Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-10 / 212. szám

FESZTIVÁL UTÁN Külföldi képek a Dunakanyarban VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRIAP K ü l Ö N K I A 0/5 S A XIV. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK A * BECSI VT - ER TEKESITES A kereslet sokkal nagyobb a kínálatnál“ A képek nem a festészet, hanem a fotóművészet egyik új ágának képviselőiként ér­keztek Vácra, a szeptember 3—6. között megrendezett V. audio-visuál fesztiválra. An­gol, osztrák, belga, francia, jugoszláv, mexikói és nyugat­német fényképészek küldték el gondosan csomagolva szí­nes diapozitív-sorozataikat, mellékelve a vetítést kísérő magnószalagot, forgatóköny­vet. A fesztivál műsorában azután a versenyszerű vetíté­seken »tívül a résztvevőket ügyes program is várta: láto- . gatás a Forte gyárban, kirán­dulás a Dunakanyarba. Egé­szében mégis csalódásunkról kell beszámolnunk. Nem mint­ha a nagyméretű vászonra ve­tített képek nem lettek volna elég színvonalasak, újszerű­éit, elgondolkoztatok, a szer­vezés és a lelkesedés is sok kellemes és hasznos pillanat­tal ajándékozott meg a feszti­vál egész ideje alatt. Rossz kedvünk oka az, hogy csupán a külföldi képek érdemelnek említést, a magyar fotósok mintha tavaly óta mindent el­felejtettek volna. A Dunakanyar Fotoklub ren­dezésében évek óta megren­dezett szemléken úgy tűnt, hogy ez a sajátos fotoamatőr műfaj hazánkban is gyökeret ver: az egyszerű kiránduló fotósok által készített útikép­sorozatok mellett egyre szín­vonalasabb, gondolatgazdag, szellemes, új megoldások is feltűntek. A fesztiválok kö­zönsége lelkesen tapsolt a kulturált kivitelezésnek, az eredetiségnek. Lehet, hogy ezek a tapsok nem voltak elég erősek ahhoz, hogy a résztve­vőket bátorítsák? Vagy a zsűri emelte magasra a mércét? Ügy gondolom, aki az idei programot végignézte, egyet- érthetett a zsűrivel: díjra mél-' tó hazai résztvevő az idei me­zőnyben alig akadt! Nincsenek csodák! Ha valaki az eddig írottak alapján azt gondolja, hogy az esetleg jobb technikai felké­szültségű külföldiek ilyen okok miatt arattak sikert — téved! A díjazott filmek bármelyike hazánkban is hozzáférhető technikai lehetőségekkel elké­szíthető! Hogy mi okozza ak­kor a nagy színvonalkülönb­séget? Egyszeri szavakkal: a vendégek jobban odafigyelnek arra, mit kívánnak bemutatni egy fesztiválon. Kitalálnak va­lamit, és azt megcsinálják! j Ezt a nagyon egyszerű kettős feltételt ráadásul... de hagy­juk az általános képet! Idéz­zük inkább a legjobb mun­kákat, kicsit példaként, kicsit okulásul. A trófea A fesztivál évenként kiosz- . tásra kerülő trófeája (Kalló Viktor szobrászművész kis­plasztikája) az idén Francia- országba került. Solange Dau- binet kisasszony: Hogyan szü­letett meg a királyok sütemé­nye című montázsa egy fran­cia népmese kis királyfiáról szól, akinek kedves étele az a lepényszerű sütemény, amit az év egy bizonyos napján minden francia kisgyerek szí­vesen majszol. A szerző óvó­nő és óvodájának gyermekei­vel lerajzoltatta a történetet. Ezekből állította össze a köl­tői képsort, sőt néha a rajzok részleteiből új kompozíciókat is alkotott. Így tudta a nép­mese naív báját és a gyerme­ki fantázia izgalmas őszintesé­gét alkotássá szervezni. S. Daubinet képeit elsősorban óvodájának csöppségei számá­ra készítette, de a váci siker bizonyította, hogy a felnőtt közönség sem maradt zárkó­zott tehetségével szemben. .Vízió Ez volt a címe a Bemard Sanch, a másik jeles francia részvevő munkájának. A tör­ténet mindössze annyi, hogy egy fiatalember rágyújt egy cigarettára, és a végén elszen- derül. A helyzet banális és pri­mitiv. A szeíző azonban eb­ből az alaphelyzetből a sze­replőt körülvevő tárgyak (pl. egy metszett üveg hamutartó) sajátosan fényképezett (külön­böző szögből, torzítással, szí­nek felerősítésével stb.) vízió­jából megkapó élményt vará­zsol elénk. Különösen fokozta a hatást az a megoldása, hogy két egyforma diavetítőből ve­títette képeit, s ily módon az átmenetek álomszerűén hatot­tak a vásznon. A tavalyi trófea nyertese J. L. Zákány, Mexikóból Peruba tett látogatásának korrekt, szakszerű, ízléses bemutatása után az idén, meglepetésre, teljesen más oldaláról mutat­kozott be. Hallucinációs kábu­lat című képsora egy jégba­lett kavargásának elmosódott formáival egyszerre tudott fé­lelmet és fenséget éreztetni- érzékeltetni. A kitűnő és egy­szerű fotós megoldás (a gyen­ge fény miatt hosszabb expo­zíciók következtében bemoz- dulások. életlenségek) magas színvonalában nyilván szere­pet kapott a sorozat képeinek és zenéjének gondos összevá- logatása! Dokumentum Osztrák részvevők munkájá­ról kell még feltétlenül emlí­tést tennünk. (Josef és Arnold Samuel: Horvát vasárnap Lo­rettában.) Példamutató türe­lemmel és fogékony szemmel vették fel egy ősi népszokás eseményeit, az egész. éjjel templomban virrasztó öregasz- szonyok zsolozsmáját, a búcsú anakronizmusát. Közeli képei r ken tárgyilagos hangvétellel foglalnak állást: bemutatásuk egyben ítélet is. Ha filmet ké­szítettek volna, úgy sem lehe­tett volna sokkal gazdagabb a Lorettáról nyújtott kép. (Talán kissé hosszú volt a templomi éneklés, a montázs szerkezetét felbillentette.) Dokumentumképek és úti ké­pek szerepeltek az egyetlen jó hazai versenyművön, Óvári Árpád: Letűnt korok, letűnt városok-jában, amely valójá­ban nem más, mint egy isme­retterjesztő képekkel illuszt­rált TIT-előadás. Az ókori Ba­bilon, Bábel és más helységek kincseit a szerző részben a helyszínen, részben a külön­böző európai múzeumokban fényképezte össze, ami termé­szetesen még csupán adottság, nem érdem. Figyelemre méltó viszont a törekvés: audio-visu- ális programja révén megosz­tani élményeit és ismereteit a közönséggel, amely mindig szí­vesen fogadja az ilyen szándé­kokat! Beat Utoljára hagytam a belga Jaquelin Denis: Szerelek cí­mű montázsát Az ötlet való­ban pofonegyszerű! Végy egy kedves dalt, sanzont, és il­lusztráld képeiddel. A tizen­hat éves belga kislány válasz­tása a népszerű Adamo-sláger- re esett, és őszintén érzelmes képeivel, a féltékeny kékekkel és szerelmes pirosokkal, egy fiú és egy lány kapcsolatának tűnékenységével többet mon­dott egész lényéről és érzelmi világáról, ,mint sok más szer­ző dagályos, túlírt szövege, „művészire” fényképezett köz­helye. Pedig Csak egy szenti­mentális dalocska volt a mon­tázs váza! Amikor a zsűri pla­kettel díjazta a Szeretek-et, egyben erre a lehetőségre is szerette volna felhívni a fi­gyelmet. Hogyan lehet és kell egy mindenki számára ismerős alapanyagon keresztül őszin­tén bemutatni önmagunkat, egyéniségünket. * Befejezésül csupán azt szeretném még ki­emelni, hogy a jövőre vonat­kozó elképzelések között ér­demes arra figyelni: a hangos diavetítéseknek nem kizárólag az ilyen fesztiválok a fórumai. Fórum lehet minden óvoda, ifjúsági és nyugdíjasklub, is­kola és baráti társaság. Díjat azonban csak olyan munka ér­demel, amely közérdekűén mond is valamit! (S nem csu­pán a szövegben!) Csányi Miklós filmrendező A hatalmas, kerekeken gu­ruló cementestartályok meg- rakottan érkeznek a Balassa­gyarmati út felől. Végigmen­nek a városon, és értékes ter­hükkel folytatják az utat a fő­város felé. Ellenkező irányból, ütemes pontossággal érkeznek üresen társaik. ★ Hol döntenek arról: ki, mennyi cementet kapjon? Honnan irányítják a cement- és mészmű gyáraiban — így a DCM-ben is — előállított épí­tőanyagot a rendelőkhöz, a felhasználókhoz ? Alacsony óbudai házak kö­zött halad az egykocsis villa­mos a Bécsi úton. A Margit Kórház szomszédságában ta­láljuk a Szilikátipari Kutató és Tervező Intézet háromeme­letes, modern épületét. Az egyik szárny földszintes része a cement- és mészművek értékesítési osztálya. A Vácott székelő nagyvállalati központ­hoz tartozik, de fővárosi je­lenléte nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy jól betöltse felada­tát. — Régebben a Dimitrov té­ren dolgoztunk korszerűtlen, egészségtelen helyiségekben — mondja Zádori Ferencné a cementosztályon. — Ez a kör­nyezet sokkal ideálisabb az az itt dolgozd 25 munkatárs számára. A sporthorgászok száma év­ről évre növekszik. Vajon a horgásztanyák lépést tarta­nak-e az emelkedő igények­kel? Erről beszélgettünk szeptember első hetében Pár­kányi Istvánnal, a Dunai Sporthorgász Egyesület lelkes ügyintézőjével. — Idei közgyűlésünkön sok hasznos ötlet hangzott el — mondta — és a vezetőség igye­kezett ezek hasznosítására, a javaslatok megvalósítására. Az egyik kérés az volt, hogy a Hcuréka-gyár mel­letti sóderbánya három ta­vát szerezzük meg az egyesületnek. A Földművelésügyi Miniszté­riumtól a vízjogot megkaptuk, megkezdhetjük egy újabb hor­gászparadicsom kialakítását. — Mit tehetnek a tagok az ügy érdekében? — A ligeti tó körüli terület rendezésénél horgásztársaim az elmúlt években sok társa­dalmi munkával segítették az egyesületet. Most a gumigyár mellett vár hasonló feladat rá­juk, hogy egy szabad szomba­tos, üdülésre alkalmas, szép, tiszta területet kialakíthas­sunk. A tízméteres partszaka­Nem tudom, hogy másutt hogy van, de a mi háztartá­sunkban a bögre és a csésze fogyóeszköz. Olykor leejtjük és ripityára törik, máskor csak kecses füle válik meg egy-kettőre a hasától. Történt pedig, hogy leg­utóbbi bögre szemlémen hat ivó alkalmatosságot találtam szemétrevalónak. Gondoltam és tettem: a kukába dobtam mindannyit. Én balga. Akkor még nem tudtam, hogy mi­lyen könnyelmű vagyok. Mert azóta hiába megyek be a leg­— Hogyan történik az érté­kesítés? — Gyáraink telexen vagy levélben közlik a várható ce­ment- és mészmennyiségeket. A lebontás éves és negyedéves szinten történik. Tárcánként — ÉM, közlekedés, mezőgazdaság, belkereskedelem — meghatá­rozzuk a szállítható mennyisé­geket, és lebontjuk a felhasz­nálókra. Mintegy félezer ügy­féllel vagyunk kapcsolatban. — Milyen a kereslet-kínálat aránya? — Most, hogy az építőanyag­ipar országosan reflektorfény­ben áll, köztudomású, hogy a kereslet jóval felülmúlja a kí­nálatot. Pedig sokféle import­cementet is szétosztunk: szov­jet, román, török, egyiptomi, lengyel építőanyagot, de mind­mind kevés. — Emlékeik az árvízkataszt­rófáról? — A nehéz órákban az érté­kesítési osztály is helytállt. Bondor József miniszter mint a helyreállítás kormánybizto­sa személyesen intézkedett, hogy a cement és a mész meg­felelő mennyiségben és idő­ben rendelkezésre álljon. A nyíregyházi TÜZÉP-en keresz­tül juttattuk az árut Fehér- gyarmatra, Tunyogmatolcsra szón tanyákat lehet kialakíta­ni, a tagok nevüket egy fém­táblácskára kiírhatják a rend­be hozott területen, mi pedig a vizeket minél előbb igyek­szünk majd hallal betelepíte­ni. — A szeszélyes- nyár milyen gondot okozott? — Főként a Duna vízállása volt szeszélyes, és a folyó az erősen megnőtt horgásztábo­runkat nem tudta kielégíteni. Ezért kutatjuk állandóan az újabb halfogási lehető­ségeket Vácott és a kör­nyéken. Az Örbottyáni Tsz víztárolója is alkalmas lenne erre a célra. Itt az 500 forintos tagsági díjat kellene 100—120 tagunknak előzetesen vállalni. — A szövetkezet egyetért a gondolattal? —A vezetőség nem zárkózik el, csak az említett félezer fo­rintos évi tagsági díjat kelle­ne vállalnunk. Reméljük, hogy sikerülni fog a társadalmi munkaszervezéssel együtt és akkor a gumigyár alatti ta­vakba már az őszi halászati idényben pontyot telepíthet­nénk. kisebb falu vegyeskereske­désébe és a legcsillogóbb ki- rakatú nagyvárosi üveg- és porcelánboltba, elfúló re­ménykedésemre, hogy hátha iV ... — Bögre ... ? — furcsálló tekintet, hogy talán ott fent valami baj van? — Bögre az nincs! De ne is tessék ke­resni. Már nagyon régen nem kaptunk, kérem. Viszont kris­tálypoharat, bólés kelyhet na­gyon szívesen... Az van! b. h. és a többi községbe. Appará­tusunk óramű pontossággal működött. — Kapcsolatuk Váccal? — Több munkatársunk dol­gozott a CEMOV-nál, a DCM- ben. Döntően fontos, hogy a váci gyár jó minőségű és a tervnek megfelelő mennyiségű cementet adjon. Erre szüksége van az országnak, a népgazda­ságnak. (papp) A Fóti Ősz immár hagyomá­nyos programjának esemé­nyeiről érdeklődtünk a fóti Vörösmarty Emlékbizottság­nál. — Éppen a héten hívtuk meg a Gyermekváros klubter­mébe a község iskoláinak pe­dagógusait, a különböző tár­sadalmi és tömegszervezetek képviselőit, hogy tájékoztas­suk őket és segítségüket kér­jük a Fóti Ősz idei »esemé­nyeinek minél színvonalasabb megrendezéséhez. Számos ér­tékes javaslat hangzott el, sok új ötletet adtak. — Milyen esemény nyitja meg a Fóti Ősz programját? — Szombaton este hat óra­kor a Gyermekváros* szabad­téri színpadán operettest lesz. A nyár elején operahangver­sennyel avattuk a színpadot, amit három orgonahangver­seny követett a műemlék templomban. Most az operett­kedvelőket. hívjuk. Az él­ményt a remek szerzők: Husz- ka Jenő, Kálmán Imre és Le­hár Ferenc melódiái, vala­Szívszorongató regény, mél­tán nyerte el az első díjat a felszabadulási pályázaton. Könnyes és mosolyogtató gyermeksors a főhős: Ambrus élete. Történetében egy nép szenvedése van, álmaiban egy ország álma. Az író olyan mélységéig ju­tott a gyermeki léleknek, aho­vá csak kevesek kerültek ed­dig. Ügy mutatja meg olvasói­nak az akkori kegyetlen idő­ket, hogy minden sorában érezzük a valóságot, és az ab­ban bújkáló gyönyörű mesét. Ambrus hányódása élet. és ha­lál között, a mese és a való­ság szakadékéiban, a magunk altkori semmi életét idézik újra elénk fájóan, és mégis valami sóvárgó kívánkozás- sal. Űjra éljük az akkori na­pokat, és rádöbbenünk, hogy a regény velünk történt, és az író bennünket figyelt meg mindent látó szemével. Rádöb­benünk, hogy a regényben szereplő kislányokat — Czim- ber Rozit és Zics Olgát — is­mertük és gyermekkorunk velük volt teljes. Ambrus — mi vagyunk, az élete az akkori gyermekek éle­te, vágyai és együgyü kis ál- ‘mai a mi álmaink is. Gyer­meki látásfnód, és mélységes humanizmus az alapja a Tűz­gömböknek. Könnyes líra és megdöbbentő valóság, igaz HOLNAP: VÁROSI VB A Váci Városi Tanács vég-, rehajtó bizottsága holnap dél­előtt fél kilenckor tartja kö­vetkező ülését. Dr. Fenyves István, az egészségügyi osztály vezetője, a csökkent munka­képességűekkel foglalkozó vállalati bizottságok tevékeny­ségéről számol be. Gábriellné dr. Gulyás Ilona titkársági osztályvezető a testületi szer­vek tevékenységének demok­ratikus vonásairól és a tömeg­szervezeti kapcsolatok kiszéle­sítésének lehetőségeiről szól az ülésen. A századikat ünnepelte Hétfőn ünnepelte családja és sok vendég társaságában százéves születésnapját a gödi Adamecz Istvánná. A tanács, a tömegszervezetek és az út­törők jókívánságaik kíséreté­ben ajándékokkal kedvesked­tek az üknagymamának. Az idős asszony jó egészség­nek örvend, és könnyes sze­mekkel köszönte meg a szere­tetteljes megemlékezést. Angyal Lukácsáé H.VF- titkár Szombaton este HUSZKA-, KÁLMÁN- LEHÁR-MELÓDIÁK a tóti Ősz nyitó hangversenyem BERTHA BULCSU: 'T' " •* 1 #,1 luzgombok mint a nagyszerű szereplők garantálják. — Kiket hall a közönség? — Az operett rangos tol- mácsolóit: Zentai Annát, Pet- ress Zsuzsát, Lehoczky Zsu­zsát, Medgyesi Máriát, Pus­kás Sándort és Németh Sán­dort; Latabár Kálmán hozza a humort, és nagy érdeklődés­sel várjuk az Operettszínház két fiatal művészét, a West Side Storyban bemutatkozott Lipcsei/ Editet és Marik Pé­tert. A műsort dr. Rácz György Sándor vezeti. — Mi lesz, ha esik az eső? — Erre is gondoltunk. Elő­vételben csak annyi jegyet adtunk ki, ahány nézőt a mű­velődési házban is el tudunk helyezni. Ha jó idő lesz, és ebben bízunk, a helyszínen le­het jegyet venni. Elővételben pedig a fóti művelődési ház­ban és a Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatalban kaphatók jegyek. Szeretettel várjuk az operettbarátokat. — k. —e. realizmus. Az egyik oldalon együtt bújunk Ambrussal a bomba-dübörgő ég alatt, a következő lapon már a mese­beli tatár sztyeppék végtelen­jében száguldunk, aztán hatal­mas halakat nyársalunk egy tatáros kislánnyal... Bertha Bulcsu regényében egy zaklatott kor mellett ott állnak a méltóságteljes pa­rasztok, a gyönyörű dunántú­li tájban Ambrus — aki jel­kép lett: a szenvedés és a mindenütt álmodni tudó gyer­mek jelképe. —csankó— ÚSZÁS Az úszósport népszerűsítése és a versenyalkalom biztosítá­sa lesz a célja annak a ver­senynek, amelyet az MTSPest megyei Tanácsának úszószak­szövetsége rendez szeptember 27-én Vácon. A 33 és egyharmad méter hosszú, hétpályás vízben ki­lenc versenyszámban mérik össze erejüket azok az úszók, akik érvényes sportorvosi iga­zolással rendelkeznek. Nevezé­si díj nincs, a verseny összet költségét a rendező szerv fede­zi. Az első három helyezett (versenyszámonként külön-kü- lön) érmet kap. A vizjogot megkapták Újabb horgászparadicsomok a sóderbányánál és Őrbottyánban (p. r.) BÖGRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents