Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

1970. AUGUSZTUS 9., VASÄRNAP "\-/£ívliíP 7 443 méter magas felhőkarcoló A világ legmagasabb felhő­karcolóját (443 méter) Chi­cagóban építi fel a Roebuck és Co. A cég székhelyéül szol­gáló épületet 1974-ben feje­zik be, költségei százmillió dollárra rúgnak. Homlokzata fekete alumíniumból készül, az ablaküveg ámbraszínű lesz. Mindeddig a rekordmagas­ságot az Empirt State Buil­ding tartotta 381 méterrel, nem számítva 68 méter ma­gas tv-antennáját. 1929 és 1931 között épült, költségei 41 millió dollárt tettek ki. A túlzott napozás - öregít?! Az amerikai orvosszövetség lapjában megjelent közlemény szerint a világos bőrű embe­rek számára a napfény igen veszedelmes lehet. Számtalan bizonyíték van arra, hogy a túl sok nap­sugár bőrrákot válthat ki. Ezenkívül a bőrgyógyászok többsége arra a megállapí­tásra jutott, hogy a bőr öre­gedését a napfény gyorsítja. A vizsgálatok tanulsága sze­rint a napsugárzás következ­tében fellépő bőröregedés utolsó stádiumában a kö­tőszövet hihetetlen mér­tékben szétroncsolódik. Egyszerű bizonyítéka ennek, hogy az arcbőr elveszti ru­galmasságát, a rugalmas ros­tok eltűnnek, a farbőr viszont az ember életének utolsó éveiben is változatlan. A nemek kérdésének megoldás» útján Évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget a kérdés: mi dönti el, hogy a születendő magzatból férfi lesiz-e, vagy nő? 1891-ben fedezték fel a kromoszómákat, s Nyiikolaj Kolcov szovjet biológus a 30- as éveik elején ennek nyomán arra a következtetésre jutott, hogy ha a petesej tőkben X kromoszóma X-szel párosul, a magzatból nő lesz, ha Y-nal — férfi. Erre a felismerésre támasz­kodva Viktor Sulov, a Kazah Karakültenyésztési Kutató In- téízet munkatársa módszert dolgozott ki, hogy mesterségesen szabályoz­za a juhszaporulat nemi ará­nyának alakulását. A törek­vést a gyakorlati élet diktálta, hiszen nem mindegy, hogy az állattenyésztésben a nemek aránya hogyan alakul: a teje­lőknél a nőstény, a vágóálla­toknál a him az előnyösebb. A karakülnél a kos adja az érté­kesebb prémet. Az anyaság idején megválto­zik a vér kémiai összetétele; Mihail Zavadovszkij akadémi­kus lement Dél-Kazahsztánba és vemhes kanca vérének szé­rumával oltotta be az anyaju­hokat. Ennek a szérumnak — amely egyidejűleg több pe­tesejt érlelődését teszi lehető­vé — a segítségével sikerült növelni az állatállományt, s ez a szérum ma már nélkü­lözhetetlen Dél-Kazahsztán j uhtenyésztésében. SuLov, aki maga is készített ilyen szérumot, egy alkalom­mal — teljiesen véletlenül — egy csődörcsikót szülő kancá­ból vett szérummal oltotta be a juhokat, és meglepő ered­ményt kapott: szinte vala­mennyi anyajuh kosokait el­lett. Sulov gondos és körültekintő előkészületek után hozzáfogott a munka második, nehezebb szakaszához. A kísérlethez több mint hétezer karakül- juhot, 7300 tőlük származó bá­rányt és 48 apaállatot válasz­tott ki. A laboratóriumi ala­nyok fehéregerek voltak. A hím magzattal terhes állatok­ból nyert szérummal beoltott anyajuhok közül minden száz átlag 192 kost ellett, a nős­ténnyel terhes egerek széru­mával beoltott anyaállatok Szülés — hipnózissal Az „utazás“ Üres tekintetű emberi lények, úgy mennek, mint az alvajárók, az­után egyszercsak leroskadnak és többé fel sem kelnek. Ezt a lát­ványt nyújtják New York utcái, a „village”-ban és Harlemben. Már nemcsak a get­tókban és a dzsessz világában pusztít: a „közép- osztályt” is meg­fertőzte. A kábí­tószerélvezők az olcsó marihuáná­val kezdik — egy cigaretta, egy „szippantás” csak 25 centbe került 33 — és a heroinnal végzik: napi 3000 frank, a végső stádiumban. He­roin vagy kokain hiányában, a ká­bítószerélvezők köhögés elleni sziruppal, be­lélegzéssel, cellu- lózenyvvel mér­gezik magukat. Néha egészen ad­dig, amíg be nem áll a halál. Az „utazás” — így nevezik ők maguk azt az ál­lapotot, amelybe a kábítószer jut­tatja őket — gyakran a hulla­házban végződik. A holttesteket a tereken, a szállo­dákban, a liftek­ben, a háztetőkön szedik össze, vagy pedig, — ha a kábítószer-partyk kínos bizonyítékai lehetnének — au­tók csomagtartó­jában, kiszuperált hűtőszekrények­ben, az autó­sztrádák oldal­lejtőin. A kábító­szer gyermekeket is öl. Szemtanúk mesélik: egy Sta- ten-island-i esz­presszóban egy várandós anya megosztja mari­huána-cigarettá­ját hatéves kis­fiával. nagy érdeklődést keltettek, hiszen a fájdalomcsillapítók használata a szülésnél bizo­nyos kockázattal jár, a hipnó­zis viszont teljesen ártalmat­lan. A hipnózissal jelentősen csökkentették a műtéti beavat­kozások számát, és lerövidí­tették a magzat kitolásának idejét. A terhességgel kapcso­latos aggodalmakat, az első hónapokban felmerülő nehéz­ségeket, a gyakori hányást, az orvosok könnyebben meg­szüntethetik a hipnózis segít­ségével. A hipnózis alkalmazása új távlatokat nyit a sebészet­ben. Az orvosok segítségével enyhíthetik a félelmet, az aggodalmat, és ezzel csökkent- hetik az idegfeszültséget, nemcsak a műtét előtt, hanem a műtét után is, mert a hip­notikus álomból való felébre­dés kellemesebb, mint az alta­tás utáni ébredés. LOPOTT GÉPKOCSI gázolt el Rómában egy 17 éves fia­talembert, mégpedig az, amit ő maga tulajdonított el né­hány perccel a baleset előtt. Az történt ugyanis, hogy a lo­pott járművel kocsikázó fiút üldözőbe vette a rendőrség, mire az kiugrott az autóból és menekülni próbált. Az üres kocsi nekiütközött egy kapu­nak, majd megindult hátrafe­lé és elütötte a tolvajt, akit lábtöréssel kórházba kellett szállítani. 52-t! Ugyancsak az apaállatok­tól származó utódokból — az előbbi szérummal történt beol­tás esetén — 142, az utóbbi esetén — 63 volt a kos. Sulov ezeknek a kísérletek­nek az alapján elkészített kan­didátusi disszertációját tavaly védte meg Alma-Atában, nagyszerű eredménnyel. Csak két vélemény a sok közül: G. Parsutyin, professzor, a moszkvai állatorvostudományi egyetem fiziológiai tanszékve­zetője: — A nemek szabályozásának kérdése az állattenyésztésiben az egyik legérdekesebb, legbo­nyolultabb és legaktuálisabb probléma. Sulov kísérletei megmutatták, hogy lehetséges könnyen és egyszerűen szabá­lyozni a juhtenyésztésben a némák születési arányszámát. E kísérletek eredményei igen nagy jelentőséggel bírnak a gyakorlati állattenyésztésben és a nemek arányának kiala­kításában. N. Samanyenkov profesz- 6zor, a szovjet állattenyészté­si, fiziológiai és biokémiai tu­dományos kutatóintézet igaz­gatója: — Sulov nagy és komoly felfedezéssel gazdagította a juhtenyésztésben a nemek szü­letési arányának szabályozását Mindezek alapján felmerül az emberben a kérdés: lehet-e az embereknél is szabályozni a nemek születési arányszámát. Viktor Sulov így válaszolt er­re: — A tudomány sok biológiai kérdést old meg, és valószínű, hogy a nemek arányának sza­bályozására nemcsak az állat­tenyésztésben lesz szükség ... R. Naszlrov ORSZÁGÚT Á TANTEREMBEN A közúti forgalom biztonsá­ga megköveteli, hogy az autó­vezetést tanulók minél job­ban felkészítve kerüljenek ki a tanfolyamokról. A szakem­berek egyetértenek abban, hogy a leendő jogosítvány-tu­lajdonosoknak minél több forgalmi szituációval meg kell ismerkedniük még a ta­nulás során, hogy később an­nál kevésbé jöjjenek zavarba. Mivel a közúti forgalomban, a volán mellett eltöltött gya­korlati órák számának emelé­sére általában nincs nagy le­hetőség, a forgalomról töké­letes illúziót keltő szimuláto­rok segítségével, a tanterem­ben próbálják sokrétűbbé tenni az oktatást. A képen látható angol gyártmányú tantermi szimu­látor a „szélvédőre,, három- dimenziós képet vetít, mégpe­dig úgy, hogy a kormány mellett ülő előtt elvonuló táj pontosan követi az ő vezeté­si mozdulatait. Gyorsításkor (gázadáskor) a filmvetítő is arányosan felgyorsul, hirtelen fékezéskor pedig megáll, „ki­merevedik” a kép. E könnyen és gyorsan, bárhol felállítható „tankocsi” segítségével az in­dulást, a parkolást, a megál­lást és minden más manővert a valóságos körülményeknek megfelelően tudja begyako­rolni a leendő vezető. S ha közben hibát is vét, azt nem sínyli meg a „kocsi”, nem okoz fennakadást a forgalom­ban. TRANSZKONTINENTÁLIS KÁBELEK A Store Nordiske kábelfektető hajó munka közben. got, Üj - F o u n dlanddal kötötte össze. Az azóta eltelt több mint száz év során e térem is óriási fejlődés következettbe, ma már 250 ezer kilométer hosszban fekszenek kábelek a világtengerek mélyén. A közelmúltban 100 millió dolláros költséggel elkészült egy újabb transzatlanti kábel is, mely — Spanyolország érintésével — Olaszország és az Egyesült Államok között teremtett közvetlen kapcsola­tot; hossza 5600 kilométer. A tengeralatti kábelek le- fektetési munkája költsé­ges és műszakilag nehéz feladat. Építésük és működtetésük mégis kifizetődő, ugyanis né­hány évtizeden át nem szo­rulnak karbantartásra (na­gyon ritkán fordul elő, hogy kábelsérülés miatt ki kelljen „TERELŐHAJÓ” A fakitermelés gazdaságossága nagymértékben függ attól, van-e lehetőség a ki- döntött és ágaik­tól megtisztított szálfák folyók há­tán való szállítá­sára, úsztatására. Hazánk e szem­pontból nincs va­lami kedvező helyzetben, a Szovjetunióban azonban nagy jelentősége van a faúsztatásnak. A folyón keletkező torlódások szét­osztásának, az öblökben, bokro­sokban meg­rekedt fatörzsek kiszabadítá­sának nehéz munkáját ma már gépi erővel véezik, e célra készült a képen látható „T—117” típusú speciális ví­zijármű is. Az igen mozgékony kis „te­relőhajónak” erős, buldózer­re emlékeztető orr-része van, azzal „csinál rendet” az ösz- szetorlódott fatörzsek között. A hajótest mindössze 80 cen­timéterre merül a víz szintje alá, így pariközeiben is biz­tonsággal dolgozhat a jármű. A 150 lóerős motor 13—14 ki­lométeres óránkénti sebesség­gel való haladást biztosít, az ütközésektől jól megvédett kormányszerkezetü és propel- lerű hajónak. A „Store Nordiske”-hez ha­sonló nagyságú hajók százá­val, ezrével navigálnak a vi­lágtengereken, ám ez a jármű sokkal „többet tud” teher- és személyszállító társaitól: transzkontinentális mélyten­geri kábel lefektetése a fel­adata, speciális felszereltsége is ehhez alkalmazkodik. Leg­utóbb a Tokiót Dánia főváro­sával, Koppenhágával össze­kötő telefon- és távíróvonal létesítésében vett részt, mun­káját néhány hónappal ezelőtt fejezte be. A tengeri kábelfektetés munkálatait az a dán tár­saság vállalta el, amely hatvan évvel ezelőtt elő­ször teremtett összekötte­tést Vlagyivosztok és Na- gaszaki között egy kéteres kábel segítségével. Két dollárért Harry Morand új-zélandi építési vállalkozó a minap mindössze 2 dolláros tétre 482 687 új-zélandi dollárt nyert a lóversenyen. A mostani háromszázezres ká­bel más helyen, a Nahodka és Navecy közötti 850 kilométe­res szakaszon szeli át a Ja­pán tengert. Távol-Keletnek ez a szinte állandóan viharos tengerszakasza nem egyszer kétségessé tette a kábelfekte­tés végső sikerét. E transzkontinentáHts tele­fon- és távíróvonal a Szovjet­unión, Lengyelországon, az NDK-n és az NSZK-n ke­resztül éri el a dán fővárost. Nyomvonala mentén több erő­sítőállomás épült a kifogásta­lan jelátvitel biztosítása ér­dekében. A transzkontinentális kábe­lek nagy szerepet játszanak a világot behálózó távíró és táv­beszélő rendszerben. Az első tengeralatti távíró kábelt 1866-ban az Atlanti-óceán medrébe fektették le, Irorszá­- 769 Rtilüó A nagy eredményről érte­sülvén, Morand kijelentette: Nem szokásom lovakra fo­gadni, s ezúttal is csak a fele­ségem rábeszélésére tettem. emelni egy-egy kábelsza­kaszt). A magas élettartamot és a nagy jeltovábbítási biz­tonságot a kábelek készítésé­nek sok évtizeden át kiala­kult tökéletes gyártástech­nológiája biztosítja. Nem cse­kély feltétel, hogy a kábelek­nek ötezer méter mélységben négyzetcenlimé terenként öt­mázsás víznyomást kell kibir- niok. A kábeleket ott fenye­geti a legnagyobb veszély, ahol fokozatosan megközelít­ve a tenger felszínét, partot érnek. E helyeken jelzések fi­gyelmeztetik a hajók kormá­nyosait, vigyázzanak, nehogy horgonyaikkal, hajócsavar­jaikkal kárt tegyenek a na­gyon értékes „műtárgyakban”. A távközlési mesterséges holdak első sikerei kapcsán elhangzottak olyan jóslatok, amely „halálra ítéltek” a ten­geralatti kábeleket. Bizonyos, hogy ez korai jövendölés volt, hiszen üzembiztonságban és gazdaságosságban még igen messze van egymástól a két rendszer (mindamellett az sem elhanyagolható szempont,' hogy a tengeralatti kábelek­nél a lehallgatás ma még le­hetetlen). A hipnotikus álom nem igazi álom, a hipnotizált sze­mély megőrzi tudatát. A hip­nózist már az ókorban ismer­ték. Európában a XVIII. szá­zadban kezdték gyógyításra is alkalmazni. Az olasz orvosi társaság torinói kongresszusán több előadás hangzott el a hipnózi- sos szülésről. Az előadások

Next

/
Thumbnails
Contents