árvíz, hány óra van a hurzártoronyban. Nagyon jól sikerült, ötletes vetélkedő volt ez a városismereti ver­seny. A váciak nem indulhat­tak rajta, pedig bizonyára ők sem tudtak volna minden kérdésre felelni. Voltak, akik több oldal láb­jegyzetet is írtak a kérdések mellé, forrásmunkákat hasz­náltak a megválaszoláshoz és izgatottan rágták a körmüket az eredményhirdetésnél: va­jon hányadikak lettek? És egy-két váci lakos rá­döbbent arra: nem is ismeri annyira szülővárosát. „Utcabál” Búcsúzó, összeszokott a tár­saság és mindenki úgy véli, jobb lenne, ha most kezdődne a hatnapos tábor. A sátrak között hangosan szól a mag­netofon, éjjeli tizenkettő és senki nem alszik, táncolnak, búcsúznak egymástól, a hat nap minden örömétől a tábo­rozok. Tábortűz. Ki mit tud? Gu- gyerák, cigánynóták. Viccek. Másnap pakolni kell: indulni haza. Vége az élenjáró KISZ- esek jubileumi jutalomtáborá­nak — egymás noteszébe dik­tálják a címeket az itt meg- ismerkedők. „Találkozunk” — fogadkoznak. Senki sem fázik. A plédek sem kellenek. (tamás) BUDAPEST \ belga nemzetvédelmi miniszter látogatása Paul W. Segers, a Belga Ki­rályság nemzetvédelmi minisz­tere, aki feleségével együtt tu­ristaként tartózkodik hazánk­ban, kedden udvariassági lá­togatást tett Czinege Lajos ve­zérezredesnél, a Magyar Nép- köztársaság honvédelmi mi­niszterénél. A nemzetvédelmi minisztert a látogatásra elkísérte Emile Indekeu, a Belga Királyság budapesti nagykövete. — A Népköztársaság El­nöki Tanácsa a papi béke­mozgalom 20. évfordulója al­kalmából, a békemozgalom­ban kifejtett eredményes te­vékenysége elismeréséül Mi- hoczi József kanonoknak, váci püspöki helynöknek, a Katolikus Szó felelős szer­kesztőjének, a Munka Ér­demrend ezüst fokozata ki­tüntetést adományozta. A moszkvai magyar kiállítás alkalmával a gyermekekre is gondoltak — „gyermekvárost” rendeztek be nekik, ahol ma­gyar játékokkal és a pesti Bábszínház előadásain szórakozhat­nak. Kocsibölcső Kőrösön Tegnap délelőtt ünnepélye­sen átadták Nagykőrösön az I-es AKÖV új telephelyét. Déry György főmérnök rö­vid beszédében elmondotta, hogy 1965-ben kezdődött meg rekonstrukciója Pest megyé­ben. Azóta Cegléden új te­lepet avattak, és Nagykátán is javították a szociális kö­rülményeket. Az új nagykőrösi állomás 8,5 millió forint beruházási költséggel épült. 1968-ban tették le az alapokat és teg­nap végre az Autóközleke­dési Tröszt vezérigazgató-he­lyettese, Tóth István átvette az építőktől az új telepet. Re­méljük, megoldódik a nagy­kőrösiek gondja; nem tú­ráztatják ezentúl a motorokat a főutcán, időben megérkez­nek a kocsik rendeltetési he­lyükre. Az új autóközlekedé­si telep, melyen egyszerre 6 teherautót javíthatnak és 120 kocsi állomásozhat, Nagy­kőröst szolgálja majd: a kon­zervgyárat és a többi üzemet. Nem lesz szállítási gond, és nem akadnak el az autók a hiányos javítás miatt. Húsz év és ötven Hegedűs István a gödöllői Agrár- tudományi Egye­tem fűtője. Ren­dezvények, és sportesemények alkalmával min­dig helyén talál­tuk. „Kell a meleg viz” — mondta, és ezzel el volt intézve a dolog. Akkor is szerény vcU, ha a másik munkájáért di­csérték. Mert ör - kéntes tűzoltó is — ötven esztende­je egyfajtában Csak a felszaba­dulás után 15 nagy oltásban segített. Hegedűs Pista valamikor ré­gen birkapásztor­ként indult, majd serdülő korában parádéskocsis lett. Utána Róth Fülöp birtokán dolgozott cseléd­ként: az állatokat nevelte. A gazda odajött és meg­kérdezte: „Vol­na-e kedved ta­nulni?” — és Pista igent mondott. Megtanulta, amit kellett, azután újra 3 év iskola következett. Meg­szerezte a gépke­zelői vizsgát. Egy gőzeke gépésze lett. Őrszentmik- lósra, később Má- riabesnyőre ke­rült. Ott elhagyta a gépet, vincellér­ként tevékenyke­dett. Ezerkilencszáz- ötvenben — im­már Pista bácsi­ként — került a gödöllői egye­temre. A munká­tól nem félt, jól megállta a helyét. Aztán.... azután eljött a nyugdíj ideje. Hetven év járt el felette. Tegnap végleg elhagyta posztját, a kazánházat Gö­döllőn. De ha kell, elmegy segíteni fiatal kollégáinak, hogy ismét mele­gek legyenek a tantermek. Csiba József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents