Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

Űj burkolatot kap a Lenin út Buzási foto DUNAKESZI: Ünnepély a szerelőcsarnokban A MÁV Dunakeszi Jármű­javító Üzeme 1970. első fél­évben elért gazdasági ered­ményeiért vezérigazgatói el- I ismerésben részesült. Ebből az alkalomból ma ün­nepséget tartanak az üzem i szerelőcsarnokában. Az elis- ! mérést Rödönyi Károly mi- j niszterhelyettes, a MÁV ve- | zérigazgatója és Szabó Antal, a Vasutasok Szakszervezeté­nek főtitkára nyújtja át. Az ünnepségen átadják ren­deltetésének az 1500 adagos új üzemi konyhát, éttermet, valamint a 900 férőhelyes öl- tözőt-mosdót és egy 140Ö négyzetméter alapterületű új 1 raktárhelyiséget. PENTEKEN \ városi vb napirendjén: az új lakónegyed Holnap délelőtt fél kilenc­kor kezdődik a városi tanács végrehajtó bizottságának ülé­se. Az építési és közlekedési osztály vezetője a magánlakás- építkezés helyzetéről és a la­kótelepek kialakításának prob­lémáiról tájékoztatja a végre­hajtó bizottság tagjait. A fej­lesztési alap és a költségvetés teljesítéséről a tervosztály, a költségvetés teljesítéséről pe­dig a pénzügyi osztály számol be. VERŐCE Ma: váci üzemlátogatás A KISZ Pest megyei Bizott­ságának felszabadulási em­léktábora már eddig is sok érdekes élményt nyújtott a résztvevőknek. Ma délelőtt nyolc órakor Vácra kirándult a tábor. Üzemlátogatással kezdődik a váci program és ezt nagy­szabású városismereti ver­seny követi. Este hét órakor lesz az ünnepélyes eredmény- hirdetés, majd nyolc órakor Ki mit tud? címmel — a bú­csúest. Holnap a kétnapos felsza­badulási emléktábor bezárja kapuját. Délelőtt leadják a kölcsönkapott használati tár­gyakat, majd az utolsó, kö­zösen elfogyasztott ebéd után, mindenki hazautazik. SZEPTEMBER: A nyelvtanfolyamok és a nagy filmek hava • A művelődési központ új programja Itt a szezonkezdés. A Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont szeptemberi műsora is sejteti az évad indulását. A váci tárlat és a Duna-műhely ’70 kiállítás után húszadikán nyílik Raszler Károly grafi­kusművész kiállítása a főtéri bemutatóteremben. A hónap közepén egyszerre öt nyelv- tanfolyam indul: jelentkezhet, aki az orosz, német, eszperan­tó, angol, vagy a francia nyel­vet szeretné elsajátítani. Har- madikán új társastánctanfo­lyam kezdődik és a szülők be­írathatják gyermekeiket az ifjúsági tánctanfolyamra. Kilenc filmet mutat be a Lenin úti mozi, köztük több nagy, és Budapesten sikerrel vetített alkotást. A szeptembe­ri moziműsor: Mérnök, veszé­lyes küldetésben (szovjet), Ecce homo, Homolka (cseh­szlovák), Ítélet (magyar), Dél csillaga (angol—francia), Nem születtünk katonának (szov­jet), Isten hozta. őrnagy úr! (magyar), A kardforgatónő (japán), Az emír kincse (szov­jet) és A nagy Red (amerikai). Fogadóóra Lánczhegyi Emma, a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságának tagja holnap délután egy és három óra között fogadja választóit a Bélésárugyárban. — Héttagú elnökséget vá­lasztott az Egyesült Duna- menti Termelőszövetkezet sportköre. Tagjai: Albert Mi­hály, a szövetkezet elnöke, dr. László Domokos főmezőgaz­dász, Dudla Károly, a víz­ügyi társulás elnöke, Kaszás Pál, Csankó János, Sándor István és Nyárai Alfréd. VÁC I tlAPLŰ A PEST MEGVfl HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1970. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK Nyolc barázdával kerítsék az égő tarlót! A TŰZOLTÓSÁG TÁJÉKOZTATÓJA Az aratások befejezésével a tarlóégetéssel kapcsolatos ten­nivalókról és tudnivalókról kértünk tájékoztatót a BM. Járási és Városi Tűzrendészeti Parancsnokságán Örkényi Jó­zsef őrnagytól. Mint elmondotta, a Mező- gazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium felhívta az álla­mi gazdaságok és termelőszö­vetkezeteik vezetőit, hogy a gombabetegségekkel fertő­zött tarlókat égessék le. A tarlóégetésből eredő tüzek megelőzéséért a tűzrendészeti parancsnokság a következők­re hívja fel az érdekeltek fi­gyelmét: A tarlóégetéshez az állami gazdaság igazgatójának, vagy a termelőszövetkezet élnöké- nek írásbeli engedélye szük­séges, amelyben név szerint megjelöli az égetésért felelős — és felelősségre vonható — személyt. Az égetést 24 órával előbb a helyi tanácsnak, a pa­rancsnokságnak és a köz­ségi tűzoltó parancsnok­nak be kell jelenteni. Szeles időben, valamint nap­nyugtától napkeltéig nem sza­bad tarlót égetni. Az égetést épülettől, kazalban levő ter­ménytől és szérűtől hatvan­méteres, erdőtől pedig száz­méteres távolságban szabad csak elkezdeni. Üzemanyag­tárolónál a távolságot érte­lemszerűen és a szükséges mértékben kell növelni. További szabály, hogy a harminc katasztrális holdnál nagyobb területű tarlót csak több részletben szabad fel­égetni. A szakaszokat az égetés előtt legalább nyolc ba- rázdányi szélességben szántsák fel a szövetke­zetek. Az égetés ideje alatt két­háromtagú brigádot kell vö­dörrel, vízzel felszerelve a helyszínen tartani, ezenkívül gondoskodjanak a termelőszö­vetkezetek a gyors tűzjelzés megszervezéséről. Az égetés befejezése után a táblát gondosan vizs­gálják át és a parazsat, izzást oltsák el. Mint Örkényi József őrnagy elmondotta, a fent ismertetett szabályokon kívül a gazdasá­gok vezetői szigorúbb intéz­kedéseket is hozhatnak, ha a körülmények úgy kívánják. Azok ellen, akik a fenti sza­bályokat nem tartják be, a parancsnokság szabálysértési • eljárást indít. B. H. Négy váci halott az országutakon Egy szomorú statisztika margójára A vád iparfejlesztés történetének dokumentumai A POLITIKAI OKTATÁSRÓL Ma délután a városi párt- bizottság propaganda- és mű­velődésügyi osztályának mun­katársai értekezletet tarta­nak. Az 1970/71-es politi­kai oktatási év szervezésének és előkészítésének pillanat­nyi helyzetéről Szűts Lajos, az agitációs és propaganda- értekezletek tapasztalatairól Kakucsi Péter számol be. Nemrégiben e hasábokon is­mertettük azt a nem mindenki előtt ismeretes, sokrétű tudo­mányos munkát, amit a váci múzeum kutatói a város és a megye múltjával kapcsolatban végeznek. A múzeumnak azon­ban van egy másik fontos fel­adatköre is, és ez a jelen poli­tikai, gazdasági és társadalmi dokumentumainak gyűjtése. Itt szintén nemcsak tárgyi és írott anyaggyűjtésről van szó, hanem adatok gyűjtéséről is. Tekintve, hogy jelenleg a város gyáriparának fejlesztése van előtérben, és Vác — a fő­várost természetesen nem szá­mítva — a megye legnagyobb ipari városa, így az anyaggyűj­tés főleg az iparral kapcsola­tos. Az elmúlt évek során össze­gyűjtöttük a váci gyárak tör­Nevelni, azt tudunk... A minap a váci buszon utaztam, Gödöllőn felszállt egy rendkívül csi­nos fiatalasszoriy, karján egy kisfiú­val. Azon a né­gyes ülésen foglalt helyet, ahol már egy idős úr és jó­magam is ültem. Az öregúr lel­kesen gügyögni kezdett a gyer­meknek. — Vén apaszatír! — gon­doltam magam­ban. S Század­elejei aszfaltbe- tyár-trükk! Gü­gyögni a kisfiú­nak, amikor a mama igen szem- revaló fehérnép. Jó vicc, öreg fo­gás! A másik gödi megállónál férfi­társammal meg­egyező korú hölgy szállt fel, és el­foglalta a negye­dik, még szabad helyet. A hároméves fi­úcska ekkor ké­nyelmesen elfész- kelődött a tetsze­tős ölben. (No, ehhez mit szólsz, öreg? — gonosz­kodtam magam­ban.) A fiúcska a legnagyobb gon­dossággal meg­nézte ujjacskáját, majd szájába vette és szopni kezdte, annak rendje és módja szerint. Az idős utitárs- hölgy szólalt meg először: — Juj, ilyen nagy fiú, és még dudlizik! Hát nem szégyel- led magad! Vedd ki azt a csúnya dudlit! Ilyen szé­gyent! Vedd' ki gyorsan! — és a fiúcska karja után kapkodott. Megszólalt erre a férfiú is (a hölgyhöz hason­ló korú): Ugyan már, miért vennéd ki? Az csak iga­zán jó! Szopjad csak húsom, ha jólesik! Az én fiam még hatéves korában is szop­ta az újját! A hároméveske kis riadt szeme ide-oda ugrált a két, meglett korú emberen. Kissé ta­nácstalanul pillo­gott egyikről a másikra. Jómagam pedig megelégedetten dűltem hátra az ülésen: Hiába, ne­velni — azt tu­dunk ... —k. —e. ténetére vonatkozó adatokat, természetesen a termelési mu­tatókkal együtt. Legrészlete­sebben a Dunai Cement- és Mészművel foglalkoztunk ed­dig azért, mert az állandó ki­állításban — helyszűkében — a DCM építésének és üzembe helyezésének bemutatásával szemléltettük a város fejlődő gyáriparát. A kiállításrészleg teljessége kedvéért eléje iktat­tuk a cementgyártás történe­tének- rövid bemutatását, kü­lönös tekintettel a hazai ce­mentgyártás előzményeire. Ennek a gyűjtőmunkának szintén vannak nehézségei. Az egyik az, hogy a váci múzeum mindössze tíz éve foglalkozik a város jelene és elsősorban az iparfejlesztés dokumentumai­nak gyűjtésével és feldolgozá­sával. Az adat- és anyaggyűj­tést azonban a gyárak megin­dulásától, sőt még korábbi idő­ponttól kell kezdeni. Az ada­tok begyűjtésének nehézségéi együtt nőnek régiségükkel. A másik probléma bizonyos értelemben helyi, nevezetesen az, hogy a jelen múzeumépü­letben már #nemcsak a tár­gyaknak nincs helye, hanem lassan már a könyveknek és iratoknak sem. Ugyancsak a helyszűke akadályozza a mun­katársak létszámának további növelését, pedig a múzeum megnövekedett feladatköréhez ez is elengedhetetlenül szük­séges lenne. A feldolgozás szempontjából a váci ipar történetét két nagy korszakra osztjuk. Az első a váci kapitalista iparosítás múlt századi kezdeteitől a fel- szabadulásig, a második a felr szabadulástól napjainkig tart. Az első korszakot a lassú fej­lődés, a külföldi tőke behato­lása és a munkásmozgalom or­szágos viszonylatban korai és jelentős kezdetei jellemzik. A második korszak jellemzője a gyors fejlődés. A jelen történetének írását nem nevezzük történetírásnak, már amennyiben az napról napra történik, hanem króni­kaírásnak. A múzeum elsődle­ges feladata a történetírói módszer alapján való feldolgo­zás, tehát a jelen dokumentu­mainak a gyűjtése, és ennek alapján a már befejezett sza­kaszok történetének a megírá­sa. Végül, de nem utolsósorban az ipari üzemek számának és kapacitásának növekedése ál­landóan növeli az anyaggyűj­tésre és a feldolgozásra fordí­tandó munkát is. Stefaits István Augusztusban magasra ívelt a váci közúti balesetek statisz­tikája. Az egyik tragikus eset a Dunakanyar Szolgáltató Ktsz angyalföldi karambolja volt. Egy ittas dömpervezető okoz­ta az összeütközést, öten ül­tek a váci gépkocsiban. A ve­zető és egy vendégkislány életveszélyesen megsérült. Hó­napokig kórházi ápolásra szo­rulnak. A szövetkezet vezetője agyrázkódást szenvedett, egy utast bordatöréssel, egy má­sikat kartöréssel ápolnak. Zebegénynél karambolozott a kisgyermekes, Erzsébet ut­cában lakó családapa, akit hiá­ba vártak aznap haza. Két halálos motorbaleset történt a hegyközségben. A Lenin út és Szent János utca kereszteződésénél, szinte azonos körülmények között összeütközött két esetben egy- egy személygépkocsi a szabá­lyosan haladó motorkerékpár­ral. A DCM fiatal dolgozóját gyászolják, a másik, súlyosan sérült motorost ápolják. A váci Kőszeg János kisiparos autójával a • balatoni or­szágúton nekirohant egy szembejövő teherautó­nak. Feleségét és sógorát ma teme­tik; a vezetőt és az egyik utast életveszélyes sérülésekkel ápolják a fehérvári kórház­ban. A közúti balesetek száma — szinte arányosan — növekszik a gépkocsik, motorkerékpárok számának emelkedésével. Tör- vényszerű-e ez az emelkedés? A rendőrségi szakemberek véleménye szerint: nem! Csak be kell tartani a szabályokat, az országutat nem szabad ösz- szetéveszteni a versenypályá­val. (p. r.) Vasárnap: negyedik forduló A RÖGBI DUNAKANYAR KUPÁBAN 1871-ben Londonban alakult meg az angliai rugbyszövetség. 99 évvel később alakulgat Ma­gyarországon ez a sportág. A járásban az Egyesült Duna- menti Termelőszövetkezet sportkörének van rögbicsapa­ta. Szekeres Ferenc csapatka­pitány így beszél a kezdetről. — Passalacqua Stanislao Carlo, az olasz követség mun­katársa a rögbi nagy szerel­mese. ő hívott meg bennünket Pesterzsébetre, hogy nézzük meg az erzsébeti csapat játé­kát. A látogatás hatására jú­lius elején húszán már edzet­tünk. Két hét múlva már raj­toltunk az OKISZ Kupában, és a négy csapat közül előkelőén a negyedikek lettünk... — A játéktér azonos egy labdarúgópálya méreteivel, itt is két kapu van, 3,5-szer 5.5 méter nagyok és H alakúak. A tojás alakú labda 75,5-től 79 centiméter hosszú és 64—66 centiméter széles, 37—40 de­ka. A rögbit nemcsak kézzel, hanem lábbal is játsszák. A csapatnak tizenöt játékosa van: egy kapus, négy hátvéd, két fedezet és nyolc csatár. A játékidő kétszer négy ven perc, játékoscsere nincs. — Egyesületünk nemrég ki­irta a Dunakanyar Kupát. Az volt a célunk, hogy minden al­kalommal másutt rendezve a mérkőzéseket, a közönséggel is megismertessük a játékot. Az első fordulóban az újonc Ve­resegyház ellen 46:6 arány­ban nyertünk. A második for­dulót augusztus 20-án Gödöl­lőn rendeztük. Itt az Építőktől 20:9 arányban kikaptunk, a péceliek 30:14 arányban győztek az erzsébetiek, az MTK-sok 62:3 arányban a ve­resegyházi csapat ellen. A har­madik fordulóban 45:0-ra íe- győztük az erzsébetieket, az Építők 28:ll-re az MTK-t, a péceliek 6:0-ra Veresegyházat. A három forduló után az Épí­tők állnak az első helyen 6 ponttal, az ugyancsak 6 pon­tos péceliek előtt. (Az Építők­nek jobb a pontaránya.) Ami csapatunk a harmadik 4 pont­tal, az MTK, Veresegyház és Pesterzsébet előtt. — A negyedik fordulót va­sárnap délelőtt kilenc órakor A gödi csapat. Álló sor:Sze- ! Eszes. Guggol: Blaskó, Sinka játsszák a csapatok —; mondta keres B., Tomka, Báli, Szekeres G., Sinka J., Járai, Móricz, Né- Szekeres Ferenc. F. Mészáros, Horki, Mugor,| meth. Kép, szöveg: Solymosi É I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents