Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
6 KÍT MEcrei hírlap 1970. AUGUSZTUS 26., SZERDA Velentei filmfesztivál Unalom Egyelőre meglehetős érdektelenség kíséri a 31. Nemzetközi Filmfesztivált. A UP1 csípős megfogalmazása szerint a fesztivál úgy vonul be a hasonló rendezvények történetébe, mint ahol a tv-filmek lényegesen nagyobb érdeklődést váltottak ki, mint az egész estét betöltő játékfilmek. Alagút a tenger alatt Kitakyushuban megkezdték a Shimonosékit és Kokurat összekötő 18,6 kilométer hosz- szú tenger alatti vasúti alagút építését. A tervek szerint 1973-ban elkészülő létesítmény a Svájc és Olaszország közötti 19,8 kilométer hosszú Appennin-alagút után a világ harmadik leghosszabb alagút- ja lesz. Halálos mutatvány Egy 16 éves amerikai akrobatát halálos baleset ért a koppenhágai nagycirkusz előadása közben. Apjával és testvérével végzett veszélyes mutatványt, egy 20 méteres pózna tetején, amikor elvesztette egyensúlyát, s fejjel lefelé a földre zuhant. Kevéssel kórházba szállítása után halt meg. BETANÍTOTT MUNKÁRA női dolgozókat, továbbá segédmunkásokat felveszünk. jelentkezés a fóti kutyatelep mellett . levő telephelyünkön. Papírfeldolgozók Ktsz Termelékenység — munkaerő-gazdálkodás A foglalkoztatottak száma 1969-ben 2,9 százalékkal nőtt. Ez országos átlag, de egyes megyékben sokkal nagyobb mértékben. Azokon a vidékeken, ahol akad még szabad munkaerő, 1970-ben is tovább növelték a létszámot, s méghozzá gyorsabban nő a munkások, alkalmazottak száma, mint a termelés. Ennél is nagyobb baj, hogy az iparban 1968-ban 1,6 millió, 1969-ben 1,7 millió dolgozó cserélt helyet. Az építőiparban majdnem minden második ember munkahelyet változtatott, a kereskedelemben a mozgás meghaladja a 40 százalékot, a közlekedésben pedig majdnem minden harmadik dolgozó más munkahelyet keresett. Az elmúlt évben a vállalatok, üzemek összlétszáma százezerrel nőtt, a munkahelyen felvett dolgozók száma elérte a másfél milliót. Milyen következményekkel jár a létszámnövelés és a túlzott munkaerővándorlás, s távlatilag milyen megoldást lehet javasolni? Előnyös — hátrányos Nem lehet egyértelműen elítélni a munkaerővándorlást. A gyermekgondozási kedvezményt kibővítették, több lett a 600 forintos kismamák száma, helyettük sok új dolgozót vettek fel. A mélyművelésű szénbányák visszafejlesztése, illetve az új ipartelepítés miatti létszámmozgás feltétlenül kedvező. A népgazdaságnak és a családnak is jó, ha az emberek lakóhelyükön, vagy annak közelében találnak munkahelyet. De a túlzott munkaerő-vándorlás és az elvtelen munkaerő-csábítás feltétlenül káros. Igaz, a köz- gazdasági ösztönzők, a bérszínvonal és a vállalati alapok képzésének módszere létszámemelésre ösztönözte a vállalatok vezetőit. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy az ágazatok közti vándorlás igen élénk, sőt káros. A vállalati vezetők jelentős része mégsem tanúsít kellően következetes és határozott magaJON A SZÜRETI Mór most vásároljon SZŐLŐ BOGYÓZÓ OLLÓT! Fogyasztói irányára: 77 Ft, • Hosszúsága: 21 cm. Vágóéi hossza: 5,5 cm. Alkalmas: szőlő szüretelésére, a romlott, penészes bogyók kicsípésére, egyéb, lágyszárú növények vágására. Kapható a szövetkezeti áruházakban, a vetőmagboltokban és a szaküzletekben. Kérjük a boltvezetőket, rendelésüket az alábbi címre kérjék: SZOVARU VAtLALAT, Budapest IX., Soroksári út 16. Telefon: 140-487 és 336-355. MILLIÓS KÁROKAT ELŐZHET MEG, ha gyakorlott, szakképzett lángmentesitő brigádunkkal végezteti el a fa- és texfilanyagok lángmentesítését és a faanyagok gombátlanitását. Azonnali határidőre vállalunk munkákat és 1971-re is elfogadunk előjegyzéseket Szives felvilógositással rendelkezésére áll a Márvány Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat Budapest «X., Gyáli út 28. Telefon: 473-320, Budainé. tartást, hogy a régi, megbízható dolgozóit megtartsa, az üzemen belüli munka szervezettségét javítsa, és így feladatait kevesebb munkaerővel is ellássa és ezzel egyidejűleg növelje a becsülettel dolgozók keresetét. Intenzív fejlesztést Sok helyen már ma is munkaerőhiányra panaszkodnak, mégsem sikerült az extenzív fejlesztés helyett az intenzív fejlesztés módszerére rátérni. Gyorsabb ütemben nőtt az alkalmazottak száma, mint a termelés és különböző adatokból arra következtethetünk, hogy 1970-ben tovább növelik a létszámot. De miből, hogyan akarják ezt később megvalósítani? Tudjuk, egyszerűbb és ma még több helyen gazdaságosabb is a termelést újabb munkaerővel növelni, mint gépesítéssel, a termelés korszerűsítésével és különböző átcsoportosításokkal. A termelés bővítésének extenzív útja tovább nem járható, mert a munkaerő-tartalék maholnap kimerül és a közgazdasági szabályozókat is egyre inkább úgy módosítják, hogy a műszaki fejlesztést, a hatékonyságot és a korszerűbb vezetést, vagyis az intenzív fejlesztést ösztönözzék. Ezért helyeselni lehet, hogy megkezdték az üzemen belüli létszám-átcsoportosítást, az egyes üzemrészek hatékonyságának elemzését. De ugyan hány helyen teszik ezt? Pedig meghökkentő fonákságok derülnek ki, ha ellenőrzik, hogy kinek mi a munkaköre és ténylegesen ki, mit dolgozik. Főleg adminisztratív és kisegítő állományban akadnak olyanok, akik naponként legfeljebb két-hőrom órai hasznos munkát is alig tudnak igazolni. Ha a párhuzamos adatszolgáltatást, a felesleges adminisztrációt megszüntetnék, sok embert termelő munkára csoportosíthatnának át. De hol, melyik vállalatnál teszik ezt, hol foglalkoznak következetesen munkaszervezéssel? Ez a feladat még a nagyüzemek munkaügyi osztályain is csak másodlagos jellegű, a munkaerő-gazdálkodás többnyire csak a felvételekre és az elbocsátásokra korlátozódik. « Kettős mérce Valójában hol van munkaerőhiány és hol jelentkezik felesleg? Erre a kérdésre csak akkor lehet helyes választ adni, ha azt vizsgáljuk, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt ott és úgy foglalkoztatják-e, ahogyan az szükséges és hasznos. De több esetben bizonyítani lehet, hogy ugyanannak a vállalatnak egyik telepén munkaerőhiánnyal küzdenek, másikon meg nincs anyag, rossz a szervezés, állnak a gépek és az emberek. Nincs elegendő munkás a szereidében, vagy az építkezésen, de sokan ülnek a vállalati központban, feleslegesen sok embert foglalkoztat a MEO és a TMK, sok a különböző rendű, rangú, improduktív létszám. Nem mindig és nemcsak a létszámon múlik, hogy a vállalat jól dolgozik-e vagy sem. Ma már sokkal fontosabb a munka szervezettsége, a gépesítés ésszerű kihasználása és a vezetés színvonala. Sokkal inkább ezek a tényezők döntik el az üzem sorsát, mintsem a létszám nagysága. Mind politikai, mind gazdasági szempontból örvendetes, jó dolog, hogy 1970-ben már enyhe munkaerőhiány jellemző megyénkre, és országos átlagban is. Ez a körülmény azonban figyelmeztessen, és minél előbb kényszerítse is az üzemek vezetőit műszaki fejlesztésre, az irányítás tökéletesítésére. Ma már a gazdálkodás megítélésére két mércét használunk: a nyereséget és a termelékenységet. A nyereség a gazdálkodás komplex mutatója, de mégsem lehet egyedüli iránytű. A gazdaságosság mellett a termelékenység fokozására az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mert a létszámot nem lehet tovább növelni. Segédmunkásokat, nehéz fizikai munkásokat már most sem lehet kapni, tehát csak a technika, csak a korszerűsítés segít. Ha a termelékenység emelkedik, akkor a nyereség megalapozott, akkor gondoskodtak a vállalat jövőjéről. Nem lehet halogatni A nyereség, a termelékenység fokozása szempontjából kikre lehet leginkább számítani? Nem a vándormadarakra, nem azokra, akik meg sem melegszenek és márjs továbbállnak, hanem a vállalati törzsgárdára, a helyi ismeretekkel rendelkező, jól képzett műszakiakra, a szocialista brigádtagokra. Ezért nemcsak az igazság, hanem műszaki és gazdasági igények is diktálják, hogy a. rendelkezésre álló bérek jelentős részét a törzs- gárda tagjainak juttassák. Ne csak a szakmák és az üzemek közt jelentkező bérfeszültséget igyekezzenek megoldani, hanem azok kapják az erkölcsi és az anyagi elismerést, akik azt megszolgálták, akik ténylegesen többet és eredményesebben dolgoznak. A műszaki fejlesztés elől nem lehet kitérni, legfeljebb fedezet hiányában itt-ott el kell halasztani, amíg lesz rá pénz és kapacitás. De az észszerű, hatékony gazdálkodás, különböző átcsoportosítás, a belső munkanélküliség felszámolása már most, és mindenütt indokolt és szükséges. Közérdek, hogy a letelepedő új üzemek, és felújítás után a régiek is, minél előbb gazdaságosan termeljenek, a vállalatok és az illetékes szervek! az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a munkaerő-gazdálkodásra, a termelékenység fokozására. Hasznos, jő tervek készültek a munkaidő-csökkentés okozta kiesés pótlására, de ezek megvalósítása a legtöbb vállalatnál késik. Vegyék elő az intézkedési terveket, vizsgálják felül a teljesítményeket, az anyagellátást, javítsák az üzem- és a munkaszervezést. Mindez alapvető gazdasági és egyben fontos politikai feladat. Éppen ezért nemcsak a gazdasági vezetők, hanem a pártszervezetek és a dolgozó kollektíva közös ügye is. Dr. Fazekas László Föld alá készülő tartályok Az AFOR folyamatosan bővíti az ország benzinkúthálózatát. A föld alá helyezett üzemanyag-tároló tartályokat a Bu-' (lapesti Kőolajipari Gépgyárban készítik el. Egy év alatt lCOj tartályt szállítottak, s az igényeknek megfelelően készítik a< többit is. Fickó és töltike műanyagból A Szőlészeti Kutató Intézet badacsonyi borpincéjébe bevonult a műanyag. Epoxigyantából készítették a bor öntögetésénél hasznúit úgynevezett fickó és töltike modern utódát is, s ezzel az anyaggal vonták be a nagy méretű betonhordókat, sőt a hagyományos ászokhordók borát is műanyagdugók zárják el a levegőtől. A műanyag felhasználása egyelőre kísérleti jellegű. A borászok és vegyészek megfigyelései szerint az epoxigyanta teljesen ellenáll a bor savainak, könnyű, higiénikus. Agyagköcsögben aranyékszerek A Jászdózsához tartozó Kápolnáshalom tetején, ahol régebben kápolna állt, régészeti ásatásokat folytat a szolnoki Damjanich János Múzeum. A hat éve tartó feltáró munkával a Jászság őskoráról számos, értékes adat birtokába jutottak. A leletek szerint már időszámítás előtt 1800-ban élt itt korabronzkori ember, és még azután körülbelül hatszáz évig nyomon követhetőek az emberi élet jelei. Az ásatások során egy agyagköcsögben ritka és igen értékes aranykincsekre is bukkantak. A háromezer éves lelet korabeli nők gazdagon díszített ékszereit tartalmazza. Az ásatásirányító régészek hiteles megállapítása szerint az e tájon élő legidősebb népcsoport a nyírségi kultúrához tartozott. Ezután telepedett le a hatvani, majd a füzesabonyi kultúrához tartozó, bronzkori ember. A régészeti ásatás jelentőségét növeli, hogy a bronzkorszak mellett honfoglaláskori sírokat is találtak, tehát a halom a középkorban is jelentős temetkezési hely volt. A kápolnás- halmi ásatás védetté nyilvánításával értékes romkerttel, idegenforgalmi látványossággal gazdagodhatna az Alföld, Vízágyúkkal a hippik ellen Amszterdam főtere régóta kedvelt éjszakai tanyája a nemzetközi hippitársadalomnak. A városi hatóságok most kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek; hogy a háborús emlékmű környékét megtisztítsák a hívatlan szállóvendégektől. A közelmúltban hozott rendelet szerint az egész városban „tilos a szabad ég alatt aludni”. Hétfőn este a rendőrség felvonult a főtérre, hogy érvényt szerezzen a rendeletnek. A hippik elbarikádozták magukat, kövekkel és palackokkal támadtak a rendőrökre, míg társaik a környék kirakatainak bezúzásával és kifosztásával foglalatoskodtak. A rendőrök többször a levegőbe lőttek, majd végül a bevetett vízágyúk megtették a hatásukat: a tömeg szétoszlott, hogy néhány perc múlva a város pályaudvarán gyűljön össze. Tizenöt rendőrt és ugyanannyi hippit szállítottak kisebb-na- gyobb sérülésekkel kórházba. A rendőrség a hajnali órákban elégedetten jelentette, hogy „ura a helyzetnek” azonban rögtön hozzáfűzte, hogy egységei készen állnak arra, hogy bármely szükséges pillanatban ismét felvegyék a harcot a honi és külföldi hippik tömegével. Autódömping A Toyota Motor Company japán autógyár most nyilvánosságra hozott adatai szerint 1970 első hat hónapjában a General Motors Corporation 2 593 089, a Ford, Művek 1 312 114, a Volkswagen Művek 1 047 000, a Toyota Motor Company 759 298, a Fiat Művek 738 000, a Crysler Corporation 708 011, a Nissan japán autógyár 685 842, a Renault Művek 635 000, a British Ley- land Motor Corporation 474 000 és a nyugatnémet Opel autógyár 433 000 gépkocsit állított elő. Olt az oroszlán Kenya egy északkeleti tartományában, Buna vidékén egy oroszlán megölt egy 13 éves kislányt. A lakóházak közé négy oroszlán hatolt be, egyet közülük agyonlőttek, de a másik három elmenekült. SÉRÜLÉKENYSÉG Snóblizás közben szentelt nekem pár percet Szimpla 11., a Fra-Diavoio kitűnő labdarúgója. — Nem megy, nem megy, hiába, nem megy — rázta any- nyi fejes gólban részes fejet, amikor három helyett ismét sehányat mondott, mire rögtön lecsaptam rá. — Újabban a foci sem megy Hervadtan bólintott. — Az se. Mit csináljak, ha olyan sérülékeny vagyok« Most mi a baja? — Hajaj, — legyintett, a... a... a... Muki bácsi, nagybátyja, elismert játékoscsábász, hajdani jeles tüzkőárus, önkéntes szaktanácsadó súgott neki. Barátunk rosszul értette, ügy hogy csak ennyit mondott. — Izéa ... az izé ... Végül azért csak kiderült, miről van szó. Súlyos hátkö- zépzsugor, bütyökdefurma, alapínösszenövés, lábeltolódás. Rémüldöztem. — Rémes! De mindez miért pont akkor újult ki, amikor jobbszél helyett a balszélen akarták játszatni. Erélyesen tiltakozott. — Rágalom! Tavaly akkor újult ki, amikor a lakáscserém nem intézték el. — De aztán elintézték. Szimpla II. válasza egyencslelkűségről tanúskodott. — Ment is utána a játék! Emlékszik arra a gólomra, amit harminc méterről háttal perdítettem Bugyuta hálójába? Ki ne emlékezne rá? Konzervált állapotban azonnal a Nemzeti Múzeumba került. A továbbiakban Muki bácsi precíz magyarázatot adott védencének . sérülési együtthatóiról. — Valójában azért Libikóka (ez Szimpla II. beceneve. A szerk.) sérülékenysége a lelki tudat hatása a test fizikumára. Közbevágtam. — Aha, már pedzem, két éve is ez történt vele, míg meg nem kapta a Mercedest. . Az öreg pszichológus nem értett velem teljesen egyet. — Nem éppen! Hiába kapta meg a Mercit, ha egyszer nem a legjobb típust szerezték meg — azt, amelyik még ki sem jött —, mire rögtön levált néhány porca. — Hajlamos a porcleválásra is? Már a fiú válaszolt. — Bármikor! Ha például az edző túlzásba viszi munkakörét, csak úgy mállk a lelki porcom, mint két hónapja is, mikor nekem is annyi edzés- anyagot írt ki, mint a többieknek. Felvetettem. — Dehát akkor ml a kiút? Muki bácsi könnyedén vállat vont. — Amíg annyi csapat van az országban, mindig van kiút. így sérülten is már menet közben, tudja hány ajánlatot kapott? Nagy S. József
