Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-11 / 213. szám
A L “‘‘k/CMop 1970. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK UJ MAGYAR FILM SZERELEM Darvas Lili és Törőcsik Mari a film egyik drámai jeleneNAGYKÁTAI ELŐTANULMÁNYOK Milyen a korszerű népművelés? lében. V Nemrég fejeződtek be a Szerelem című film utómun- . kálatai. A kópiák elkészítése már csak a laboratórium dolga. A bemutatóra az őszi évad derekán, november 12-én kerül sor. Két korábbi novellája nyomán Déry Tibor írta a forgatókönyvet. A, Szerelem és a Két asszony című írásai az ötvenes évek első felének atmoszférájáról és a kor nyugtalan légkörében kialakult sajátos kapcsolatokról vallanak. A film által rajzolt kép szélesebb ennél: a motívumokat A Fővárosi Bíróságon folytatódott a tárgyalás a Gárdonyi Géza titkos írásos hagyatékának megfejtői közötti perben. Az elnök ismertette a per eddigi anyagát, majd nyilatkozatot kért az egyik megidézett Gárdonyi-örököstől, mivel a felperes, Gilicze Gábor keresetében a többi között azt kérte: állapítsa meg a bíróság, hogy Gárdonyi Géza titkosírással írt szövegének szerzői joga őt a Gárdonyi-örökösökkel együtt illeti meg, s felhasználási szerződést az örökösök az ő, valamint az elsőrendű alperes, Gyürk Ottó hozzájárulása nélkül nem kötnek. A tárgyaláson megjelent Gárdonyiörökös nem vitatta, hogy a megfejtők munkája igényt tarthat a szerzői jogi oltalomra, ez azonban független Gárdonyi Géza műveinek szerzői jogától, amire nézve a maga kizárólagos örökösi jogát érvényesíteni kívánja. A bíróság ezután kihallgatta az egri Dobó István Múzeum illetékes muzeológusát, aki a peres felekkel Gárdonyi Géza titkosírásé hagyatéka ügyében két éven keresztül folytatott levelezést, majd személyes tárgyalást. Vallo- másából az derült ki. hogy (előbb Gyürk Ottó közölte a egy meghatározott kor adta meg de a benne feltárt emberi kapcsolatok általánosabb értékűek. A főszerepet Molnár Ferenc külföldön élő özvegye, Darvas Lili alakítja: a nemzetközi hírű, kitűnő művésznő a háború előtti években itthon is népszerű volt. Mellette Törőcsik Mari, Darvas Iván, Orsolya Erzsi, Bitskey Tibor és Mensá- ros László nyújt szép alakítást. A rendező Makk Károly, operatőr: Tóth János, zeneszerző: Mihály András. számok, továbbá három jel megfejtését, majd tavaly szeptember 29-én Gilicze Gábor — előzetes távirati bejelentés után — közölte a teljes betűkódot. A bíróság ezt követően elrendelte a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményének beszerzését. Ebben arra kér a bíróság véleményt, hogy Gilicze Gábor és Gyürk Ottó szellemi tevékenységének eredménye alkalmas-e a szerzői jogi oltalomra, s a megfejtés milyen arányban oszlik meg közöttük. A főváros két dalszínházában — az Állami Operaházban és az Erkel Színházban — szeptember 17-én indult az új évad, amelyben új művészek is bemutatkoznak: ösztöndíjas magánénekesként került a társulathoz Forgács Júlia, Csengeri Audrianne, Kovács Kolos és ötvös Csaba; valamennyien az idén fejezték be tanulmányaikat a Zeneakadémián. Az operabarátok az új évadban a társulat állandó tagjaként üdvözölhetik Lehoczky Évát, aki az elmúlt hónapokban nagy sikerrel debütált Budapesten a Lwmmermoori Luciában. Mindnyájan emlékszünk még arra, amikor öntevékeny és amatőr művészeti csoportok — tánc, ének, zene, színjátszás — színvonalán mérték le, hogy milyen a népművelés. Most, amikor a szakemberek — akik a közművelődési törvény előkészítésében részt vesznek — visszaemlékeznek egy-egy műsorra, ezen csoportok programjára, a mozgalom elismerése mellett, rámutatnak arra is, hogy ezek a csoportok a közönség igényétől függetlenül mindenhol megalakultak, és az akkori megítélések szerint a népművelés szinte teljes feladatát ellátták. Ezáltal az akkori népművelés elvált az iskolától, csak annyiban tartott vele kapcsolatot, amennyiben szükséges volt, hogy megszüntessük az analfabétizmust és a kulturális „fehér foltokat”. Művészeti, öntevékeny csoportok szervezéséhez, bálák rendezéséhez nem kellett igazi népművelő, szakember. Igaz, e mozgalom vezetői elhivatottságot éreztek, de szaktudásuk minimális volt, persze, elég ahhoz, hogy az úgynevezett „terjesztő” népművelésben — ezt ma így nevezik a szakemberek — jól tevékenykedjenek, A készülő közművelődési törvényhez előtanulmányokat a nagykátai járás népművelési szakemberei készítették. Nevelés A nagykátai járási művelődési házban készült tanulmány szerint jelen pillanatban „nevelő’’ jellegű népművelést kell folytatnunk, amely szoros kapcsolatot tart az iskolával, hogy a korszerű műveltség elterjesztését és igényének felkeltését szorgalmazni tudja. Ehhez már nem elég a mozgalmi hév, ehhez már szakemberek kellenek, akiknek a munkája nem függönyhúzásból. törött székek megjavításából. levelezgetésből áll, hanem napi szervező munkájukkal szoros kapcsolatban tudományos kutatómunkát is végeznek. Sokak véleménye szerint egy művelődési központ igazgatójának ma már nem az elsődleges feladata a programok megszervezése, hanem inkább a területén mutatkozó kulturális hatások feltérképezése. A nagykátai művelődési központ igazgatója szerint ma egy rendezvénnyel nem tömegekre — nem egy nagy terem közönségére — kell hatni, hanem kisebb közösségekre. Az ember természetes társas érintkezéséből következik, hogy kisebb társaságokban, csoportokban beszélget, vitatkozik. Ilyen „kisebb társaságokat, csoportokat” kell a népművelésnek is teremteni — mert ez természetes igény, és erre kell alapozni. Egy-egy rendezvény — sokak szerint — csupán 10—15 emberre hat. Ezek a „közvetítők”, akik környezetük „propagandistái”, akik terjesztik azt, amit a rendezvényen hallottak, láttak. Ezeket a „természetes közvetítőket” kitűnően felhasználhatná a népművelés, ha felkutatná őket Korszerűség Néhol úgy próbálják „modernizálni” a népművelést, hogy a mozit <a művelődési házban rendezik be, vagy tv-t állítanak fel az egyik teremben. Ezáltal azonban a népművelés nemhogy modernebb nem lesz, de szolgáltató intézménnyé válik. Lehet, hogy bizonyos igényeket kielégített, de nem ő határozta meg ezeket s nem ő állapította meg, hogyan... Ezek a fogások korszerűtlenek, mert nem építenek az egyének aktivitására, amely lényegében tudatos önképzés a népművelésben. A korszerű népművelés egyszerre alakítja a társadalmat és az egyént. Ebből a szempontból a népművelés elavult szó, a korszerűbb a „közműveltség”. A („közművelő” feladata tehát: társadalmi-kulturális kezde- j ményezéseket ösztönözni és összehangolni. Ehhez azonban meg kellene változtatni a népművelés jelenlegi tárgyi és anyagi feltételeit, a rendelkezéseket, jogszabályokat, amelyek elavul- i tak — és állami rangra kellene emelni a népművelést; a népművelő munkáját hasonlóan értékelve, mint a pedagógusét. Módszerek A művelődésügyi osztályokon — többek véleménye szerint — az iskolai munka irányítása mellett háttérbe szorul a népművelés. Talán több népművelési szakember kellene ezekre az osztályokra, hiszen ma a szakmai irányítás főleg módszertani kell hogy legyen. A járási művelődési központokban ki kellene terjeszteni a módszertani munkát, létrehozni a járási módszertani könyvtárat — s ebben a munkában elsődlegesen a természettudományok és a technika terjesztésére kellene gondolni. Milyen módszertani témákkal lehetne foglalkozni? íme, néhány javaslat: a művelődés propagandájának vizsgálata; a munkahelyek kultúrateremtő szerepe; a helyi ipartelepítés kultúrpolitikai összefüggései; a szövetkezeti mozgalom és a művelődés; ünnepségek, „szertartások” tartalma, jelentősége; az átrétegeződés művelődési problémái. A nagykátai művelődési központ igazgatójának fantáziájában még az is előfordult, hogy a nyolcadikosok ballagásakor az iskola elhagyása után besétálnak a művelődési házba, amely képletesen is — tehát ilyen külsőségekkel —, de A hagyományos elképzelés szerint a képzőművész ecset segítségével kifejezheti belső világát. Nos, elméletben ez meggyőzően hangzik, de manapság, amikor a világ az emberi megismerés lehetőségeinek túláradó gazdagságát kínálja amerre csak nézünk, ez egyre nehezebbé, szinte lehetetlenné válik. Korunk legérzékenyebb elméi — felismerve, hogy az ember nem képes többé magába zárni eszméinek és tapasztalatainak végtelen bőségét — elengedhetetlenül szükségesnek érzik, hogy mindazt, ami csillagrendszerek gazdagságával kering az ember belső világában, a mindennapok gyakorlatában is valósággá váljék. De objektivitásunk és magatartásunk között oly széles már a szakadék, hogy korunk „felfedezője”, ha kifejezésre juttatja valóban új és eredeti gondolatait, számolhat azzal, hogy jóvátehetetlenül „kiadta” magát. Nyári Lóránt nem törődött ezzel, mert ő azt vallja: az alkotó emberi elme számára létfontosságú, hogy diadalmasan jelenhessen meg a világban maga mögött hagyva fényévnyi távolságokat, melyek az élet mindennapi felszínét a gondolatok mélyeitől elválasztják. Állok a Fényes Adolf-te- remben és vizsgálom: az elmúlt öt esztendő termésével, a negyven gessottal Nyári Lóránt csökkenteni tudta-e a távolságot az ÉN és a TÖB-, valójában is átvenné a tanulókat az iskolától... Berkovits György MAZSOLA Mozdulat Abból, hogy valaki hogyan adja ki pénzét, megállapíthatjuk, hogyan szerezte. BIEK között? Kevés képpel „elmélkedik”. Nyári, de mint a kiállítást megnyitó Pogány ö. Gábor is megjegyezte: a filozófiai es a festői elmélyülés elgondolkodtató eredményeivel rukkolt elő. Pályatársai olykor ennek a többszörösével jelentkeznek, könnyelműen felvázolt vásznak tucatjaival, sebtében össze- eszkábált struktúrák tucatjaival, amelyek nem is egyebek, mint az ömledező szívnek egy kis hiúsággal összeházasított rögtönzései. Nyári nem hagyta magát befolyásolni sem a divatoktól, sem opportunista nézetektől bátran alkotott és bebizonyította, hogy csak a klasszikus értelemben vett ábrázolás- mód alkalmas igazán abszt- rahálásra, eszmék, érzések, indulatok, riadalmak általános érvényű kifejezésére. Nyári Lóránt szerényen „őskori leleteknek” nevezi a 11, évekkel ezelőtt festett képét, mint mondja: „innen, a post- impresszionizmusból indultam valóban festeni”. Pedig tájképei is különös erővel hatnak, a szigligeti Királynő szoknyája, a szentendrei éjszaka, a papszigeti fák, az óbudai utca, s ezeken a képeken teljesen egyéni karakter tárul elénk, a farostlemezen gipszlapra felvitt színeken ott remeg a látvány hamva, opálos csillogása. És ebben a légies közegben egy vésett arc, vésett ház-épü- let-vonal éle hívja fel kiáltva magára a figyelmet. Várható volt, elindult inVÁC fényárban a városháza Vác tanácsának végrehajtó bizottsága ötvenezer forintot szavazott meg a város főtere műemlékeinek megvilágítására. A munkálatokat már megkezdték, s néhány hét múlva fényárban úszik majd gz ódon hangulatú téren álló, 1764-ben épült városi tanácsháza és több, barokk stílusú műemlék lakóház. — Nemzetközi bélyegkiállítás nyílt Miskolcon. Ascher- lebeni, hallei, valamint ruda- bányai és miskolci gyűjtőik mutatják be itt legértékesebb bélyegsoraikat. nen, Brueghel, Boscti példabeszédeivel, puritán intelmeivel, a kiteljesedés felé. Á Pro Futuróval kezdődött, a Divide et Imperával folytatódott, s a Karneválba, és a Bábelbe torkollott ez az egyé-; ni, nálunk testvértelen és ro-j kontalan kifejezésmód, sajátos technikájú művészet. Mitikus vidékeken, bib-i liai alakokkal, ős szimbólu-; mokkái keres választ az emberi természetre, ösztöneinkre, világnézeti kérdéseinkre. Ös- cédrusok között, csonka ágakon csőlakók, hippik példálóznak a modernségről, a jelképes alakok mozdulataiból,' helyzetükből és környezetükből következtethetünk korunk szellemi, ideológiai áramlataira. A halál elkerülhetetlen — mondja Nyári — de az életben a jóságot, az önfeláldozást, a tettet kell keresni, s könyörtelenül harcolni az egoizmus, a tör- tetés, az álnokság ellen. Hitvalló, bátor, baloldali festészet ez, megdöbbentő kompozitúra, melynek talán csak statikus- sága állíthatja meg a magasan dicsérő szavakat. Több mozgás, több folytonosság még erősebbé tenné a filozófia képi megfogalmazását. Ám Nyári Lóránt fiatal művész, van még idő „betetőzni” azt a fajta alkotói módszert, amelyet Csontváry óta nem csodálhattunk hazai művész palettájáról. Nyári Lóránt két képét megvásárolta a Nemzeti Galéria, ezzel is tanújelét adva elismerésének. Szüts Dénes Forgatás közben (Darvas Iván, Némethy Ferenc, Tóth János és Makk Károly). Folytatódott a Gárdonyi titkosírás-per Ma: emléklottóhúzas *• tt 5mjí.lottomgyujtode:Kétszáz évvel ezelőtt, 1770 szeptemberében került sor Magyarországon először lottóhúzásra Budán és Pozsonyban. A jubileum alkalmából ma délután emléklottóhúzást rendez a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Képünkön; „lottógyűjtöde” a múlt század második feléből. Pest megyei tájak ihlették Impressziók Nyári Lóránt festőművész kiállításáról
