Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
PEST ftEGVel Mosson On is «zzal, amivel mások: a „Kiváló Áru” minősítésű, leszállított áron vásárolható Tomi mosósz Régi ár Uj ár TOMI PRIMA nagy doboz 13,- Ft 10,70 Ft TOMI PRIMA kis doboz 8,40 Ft 6,50 Ft TOMI EXTRA nagy doboz 14,20 Ft 11,70 Ft TOMI EXTRA kis doboz 9,- Ft 6,90 Ft TOMI SUPER nagy doboz 11,50 Ft 9,50 Ft TOMI SUPER kis doboz 7,60 Ft 5,90 Ft TOMI AUTOMAT 12,- Ft 9,90 Ft BIO TOMI 6,80 Ft 5,90 Ft Változatlan minőség, olcsóbb ár 1970. SZEPTEMBER 13., VASÄRNAP Költözködés — cipekedés nélkül Ideje lenne már, hogy a költözködés hagyományos, cipe- kedéses módszere megváltozzon, gépekkel végeztessék el az embertelenül nehéz fizikai munkát. E cél érdekében készíti egy NDK-beli gyár a képen látható bútorliftet, amely több előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Mindenekelőtt igen könnyű, mivel az ablakon kinyúló konzolos csőszerkezet nagy szilárdságú alumíniumból készül. Az állványzat a szobán belül gyorsan és biztonságosan felállítható. A hevederrel körülvett terhet kis villanymotorral hajtott áttétel emeli a kívánt magasságba. A teherlánc hosszúságától függően a lift bármilyen emeletmagasságban alkalmazható. A gyorsan, ütödések és karcolások nélkül felérkező bútorokat az ablaknyíláson át emelik be a szobába. A bútorlift természetesen belső udvarokon, lépcsőházakban is felszerelhető és működtethető. A korszerű meteorológia Napjainkban a meteorológia az egzakt tudományok több ágát felölelő, átfogó jellegű tudomány, s kutatási területe az egész Földre kiterjed, hogy nyomon követhesse a légkör hatalmas folyamatait. Az elméleti meteorológia A tudomán; os meteorológia szoros kapcsolatban fejlődött a fizikával, a matematikával, és a műszertechnikával. Fel kellett derítenie a Földet körülölelő hatalmas, nyugtalan levegőtengernek, az atmoszférának kiterjedését, szerkezetét, rétegeinek kapcsolatát, sűrűségének változását, hő- mérsékleti, nyomási adatait, összetételét; ki kellett dolgoznia vízszintes és függőleges mozgásainak megfigyelési módszereit, tanulmányoznia kellett a Föld és a légkör, valamint a légkör és a csillagközi térség kölcsönhatásait. Az elméleti meteorológia a Föld óriási térségeit átfogó meteorológiai jelenségek, atmoszférikus mozgások matematikai pontosságú leírására, magyarázatára a fizika különböző ágait alkalmazza. Munkakörébe vonja tehát a statikát, a termodinamikát, a sugárzástant, az áramlástant. Ugyanakkor ki kellett dolgoznia olyan sajátos kutatási területeit, mint amit például a földforgással kapcsolatos szelek, a frontok, az örvénylések, a légkor energetikai problematikája jelent. Meg kellett találnia az előrejelzés kiszámításának módszereit. A bonyolult elméleti számítások mindig szoros kapcsolatban vannak a kiterjedt megfigyelő hálózat adataival. A meteorológiai obszervatóriumokban a légkör különböző adatait mérik, műszerekkel követik mozgásait, figyelik jelenségeit. Az ilyen állomások munkája ma már eléggé ismert, ezeken általában a légnyomás, a hőmérséklet, a napfénytartam, a csapadék- mennyiség, a párolgás, a szélsebesség és -i.’ány, a nedvességtartalom stb. mérését végzik. Dolgoznak a magaslégkör megfigyelésére felállított obszervatóriumok is, ahol ballonokra szerelt műszereket küldenek a magasba, vagy rakétákat, s ezek műszerei rádió útján küldik a földre mérési adataikat. A megfigyelő meteorológia A meteorológiai mérések nem korlátozódhatnak egy-egy körülhatárolt szűk területre, hiszen az atmoszféra állandóan változó, örvénylő gáz- tenger. Ezért csak az igen nagy területre kiterjedő, de azonos idejű mérési adatok (szinoptikus adatok), nyomán lehet követni változásait. Ma már a világot átfogó, nagy nemzetközi meteorológiai megfigyelő-hálózat dolgozik, s adataikat közlik az országos központokkal. Az üzenetek rádión, telexen, rádióképtávírón érkeznek. így rajzolhatják meg a meteorológusok a térképet, amelynek alapján közlik velünk a meteorológiai híreket: az Atlanti óceán felől hideg légtömegek áramlanak felénk, a hét végére elérik hazánkat stb. stb. Az utóbbi évtizedek nagy eredménye, hogy a meteorológia fegyvertárába bevonultak a mesterséges holdak és számítógépek. A mesterséges holdak lehetővé tették, hogy a Föld óriási területeinek légmozgásait figyelemmel kísérjék: legalább 1200 km átmérőjű területen követhetik például a felhőzet alakulását, a ciklonok mozgását stb. Az elektronikus számítógépek pedig megoldják azokat az elméleti összefüggéseket, egyenleteket, amelyeket korábban gyakorlatilag nem tudtak értékesíteni, mert számszerű kidolgozásuk évekig tartó munkát igényelt volna. Az időjárás-előrejelzés a számítógépek segítségével pontosabb, reálisabb lett. A meteorológia munkája a gyakorlati élet számos területén nagyfontosságú tényező. Nélkülözhetetlen ma már a légi közlekedésben, a tengeri és folyami hajózásban, eredményeit felhasználja a távközlés, az építőipar, az egészségügy és különösképpen a mezőgazdaság. Az agrometeorológia a gyakorlatban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert! Ma már bizonyos például, hogy megfelelő felszereléssel, meteorológus szakemberek munkába állításával még az idei nagy baranyai jégverések is elháríthatok lettek volna. Meteorológiai radarmegfigyelő állomás, és különleges anyag- gál töltött rakéták felállítását javasolják a meteorológusok erre a célra, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Szovjetunióban a jégeső-elhárító szolgálat működik. Megváltoztathatjuk-e az időjáiást? Azt jelenti-e mindez, hogy a meteorológia közeledik a fejlettség olyan fokához, amikor megfelelő technikai eszközök birtokában, az időjárás megváltoztatására is képes lesz? A leghelyesebb erre a meteorológia nagyhírű professzorának, Dési Frigyesnek szavaival válaszolni: „Ma még nem rendelkezünk olyan energiaforrásokkal, amelyekkel a nagy térségek éghajlatát, a makroklímát, jelentősebb mértékben átalakíthatnánk ... Jelenlegi tudományos és technikai szintünket tekintve az a helyzet, hogy az agrotechnika és agrometeorológiai együttes fejlődése révén, képesek vagyunk az időjárás és éghajlat termelésre előnyös hatásainak fokozott kihasználására, és az előnytelen hatások csökkentésére”. D. Tisztítja a levegőt... Hidrogénautó Az 54 éves Arturo Esteva bejelentette, hogy Franco tábornak jelenlétében óhajtja bemutatni találmányát: a vízmeghajtású motort A szerkezet — feltalálója szerint — végtelenül egyszerű: egy akkumulátorral táplált berendezés alkotóelemeire bontja a vizet; az oxigén távozik, a motort pedig a hidrogén hajtja. A prototípusként elkészített gépkocsi Esteva szerint nemhogy szennyezné, hanem a kibocsátott oxigénnel tisztítja a levegőt. Üzemeltetése is rendkívül olcsó, mivel száz kilométeren mindössze fél liter vizet fogyaszt. BÁRDUDVARNOK Késó gót kisharang Késő gót stílusú kis harangot talált mélyszántás közben a Somogy megyei Bárdudvarnok határában Zsigrai József ata- lomi lakos. A leletet átadta a kaposvári Rippl-Rónai múzeumnak. Az értékes harang megtalálóját megjutalmazták. Somogybán ez már a harmadik haranglelet: az első 1890- ben Taszár községben került elő kutatás közben. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban van. A másodikat 1962-ben Tótújfaluban találták, ez 1512- ben készült. SZÍNES is Folyékony hőmérő A betegségek felderítésének — a diagnosztikának — új eszköze a folyékony, színes hőmérő. Az emberi test átlaghőmérséklete 36,8 C° körül ingadozik. Az átlaghőmérséklet viszonylagos állandósága mellett azonban az élő test egyes területei között alig érzékelhető, parányi eltérés mutatkozik. A hőmérsékleti eltérések elérhetik a 25 ezreléket. Ez az eltérés természetesen alig számba- vehető. nehezen észlelhető, és nem jelent rendellenességet. De a véráramban mutatkozó hőmérsékleti különbségek néha súlyos bajt is jeleznek, például vérrögképződést. helyzet a rejtett daganatokkal is; a láthatatlan daganatot jéghegyhez hasonlítják, melynek hőben gazdag tömege a víz alá, azaz a test „tengerébe” merült. A „thermogramme”, a folyékony, színező hőmérő képes feltárni a rejtett hőelváltozások gócait. Márpedig a baj korai felfedezése — fél gyógyulás. A kísérletező orvosok még messzebbre is látnak. Meg akarják rajzolni az emberi test hőtérképét, s ezáltal megismerni a test néhány, még rejtett mechanizmusát. A BÓLVI CVAR Magfolyam A 27 ezer holdas Bólyi Állami Gazdaság nyerte el a búza- termelés nagy díj át a mostani Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon. A híres nagyüzem a múlt évben hatezer hold átlagban 26,2 mázsa búzát takarított be, ami hektárra átszámítva több mint negyvenöt mázsás hozamnak felel meg. A nagydíj odaítélésénél fontos szerepet játszott az a tény, hogy g gazdaság a termés jelentős részéből vetőmagot állított elő; tavaly például 362 vagon kiváló minőségű vetőmagot adott az ország mezőgazdasági üzemeinek. Az 1958-ban épült üzem azonban időközben elavult, I ezért a gazdaság most teljes rekonstrukciót hajt végre, amelynek során lényegében új üzemet emelnek. A gyársze- rűen termelő üzem szíve az óriási magtisztító torony lesz, amelynek legfelső emeletére felvonó szállítja a terményt, és onnan saját súlyánál fogva ömlik vissza — emeletről emeletre —, miközben a technoló- gai rendszernek megfelelően „végigjárja” a tisztítóberendezéseket. Ez lesz az ország legkorszerűbb vetőmagüzeme. Évente több mint ezer vagon kiváló minőségű vetőmag kerül majd ki innen. TEJ ÉS HIGIÉNIA A tej gyors és higiénikus begyűjtése nemcsak nálunk, hanem más országokban is gond. Sohasem a nagy gazdaságokkal van probléma, hanem a néhány állattal rendelkező termelőkkel. A hazánkban is használatos " fémkannáknak több hátrányuk van: súlyukhoz képest viszonylag kicsi a térfogatuk, tisztításukat nagy gonddal kell végezni, különösen a belső szögleteket; a kannák lezárásakor és kinyitásakor pedig fennáll a veszély, hogy piszok kerül a tejbe. Angliában — az egyik nagy műanyaggyár jóvoltából — ma már a képen látható módon gyűjthetik be a tejet, 160 liter tej fér bele egy-egy műanyag tartályba, amelynek súlya üresen még a szállítást, a megfogást könnyítő fémpánttal együtt sem haladja meg a 3—4 kilót. A szállítókocsi egy, a tartály fedeléből kiemelkedő csonkhoz csatlakozva, szivattyúval „szippantja ki” a tejet az út mellé kitett edényből, s máris megy tovább. A teljesen sima, szögletektől mentes tartály könnyen tisztítható, fertőtleníthető. Az orvostudomány idáig nem rendelkezett megfelelően érzékeny műszerrel, amely kimutatta volna a test egyes helyein fellépő hőmérsékleti ingadozásokat. A színes, folyékony hőmérő feltalálása tehát új diagnosztikai módszerek előtt nyit kaput. James Fergason amerikai fizikus 1956 óta folytat kísérleteket a koleszterin különböző vegyületeivel. A kísérletek közben — véletlenül, mint annyi más felfedezés esetében — egy különös folyadékot sikerült elkülönítenie. Ez a folyadék .kivételes mértékben hőérzékeny: ha finom, oldott széntartalmú folyadékrétegre ecsetelik, a legapróbb hőelváltozá- sokra is módosítja színét. Emberi kézre lágy ecsettel széntartalmú folyadékot terítenek. száradás után pedig egy másik ecsettel „ráfestik” a színtelen folyadékot. A bőrfelület azonnal több színűvé válik, a festett rétegen áttűnik a véredények rajza, a hőelosztó hálózat valóságos térképe. Az esetleges véralvadási zónák színelváltozása szembetűnő, s ha a módszert idejében alkalmazzák, a vérrögösödést, az embóliákat még kifejlődésük előtt felfedezhetik. Ezzel gyakran a nagyobb katasztrófákat is megelőzhetik. Hasonló a