Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-06 / 183. szám
MEGYEI hírlap 1970. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK HANOI Lerombolt falu Az amerikaiak háborús bűneit vizsgáló bizottság kedden Hanoiban bejelentette, hogy amerikai B—52-es bombázók július hónap folyamán 12 900 bombát dobtak le Houng Lap észak-vietnami falura, amely a demilitarizált övezet közelében fekszik. A falut teljesen lerombolták. A bizottság közlése szerint az amerikaiak az említett időszakban közel 1000 légitámadást hajtottak végre 50 kilométernyi mélységben a VDK területe ellen. Roma Küszöbön a kormányalakítás Emilio Colombo kijelölt olasz miniszterelnök ha újabb, váratlan nehézségek nem merülnek fel, szerdán vagy legkésőbb csütörtökön Saragat köztársasági elnök elé terjeszti az új kormány listáját. A szocialisták és republikánusok pozitív válasza után az (Folytatás az 1. oldalról.) vetkezet versenyzője a harmadik, akii 252 holdról 34 vagon teljesítményt ért él. Hosszasan sorolhatók a nyomukban haladó kombájnosok nevét is, amire sajnos e helyen nincs lehe- l tőségünk. Ez a sorrend természetesen nem végleg®, hiszen az aratás befejezéséig még változik a verseny állása. És ha sok gonddal-bajjal birkóznak is a búzaföldeken az aratók, jó híreik érkeznek a határ más részeiből: szépen fejlődnek a kapás- növények, ígéretesek az augusztus eleji kilátások. Most már a zöldség-, gyümölcsellátás is biztatóbb, amit a fogyasztói árak is tükröznek. Dr. Szokodi Sándor, a Pest megyei MÉK főkönyvelője elmondotta, hogy az első félévben a hálózat 2511 vagon zöldséget és gyümölcsöt értékesített. Ez a mennyiség 3 százalékkal volt magasabb az elmúlt esztendő hasonló időszakánál. A lakosság ugyan nem érezte meg, ám a MÉK-nefc kerek 14 millió forintjába került az a nagy mennyiségű téBetanított munkára női dolgozókat, továbbá segédmunkásokat FELVESZÜNK o JELENTKEZÉS a fóti kutyatelep melletti TELEPHELYÜNKÖN. Papírfeldolgozók Ktsz VÁCI ÉS VIDÉKI MUNKAHELYEINKRE FELVÉTELRE KERESÜNK • villanyszerelőket • elektrolakatosokat • hegesztőket • lakatosokat • betanított munkásokat és • segédmunkásokat JELENTKEZÉS: Gép- és Felvonószerelő Vállalat Vác, DCM-ki rendeltség, fszt. 10. lire betárolt áru, amelyet a nyár elején már csak takarmányozási célokra tudtak eladni. Az év első felében egyébként 421 vagon, nagyrészt friss árut vásároltak fel. Jelenleg a 70. vagem korai el- laburgonyát indítják útnak külföldre, s még 80 vagon exportálásával számolnak. A megye ellátására is kielégítő mennyiségű áru áll rendelkezésre, a jelenlegi árszínvonal 10 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Más szóval ennyivel olcsóbb átlagosan a zöldség, gyümölcs. Persze vannak eltérő különbségek is, hiszen például a paprika, az Ismert nehézségek miatt, még mindig drága. A felvásárlótelepeken ezekben a napokban nagy mennyiségű uborkát, sárgadinnyét, paradicsomot és az idény gyümölcsféleségeit veszik át. —sp— Augusztus 20-án (Folytatás az 1. oldalról.) nyitják meg a „Ráckevei Du- na-ág” című kiállítást is. A gazdag ráckevei programban szerepel még egy szovjet művészegyüttes, valamint a tököli népi együttes és a szigetújfalui tánccsoport műsora. Érdekes és látványos sport- események is lesznek: szertorna és könnyűbúvár bemutató, valamint egy nagyszabású légi parádé, ahol ejtőernyőugrásban, műrepülésben, valamint a helikopterek mutatványaiban gyönyörködhetnek a nézők. Az emlékezetes napot a tűzijáték és az István téren rendezendő utcabál zárja Ráckevén. Egységes Szocialista Párt (szociáldemokraták) is elfogadta Colombo programjavaslatát. A szociáldemokraták „igen”-je hétórás éjszakába nyúló vezetőségi ülés után született meg. Az MTI római tudósítója rámutat arra, hogy az Egységes Szocialista Párt lényegében vesztesen került ki, a kemény politikai erőpróbából, mivel minden törekvése ellenére sem sikerült jobboldali, konzervatív irányba terelni az ország politikai közéletét, sőt a szocialistákat sem sikerüli kirekesztenie az új kormányból. A kereszténydemokraták Rumor-szárnya is, amely a válság kirobbantásában fő szerepet játszott, meglehetősen elszigetelődött és kisebbségbe szorult a párton belül. Az új kormány összetételében egyébként nem lesz lényeges változás. Rumor miniszterelnök, aki a Colombo által formálisan felajánlott miniszteri posztot visszautasította, kimarad az új kormányból. Sortűz a munkásokra Általános sztrájk Porto Margheraban A Velence melletti Porto Marghera kedden véres események színtere volt. A tüntető gépipari munkások ellen kivezényelt rendőrség a tömeg közé tüzelt és két munkást súlyosan megsebesített. A rendőrség gumibotjai és a könnygázgránátok még több munkásnak okoztak többé- kevésbé súlyos sérülést A munkások, akik immár harmadik hónapja sztrájkolnak, béremelést és munkafeltételeik javítását követelik. Az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottsága közleményt adott ki a Porto Marghera-i eseményekről. Ebben szolidaritásáról biztosítja a tüntető munkásokat és a leghatározottabban tiltakozik „a rendőrségnek a munkaügyekből származó konfliktusokba való újabb provokatív beavatkozása ellen". Az OKP Politikai Bizottsága követeli a vérontásért felelős személyek szigorú megbüntetését. A három legnagyobb olasz szakszervezeti szövetség szolidaritást vállalt a munkásokkal és elítélte a rendőri akciót, amely ellen Velence-megye dolgozói szerdán 24 órás általános sztrájkkal tiltakoztak. Tanácskoznak öt arab állam kiiliigy- és hadügyminiszterei (Folytatás az 1. oldalról.) e hét végén bejelenti a 90 napos tűzszünet életbe léptetését, s a Jarring védnökségle alatt tartandó közvetett tárgyalások valószínűleg augusztus közepén. már elkezdődhetnek. A közeli napokban elválik, csakugyan „jól értesültek” voltak-e ezek a New Yorfk-i körök, amelyekre a hírügynökségek hivatkoztak. Nyilvánvaló: sok függ a közeli jövő eseményeit illetően a szerdán kezdődött tripoli értekezlet határozataitól is. Huszonhat izraeli repülőgép támadta szerdán a Szuezi-csa- toma keleti partján levő állásokat — közölte egy egyiptomi katonai szóvivő. Az ellenséges gépeket az egyiptomi légvédelem elűzte. A támadás során két arab katona megsebesült. A szóvivő bejelentette, hogy az egyiptomi tüzérség szerdán egy izraeli harckocsit személyzetével együtt megsemmisített. A HIROSIMÁI ATOMS Ma 25 éve, 1945. augusztus 6-án, az Egyesült Államok légierejének egyik gépe ledobta az első atombombát Hirosima japán városra. Két nappal később Nagaszakit érte a szörnyű és embertelen támadás. Képünk eredeti felvétel: a hirosimaf atomfelhőt mutatja. (Telefoto — MTI—KS) Lengyel veíetők táviratai Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Marian Spychalski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsénak elnöke és Józef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaikért. Czeslaw Wycech, a lengyel szejm elnöke Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének, Stefan Jedrychowski külügyminiszter Péter János külügyminiszternek köszönő táviratot. küldött KAMBODZSA Harcok Kambodzsában negyedik napja folynak a harcok a Phnom Penh-től északkeletre fekvő Skoun fontos közlekedési csomópontért. A kormányhadsereg egy szóvivője szerdán közölte, hogy újabb három zászlóaljat — küldtek csapataik segítségére. Ily módon valótlannak bizonyultak azok a két nappal ezelőtt terjesztett hírek, hogy a kormánycsapatok bevonultak a városba. A hirosimai városháza szociális osztályának irodája, ahol én dolgoztam, a déli szárnyon, a földszinten volt. A szobában az osztályvezeitőn, Katao- ka úron kívül csak öt tisztviselőnő tartózkodott, a férfiak délelőttre felmentést kaptak, mivel előző éjjel légelhárítási ügyeletet teljesítettek. A bomiba egy kilométernyire tőlünk hullott le, a robbanás akkor ért bennünket, amikor a reggeli üdvözlések után éppen asztalhoz ültünk. Vakító fény cikázott át az égen, aztán hatalmas dörgés hallatszott. Az asztal alá akartam bújni, de akkor már elért a légnyomás: betörte az ablakokat, kitépte az ajtókat, elsodorta a szekrényeket és az asztalt is, velem együtt ★ A néma csend mélyéből jövő szólítgatás ébresztett fel halotti állmomból. „Hiszen még élek.” Megpróbáltam felállni. De lábaim és csípőm nem engedelmeskedtek akaratomnak. Egy sötét szobában hevertem. Egymás nevét szólítgattuk és bátorítgattuk egymást. Kúsztam-másztam tapogatózva a folyosóra. Ott valamivel világosabb volt Munkatársnőim arcából patakzott a vér. Hát én? Mezítláb vagyok, karjaim véresek, szörnyű fájdalom fejemben és hátamban. Istenem! Már semmi sem segít! Hirtelen minden erőm elszállt és összeestem. — Légy erős! — bátorítottak kolléganőim, de nem bírtam felállni. Meg kell tennem, gondoltam, hiszen kénytelenek lennének itthagynd. összeszedHirosima szemtanúi III. Az üvegszilánk emlékeztet... (KITA TERUKO BESZÁMOLÓJA) teán maradék erőmet és félltá- pászkodtam. De elindulni mér nem bírtam. Akkor vettem észre, hogy osztályvezetőnk nincs közöttünk. Szólítgattuk, a sötét szoba félé fordulva. Semmi válasz. A folyosón a statisztikai osztály vezetője sietett félénk: — Induljanak a segélyhelyre! — Osztályvezetőnk valószínűleg a szobában maradt, mentse meg! Lement, majd kis idő múlva visszatért: — Nincs többé! Mindenki siessen a segélyhelyre! Közben a folyosó, ahol tartózkodtunk, pokollá változott összeégett testű emberek nyögtek a fájdalomtól. Szörnyű volt együtt lenni velük. De a gyöngeségtől nem bírtam onnan elmenni. És ismét ösz- szeestem. Az épületet lángtenger vette körül. Iszonyatos látvány volt a lángokon át gázoló, égett testű emberek tömege. Egyiknek a hátáról úgy lógott a bőr cafatokban, mintha ronggyá szaggatott inget viselne. Senki sem viselné el ezt a látványt! Bal kezem tövén kifröccsent a vér. Kétségbeesetten kerestem valamit, amivel elszoríthatnám. Végre találtam a padlón egy piszkos törülközőt, azzal tekertem be a csuklómat. Mikor megláttam a karomba fúródott üvegszilánkot, ismét a rosszullét környékezett. Hirtelen kiáltást hallottam: Ég az épület! Felnéztem. A hivatali helyiségekből lángnyelvek csaptak ki. Félmeztelen emberek rohantak fel s alá. Én is fel akartam állni. Most sem sikerült. Nincs menekülés. Itt kell elpusztulnom. Teljes reménytelenségemben villámcsapásként eszembe jutott gyermekem. Vajon ő megmenekült? Ez a gondolat új erőt adott. Juss ki innen, ahogy bírsz! És sikerült kivergődnöm a belső udvarra. Már minden hivatali szoba lángolt. Minden oldalról vörös tűzcsóvák, mintha az eget akarnák meggyújtand. Kétségbeesetten kúsztam egy dobalakú víztartály felé. Belekapaszkodtam szegélyébe, de már nem volt erőm, hogy fejemmel elérjem a vizet. Talán még meghalni sem volt már erőm... Találtam egy légvédelmi fejkendőt, fejemre tettem. Talán ez óv. Aztán kiáltásokat hallottam: — Meneküljetek a közcsarnok helyén levő tóba! A közcsarnok a városháza északi oldalán állt, de tűzveszélyessége miatt lebontották. Helyén kis tó keletkezett. Igen, én is oda megyek. És ingadozva elindultam. Három munkatársnőmmel találkoztam. Akkorra már kialakult bennem végleges elhatározásom: végzek magammal! ★ A tó olyan volt, mint egy pocsolya. Tele menekülőkkel. Valaki még a biciklijét is magával vitte. Én is belemásztam. Végre egy kis nyugalom. De csak pár pillanatig tartott. Hirtelen ciklon süvített el felettünk és valamennyiünket a tóba nyomott. Aztán még- egyszer! Már biztos voltam benne, hogy ott fulladok meg, a sárban. Megpróbáltam kimászni a partra, de visszazuhantam. Három barátnőm hívott: menjek velük a Hirosimai Vöröskeresztbe. Nem volt hozzá erőm. Elbúcsúztunk: ők elmentek, én pedig nem tudtam többé visszatartani könnyeimet. A tó körül segélykérő, jajgató, nyögő emberek tömege, anyjukért kiáltozó gyermekek. Igen, ez valóban a földi pokol. Ekkorra már teliesen elvesztettem józan ítélőképességemet. Szörnyű szomjúság gyötört, őrületes szorongás fogott el. — Legyetek bátrak és erősek! Halljátok? Ti, valameny- nyien! — oda fordultam, ahonnan ezek a bátorító szavak jöttek. Tokunaga úr volt, a főpénztáros. — Kita asszony! Térjen magához! — Elővett egy manda- rínszeletet és a számba tette. — Könyörgöm, adjon még egy szeletet! — ö adott még egyet, és én akkor azt hittem, hogy ő az isten. Öh, bárcsak itt maradhatna mellettem! De tovasietett, hangját mind messzebbről hallottam. ★ Esteledett. Százegynéhány sebesült töltötte éjszakáját a tó partján, a szabad ég alatt. Mindenki fájdalmasan nyögött. Ha valaki néma volt, azt jelentette, hogy már halott A fűre feküdtem. Kinyújtva kezemet megérintettem a csípőmet. Valami megszűrt: egy üvegszilánk. Akkora lehetett, mint a hüvelykujjam. Cseppet sem fájt. Talán a belső feszültség miatt. A város vörös lángtengerben úszott, az ég olyan világos volt, mint nappal, időnként forró fuvallatot éreztem az arcomon. Istenem! Mi lehet a gyermekemmel? Hogy vannak szeretteim? Moccanni sem bírtam. Csak sírni. ★ Másnap reggel a mentőhelyre vittek. Azok közül, akikkel együtt töltöttük az éjszakát a tó partján, kevesen kerültek élve az ambulanciára. Legtöbbjük vagy belefulladt a tó mocsarába, vagy égett teste ott merevedett mozdulatlanná a fűvön. KÖVETKEZIK: AZ ATOMBOMBA GYÚJTÓPONTJA ALATT. *b i Túl az aratás félidején
