Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
6 FMT B1EGYE9 '&űriap 1970. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT Arany János első ukrán fordítója Nagykőrösön Hozzászoktunk már, hogy szinte minden év hoz valami meglepetést Arany Jánossal kapcsolatban. Néhány éve Arany Toldijának első kínai fordítása keltett nagy feltűnést, most tavasszal pedig egy csinos kis kötetben Arany balladáinak első ukrán fordítása jelent meg. Szerzője Jurij Skrobinec ungvári tanár, újságíró. Ahogy megkaptam kötetét, siettem vele föl a gimnázium orosztanáraihoz, akik az ukrán—ruszin nyelv eltérései ellenére is jól megértették a fordítást, s nagy elismeréssel nyilatkoztak róla. Magam inkább csak a nyelv zenéje, s Arany eredetijének mellé ál- modása révén tudtam megállapítani, hogy valóban nem mindennapi műről van szó. Meleg hangú levélben üdvözöltem a fordítót, s meghívtam, hogy alkalomadtán látogasson el hozzánk, Nagyikőrösre. Most aztán, szeptember 5-én, minden előrejelzés nélkül betoppant hozzánk Skrobinec barátunk. Egészen jól beszél magyarul, ha néha gondolkodik is kifejezésein. Hamarosan kitűnt, hogy 1939- ben, 11 éves korában ösztöndíjasként Budapestre került, ott az Eötvös József Gimnázium és egy kollégium növendékeként kitűnően megtanult magyarul. 1944-ben, hazájában érettségizett, majd az ungvári egyetemen szerzett tanári képesítést. 1956 óta kizárólag az újságírásnak szenteli tehetségét: Kárpát-Ukraj- na legnagyobb újságja kulturális rovatának vezetője. Megkérdeztem: hogy vette rá, hogy a magyar költészettel foglalkozzék? A válasz: már Pesten írt verseket anyanyelvén, sőt magyarul is próbálkozott. Odahaza aztán, egyetemi hallgató korában, komolyabban kezdett fordítani. Jellemző, hogy első műve Petőfi Nemzeti dalának a fordítása volt, amelyet a magyar szabadságharc százados évfordulójára készített. Egyidejűleg Aranyt is megszerette. Hálásan emlékezett rá, hogy Arany maga is túlemelkedett a kicsinyes nacionalizmuson, és szerkesztőként meleg hangon ismertette Lehoczky ruszin népköltési gyűjteményét. Skrobinec barátunk első fordítása — megint jellemzően — a Walesi bárdok volt, melyben Arany lándzsát tör a nemzeti szabadság eszméje mellett. Folytatta a hasonló jellegű, Szondi két apródjá- val, majd az Ágnes asszonynyal. Meglepődve hallotta, hogy ez mind körösi alkotás, Arany itteni tanárkodása idején írta őket. Ezek jelentek meg elsőnek egy kijevi folyóiratban, éppen abban az évben, amikor a nagykőrösi Arany-emlékmúzeum alakult. Jurij Skrobinec 1958-ban le- fordíta: Illyés Gyula: Puszták népét. Jött aztán Móricz Zsigmond, Karinthy, majd két évvel ezelőtt Petőfi Apostola. Mind elkapkodták, főként az egyetemi ifjúság. Legújabb műve: Ugorska arfa, azaz Magyar hárfa, húsz év gyümölcse. Ez bemutatja ukrán nyelven a magyar költészetet Gyöngyösitől máig. Nagy figyelemmel nézte végig Jurij Skrobinec a mi Arany-gyűjteményünket, meleg sorokat írt emlékkönyvünkbe, s megígérte, hogy alkalomadtán eljön az Arany Társaságba is. Most a Magyar írószövetség vendége Budapesten, s mi is boldogan adtunk neiki „ajánlólevelet” iróbarátaink- hoz, s a Magyar Tudományos Akadémiához. Dr. Toros László r // // I // „Erőmüvek az emberi szervezetben 17 ORSZÁG KUTATÓI TIHANYBAN Dr. Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia biológiai osztályának elnöke pénteken nyitotta meg Tihanyban a FEBS — az Európai Biokémiai Társaságok Szövetsége — és az Akadémia 9 napos előadás- és konzultáció-sorozatát. Erre az alkalomra 17 orszég 60 kutatója érkezett hazánkba. A Biológiai Kutató Intézetben összegezik a membránok biokémiájával foglalkozó tudományág eddigi eredményeit, s lehetőséget adnak a kutatóknak újabb tudományos eredményeik ismertetésére is. Az előadások bevezetőjében hangsúlyozták, hogy korunk biológiai kutatásainak egyik legizgalmasabb, legmodernebb irányzata az élő sejteket körülvevő sejthártyák, az úgynevezett membránok ösz- szetételének, funkcióinak tanulmányozása. Ezek szerepe a szervezetben rendkívül szerteágazó. Az idegsejtekben a membránok vezetik az ingerületeket, az izomban az összehúzódást végzik, más szervekben pedig a kiválasztás és a felszívódás szabályozása a funkciójuk. A tudományág képviselőinek találkozóját azért hívta össze Magyarországon az európai biokémiai társaságok szövetsége, mert e témakörben a hazai kutatók szép eredményeket produkáltak. Nemzetközi érdeklődést váltott ki többek között Straub F. Brúnó akadémikus és munkacsoportjának felfedezése: kísérletekkel igazolták, hogy a sejthártyán keresztül folyó anyagvándorlás rendkívül energiaigényes, s ehhez a szervezet valóságos kis erőműCsobotb-gép Sásdon Fáradságos padkák A mecseki hegyháton gazdálkodó termelőszövetkezetek több ezer hold — mezőgazda- sági művelésre alkalmatlan — hegylejtőt szándékoznak erdősíteni a következő évek során. Emberi erővel azonban nem győznék az erdőtelepítést. Különösen hosszú időbe A PEST MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT (Budapest XXI., Kiss János altábornagy u. 19—21.) azonnali belépésre felvesz: dömpervezető, asztalos, ács-állványozó, bádogos, burkoló, víz-, gáz-, központifűtésszerelő, kőműves, lakatos, szigetelő, villanyszerelő, üveges és motorszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szakmunkásképesítés megszerzése a szükséges gyakorlati idő .után lehetséges. A vidéki dolgozóknak szállást adunk. Jelentkezés fenti címen, a Munkaerőgazdálkodáson. kerül és nagy nehézségekbe ütközi a/oknak a padkáknak a kialakítása a lejtőkön, amelyeken a facsemetéket elültetik. A fáradságos fizikai munka gépesítését oldotta meg most a pécsi termelőszövetkezeti szövetség egyik munkatársa, Csoboth Lázár erdőmérnök. Speciális — minden irányban elfordítható — padkázógépet szerkesztett, s ezt a bolgár kis lánctalpas traktor elejére illesztette. A traktor az egyik menetben kialakítja a hetven centiméter széles padkát, a másik 'menetben pedig harminc centiméter mélyen meglazítja a talajt. Ezután már csak a faültetés következik. A sásdi Búzakalász Tsz műhelyében gyártott padkaépítő gép kitűnően vizsgázott a szakemberek előtt. Óránként 2000—2500 méter hosszúságú padkát képes elkészíteni, s ezzel nyolcvanszáz ember nehéz fizikai munkáját végzi el egy nap alatt. Reklám Édes anyanyelvűnk Szentendrén. Foto: Urbán veket hoz létre. A kilencnapos eszmecserén összesen 40 előadás hangzik el. BAJTI-SÁRVÁR Erdei fenyő és nyár A FAO magyar nemzeti bizottsága által rendezett nemzetközi tanácskozás résztvevői Vas megyei tanulmányútÉlelemlánc Évente mintegy félmillió pecsenyekacsát nevelnek fel Békéscsabán a téglagyárak használaton kívüli bányagödreiben. E tavak vize azonban az utóbbi időben rendkívüli módon elszennyeződött. A thiopedia rosa nevű baktérium és az egyfonalas kékalga elszaporodása valósággal vörösre festette a víz színét. A BOV békéscsabai gyára és a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság vízminőségvédelmi felügyelőségének kollektívája új biológiai víztisztasági módot dolgozott ki: úgynevezett élelemlánccal tisztítják a vizet. juik során pénteken a bajti kísérleti telepre, valamint az Erdészeti Tudományos Intézet sárvári kísérleti állomására látogattak. Bajtiban többek között az erdei fenyő magtermő-ültetvé- nyek gondozását, nyárfajta- gyűjteményekben végzett el- lenállóképességi vizsgálatokat és azok eredményeit tanulmá- nj ózták. Különösen felkeltette az érdeklődésüket az a bejelentés, hogy a bajti telepen előállított új fajták termőképességben 80—100 százalékkal meghaladják a régieket. A legújabban előállított nyárfajtáik pedig felülmúlják az eddig világviszonylatban is verhetetlennek számító olasz nyárfajtákat. Képeslap a fürdőhelyről — Te, Cincike kedves, nézd meg ezt a sok káposztafejet! Vatta Dönci epizódszínész kivonult családjával a kis fürdőhely strandjára és roppantul bántotta az az egyszerű tény, hogy szemmel láthatólag senki sem ismeri fel. Nem lehet a világot megérteni, dohogott magában, hisz, ha jól végiggondoljuk az elmúlt, pontosan tizenöt évadot — s ő jól végiggondolta — nem volt a hírneves fővárosi színháznak olyan bemutatója, amelyben ő ne szerepelt volna, s ebből kifolyólag nem volt olyan plakátja, amelyre az ő nevét is ne nyomtatták volna fel. Ráadásul pontosan olyan és akkora betűkkel, mint például azét a... dilettáns Karalábéét. Igaz, hogy Karalábé mondotta a hosszú tirádákat és forgatta a kardot, míg ő csak a fegyverhordozója volt és néha azt mondta, hogy „igen, felség”, s ezekből következően igaz, hogy Karalébá neve a színlap első, míg az övé a színlap utolsó sorában kapott helyet, de akkor is! Egyazon színpadon lépnek fel, egyazon színlapon van a nevük, s tessék, kijön erre a nyomorult strandra, s még a fejét sem mozdítja meg senki! Bezzeg a Karalábénak lenne csinnadratta! —- Hol van csabuli? — Csabuli futballozik! Persze, Vatta Dönci epizódszínész véleménye a hálátlan közönségről nem fedte a teljes igazságot. A valóság az volt, hogy amikor Vatta Dönci epizódszínész platinaszőke, de annál feltűnőbb feleségével, valamint a hozzá megszólalásig hasonlító Csabulival megjelent a strand bejáratánál, majd végigvonult a strand közepén rájuk váró üres pádig, a leglehetetlenebb pózokban heverő napimádók felemelték a fejüket. Felemelték, pislogtak két hosszú álmosat az újonnan érkezőkre, aztán folytatták sziesztájukat. Kétségtelen, hogy így történt Nem lehet a világot megérteni, dohogott magában tovább Vatta Dönci epizódszínész, annál is inkább nem, mert hisz az elmúlt évad például a színházon kívül egy-egy emlékezetes tévé-, illetve filmsikert is hozott. Az ősszel mutatta be a televízió a neves szerző, Anonimusz Antal egyik tévéjátékát, amelyben ő az öreg verklitekerőt alakította. Azt a különleges feladatot kapta, hogy ne előre, hanem visszafelé tekerje a verklit. A kritikák szerint remekül sikerült. Az Ablaktalan ház című krimifilmben pedig egy titokzatos valakit játszott, aki az első filmkockákon az ablakok alatt oson, leütik, s így körülötte forog az egész cselekmény. Ezért az alakításáért nívódíjat kapott. Érthető tehát, ha bizonyos rossz szájízzel állt Vatta Dönci epizódszánész a kis fürdőhely strandján, a víztől mintegy öt méterre levő pad mellett, mely padra felesége a hatalmas sporttáskát is elhelyezte, melyet előzőleg ő cipelt. A pádon ettől függetlenül természetesen számára is lett volna ülőhely, ő azonban a pad mellett állt, homorított és a karját a mellét keresztbe fonta. — Hol van Csabuli? Vatta Dönci epizódszínész feleségére nézett. Az asszony kinyújtott lábbal ült a pádon, karjait a pad támláján pihentette, fejét kissé hátraejtette, szemeit behunyta, egyszóval napozott. Mi tagadás, meglehetősen közönyös volt az ő problémái iránt.. — Apuci, hol van Csabuli? — Csabuli futballozik! — válaszolt ingerülten Vatta Dönci epizódszínész. — Kitűnően érzi magát. Akárcsak te —■ tette hozzá nem minden él nélkül. A bosszúságok már tegnap délután, a megérkezéskor kezdődtek. Ruganyosán, jókedvűen pattant le a vonatról, lesegítette a gyereket, a csomagokat, az asszonyt, aztán nagyot nyújtózott, hej, de jó hatalmasat szippantani ebből a remek vízparti levegőből. hát megérkeztünk, megérkeztünk, de a forgalmista ráordított, ne nyújtózkodjon, menjen odébb, a többi utas nem tud le- szállni. A nyaralónál a házi néni a kezébe nyomta a szobakulcsot, majd meghagyta, hogy a berendezésből a kerítésen kívülre vinni bármit is tilos! Mármint például a nyugágyat a vízpartra, ugyebár! Vatta Dönci epizódszínész ekkor még egy kicsit kuncogott is magában, ez ideig nem ismertéje fel, az bizonyos, egész izgalmas játék lesz tip-, pelni, ki ismeri fel, ki nem. Az elhelyezkedés után elindultak feltérképezni maguknak a fürdőhelyet. A cukrászda ablakában rámosolygott a kisasszony, aztán — bár vaníliát és csokoládét kért mindhármuknak — vaníliával nyomta tele a tölcséreket. Ezte a Halászcsárdába ültek be vacsorázni. Sokáig tanakodtak azon, hogy halászlét vagy rántott halat egyenek-e. Volt idejük, fél óra múlva jött az asztalukhoz egy pincér. Akkor is azért, hogy bejelentse, semmi mással nem szolgálhat, mint marhapörkölttel, hidegen. A táncos szórakozóhelyen a kiszolgálólány az ölükbe söpörte az asztalról a hamut, majd valami irtózatosan pocsék konyakot hozott — Ugyan apuci, még jó is, hogy nem ismernek fel — mondta a felesége —, legalább végre elereszthetjük egy kicsit magunkat. Aztán ma reggel a borbélynál. Ásszolgálja, parancsoljon helyet méltóztatni, és fütyült és ütemre pamacsolta az arcát, orrába, fülébe is nyomott habot élesre fente a beretvát, megborotválta. Micsoda fess embert varázsoltam önből, avviszontlátásra, méltóságos tiszteletem. A fele szőrt fenn hagyta. És semmi, egy szóval, egy árva szóval sem, hogy művész úr... — Hol van Csabuli? Mit? Hogyan? Ja, Csabuli. Ezen már csak nevetni lehet. — Hármat találhatsz, szívikém ..’ 1 Felesége felegyenesedett a pádon, a füzes felé nézett. Csabuli rúgta a labdát, Csabuli volt a csatár. Felállt, megigazította a fürdőruháját, a vízhez lépkedett, lemosakodott Aztán játékosan vizes tenyerét férje hátára tette. — Apucikám, eredj, hozzál nekem lángost — kérte kissé nyafogó hangon. Nagyon jónak ígérkezett az idei nyaralás. — Sok lángost. Vatta Dönci epizódszínész készséggel indult a lángosért. Életeleme volt a mozgás. Derékig belebújt a hatalmas sporttáskába, egy húszast és némi aprót tett fürdőnadrágja kis zsebébe és elindult a kinyújtott kezek, lábak között. Árnyékja végiglebbent az olajtól csillogó testeken, néhányan felemelték a fejüket, a pillanat tört részéig. Jövetelkor elég alaposan körülnézett, emlékezett, az egyik bódénál üveges sört árultak, egyenesen oda vette az irányt. Tájékozódott a pultnál, a vállak fölött előre hajolt — Az a pocakos amorozó mért nem áll sorba! Ez ő volt, ez neki szólt, látta az alacsony, szőke hústömeg szemében a gúnyt. Elvörösödött, sorba állt. A megjegyzés azonban szöget ütött a fejébe. Csak nem? Amorozó? Hogy mondta: amorozó... Lehet, hogy felismerte őt ez a... bikaember. A továbbiakban azokban sem az ily módon megtisztelt személy, sem a többi sorba álló nem törődött vele. Lenyelték sörüket és mentek. A lángosos bódénál várni kellett. Fiatal hölgy szaggata a fehér tésztát, közbe-közbe elmerengett a víz felé. Vatta Dönci epizódszínész a sószóróval játszogatott, s látszott rajta, az alkalomra vár, társalogni akar. — Mondja, kedves... szokott maga moziba járni? A lángosos hölgyet váratlanul érte a kérdés. Vatta Dönci epizódszínészre bámult, aki máskülönben finom pocakja ellenére sem volt csúnya férfi, valahogy egész megjelenésén látszott, hogy nem a vasolvasztónál keresi a kenyerét; tehát a hölgy bámult, aztán elmosolyintotta magát. — Nagy kujon maga, még ebben a ká- nikulában is — mondta és tésztás ujjával játékosan megfenyegette a férfit. — A ma estém foglalt. A- félreért kedves. Az Ablaktalan ház című filmet nem látta véletlenül? azt a... — Dehogynem, megnézek én minden met, amit itt játszanak. Nahát akkor emlékszik biztos arra a sargazakós alakra az elején, aki az ablakok alatt... — Akit leütnek? Persze... — Nahát, azt a szereoet én látszottam' Közben a lángosra várók sora megnőtt s ?_z ítéhe? bendőjüek hallva a beszélgetést, Vatta Donci _ epizódszínész köré gyülekeztek. Aki, mint látható, nem adta fel a játszmát. Deregán Gábor Tudja, filI I
