Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

1970. AUGUSZTUS 25., KEDD rt.ai hegyei ^Máriát A Duna „élete“ számokban A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szakembe­rei két éve végeznek különféle méréseket a Dunán. A nyert adatokból — számiakból — következtetnek a Duna „életére” (mederváltozás, partalakulás stb.). A kutatócsoport a többi kö­zött szelvényméréseket végez, és hordalékmintákat vesz a fo­lyóból. Diplomáciai kapcsolat Szingapúrral A Magyar Népköztársaság és a Szingapúri Köztársaság kor­mányai attól az óhajtól vezé­reltetve, hogy tovább erősítsék a már meglevő baráti kapcso­latokat Magyarország és Szin­gapúr között, megállapodtak, hogy nagyköveti szinten diplo­máciai kapcsolatot létesítenek a két ország között Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Maus Péternek, az Elzett Fémlemezipari Művek vezérigazgatójának, Túrán Pál, kétszeres Kossuth-díjas aka­démikusnak, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tan­székvezető egyetemi tanárá­nak eredményes munkássá­guk elismeréséül 60. születés­napjuk alkalmából, Baradziej Lászlónknak, a Pamutnyo­móipari Vállalat Kispesti Tex­tilgyára szb-titkárának, Cset- reghyné dr. Meznerics Ilo­nának, a föld- és ásványta­ni tudományok doktorának, a Természettudományi Múzeum osztályvezetőjének, dr. Hil- vert Elek Tamásnak, a mű­szaki tudományok kandidá­tusának, a Mélyépítő Terve­ző Vállalat létesítményi fő­mérnökének, Nemeskéri Já­rtasnak, a Lenin Kohászati Művek pártbizottsága titká­rának és Vas Lászlónak, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat 4-es számú üzem­egysége igazgatójának ered­ményes munkásságuk elis­meréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Munka Érdemrend arany fo­kozata. kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetéseket Kisházi 9dön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke adta át. Jelen volt Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára, Kor­nidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese és Tim- mer József, a SZOT titká­ra. A Vietnami Hazafias Front küldöttsége Budapesten Hétfőn Budapestre érke­zett a Vietnami Hazafias Front háromtagú küldöttsé­ge, élén Ngiem Xuan Yem- mel, a front elnökségének tag­jával, aki egyben a Viet­nami Demokrata Párt főtit­kára és az állami gazdasá­gok minisztere. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa által meghívott delegáció tag­ja Nguyen Duc Vong, a Viet­nami Hazafias Front hanoi bizottságának tagja és Phi Van Bam, a Vu La-i termelőszö­vetkezet elnöke. Kongresszusi irányelvek A lapok vasárnapi ** mukban közölték o Vietnami békeharcosok kitüntetése A Hazafias Népfront szék­házában hétfőn baráti talál­kozón látták vendégül a Vi­etnami Nemzeti Demokratikus és Békeerők Szövetségének delegációját, amely dr. Trinh Dinh Thao jogász-professzor­nak, a szövetség elnökének ve­zetésével tartózkodik Magyar- országon. Dr. Trinh Dinh Thaót és feleségét, Lion Hoa Ngo Thi Phu asszonyt, a bé­keerők szövetsége Saigon-Cho- Lon-i városi bizottságának tagját kitüntették a Magyar Békemozgalom jelvényével. Darvasi István, az Országos Béketanács alelnöke nyújtotta át a kitüntetést. sza- Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irány­elveit a párt X. kongresszusá­ra. Az irányelvek megisme-. rése és megvitatása már fo­lyik a pártszervezetekben, ipari munkások, termelőszö­vetkezeti parasztok, értelmi­ségiek, férfiak és nők, fia­talok és idősebbek cserélik ki véleményüket a pártcso­portok megbeszélésein, hogy azután a szeptemberi tag­gyűléseken a teljes kommu­nista kollektíva álláspontját összegezzék. Az irányelvek megvitatása nemcsak joga, hanem egye­nesen kötelessége minden párttagnak, hiszen lényegé­ben a következő évek fel­adatainak tömör sűrítése mindaz, amit az irányelvek fejezetei összefoglalnak. Túl azonban a kommunistákon és a pártszervezeteken, az egész társadalom számára megismerendő program, mely eredmények1 és teendők öt­vözésével jelent és holna­pot tükröz. Ahogy a párt- kongresszusnak, úgy a kong­resszusi irányelveknek is ki­emelkedő hely jut a gazdaság és társadalom fejlődésében, kommunisták és pártonkívü- liek feladatainak meghatá­rozásában. Miben összegezhetjük az irányelvek legfőbb jellemző­jét? Abban, hogy szervesen kapcsolódik a párt eddigi politikájához, az elért ered­ményeket alapnak tekinti a további feladatok sikeres tel­jesítéséhez, s minden terü­leten, minden kérdésben az adott helyzetből, a realitá­sokból indul ki. A Központi Bizottság az irányelvek be­vezetőjében joggal állapítja Ipari tanulók pótbeiskolázasa i/óllalatunk az alábbi szakmákban pótbeiskolázást tart: '• kőműves • ács • állványozó • hidegburkoló • épületlakatos • műkőkészítő • üvegező .• épületbádogos Intézeti elhelyezés és teljes ellátás. Jelentkezés: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat Szakoktatási csoport, Bp. XI., Dombóvári út 19. Az álmokat megvalósító vállalat Pest megyei Beruházási Vál­lalat, Prózaian hangzik. Pedig álmok megvalósítását szolgál­ja — költői álmokét. Mert hol a boldogság mostanában? Jel­képe és előfeltétele: a saját otthon. Hogyan hangzik ugyanez szárazabb, tárgyilagosabb nyelvre lefordítva? Egy mon­datban így: a vállalat által tervezett, szervezett, lebonyo­lított feladatok között jelenté­keny arányt képviselnek a la­kásberuházások. Részletezve? A harmadik ötéves tervelő­irányzatához képest az erede­tileg tervezettnél több lakást építettek. 1966-tól 69 végéig 935-öt, ez évben 620-at. A har­madik ötéves terv végéig ösz- szesen 1555 lakást adnak át az otthonra váróknak. Hogy szemléletes számokkal folytassuk: folyamatban levő, ez évben befejezendő beruhá­zásaik összértéke közel két- milliárdnyi — ebből idén kb. hétszázmilliónyi valósul meg. Lakás vonatkozásban mit hoz a közeljövő? Cegléden kibővítik a meg­kezdett lakótelepet kétszáz la­kással — a százhatvan-szóz- nyolcvan nagykőrösi lakást jö­vőre át is adják —, a harma­dik negyedévben kezdendő öt­száz váci lakást 71—72-ben fe­jezik be. Júniusban fogtak hozzá a több szintes, lakótelepen épülő kilencven lakáshoz Sziget- szentmiklóson. Ez már francia alagútzsalus módszerrel ké­szül. Gödöllőn, Visegrádon, Nagykőrösön a rossz szociális körülmények között élő csalá­dok részére szükséglakásokat építettek — de hát nem is szükséglakások ezek valójá­ban: komforttal ellátott, sza­badon álló kis tégla családi há­zak inkább. 124-et már átad­tak, év végéig mind a 132 be­költözhető. E kétszobás, mos­dófülkés, konyhás-kamrás, m'dnem összkomfortos há­zacskákon kívül 36 pedagógus- l lakást és 16 orvoslakást fejez- l nek be ez évben. Most a Szent­endrén (a Rózsakertben és a Kálvária dombon) megvalósí­tandó kétszáz-kétszázötven la­kás tervezésén dolgoznak — közülük is elkezdenek idén negyvenkettőt; jövőre kész. Mi az új az építőipari tech­nológiában? Például a francia alagútzsalus módszer. A negyedik ötéves terv laká­sai már túlnyomórészt ezzel a technológiával készülnek. A szükséges szerszámot nemrég vásárolták meg, és Szigetszent- miklóson „avatják fel”. Utána átviszik egy házzal — azaz egy lakóteleppel — odébb: Vácra. Mi a legégetőbb problémája a megyei beruházási vállalat­nak? , Például az, hogy mindez csupán a lakások szerkezeti létrehozását biztosítja. Akár házgyári, akár blokkos vagy alagútzsalús technológiát al­kalmazva — önmagában csak a váz, a ház gerince valósul meg. De hogy az épületből la­kás, leendő otthon váljék: sok­oldalú szakipari szerelőmunka kelL És ez az, ami alaposan elmarad a szerkezettermelés imént felsorolt módszereinek tempója mögött. Pedig egyik a másik nélkül: félmegoldás. Megoldás tehát? Csakis a szakipar széles kö­rű és gyors ütemű fejlesztése. A legideálisabb lenne a saját szakipar; az „egykéz”. Kitűnő példa erre a ceglédi kórház építése. Itt csak a burkolást és festést végezte idegen vállal­kozó, máskülönben minden munkafázist, villanyszereléstől fűtésszerelésig egy kéz fogott össze. Szerencsére tapasztalha­tó már némi ilyen irányú kez­deményezés a Pest megyei ta­nácsi és a Pest megyei állami Építőipari Vállalatnál. Még mi fékezi a lakásépítés ütemét? A munkaerőhiányon kívül például a közművesítés nem­egyszer megfordított sorrend­je. A negyedik ötéves terv első-második évében átadandó lakások végleges előre-közművesítése döntő tényező! Aki ma felnőtt építőipari szakember, abba ta­nuló korában belesúlykolták, hogy mindennemű építkezés­nél időben mindent megelőz a legnélkülözhetetlenebb mel­lékhelyiség létesítése. Ennek előfeltétele a közmű-, a csator­na- és vízhálózat. Magától ér­tetődően hangzik, de ma nem ez az általános gyakorlat. A sorrend olykor felcserélődik, jobb esetben párhuzamosan épül a lakótelep és a hozzá szükséges közmű. Ennek a rossz gyakorlatnak megszűn­tét célozza a megyei állami mélyépítő vállalat szervezése. Ez a vállalat — Gödöllő szék­hellyel — 1971-ben már jelen­tékeny kapacitással segíti a megyei építkezéseket. Végül: milyen lakástípusra koncentrálnak az agglomerá­ciós övezetben fekvő települé­seken? A több szintes, azaz közép­magas (10 szintesig) — és ma­gas (10-től 18—20 szintesig) la­kóépületek létesítése a cél. A vállalat új (műszaki-gazdasá­gi-technológiai) osztályt szer­vez az agglomerációs fejlesztés elemző, elvi-koncepcionális előkészítése céljából. Pereli Gabriella Öt emelet magas lépegető exkavátor öt emelet magas lépegető exkavátor építését kezdték meg a szverdlovszki nehéz­gépgyárban. Az új gép egyszerre 80 köbméter földet lesz képes „kiharapni” a talajból. Ha elkészül, sok ezer földmun­kás helyett dolgozik majd. éli, sok A mai meg: „A Központi Bizott­ság a X. pártkongresszus­tól az eddig követett poli­tika jóváhagyását kéri. Ja­vasolja, hogy pártunk és né­pünk nagy társadalmi prog­ramja a legközelebbi négy esztendőben: a szocializmus teljes felépítésének maga­sabb szinten való folytatása legyen.” Az eddig követett po­litika jóváhagyását a X. pártkongresszus minden bi­zonnyal megadja, hiszen a IX. kongresszus óta eltelt idő­ben kiegyensúlyozottan, kité­rőktől mentesen fejlődött a népgazdaság, nagyobb zökke­nők nélkül megvalósult a gazdasági reform, s ma tel­jes kibontakozásának idejét erősödött a társadalom új, szocialista vonása, folyamatosság, a drá- fordulatok elkerülése jellemzi hosszú évek óta a párt politikát, szavak és tettek egybeesése, s mindez nemcsak idehaza, hanem ha­tárainkon túl is elismerést szerzett hazánknak. ló Jvetkezetesség, a változás folyamatainak mélyre­ható elemzése, a követendő út tudományos megalapozott­sága tükröződik a párt poli­tikájának a mindennapok so­rán történő megvalósításában, s erre van szükség a jövőben is. Társadalmunk dinami­kusan fejlődik, a változások túlnyomó többsége a jobb, emberi, anyagi értelemben gazdagabb holnap irányába mutat. Szilárd a munkásha­talom, s szorosabbra fonó­dik a munkás—paraszt szö­vetség. Ma a társadalom egyetlen rétegében sincs vita azon, hogy merre haladjunk, s mit tegyünk, nézetek csa­táját az váltja ki, miként, milyen eszközökkel, mód­szerekkel szolgáljuk sikere­sebben az egész ország népe által helyeselt és támoga­tott célok elérését. A munkás- osztály, a parasztság köré­ben végbement változások, az értelmiség társadalmi sze­repének növekedése, a dol­gozó nők és az ifjúság prob­lémáinak előtérbe kerülése külön-külön, s együttesen még inkább jelzője annak, hogy épül nemcsak gazda­sági, hanem társadalmi ér­telemben is a holnap szo­cialista Magyarországa, hogy egyre több azok száma, akik kenyérkereső munkájukon túl is erejüket, tehetségüket, szorgalmukat és áldozatkész­ségüket e holnapi Magyar- ország felépítésének szolgá­latába állítják. Abban, hogy növekszik a közügyek iránt érdeklődő, a közügyek intézésében aktívan részt vevő állampolgárok szá­ma, nagy szerepet játszik, hogy a párt X. kongresszusa a legfőbb feladatok közé so­rolta a szocialista demok­rácia erősítését, az állami tevékenység decentralizálá­sát, a helyi önállóság növe­kedését. Az irányelvek kö­vetkezetesen építik tovább ezt az utat, amikor kimond­ják: „Növelni kell a taná­csok önállóságát és felelős­ségét a hatósági jogkörben, a gazdasági, kulturális és szociális munkában. A tanácsi szervek hatáskörébe kell utalni mindazokat a felada­tokat, amelyek megvalósí­tása csak a terület, illetőleg a település lakosságát érinti, továbbá amelyeket célsze­rűen, gazdaságosan, a jelen­leginél jobban a tanácsi szer­vek oldhatnak meg.” T ársadalmi feladataink 1 végrehajtásának alap­jait természetesen a termelő- munka, a gazdasági tevékeny­ség teremti meg. A párt IX. kongresszusa óta eltelt négy esztendő legfontosabb változá­sa itt ment végbe, a gazda­sági reform bevezetése s szé­les körű kibontakoztatása a szó szoros értelmében minő­ségi változások hordozója, s nagy pozitívum, hogy mind­ezt különösebb zökkenők nél­kül sikerült végrehajtani s a párt IX. kongresszusán elfoga­dott gazdaságpolitikai célokat elértük. Az ipari termelés 34 százalékos emelkedése öt esz­tendő alatt, a mezőgazdasági termelés minden korábbinál nagyobb — 16—17 százalékos — növekedési üteme, a nem­zetközi munkamegosztásba va­ló fokozatos bekapcsolódás az egyén számára is a boldogu­lás, a jobb élet bővebb forrá­sait nyitotta meg, s mind a IV. ötéves terv Központi Bi­zottság által határozatba fog­lalt irányelvei, mind a kong­resszusi irányelvek azt tanú­sítják, hogy a nép jólét eme­lése továbbra is a párt poli­tikájának alapvető célja, s minden terv, cselekedet ezt szolgálja. Ahogy a gazdasági életben, úgy az ideológiai munkában és a közművelődésben is sok­rétű változások foglalata volt a legutóbbi pártkongresszus óta eltelt négy esztendő. Vi­ták., hasznos véleménycserék, bátor kezdeményezések jelle- mezték' az értelmiség nagy ré­szét, s ez egyben annak tanúr sítója is, hogy a korábbinál nagyobb mértékben kémek részt a feladatok megoldásár ból, a további feladatok megr határozásából. A párt bátorír tóttá és bátorítja az alkotó vir tákat, a széles körű vélemény- cserét, mert meggyőződése, hogy ezek a marxista—leninisr ta ideológia hegemén helyzer tének erősítését, a szocialista kultúra fejlesztését szolgálr ják. S ahogy az ideológiai, műr vészeti munkában, úgy az ok- tatásban is az újítókedvet, a követelményekhez való minél gyorsabb igazodást kívánja és szorgalmazza a párt, s arra is figyelmeztet, hogy mindez nem öncél, hanem a személyir ség szabadabb kibontakozását, a tehetség korlátlan érvényer sülését kell hogy elősegítse. P eladatok és elért ered mér 1 nyék szoros összefüggér se jellemzi az irányelveket ak­kor is, amikor az életszínvor nallal, a szociálpolitikával kapcsolatos tényeket és teen­dőket rögzíti. A dolgozók élet­körülményeinek javulása, a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének öt év alatti átlagos 30—32 • százalékos emelkedése annak bizonyítása, hogy a gazdaságban tett erő­feszítések meghozzák kamatai­kat. A parasztság személyes jövedelmei a IX. pártkong­resszus óta eltelt időszakban országos átlagban elérték a munkásokét, s ez, valamint a termelőszövetkezeti tagok szo­ciális és kulturális ellátásának gyors javulása nagymérték­ben elősegítette a város és a falu közötti különbségek csők- ]&€ n tését. Az irányelvek célul tfizik ki, hogy a következő öt évben az egy főre jutó jövedelem 25—27 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 16—18 szá­zalékkal emelkedjék, s hogy a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztok jövedel­mének növekedési üteme azo­nos legyen. A lakásépítés meggyorsítása, a 44 órás mun­kahétre való áttérés a nép­gazdaság további területein a föntebb említettekkel együtt bizonyítják annak gyakorlati érvényesülését, amit az irány­elvek így határoznák meg: „Pártunk álláspontja, hogy a szocialista társadalom építésé­nek együtt kell járnia a dol­gozók életszínvonalának rend­szeres emelésével.” p ártunk a IX. kongresszus 1 óta tevékenységében fo­kozott szerephez juttatta az elvi, politikai irányítást, s minden kérdésben nagy tisz­teletben tartotta a lenini nor­mákat, a kollektív vezetést. Ez a munkamódszer volt a bizto­sítéka annak, hogy nőtt a párt vezető szerepe, a kommunisták rangja az élet minden terüle­tén, s hogy a nemzetközi mun­kásmozgalom, az imperialista­ellenes összefogás szilárdan támaszkodhat a magyar kom­munistákra, a Magyar Szo­cialista Munkáspártra. A X. kongresszus irányelvei ezek­ben a napokban a legszélesebb körben képezik beszélgetések, eszmecserék témáját. Jó ez, helyes ez. Hiszen az egész or­szágnak kell beszélnie, gon­dolkoznia azon. amit a követ­kező esztendőkben az egész ország népének feladataként mi mindannyian, munkások, parasztok, értelmiségiek, az élet bármely területén tevé­kenykedők, végrehajtunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents