Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

.A PESTME GrY E I' Hi _______ XIV. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1970. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK Ha nem szállítanak a vállalatok Segít az új rendelkezés Jól áll a verseny a MÁV állomásfőnökségen A pártélet hírei Taggyűlések Ma a következő pártszerve­zetek tartanak taggyűlést, amelyeknek feladata a veze­tőségválasztás előkészítése. A ládagyár XV-es fél három­kor a KISZ-helyiségben. Az 1-es AKÖV délután 4 órakor az irodában. A Dózsa Termelőszövetke­zet Il-es délután 4 órakor a Daróczi tanyában. A konzervgyár I-es délután 2 órakor az I-es telep KISZ- vetítőtermében. A konzervgyár VI-os dél­után 2 órakor a Il-es telep KISZ-termében. A konzervgyár VIII-as dél­után 2 órakor a gépüzem elő­adótermében. BÉLTEKI PÁL Augusztus 3-án, 51 éves korában az egykori körösi lab­darúgó szíve megszűnt dobog­ni A negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején a Nagykőrösi Munkás Sport Egyesület, a Vörös Meteor, majd a Kinizsi játékosa volt. Olyan, akinek örökké lelkes játékából sokat tanulhatnának a maiak is. Ma délután 3 órakor helye­zik örök nyugalomra a refor­mátus temetőben. Örök vidám arca ezentúl hiányzik majd a sportpálya nézőteréről. Búcsúzunk tőle. Hamza Lajost, a MÁV állo­másfőnökét kérdeztük meg, hogyan állnak az ez évi terv­teljesítéssel. — A kocsikihasználásban és -tartózkodásban jó eredmé­nyeket értünk el. A rakodásban — vagy ahogy mi nevezzük, a fölszállításban — némi lema­radás tapasztalható. Ez, sajnos, nem rajtunk múlik, hanem a város üzemein, vállalatain. Különösen a pipagyár szállítása maradt el a ter­vezettől, a konzervgyár és a ládagyár már túlteljesítette szállítási tervét. — Milyen kapcsolat alakult ki a szállítók és a szállíttatok között? — Néhány vállalattal külö­nösen jó. Ezek közé tartozik a konzervgyár is. Néha azért még veszekedni is kell, külö­nösen, ha a kirakodásról van szó... — Üj rendelet szabályozza ezután a kirakodás rendjét. Mit várnak ettől? — A rendelkezés augusz­tus 15-én lép életbe. Sok reményt fűzünk hozzá, hi­szen ezután vasár- és ün­nepnapon is kötelesek lesznek a címzettek kiürí­teni a vagonokat. Ezzel megszűnik a 24, sőt a 36 órás kocsiállás. Természetesen ez nem megy simán, az új rendelkezés szerint az eddigi vagonkénti 12 forintos állás- óradíjat 300 százalékos emelés­sel tetézhetjük. Így talán már sikerül még alacsonyabb ko­csiállási időt elérni... — Sikerül-e a lemaradáso­kat behozni? — Reméljük, hogy a máso­dik félévben behozzuk a lema­radást. Az idén is szeretnénk, ha a munkaversenyben előke­lő helyezést érnénk el. A ta­valyi eredményekkel megelé­gednénk — mutat a falra Hamza Lajos, ahol sorakoz­nak a „trófeák”, oklevelek, di­cséretek. — Bár nálunk is emberek dolgoznak, itt nem szabad té­vedni, hiszen a legkisebb mu­lasztásból is komoly balesetek keletkezhetnek. Fegyelemmel és figyelemmel azonban meg­előzhető minden baj. — Szeretnénk, ha ez az év is baleset nélkül múlna el — mondotta a búcsúzásnál Ham­za Lajos. (sz) határozták, hogy bedolgozók­kal, teljesítménybérben szede­tik a paradicsomot. Minden mázsa paradicsom leszedéséért 20 forintot fizetnek. Kiszámí­tották, hogy ez 8 forint körüli órabérnek felel meg. Arra szá­mítanak, hogy főleg a gyári dolgozók, szabad idejükben se­gíteni fognak a paradicsomsze­désben. (kopa) MAJDNEM A DUPLÁJÁRA A körösi idegenforgalom emelkedésével párhuzamosan, emelkedik a cifrakerti Cifra csárda forgalma is. Az elmúlt július hónapban 170 százalékos forgalomemel­kedést értek el. MIT LÍTUNK MA A MOZIBAN? Különdíjak a vállalatoktól Az I. egészségügyi munka- védelmi és tudományos isme­retterjesztő amatőrfilmek szemléjére a város üzemei, vállalatai különdíjakat aján­lottak fel. Elsőnek a Faárugyár és a Gépjavító Ktsz és az ÁFÉSZ juttatta el ajándékát a rende­ző bizottsághoz. MA ESTE magyarnóta-est Ma este 8 órakor a Cifra­csárdában magyarnótaestet tartanak. A műsorban fellép Bojtor Imre, Urbán Katalin, dr. Dalmady P. László és Pászti Tibor. A Rákóczi Termelőszövetkezetben teljesítménybérben szedik a paradicsomot Érik a görögdinnye A Rákóczi Termelőszövet­kezetben szorgalmasan dol­goznak az asszonyok és leá­nyok. Kapálják, szedik a pap­rikát, az uborkát, a paradicso­mot és a káposztát, hogy jól elláthassák a szövetkezet pesti és körösi boltjait, és még a konzervgyárnak, s a kereske­delemnek is jusson belőle. A termelőszövetkezet diny- nyései hetek óta szállítják a sárgadinnyét. A héten elkez­dett érni a görögdinnye is, az 1—2 kilósra növő Sugár béby fajta, amelyet exportra is ke­resnek. Ottjártunkkor a munkát bevégezve, éppen a kapákat vitték be a kertészeti raktár­ba Fodor Ferencné és társai, és mentek paradicsomot szed­ni. A vállalásban dolgozó ta­gok a termelt paradicsom ér­tékének 40 százalékát kapják. A közös területen nevelt pa­radicsom szedésére azonban nincs elég munkaerő, ezért el­Maszek forgalomszámlálás Vigyázat! Balesetveszély! Városunk egyik, jelenlegi legforgalmasabb pontján, a Ceglédi út—Farkas utca— Zsemberi utca kereszteződésé­nél „maszek” forgalomszámlá­lást végeztünk a minap. Mint ismeretes, a gázvezeték-építés miatt a Cegléd és Kecskemét felé igyekvő járművek a forga­lomelterelés következtében itt keresztezik egymást. Kedden 11 óra és fél 12 kö­zött ez volt a kép: 56 teher­gépkocsi, 15 lovaskocsi, 6 tar­gonca, 73 személyautó, 73 mo­torkerékpáros, 198 kerékpá­ros haladt itt el. Ezenkívül áttoltak 8 babakocsit és fél óra leforgása alatt 179 gyalogos ment át a másik oldalra. örvendetes, hogy a közleke­dők zöme udvarias volt, s a motoros és gyalogos rendőrök gyakran megjelentek a hely­színen. Azért az óvatosság továbbra sem árt ezen a balesetveszé­lyes utcasarkon! (s. z.) A helyi erdők ismeretét segítette Holló László (1859 —1940), aki „Kecskemét múltja és jelene” című mo­nográfiájában említést tesz a Nagyerdő és a Csókáserdő érdekes növényeiről is. Nem­sokára azonban a gombafló­ra tanulmányozásába kez­dett, s munkája nyomán Kecskemét és Nagykőrös gombaflórája ebben a tekin­tetben országosan a legis­mertebb lett. A gombákat tárgyaló érte­kezéseiben lépten-nyomon találkozhatunk Nagykőrös területére vonatkozó adatok­kal. Kutatásainak eredmé­nyét a „Kecskemét vidéké­A kis lovag. I—II. Monumentális, színes, magya­rul beszélő lengyel film. Dup­la helyár. Korhatár nélküli. Kísérőműsor: Az arkangyal szárnytolla. Nemzetközi tudo­mányos Almanach I. Előadás kezdete: 6 órakor. nek gombái” (Math. Term.- tud. Közlemények 1913.) című munkájában foglalja össze. Holló öt év alatt 121 — ebből Kőrösre 21 esik — kiránduláson vett részt. Be­járta a körösi határ Kánicz által be nem járt részeit. Revízió alá vette a Kánicz által felsorolt fajokat, s kö­zülük 88-at az egész vidé­ken, 70-et pedig Kőrös te­rületén nem talált meg (!). Felsorolása 345 virágtalan és 728 virágos fajt említ. Ebből városunk területével kapcso­latosan 254 faj jelent új adatot, eltekintve a mohák­tól, gombáktól, zúzmóktól. A legérdekesebb fajokat ő fe­Városunk növényvilágát kutatták II. Siker a nyári vásáron Több fegyelmet! A sétálók és járókelők, főleg a fiatalok már vasárnap dél­után nagy érdeklődéssel né­zegették az ÁFÉSZ-áruház és a Pest megyei Ruházati Bolt szaküzleteinek gazdag kiraka­tait, amelyek nyári vásárt hirdettek, aminek keretében női, férfi- és gyermekruházati, divat- és strandcikkek 20—30 —40 százalékos árengedmény­nyel kerülnek eladásra. Hétfőn reggel azután meg­kezdődött a vásár, mely augusztus 17-ig tart. Szinte sorban álltak a vásárlók és versenyezve vásárolták a le­szállított árú ruházati és di­vatcikkeket. Főleg sok női ruha, női és férfiszandál, pu­lóver és egyéb áru talált ve­vőre. Az ÁFÉSZ-áruházban egész nap nem volt megállás, a for­galom a múlt évi kereteket meghaladta. Hozzávetőleg a vásár első napján két és félezer vevő fordult meg az áruházban, akik több százezer forint ér­tékű leszállított árú cikket vásároltak meg. ★ A nyári vásár sikerének bi­zonyítéka a rengeteg kerék­pár is, ami az üzletek előtt található. Most kevésnek bi­zonyult a kerékpártartó, de még ez sem menti a tulajdo­nosokat a „felfordulás" vét­sége alól. Több fegyelemmel meg le­het szüntetni ezeket a kerék­párhalmokat a népszerű üzle­tek előtt. (kopa — fleischmann) Telefon az elsőktől Ólomlábakon jár az idő, de eljön a*, egy óra, megjönnek a lányok a barackosból. Vidámak, szaladnak rögtön mosakodni. Az Absolon Sarolta építőtá­bor táborparancsnoka, Schil­ling Brigitta, nagy nehezen tu­dott rám is időt szakítani a „lányai” mellől — s így beszélt róluk: — A mai barackszedés, azt hiszem, jól sikerült. Igaz, ne­héz szedni, hiszen két lépcső­ben érő barack első szedéséről van szó, nyilván, hogy ez a LIPAK TIBOR: Vagyak az égbe Jó a teljes bizonytalanság felett viaszszárnnyal szállni, játszani csalódás-felhőkkel, ákom-bákom igazakat égre rajzolni. Jó meglengetni vágyaim a kék négyzetek felé, sugárvirágos tavaszt ölelni, ott nevetni, ahol mindenki fél. És aki fél, annak otthona nyiladozó sűrű erdő, aki nem fél, fizetsége száraz könnyek, szikkadt mező. Fel mersz állni, énekelni ajaktépő vad bordalokat?! rádfonódnak száraz sziklák, görgetheted árnyékodat. Virágokból hervadást kapsz, évszakokból bűzös sarat, barátaid mind elhagynak, kedveseddel árva maradsz. Rádtaposnak rongyos árnyak, kinevetnek ócska hazugok, foltozhatod lyukas hited, ha vágyaid az égre dobod. Látogatás a ludasi tanyavilágban A napokban a Ludasban jártam. Azon a részen, ahol vagy ötven esztendővel ez­előtt dr. Reichenbach Béla egyetemi tanár, az ország egyik első rendszeresen öntö­zött gyümölcsösét telepítette. A régi gyümölcsöst megette az idő vasfoga. Ellenben ott van helyette 115 hold pompás kajszibarackos, 80 hold kék­szilvás és 30 hold szőlő, ame­lyeket az állami gazdaság az 1960-as években telepített. dór törteli kombájnosokkal, akik elmondották, hogy van­nak olyan részek, ahol 13—14 mázsát is fizet holdja. A gazdaságot 300 hold erdő egészíti ki, s a legelőn nagy birkanyáj legel. (kopa) legnehezebb, hiszen sok az éretlen, sőt zöld barack. De a lányok kitettek magukért, azt hiszem, meglesz a norma. — Lesz ez olyan turnus, mint az előző volt? — kérdem a lehetetlent, de ő szemrebbe­nés nélkül válaszol rá: — Természetesen, lesz. Csak dolgozni kell. Az első két nap­ban volt olyan teljesítményin­gadozás, hogy az első három­szorosát kereste az utolsó ke­resetének. De majd belejön­nek. — Milyen érdekességről tud- na beszámolni nekem? — Képzelje, alighogy eltelt egy nap az előző turnus után, interurbán felhívott egy kis­lányunk, az új turnusról kér­dezett, s felajánlotta, hogy a legjobb brigáddal levelezésbe lép az ő volt brigádja, s ki­cserélik termelési tapasztala­taikat. Nagyon jólesett. Hát nem szép? De igen. A táborvezető min­dig kap, és tud szépeket kapni gyerekeitől. Ettől lesz az ő éle­te szebb, ettől nyer értelmet féltő gondossága, amivel a gyerekeket óvja. Talán ezért áldozza nyarait rájuk. Lipák Tibor Elégedettek munkahelyük-. kel címmel július 31-én leve­let közöltünk Tóth Mihályné tollából. Tóth Mihályné a gép­javító ktsz dolgozója, s a kö- zöltekkel ellentétben nem a tormási, hanem a Szolnoki úti üzemrészben dolgozik társai­val. KETTEN A GYÁRBÓL Az ezerholdas gazdaság a Körösi Állami Gazdaság Ság- vári kerületének „Kerék-ta­nyai” részlege, a gazdaságnak Kovács János a vezetője. A barack nagy része ex­portra ment. A szedést kör­nyékbeliek és diákok végez­ték, s kilogrammonként 50 fillér telejsítménybért kaptak. Kétszáz hold feljavított terü­leten jól terem a rozs, melyet most aratnak. Beszéltem Faj­ka Mihály és Mészáros Sán­dezte fel és ő rakta le a ké­sőbbi kutatások alapjait. Degen Árpád (1866—1934) botanikus, az MTA tagja, kísérletügyi főigazgató ku­tatóútjai során mindig nagy kedvvel kereste fel tanul­mányozás céljából a vidé­ket. A legtöbb monográfiái adat az ő gyűjtéséből került ki. Boros Ádám „A Nagykő­rös vidéki homoki erdők nö­vényvilága” című műve, amely 1935-ben látott váro­sunkban napvilágot, 45 új adattal gazdagította a terü­letünkről szóló szakirodal­mat. 1918 óta, pár napos ki­rándulások keretében felke­reste a város erdőit. Pót- haraszton először 1916-ban járt, Pusztavacsot pedig első ízben 1919-ben kereste fel. A fentebb említett munkája a Kőröstől északra egészen A K—III-as üzemrészben tetőgumizás közben érdek­lődtem Erdei Lászlónétól, va­jon dolgozott-e már a gyár­ban. — Igen — válaszolt — 1964-ben a konzervgyárból mentem nyugdíjba. Hogy miért jöttem vissza? Kevés a nyugdíj, s ezzel próbálom pó­tolni. — Mióta nyugdíjba ment, mennyiben változott a . gyár? — Óriási fejlődésen ment Ócsáig felhúzódó, egykor összefüggő homoki erdők reliktum foltjaival foglalko­zik. Hargitai Zoltán (1912— 1945) botanikus tanár a nagykőrösi erdők tudomá­nyos kutatását 1934-ben kezdte meg. 1937-ig 40 kirán­duláson tanulmányozta a növényzetet, sőt szociológiai felvételeket is készített. Ezeknek az embereknek a neve ma már jórészt fele­désbe merült, pedig sokat tettek annak érdekében, hogy növényvilágunk képvi­selőinek leírásai fennmarad­janak, s így pótolhatatlan értékkel gazdagították a tu­dományt. (Vége) Pésti László keresztül. Az én időmben," mikor idekerültem, nem volt étkező, sokat fagyoskodtunk, s gépekből is kevesebb volt Ma nem merek elmenni a gyár területén, mert eltéve­dek. Gyakran előfordul, hogy munkakezdéskor a kijárat fe­lé tartok, s akkor derül ki, hogy eltévesztettem az irányt — Hogy van megelégedve a munkával? — Jól. A csoportvezető fi­gyelembe veszi életkoromat, * mindig könnyebb munkára oszt be. A savanyító előtti udvar-» rész takarítását Máthé Amb­rus végzi. Munkája nyomán példás rend, tisztaság uralko­dik. A cifrakerti állami gaz­daságban dolgozott nyugdíja­zásáig. — Miért nem a gazdaság­hoz ment szezonmunkára? — Tizenöt kilométerre van lakásomtól. 67 éves vagyok, s naponta ezt az utat kétszer megtenni, már nem bírom. 831 forint nyugdíjat kapok, ebből 365 forintot OTP-házra kell befizetni, ami megma­radt, az nem elég a megél­hetésre. Hirdetés alapján jöt­tem a gyárba. — Mennyire számít fizetés­kor? — Két vasárnap is bent voltam, gondolom, 1600—1700 forint körül kapok. — mondja bizakodva. (gyarmati) I I

Next

/
Thumbnails
Contents