Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
4 “^Mírlap 1970. SZEPTEMBER 15., KEDD Védőnő Kismaroson „Nem vágyom Pestre — itt szeretek élni" VÖRÖS PENTEK 1905. szeptember 15. Vannak környékeik, községek, városok, amelyekből elsősorban panaszos leveleket kapunk — máshonnét meg Cegtöbbnyire jó hírek érkeznek. miféle Összetevők miatt tolódik el rossz irányba *gy-egy település atmoszférája, olykor adottságait meghazudtolva? Általánosítani aligha lehet az okokat. De hogy. a természeti környezet emberformáló, közösségformáló té- ayező, az vitathatatlan. Kismaros bővelkedik természeti adottságokban. Az autóút mentén kétoldalt minden van, ami S2ép: víz, hegy, fák, jó levegő. Az utat tiszta, kedves családi házak szegik, jobbára példásan karbantartva. Itt jó lehet élni — gondolja az átutazó. Aki pedig a község egész- íégházába belép, úgy érzi: máris egészségesebb lett, a domboldali, gyönyörű fekvésű, szépen felszerelt, gondozott környezet hatására. Néhány hónapja a modem, központi fűtéses, új óvodáról írtunk; most az egészségházat korszerűsíti a községi tanács. Az épület nem új, de igen jó állapotú, jól megépített, és látszik, hogy törődnek vele. Szinte együtt érkezünk az épülethez a fiatal védőnővel. MILYEN AZ ÉLETE, milyen problémái, tervei vannak egy fiatal nőnek, aki ebben a szép környezetben ilyen I nemes hivatást választott? Készéi Katalin 27 éves, érettségi után a budapesti, Istenhegyi úti védőnőképző intézetben végzett. 1964-ben kapott oklevelet. Ezután két évig Nagybörzsönyben, egy évig Szobon dolgozott, 1967 óta a Kismaros—Kóspallag körzet tartozik hozzá. Büszkén mutogatja a szépülő. korszerűsödő rendelőt, s azt mondja: — Szép a község. Es nemcsak azért ragaszkodom hozzá, mert itt születtem, hanem mert itt mindig fejlődik valami: és mert mindenkit ismerek. Itt nagyon könnyű védőnőnek lenni! Vajon miért könnyű itt, miért nehezebb másutt? — Az emberek tiszták és felvilágosultak. Talán a leginkább érzékelteti ezt, hogy minden harmadik házban van fürdőszoba. A tisztaság hozzátartozik az életükhöz. Orom az is, hogy a gyermekgondozási segély bevezetése óta növekedett a terhesek száma. 1030 főnyi lakosság mellett 1967 óta az állandó terheslétszámunk 10—13, a havi születések száma 2—3. Pár évvel ezelőtt a születések száma két-három havonta volt egy-kettő — Általában azt tapasztalom, hogy az üzemekben kímélik a terhes nőket, állapotukhoz illő munkát adnak nekik. Konok kivétel a Váci Finomfonó Ott ugyanúgy dolgoztatják a' terheseket, mint bárkit. Mintha semmiféle rendszabály nem védené nálunk a kismamákat. Többször figyelmeztettük a gyár vezetőit, de hiába Azzal érvelnek (ha ez érv!), hogy sok a terhes, kevés a munkaerő. Mi a személyes gondja?- GONDOT KERESNI KELL, hiszen tökéletesen elégedett vagyok; hivatásomat, szülőfalumat szeretem, Pestre sosem vágytam. Igaz, átlagosan kilenc órát dolgozom naponta, mert a szokolyai védőnőt is helyettesítem, de azért fél fizetést kapok, tehát anyagi problémám nincsen. A szüleimnél lakom. Ami bánt, az is abból származik, hogy egyedüli fiatal vagyok, aki helyben dolgozik. 67-től 69-ig községi KISZ-titkár voltam, de sehogy sem boldogultunk semmivel. Nincs helyiség, de kedv sem. és ez némileg érthető is — aki bejár dolgozni, az a gyári KISZ-be lép be, ott van minden, ott szívesen szórakozik, végez KISZ-munkát. Ez az, ami bánt. De tulajdonképpen nem is vagyok bizonyos benne, hogy valakinek is hiányozna Kismaroson a KISZ, legalábbis még senki nem firtatta, miért nincsen. KÉREM A BŰNJELET Negyven év körüli, borostás arcú, zavaros szemű férfi állt a bíróság előtt. Garázdaságért, verekedésért vonták felelősségre. Amikor kilépett a kocsmából egyik ismerőse megszólította, de ő sértésnek vette a közeledést és se szó, se beszéd, fejbe vágta a kezében levő pálinkásüveggel. Ezért négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A bíróság már éppen kifelé indult a teremből, amikor a páciens utánuk kiáltott. — Bíró úr, megkaphatnám a bűnjelet? A tanácsvezető csodálkozva nézett a vádlottra. — Miért? — Még legalább hat deci cseresznye van benne... NOTÓRIUS VESZTEGETŐ Tárgyalás előtt egy nappal a vádlott felkereste a bírót. A kérdésre, hogy milyen ügyben érkezett, tömören válaszolt. — Nézze bíró úr, vesztegetés miatt jelentettek fel. Azon az öt darab ezresen, már nem múlik. Aztán borítsunk fátylat az egészre. ELSŐ A HIVATÁS Dr. F. B. körzeti orvost gázolásért vonták felelősségre. Elütött egy kerékpárost, de nem állt meg, áldozatát cserbenhagyta. A bíró így beszélt: — Maga felesküdött arra, hogy mindenkor, minden körülmények között segít a bajbajutotton. Hogy gondolta, hogy otthagyja azt a szerencsétlent az út szélén? — Sürgős esethez hívtak ... Nem késlekedhettem, védekezett. OKIRATHAMISÍTÓ Ä harminc év körüli fiatal ember az általános iskola nyolc osztályát elvégezte. Megunta azonban, hogy „kisLázas esztendő volt az 1905. Az Osztrák—Magyar Monarchia rozoga épületének minden eresztéke recsegett-ropo- gott. Egymást érték a monarchia területén a megmozdulások. Magyarországon a munkások és parasztok jogot, nagyobb darab kenyeret, tisztességes bánásmódot követeltek. De nemcsak ők — a magyar uralkodó osztály egy része is mozgolódott, ahogy Ady meghatározta, „úri rebelliót” kezdett. A forradalmi hangulatot fokozták az Oroszországból érkező hírek. Itthon is egymást érték a sztrájkok. A budapesti általános vasutassztrájk után a pécsi bányászok és a debreceni építőmunkások, majd a város összes munkása szüntette be a munkát. Nyáron a mezőgazdasági munkások is sok helyen sztrájkba léptek, köztük — most először, főleg a Dunántúlon — sok uradalom cselédsége is. Csak egyedül Tolna megyében 19 század gyalogságot, 2 század huszárt és 165 csendőrt mozgósítottak a sztrájkok elfojtására. Óriási csinnadrattával folyt közben az „úri rebellió”. Az történt, hogy a polgári ellenzéki pártok a választásokon többséget kaptak, de mégsem az ő koalíciójukat bízták meg a kormányalakítással, hanem a k. u. k. hadsereg egy tábornokát, Fejérváry Gézát, a da- rabonttestőrség parancsnokát, ezért is kapta ez a kormány a „darabontkormány” gúnynevet. A győztes ellenzéki urak sok mindent írtak zászlajukra, ami az országnak valóban jó lett volna; önálló vámterületet követeltek, magyar nemzeti bankot, önálló hadsereget. Odáig mentek, hogy egy, a kormány által kinevezett főispánt vertek meg. Még az adófizetést is bojkot- tálták. Na, nem úgy, hogy a parasztokon ne hajtották volember” legyen és személyazonossági igazolványába neve elé, egy dr.-t biggyesztett. Társaságban gyakran kérkedett jogi diplomájával, mígnem a bírói pulpitus előtt kellett megmagyaráznia tettét. — Más, hosszú éveken keresztül tanul, hogy elsajátítsa a jogot — magyarázta a bíró —, maga pedig azt hitte, a tudását is megszerezheti, ha a neve elé odaírja a dr.-t? — Ugyan, hogy gondolja, kolléga úr ? ... A SZEMTELEN — Közel százezer forintot csalt ki a vádlott áldozataitól azzal a mesével, hogy lakást szerez. Természetesen, senki nem költözött az ígért otthonokba. A bíróság a csalót két és fél évre büntette. Lehajtott fejjel hallgatta az ítéletet, az orra alatt így morgott: — Nekem mindegy. A maguk lelkén szárad, hogy két és fél évig nem jutnak lakáshoz ezek a szerencsétlenek... A TÖRZSVENDÉG Béla bácsit úgy ismerik, a járásbíróságon, mint a tenyerüket. Évente, egyszer-kétszer előállítják, valamilyen „piti" ügy miatt. Letölti a kiszabott büntetést aztán kezdődik minden élőiről. Egy alkalommal szintén négy hónapot kapott. ítélet után a bíróhoz fordult. — Elnök úr! Megkérhetném, hogy járjon közbe az érdekemben? Szeretnék Nagyfára kerülni. Ott nagyon kellemes volt. BECSÜLETSÉRTÉS Becsületsértés miatt jelentették föl, a nagyszájú szomszédasszonyt. Felháborodva állt a bíróság előtt: — Nem igaz egy szavuk sem, kérem. Ezek azt hiszik, ha vádaskodnak jobb lesz nekik ... Az állatok! m. kovács na be, csak a befolyt adókat nem fizették be az államkasszába. A Szociáldemokrata Párt vezetői látva: a nemzeti frázisok pufogtatása az ellenzék részéről csak a saját pecsenyéjük sütögetését szolgálja, attól tették függővé az ellenzéki koalíció támogatását, hogy mennyire hajlandók ezek az urak a nép érdekeit is szolgálni. Választójogot követeltek, ám ettől a koalíció elborzadt — viszont a „darabontkormány” belügyminisztere tárgyalt a Szociáldemokrata Párt vezetőjével, Garami Ernővel, a párt követelésének, az általános, egyenlő, titkos választójog korlátozott bevezetéséről. Ezzel sikerült a párt befolyása alatt álló tömegeket szembefordítani a parlamenti ellenzékkel. Kitűnő húzás volt ez a bécsi udvar részéről. Ismét alkalmazták a Habsburgok régi, bevált jelszavát: Oszd meg, és uralkodj. A munkástömegek, bár követték a pártvezéreket, akik fő célként a választójogot állították eléjük — mégis, ezt a harcot a maguk módján értelmezték. A választói jogtól ők az uralkodó rendszer bukását, sorsuk lényeges javulását, a földmunkások egy része pedig földosztást várt így azután országszerte nagy lelkesedéssel fogadták, hogy 1905. szeptember 15-ét a választójogért való harc napjának nyilvánította a párt. Óriási lendülettel készülődtek Naponta százával jelentek meg a párttitkárságon röpcédulákért. Sokan éjszakai pihenőjüket áldozták fel, hogy a házak falaira ragaszthassák a parlamenthez való felvonulásra hívó plakátokat. Mások házról házra járva agitáltak. Az agitációs csoportokat kendőket lengetve fogadták a külvárosi bérkaszámyák lakói és velük együtt énekelték a munkás-Marseillaise-t: „Nem lesz a töke úr mi rajtunk”. A szakmai gyűléseken nem egyszer a forradalmat éltetve hoztak a munkások határozatot a szeptember 15-i általános sztrájkról és tüntetésről. Vidéken is készülődtek. A Nagyváradi Napló beszámolója szerint a város munkásai minden pillanatban készek az általános sztrájk kimondására. Aradon az a hír terjedt el.^hogy szeptember 15-én az egesz országban leállnak a munkások, s mindaddig nem veszik fel a munkát, míg a választójogot meg nem kapják. A pécsi bányászok is készülődtek. A Pesti Napló tudósítása szerint közülük többen Budapestre utaztak és innen azt írták családjuknak: „Ha szeptember 15-én agyon nem lőnek a forradalomban bennünket, szombaton hazaérkezünk.” Békéscsabán a napszámosok nem vállaltak azon a héten munkát „Péntekig — így mondják — majd csak kihúzzuk koplalással is, azután meg úgyis ők lesznek az urak” — írta róluk a Szegedig Napló. A pécsi püspöki erdő fáját szállító fuvarosok is beszüntették a rakodást. A forradalmi hangulattól nemcsak a darabontkormány és úri ellenzéke rémült meg, hanem a Szociáldemokrata Párt némely opportunista vezetője is, ezért a pártvezetőség sietve kimondta, hogy csak a főváros munkásai sztrájkolnak a tüntetés napján, és amúgy is, „csendesen fognak viselkedni, rendzavarásra nem kerül majd sor”. A kormány nagy sietve jelentős katonai erőket vont össze Budapesten. A parlament előtt 1500 ^gyalogos és 150 lovasrendőr állt már a kora reggeli óráktól. Ugyanekkor indultak el a külvárosok felől ezen a „vörös pénteken” tíz- és tízezrek ünneplő ruhában, vörös zászlók alatt, rendezett sorokban. A több mint százezres tömeg a parlament felé özön- lik. Az embererdő farkasszemet néz a zsandárokkak Jelszavak csendülnek, és ezrek torka zúgja rá az éljent, vagy az abeúgot. Először sztrájkolnak ennyien Magyarországon, először veszi körf ilyen munkáshadsereg a parlamentet. A Szociáldemokrata Part vezetői által átnyújtott petícióra a t. Ház elnöke semmitmondó választ ad. Zúg, morajlik a tömeg. „Mielőtt... szétoszlott volna, mi néhányan, ott a téren a szeptemberi időjárás ellenére Is alaposan megizzadtunk. Vajon sikerül-e mindez úgy, ahogyan ezt odahaza kiterveztük... Tudtuk, hogy a tömegeket csak üres kézzel küldhetjük haza... Mi is ráztuk ökleinket a parlament felé, mi is fenyegetőztünk... az elvtársakat pedig kérleltük, hogy nyugodt fegyelemben és méltóságteljes magatartással menjenek haza” — írja Bu- chinger Manó a párt egyik akkori vezetője visszaemlékezéseiben. A munkások üres kézzel — de hazamentek. Az ellenzéki pártok pedig annyira megrémültek még csak a gondolatától is annak, hogy a munkásokat, ha csak korlátozott mértékben is, de beengedik „az alkotmány sáncai közé”, hogy valamennyi követelésüket lényegében feladva, sürgősen kiegyeztek Béccsel. A vihar elcsöndesedett, de ettől a megoldatlan ellentétek még megmaradtak, magukban hordva a forradalom csíráját, Hofman Éva Tudós orvosaink Csak február dereka óta működik az új ceglédi kórház, friss még tehát, bár múltja évtizedekre nyúlik vissza, hiszen a városban már azelőtt is volt kórház. A mostaninál jóval kisebb ugyan, tehát kevesebb orvos gyakorolta benne a gyógyítás művészetét. Akik azonban ott dolgoztak — és sokkalta jobb munkakörülmények közepette, nagy részük ma az új kórházban folytatja hivatása gyakorlatát — mindig igyekeztek lépést tartani tudományuk fejlődésével. Orvosi lapokban cikkeik jelentek meg és minden alkalommal többükkel találkozhattunk a Pest megyei orvosi napok előadói sorában. Tá- pasztalataikról, saját módszereikről tájékoztatták megyebeli kollégáikat. A megnagyobbodott, az új kórház orvosi kara nemcsak létszámban növekedett, mindenképpen megerősödött. Néhány rövid hónap eltelte után most már ott tart, hogy tudományos ülésre szóló meghívót küldhetett szét. Az ülés rendezésében ugyancsak Cegléd tanácsának egészségügyi osztálya és a Pest megyei Semmelweis kórház tudományos köre is részt vesz, de hogy létrejön, abban nyilvánvaló, az új kórház ilyen rövid idő alatt összeötvöződött kollektívájáé az érdem. S ha már szólunk erről az eseményről, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a megyei kórházon kívül a többi megyebeli kórház, legalább mostanáig, nyilvánosan hasonló tudományos ünnepet még nem rendezett. A ceglédi jelentőségét pedig nagyban növeli, hogy az előadók között a megyei kórház több orvosa is szerepel, de a váci kórházból szintén érkeznek az ülésre előadók. így azután a megye orvosainak tudományos seregszemléje, lesz Cegléden október 9-én és 10-én. Azaz a tudományos ülés jelentősége tulajdonképpen túlnő a megye határain, mert előadói emelvényén gyulai és orosházi kórházi orvosok is megjelennek, sőt a budapesti és a debreceni orvostudományi klinikákról is többen ott lesznek. Másik új megyei egészség- ügyi intézményünkben, a Semmelweis kórház Pesthideg- kúton nyílt elmeosztályán pedig ugyancsak október első napjaiban országos jelentőségű értekezletet hívtak egybe. Elmegyógyászok vitatják meg a gyógyult elmebetegek rehabilitációjának kérdéseit. Előadó a házigazda, az osztály főorvosa lesz. Büszkék lehetünk tehát megyénk orvosi karának nemcsak gyakorlati tudására, hanem tudományos szereplésére is. Sz. E. Az utolsó jelenetek Az utolsó jeleneteket forgatják a Rózsa Sándor-produk- eióhan. rövidesen dobozba kerül a Móricz Zsigmond regényéből készülő 10 folytatásos tv-Iilm. Képünkön: Rózsa Sándor tOszter Sándor) babája házához érkezik, ahol annak édesanyja várja. Értesítjük a t. vásárlóközönséget, hogy Monoron MEGNYITOTTUK DELIKÁT élelmiszer-szakü zletünket. Naponta friss hús és húskészítmények, kitűnő konzervek, fűszeráruk, sokféle csokoládé, desszertek, díszdobozok, kávé- és teakülönlegességek, márkás belföldi és külföldi italok kaphatók. Eszpresszó-kávé bérletre is! KERESSE FEL ÚJ DELIKÁT ÉLELMISZER-SZAKUZLETUNKET! Nyitva: reggel 6-tól este 8-ig. ÜLLŐ ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ES ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET Péreli Gabriella 7 hétpróbás esete
