Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-05 / 182. szám
«ST . juccyki 1970. AUGUSZTUS 5.. SZERDA Emlékművet állítanak szülőfalujában Dobi Istvánnak Emlékművet állítanak szülőfalujában, Szőnyben Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elhunyt elnökének. Az iparművészt! lektorátus zsűrije elfogadta a szobrot, Tarr István szobrászművész alkotását. Az életnagyságnál nagyobb mellszobor Szöny főutcáján, a tanácsházzal szemben kap helyet. Parkszerű környezetét' Mester Árpád építésztervező alakítja majd ki. A munkában részt vesz a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat Dobi István brigádja is. A szobrot november 24-én, Dobi István halálának évfordulóján akarják leleplezni, s az avató ünnepségre meghívják, mindazokat az intézményeket, szerveket, brigádokat, amelyek az Elnöki Tanács volt elnökének a nevét viselik. AZ UNITÁ, az Olasz Kommunista Párt lapja közli, hogy július 20-ig 1 458 358 olasz kommunista kapta meg 1970- es párttagsági könyvét. 93 117- en ez évben léptek a párt soraiba. FRISS LENDÜLETTEL Lakóházuk , párkok építése Verseny a monori járásban A monori járás minden községe csatlakozott már a Hazafias Népfront és a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága közös felhívására, a párt X. kongresszusa tiszteletére felajánlott községfejlesztési és szépítési mozgalomhoz. A falvak beküldték felajánlásaikat a Hazafias Népfront járási titkárának, és az újságíró számára érdekes volt közöttük lapozgatni, mert ismét bebizonyosodott, hogy jó szervezéssel könnyen lehet a lakóhelyét szerető embereket mozgósítani. „ ... a versenymozgalmat — írták Vecsésről — nem kampány feladatnak tekintjük, hanem azzal rendszeresen akarunk foglalkozni és a felajánlások teljesítését valamint nyilvántartását folyamatosan kívánjuk ellenőrizni...” Vasad község lakosai eddig 6140 óra társadalmi munkát A MEGSZÁMLÁLT EMBER (2) A listavezető Pest megye Variálható üzletberendezések A KERIPAR Vállalat kiállítást nyitott a BNV területén, amelyen bemutatja a most kifejlesztett korszerű, új típusú modul üzletberendezéseit. A bemutatott berendezések lényege, hogy azokat csavarme- neteseh' a Merk- lin-rendszerhez hasonlóan lehet variálni. Az igényektől függően alkalmazhatók a modul elemek az élelmiszer- és I és 216 lovas kocsi fuvart je- I gyeztek. A vállalt munkák kö- ! zött előkelő helyet foglalnak el azok, amelyek mind a község, mind a lakosság szempontjából egyformán fontosak. Az új vízlevezető árkok készítése, valamint a régiek karbantartása a községben elsőrendű munka, éppen ezért a vállalások között szerepel 275 méter új árok kiásása is. Úri lakosai ez évben 1000 méter járdaépítést ajánlottak fel, mert az őszi esőzések idején, valamint a jövő évi tavaszi olvadáskor már száraz lábbal akarnak a falu utcáin közlekedni. Sülysáp nagy fába vágja a fejszéjét: még ebben az évben nekifognak az elhanyagolt lakóházak tatarozásához. Péteriben viszont szeretnek a nyári forróságban hűsölni az emberek, ezért vállalták, hogy kialakítanak a községben egy 300 négyzetméteres parkot. Nyáregyházának is sok gondot okoz a járda, valamint az árnyat adó fák hiánya, ezért a lakosság felajánlásában ezt is vállalta. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a monori járáshoz hasonlóan, megyeszerte friss lendületet adott a községfcjlesztési és szépítési mozgalomnak, hogy ezt a X. kongresszus tiszteletére felajánlott verseny keretében csinálhatják. K. L iparcikk-kereskedelem valamennyi ágában. Az egyes típusoknál kombinálható a fém- és faszer- kezeteknek alkalmazása aszerint, hogy milyen árut kívánnak a berendezéseken elhelyezni. íme, az új típusú üzletberendezés, élelmiszerek árusításához fel szerelve. Néhány mozdulat, s ugyanazzal a berendezéssel kezdődhet a divatcikkek árusítása. hány ország területe nem i azonos az emberi letelepedésre alkalmas földdel. (Hollandia összterülete 40 893 négyzetkilométer, ebből azonban csak 32 450 négyzetkilométer a szárazföld!) A nagy vizek, a kétezer méteren felüli magasságok nem alkalmasak az ember tartós letelepedésére, s ezért a nemzetközi szakirodalom ún. nyers népsűrűségi mutatóként fogja fel az említett mércét. Ilyen értelemben a Föld népsűrűsége 1960-ban 20 fő volt négyzetkilométerenként. Ez az átlag azonban rendkívüli szélsőségeket takar. Mert például Óceániában 1,8, míg Európában 53,6 volt az egy négyzet- kilométerre jutó népesség. Akárcsak hazánkban is — részletesen szólunk majd róla —, ahol Budapest és Kecskemét — ilyen értelemben — csillagászati távolságra esik egymástól. A világ népessége, s ezen belül majd’ minden országé. egyenlőtlenül oszlik meg. Európa például a világ földterületének alig nyolc százalékát foglalja el, de itt él a világ népességének 22 százaléka. Afrika viszont a Föld 22 százalékából részesedik, népessége aránya ugyanakkor nyolc százalék. Hasonló a helyzet földrészeken belül is. Közép-Európában például kétszerese a népsűrűség az Észak- és Nyugat-Európában találhatónak. (137 a 63-mal szemben.) Az egyenlőtlen eloszlásnak tudható be, hogy a világ népességének mintegy fele a földterületnek mindössze öt (!) százalékán él. Csak a számunkra szűkebb világot, Európát tekintve is meghökkentő szélsőségeket találunk. A legmagasabb volt a népsűrűség — 1960. évi adatok Kombájnok kalásztengerben Nyári Ruházati Vásár a 20 éves Úttörő Áruházban Fehér, vászon trapéznadrág Balcfisruha Nyári bébiöltöny „Záhony" sort fiúknak Női pantonettek Strandtáskák 30-40%-os árengedménnyel! Távol, az aranysárga búzatábla végén négy kombájn dolgozik. Keresem azt a szót, amely pontosan szemlélteti közeledésüket: suhannak, libegnek? A távolban olyan a négy monstrum, mintha tele- objektíven át néznénk: nincs mélységélesség, összezsugorodik a tér, az esetlen gépkolosszusok libegnek, suhannak, úsznak a kalásztengerben. Sok filmrendező szerette volna már a kombájnok távoli úszását szimbólumként felhasználni mint az élet, a kenyér, a nyugalom, a béke, a megelégedettség jelképét — a legritkábban jártak sikerrel. Az életbeli látványban a kombájnok libegése telítődik sok érzelmi és értelmi motívummal. Ebédkor fél órára állunk le — többször nem. Az ebédet a csárdából hozzák, tegnap levest, rántotthúst, sültkrumplit kaptunk, mindig elég, mert a napon az ember nem tud megéhezni. Inkább megszomjazik, nagyon sokat iszom, hogy mennyit, azt nem tudom, mert kannákban hordják a vizet, s én nem mérem.” Dr. Rieger László főagronó- mus: „A dabasi Egyesült Szikra Termelőszövetkezetben 807 hold kenyérgabonát, 325 hold takarmánygabonát kell betakarítani.” Dr. Rieger László főagronó- mus: „Az egyesülés ellenére, vagy annak eredményeként a munka nagyon jól halad, a pénzügyi tervet eddig teljesítettük. Jó gabonatermésre van kilátás. A gépesítés, a szervezettség tetszik az embereknek. Kimentek, megnézték az aratást és azt mondták: milyen szép.” Rideg László kombájnos: Hajnal 5 órakor lépek a géphez, kezdem a karbantartást, a javítást, a zsírzást. Ez a munka nagyon fontos, csak a jó gép dolgozik jól. Reggel kilenckor állok be a búzatáblába, s a harmat megérkezéséig aratok, ha délután feltáVnad a szél, este fél kilencig is a kalászok között maradhatok. A rozsban nagyon nehéz dolgozni, mert hosszú a szára, nehezen viszi a dob, sok a gyom. A búzát könnyebb aratni. A táblán már nem ráz a kon- bájn, csak kifelé jövet az úton, itt jól megfekszi a talajt. Három-öt kilométeres óránkénti sebességgel haladok. Vigyázok, nehogy valaki a kasza elé kerüljön, meg arra, hogy egyszerre ne kapjon túl nagy adagot a gép — kuplungozom. Rideg László kombájnos: „Repül a pelyva. Először furcsa érzés volt, hogy viszket az ember egész teste, különösen az árpapor okoz rossz érzést. Aztán ezt is megszoktam. A Nap nem egyből éri a fejemet, a tető valamit véd, meg ez a sapka. Szerencse, hogy a Föld forog, a Nap fordul, a táblák nem túl hosszúak, mi is fordulunk, ezért a Nap nem süt mindig a szemembe ... Általában állni szoktam a volán mellett, mert így látom jól a kaszát, le is ülhetnék, de úgy nem jó. Leginkább a lábam fárad el, mert sokat kell kup- lungozni, a féket nem használom. A traktornál hozzászokott a kezem a nagy, nehéz kormányhoz, ezért a „kezem nem fárad el. Munka közben azon szoktam gondolkozni, hogy jó legyen a termés, kevés legyen a szemveszteség, a’acsony tarlót vágjak. Megnézem a bálázókat is, hogy haladnak-e?” „ Dr. Rieger László főagronó- mus: „A kombájnosok versenyeznek. Tilg naponként jelentjük eredményeiket a területi szövetségnek. Házi versenyt is indítottunk, a díjat még nem határoztuk meg: az emberek szívesen versenyeznek hiúságból is. Figyelik egymást, sürgetik a szerelőt, jól akarnak dolgozni.” Rideg László kombájnos: „Figyelem a gép zörgését. A kombájnon minden mozog, minden alkatrésznek más a hangja. Az új zörejt észreve- szem, gyorsan megállók, nehogy eltörjön valami, mert akkor jön az állás, és ez nem jó... Négy kombájn egy nap alatt 40—50 holdat tud learatni, ha minden jól megy. Az egyik vasárnapra 17 hold rozs volt előirányozva, este fél hétkor még csak 13 holddal végeztünk. Ekkor azt mondta az agronómus, hagyjuk abba, mégiscsak vasárnap van... Szeretnék vagy hatezer forintot keresni az aratásért, minden pénz jól jön, mert építkezem ... Versenyzek is, jó a verseny, mert szórakoztatja az embert... Elég nehéz munka, de én meg vagyok ezzel elégedve. Szeretem a gépet.” A szemlélődő sétál a kombájn mellett. Minden mozog. Leköti a figyelmét a sokféle forgás, billegés, rázódás, csúsz- szanás. Nézi a kalászokat, ahogy meghajlanak a lapátok alatt, ahogy ráfekszenek a csigára, hallja a zúgást, aztán teherautó áll meg a monstrum mellett, s a garatból aranymagok ömlenek. Szép.-V ■ • Fóti Péter alapján — Hollandiában, 350 ember élt átlagosan egy négyzetkilométeren. A tulipánok országát Belgium követi (298), majd a Német Demokratikus Köztársaság (221). A legalacsonyabb népsűrűséget a Szovjetunióban (9), Norvégiában (11) és Finnországban (13) találjuk. Hazánk ilyen értelemben — 1960-ban 107, 1970-ben 111 fő jutott átlagosan egy négyetkilöméterre — a. középmezőny élén áll. Sűrűbben lakott — a már említetteken túl — mint például Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Portugália, Románia, s kevésbé, mint Anglia, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc. Hazánkhoz viszonyítva több a ritkábban, mint a sűrűbben lakott ország, mert 25 európai állam közül hét előz csak meg bennünket, tizenhét mögöttünk áll. Vezetnek a városok Az. 1840-es években hazánk mai területének népsűrűsége 43 fő volt. Az első népszámláláskor is — 1869-ben — esu- pán 54. Száz fölé 1941-ben emelkedett, de tájanként már akkor is nagy eltéréseket mu- tatott, s e különbségek azóte még szembetűnőbbé lettek, földrajzi, gazdasági és társadalmi hatásokat tükrözve. A népsűrűség legnagyobb — érthetően — a városokban. Budapesten 3694,6, a megyei jogú városokban 638,1, a járási jogú városokban 227,7 ember él át-? lagosan egy négyzetkilométeren, míg a községekben ez a szám 69,3. A főváros után Szegeden a legnagyobb a népsűrűség: 1052,1 lélek él egy négyzetkilométeren. A nagyvárosok to-, vábbi sorrendje: Pécs, Miskolc, Debrecen. A kisebb városok közül Kaposvár még Szegedet is megelőzi, az egy négyzetkilo-. méterre jutó 1212,2 fő a három és félszerese a debreceninek ... A főváros után tehát Kaposvár a legsűrűbben lakott hely. A legritkábban lakott pedig Kecskemét: 1,7 ember él egy négyzetkilométeren... Pest megye városai a közepes sűrűségű települések kategóriájának második felébe tartoznak; A legsűrűbben lakott Vác város. Itt 381,4 fő él egy négyzetkilométeren. Érdekes mó-; don a második helyet Gödöllő foglalja el — 338,5 —, majd ezt követően Szentendre. A két alföldi város közül Cegléd a sűrűbben lakott, négyzetkilométerenként 155,4 fővel, míg Nagykőrös már Vác népsűrűségének egyharmadát sem éri el, mert Kőrösön 113,2 ember él egy négyzetkilométeren. A megyék közül Pest a listavezető: 136,1 fő jut egy négyzet - kilométerre, Komárom megyében sem sokkal kevesebb; 134,2. Száz fölött van a népsűrűség még Győr-Sopron megyében, míg a legkisebb Somogybán (59,8), majd Baranyában (63,7). Pest megye járásainak adatait nézve megállapíthatjuk, hogy közülük az úgynevezett ipari területek vezetnek. A legnagyobb a népsűrűség a budai járásban, ahol 222 ember él egy' négyzetkilométeren, majd ezt követően a váciban — 183,7 —, míg a harmadik helyet a monori járás, foglalja el. A legkisebb népsűrűséget az azóta megszűnt szobi járásban rögzítette a nép- számlálás, majd ezt követően a ceglédiben. Míg a megyei átlag 136,1 fő négyzetkilométerenként, addig a ceglédi járásban ez az érték csak 79.7. Érdekes rámutatni arra, hogy a megyében a városok népsűrűségi mutatója 192,5, tehát két olyan járás is van, amely túlhaladja, illetve erősen megközelíti a városok népsűrűségét. Általános és szembetűnő vonás, hogy az ipari, s újonnan keletkezett városok népsűrűsége jóval fölötte áll a mezővárosokénak, s jó néhány történelmi Eatinájú településnek. Mészáros Ottó (Következik: szülöttek.) Nemek és újA főváros után a legtöbben Miskolcon élnek — a főváros: 1 940 212 fő, Miskolc 172 952 majd Debrecen, Pecs es Szeged a sorrend. A járási jogú j városok közül Győr a leg- j népesebb — 87 105 lakos —, I majd Kecskemét következik, 77 484 lélekkel. Pest megye népszámláláskori öt járási jogú városa a közepes nagyságúak közé tartozik. A legnépesebb Cegléd — 38 082 lélekkel —, majd a további sorrend Vác, Nagykörös, Qö- döllő, Szentendre. Országosan a legkisebb Leninváros (a volt Tiszaszederkény) 9834 lakossal. (Azt, hogy az élet milyen gyorsan szüli a változásokat, igazolja: a népszámlálás óta született „öcsibb” város is, Százhalombatta, 5974 fővel.) Leninvárost Kőszeg 10 165 — és Kapuvár — 10 500 fő — követi. A megyék közül Pest a listavezető: 869 864 embert számláltak meg területén. Borsod-Abaúj-Zemplén a következő, 608 368 fővel. A legkisebb lélekszámú megye Nógrád — 241 122 —, majd őt követően Tolna. S hogy játsz- szunk is a számokkal: egy-egy fővárosi kerület lakosságából bőven futná nyolc-tíz kisvárosra, hiszen 151 205 ember lakja a XII., s 146 942 a XIII. kerületet... A két végpont: Budapest és Kecskemét Azt írtuk előző cikkünkben: hol és hogyan helyezkedik el hazánk népessége? A hogyanra jó mércéje van a nemzetközi statisztikának: a népsűrűség. A népsűrűség az adott területre — általában egy négyzetkilométerre — jutó népesség. Persze, itt is vannak megszorítások. Mert jó né-
