Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
XII. ÉVFOLYAM, 181. SZÄM 1970. AUGUSZTUS 4., KEDD Mit mutat a félévi mérleg A MENDEI LENIN TSZ-BEN ' Vezetőségi ülést tartottak a napokban a mendei Lenin Tsz-ben. Napirenden a félévi mérleg szerepelt, azaz: hogyan alakult a tsz pénzügyi és termelési terve. Mint megtudtuk, az első félévre összesen 8 millió 195 ezer forintot terveztek. Mivel jól gazdálkodtak, ezt az ösz- szeget túlteljesítették, mert a, bevételük 8 millió 825 ezer forint lett. A többletet elsősorban az állattenyésztésből és a melléküzemágakból nyerték. Igaz, lemaradt a tervteljesítéssel a növénytermesztési üzfcmág és a kereskedelmi részleg. Ez a lemaradás azonban végeredményben relatív, abból ered, hogy nem értékesítették a tavalyi készletből megmaradt őszi árpát és kukoricát. Most, a második félév elején már hozzákezdtek az eladásához. Az állattenyésztésben a többlet viszont úgy keletkezett, hogy az éves szinten beütemezett 100 hízómarhából már eddig leadtak 78 darabot. Ez persze nem azt jelenti, hogy a második félévben már csak 22 darabot adnának le. Szeretnék, ha a második félévben is sokkal többet értékesíthetnének. Kedvező a mérleg kiadási rovata. 8 millió 645 ezer forintot terveztek, és ebből megtakarítottak 212 ezer forintot. így a többletbevétellel együtt 842 ezer forint a mérleg végeredménye. Igaz, a megtakarított tételék között vannak olyanok, amelyek azért maradtak meg, mert a tsz például nem kapott elég műtrágyát, vagy hízómarha-alapanyagot. A szövetkezet vezetői remélik, hogy a második félévben ezeket és a hasonló célra szánt összegeket sikerül majd elköl- teniük. Szó esett a vezetőségi ülésen az aratásról is. A lencsét, borsót és őszi árpát már betakarították. Mindhárom terményből több lett az átlagtermés két-három mázsával, mint a tervezett volt. Aratják a búzát is és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy valamivel az is többet hoz a tervezettnél. A kombájnok után lehúzzák a szalmát és kazlakba rakják. Eddig több mint 200 holdnyi szalmájuk van már kazlakban. Ezzel egyidejűleg tarló- vetéseket is végeznek, 100 holdon már élvetették a kölest. MJ MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Kalimagdora kedvese. Maglód: Ha... Mende: Magányos vadász a szív. Monor: Serafino. Pilis: Vérrel megpecsételve. Üllő: Fehér farkasok. Vecsés: Egymillió karátos ötlet. Napirenden: Az anyaés csecscmővédelem, az aratás és a hírközlés Vb-ülést tartanak ma délután 2 órakor Ecseren, ahol beszámolnak áz anya- és csecsemővédelem helyzetéről, valamint a fejlesztési terviek állásáról. Pilisen és Üllőn is 2 órakor kezdődik a mai vb-ülés. Mindkét községben az augusztus havi tanácsülés anyagát beszélik meg. Vecsésen délelőtt fél 9-kor ülésezik a vb. Itt a helyi hírközlés, távbeszélő-szolgáltatás színvonaláról, a további fejlesztési elképzelésekről, valamint az aratás és cséplési eredményekről tárgyalnak. MÉG AZ IDÉN szolgáltatóhoz épül Üllőn A Járási Szolgáltató Ktsz terveiről Régen hiányzik az üllőieknek egy szolgáltatóház. Évek óta vajúdik ez a probléma. Hogy miért? Ezt kérdeztük Fodor Mihálytól, a Járási Szolgáltató Ktsz főkönyvelőjétől. — .Sajnos, az üllői nagyközségi tanács eleinte nem tudott számunkra épületet biztosítani. Pedig a jelenlegi fodrászüzletünkben nemcsak, hogy egészségtelen a munka, de életveszélyes is. A falak rogyadoznak kívül-belül, az itt dolgozóknak, a legelemibb tisztálkodási lehetőség sincs biztosítva. A napokban végre pont került az ügy végére. A Vöröshadsereg utca 54. szám alatt kisajátított 444 négyszögöles telek volt tulajdonosa fellebbezett a kisajátítás ellen, amelyet. a felsőbb szervek elutasítottak, így elhárult az utolsó akadály is, a telek most már telekkönyviig is a mi tulajdonunk, kezdődhet az építkezés. — A TÖVÁLL vezetőivel megállapodtunk az építkezés ütemében. Ezek szerint külsőleg még ebben az évben elkészül az üllői szolgáltatóház. A belső szerelést a télen végzik, a végleges átadás — A forgalmista Dél van, a levegő szinte izzik. A végtelenbe futó sineken vakítóan csillog a fény. Embert nem látni a környéken, mindenki menekül a szúró nap elől. A MÁV pilisi forgalmi irodájában eirélyes hangú férfi telefonál. Nagy József, a forgalmista. 17 éve dolgozik a Új NDK-gépek Gombán Kombájnon „hajóztam44 • • • A gombai Üj Élet Tsz központjában azt mondták, ha a legjobb kombájnossal akarok beszélni, keressem meg Teleki Jánost. Elindultunk, s míg szorgalmasan nyeltük a port a határban, Árvái Árpád, a tsz fiatal mezőgazdasági szakembere elmondta, hogy készüljek fel a „csodára”: új, NDK-ból érkezett kombájnokkal aratnak, s mint ahogy az szakemberhez illik, felsorolja a kombájnok „hivatalos” adatait: 5,65 méteres a vágóasztal, csaknem egy méterrel szélesebb, mint a régi SZK kombájnoké, a mag olyan tiszta, mint az arany, nem hagy benne kalászmaradékot, nem töri a szemet. Ha a tartály megtelt, a kombáj- nosnak automata duda jelzi az „elég”-et, kigyullad a gép tetején egy villogó piros lámpa — jöhetnek a gabonatábla túlsó végéről a szállítókocsik. Számtalan előnye van még a régivel szemben, például olyan tartozékokat kaptak hozzá, amikkel másfajta munkát is elvégezhetnek, nemcsak a gabonaaratást. Érthető hát, há felajzott kíváncsisággal vágtam át a tarlón, s eszembe jutott a régi hasonlat: tavaly a gabonatáblákon úszó sötét kombájnokra az a szó illett: csatahajó. Nos, az új gép hófehér-kék karcsú teste, a napsárga fényvédő a sétahajót juttatta szembe. A hangja viszont elnyelt minden kiáltást, Teleki Jánosnak .földre kellett szállnia a nyeregből — azaz hogy stílszerűek maradjunk: a „hajókormány” mellől, hogy beszélgetni tudjunk. — össze sem lehet hasonlítani a régivel! — ez volt az első mondata, tudta előre, hogy kombájncsodálóba jöttünk, hiszen aki mostanában a gombai Üj Élet portáján megfordul, ide jön először. — Jóval egyszerűbb a kezelése, gyorsabban is megy .. Jól haladunk. Reggel fél ötkor átnézzük a „jószágot”, föltankoljuk, lezsírozzuk, aztán ha minden rendben van, megvárjuk, amíg fölszárad a harmat nagyja — mert a kis harmatot ez a gép föl sem veszi —, aztán indulunk. Mikor van pihenő? Jóformán egész nap nincs, mert amíg én ebédelek, addig a segédvezető arat. Este nyolckor, fél kilenckor állunk meg. Por van, meleg van, nincs vasárnapunk sem, de hát erre mondják, tudja, hogy a munka dandárjában vagyunk. Július hetedike óta aratunk, 1300 hold az összes^ gabonaterületünk, az árpával, rozs- zsal már megvagyunk. Ha így halad, a hét végére befejezzük a búzát is __Mi jó ilyenkor a lc ombájnosnak? Hát az, hogy ha vége lesz a munkának, levisz bennünket a tsz mikrobusza a Balatonhoz. Ott aztán lemossuk magunkról ennek a bőrcsípő pornak még az emlékét is. Míg beszélgettünk, kiürült a tartályból a 18 mázsa szem, s megkértem Teleki Jánost: hadd szálljak a kombájnra egy fordulóra. Simán indult a gép, valóban „úsztunk” a táblán, a motolla fürgén karolta a búzaszálakat, a kapitány egy-két mozdulattal irányította a gépet, nevetett: ugye, könnyű ezt csinálni? Igaz, nincs rajta talaj tapogató, az emberre van bízva, milyen magasra engedi-emeli a vágóasztalt. Csak a gaz ne lenne... Kánikulában lehet igazán aratni — de estére alaposan elfárad az ember. Csoda, ha közben arra gondol, hogy jó lenne egy harmatos falú pohárban aranyló must? A gombai tsz-ben ez sem teljesíthetetlen kívánság. (koblencz) vasútnál, ebből négy évet töltött Pilisen. Ennyit tudtam meg róla, amikor ismét cseng a telefon. •*- Igen, adhatja, jöhet a 2783-as. — Köszönöm, vettem. Folytatjuk a beszélgetést: — Nagyapám is, apám is a vasútnál dolgozott. De nem azért választottam ezt a szakmát, mert családi hagyomány, csak szeretem csinálni, ennyi aiz egész. A vasút az első, s remélem az utolsó munkahelyem is. Budapesten végeztem 1962-ben, a tisztképző iskolán. Közben kutató szemmel figyeli a zöld, piros és sárga lámpákkal teleszórt, integrál jellegű vágányútjelzőt. Gombokat nyom, kapcsol, irányít, utasít, jelez. Úgy megy minden, mint a karikacsapás. Egy mozdulat és máris szabad az Últ — Mi az, amin szívesen változtatna a vasútnál? — Ezen kellene változtatni — mutat az ajtóira, amikor elmegy az a két torzonborz fri- zurás ifjú, aki benyitott ide a forgalmi irodába beszélgetésünk alatt, és zsebretett kézzel kérdezte, miikor jön a vonat. — Ott van a menetrend, mégis idejönnek. Sokszor bejönnek ide, ránéznek az órára, aztán szó nélkül kivonulnak. Újra cseng a telefon, kattog a falra szerelt elektromos vágánytábla, s a közeledő vonat zaja minden egyéb hangot elsöpör. A Hajdú expressz robogott át Pilisen. (marosvölgyi) Asszony á sötétben... A nyárfákkal szegélyezett út kihalt. Már a kilences vonat is berobogott az állomásra. Kevesen utaztak ezzel, az a pár ember pillanatok alatt szétoszlik. A köves "úton nem jön senki. Kísérteties csend van. Csak a sápadt hold világít és a fák ágain átszűrődik a fény. Most veszem észre: egy sejtelmes alak követ. Eles vonatfütty vág a csendbe. Lassítok. Egy szipogó asszony. Fél. Sírását leplezni próbálja. A sarki villany alá érve jól megnéz, látszik rajta, hogy beszélni akar. Törékeny, szép arcú nő, 30 éves lehet. A homlokán árulkodó kék foltok nem jó jelre mutatnak. Barátkozó természete percek alatt feloldja az ismerkedés kezdeti gátlásait. Beszél. Megverte őt az, akiért elhagyta a családi otthont, a békét, a megértést, és azt a sok szeretetet, amivel 20 éven keresztül elhalmozták ... Miatta jött el az otthontól 200 kilométerre: Tompáról. Nagy volt a szerelem, örült, s úgy érezte, ezt nem árnyékolhatja be soha semmi. Szerették egymást. Háromheti ismeretség után esküdteit meg. A férje, Karcsi, akkpr 17 éves volt, ö 20. Az esküvő is szép volt. Ez volt, ez a nap volt élete legboldogabb napja. Fehér ruha, mirtuszkoszorú, és a csokor ... mesés volt. Akkoriban ő volt a falu legszebb menyasszonya. Mindenki megbámulta őt, és mindenki — gyanúsan hallgatott. Akkor még nem tudta, hogy Karcsi miért nem kellett a faluban senkinek. Nem tudta, hogy az alkohol rabja, nem tudta, hogy veri szüleit és a pénzt elkártyázza. Jött az első gyerek, és vele együtt az első pofonok. Kimaradozott és táncolni járt, lányokat kísérge- tett és udvarolt, amikor a Marika — az első gyerek — megszületett. Azóta megszületett Karcsi, Tamás és Eszti. Okét is veri. A férje falat jár rakni, elég szépen keres. Naponta 200— 300 forintot. A pénzt italra költi, a barátoknak és a kártyának él. Az asszony csak türelmesen vár. Már tíz éve. A négy gyereket nem tudja itthagyni. Osztozni sem tud, mindegyiket egyformán szereti. Az édesanyja meghalt, csak egy testvére él Tompán, a szülői házban. Pesten volt, ma akart leutazni Tompára, hátha menedéket kap. A pályaudvaron két kisgyereket látott meg, és nem tudott vonatra szállni. Az anyai szeretet visz- szahozta őt a gyerekeihez. Pedig mennyit dolgozott délelőttönként napszámban, hogy útiköltségpénzét megszerezze! Beszél, mert a fájdalmát talán könnyebb elviselni, ha elmondhatja, jó, ha más is tudja. Üresen bámul a semmibe. Könnyek peregnek az arcáról, már égetik. Távolról vonatfütty hallatszik, talán éppen az a vonat, amelyik Tompára megy. (marosvölgyi) ha csak valami közbé nem jön — március 31-én megtörténik. — Az üllőieket érdekli, vajon milyen lesz az új szolgálJ tatóház. — Mivel főútvonalon és a község központjában fekszik a telek, korszerű, minden igényt kielégítő, körülbelül 160 négyzetméter nagyságú épületet építünk, mintegy egymillió forintos beruházással. Helyet kap itt férfi-női fodrászat, kozmetikai, rádió-, tv-javító és cipészrészleg. Gondoskodunk dolgozóink kommunális ellátásáról is. Korszerű öltöző-, mosdó- és fürdő- helyiség áll majd rendelkezésükre. Ezenkívül modern raktárhelyiség is épüt. Az épület egyébként egyszintes, lapos tetejű lesz, az utcára néz majd a csupa üveg kirakat. Nem vitás, hogy Üllő legmodernebb épülete lesz. — Egyéb szolgáltatás? — Három községben: Sülysápon, Káván és Vasadon — nem folytatunk szolgáltató tevékenységet. Itt nem is merült fel eddig ilyen irányú kérelem. A többi községben sincs mód újabb szolgáltató részlegek megnyitására. A monori tv-rádió javítórészleg — mióta a GELKA kirendeltsége működik — nemigen talál munkát. A jelenlegi beruházási keretünk sem engedi újabb részlegek megnyitását. — Jól működik viszont a Mekalor olajkályha szervizünk. Hangsúlyozni kívánom, hogy csak ezt a fajta olajkályhát tudjuk javítani. A többi fajtával a JAVSZER gyömrői ki- rendeltsége foglalkozik. Az Alföldi Kőolajipari Vállalat illetékeseivel tárgyalunk, ha megegyezünk velük, a szolgáltató ktsz elvállal majd cserépkályhák olajtüzelésre való átépítésére szóló megrendeléseket is. G, J. Cement, víz, sóder... Napról napra egyre többet sejtet a monori OTP-ház. Most az első emelet vasbetonvázához készül az alapanyag. Pesti Imre felvétele NB II. VOLT JOBB!- LESZ JOBB? A játékosok. Az átigazolás — valljuk be — nem sikerült úgy, ahogy tervezték. Elsősorban a csatársor erősítése maradt el, pedig egy erőszakos, befejező csatár igazolása szükséges lett volna. Persze, így is vannak olyanok, akik beváltak. Jól sikerült a kapusigazolás. Drágán és Virág is jó kapuvédők. Sokat nyert a csapat László Karcsival, aki szerény viselkedésével, sportszerű magatartásával, és nem utolsósorban kitűnő játékával csakhamar a vecsési közönség kedvence lett. Jó játékos a KISTEXT-ből átigazolt Sztanev is — erőszakos, bátran tör előre, jól 16 kapura, nem véletlen, hogy a legtöbb gólt ő lőtte. Többet ígért az Üllőről átigazolt, de időközben katonai szolgálatra bevonult Szűcs Attila, bár továbbra is tartom a véleményem: nem kapott elég lehetőséget a bizonyításra, a csapatban feltétlenül helye lett volna. Ludaics csalódást okozott. Bátortalannak tűnt játéka. A visszatért két fiú közül Schubert játszott többször. Vele kapcsolatban voltak a legnagyobb viták. Én is Szo- tyori edző nézetét osztom: Schubert tehetséges, technikás játékos, elsősorban a középpályán komoly hasznára lehet az együttesnek. Szűcs Jenő jobbhátvédben egyre ígéretesebben játszik — komolyan lehet számolni vele. A többiek: Bogár ritkán védett. Komoly érdemei vannak, hogy a csapat az NB II-ig eljutott. Idén láthatóan feladta a harcot. A hátvédhármasban Corti látszik a legalkalmasabb középhátvédnek. Gyors, jól fejel. Kalmár, bár kevesebbet nyújt, mint korábban, még mindig a csapat kiválóságai közé tartozik. Szenczi gyenge kezdés után az idény végére belelendült, Fekete viszont fordítva: az idény végére „leeresztett”. Makovecz kellemes meglepetést okozott. Idén nemcsak mezőnyben jeleskedett, de a kapura is komoly veszélyt jelentett. Krausz a mezőnyben még ügyeskedik, de a kapura már nem jelentett annyi veszélyt, mint korábban. Kiss kellemetlen csalódást okozott. A tavalyi sziporkázó szereplése után, idén gyengélkedett. Bár az igazsághoz tartozik az is, hogy sérülten is erőltették a játékát. Fodor a „lehetőségek” embere — el kell hitetni vele, hogy tud játszani, mert tényleg tud. Kalász ismét — ki tudja, hányadszor, megsértődött — leállt. Jó játékos volt, kár érte. A jövő. Csodák nincsenek. A labda gömbölyű, sok minden történhet, de a jó szereplés alapja továbbra is a becsületes felkészülés, a sportszerű életmód. A vecsési szakvezetésnek el kell érnie, hogy a játékosok az edzéseken és a mérkőzéseken is a maximumot nyújtsák. Tudás és akarat szempontjából egyaránt. Nincs semmi szükség az „edzőmérkőzéseknek” nevezett szerdai lötyögésekre, ahol botrányos módon lejáratták már a játékosok sportkörük hírnevét (járási válogatott 1:3, Üllő 0:1, Monor 2:2). Csak drákói szigorral, becsületes, komoly munkával érheti el a VIZÉP csapata, hogy jövőre a 60 éves jubileumot méltóképpen — az NB II-ben, köszönthesse. Változtatni kell a hozzáálláson — vezetőknek és játékosoknak egyaránt — ez a végső megállapítás — egy rosszul sikerült tavaszi idény legfőbb tanulsága. Szalontai Attila l
