Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

imJEnrn 1970. AUGUSZTUS 2., VASÁRNAP 5 KONGRESSZUSI VERSENYBEN Túlteljesítenek a váci vasutasok Az apró finomságoknak néha óriási szerepük lehet. Pél­dául munkakezdéskor nem árt, ha mindenki tudja, hogy az­napra mi a feladata. Sőt, az sem megvetendő, ha az illető munkafolyamatot irányító vezető, beosztottjaival részletesen megbeszéli a tennivalókat. De mindennaposak az olyan ese­tek is, amikor munka közben hirtelen meg kell változtatni a munkaprogramot. Ilyenkor jó, ha a vezető idejében, tehát azonnal, és megfelelő információval látja el beosztottjait, ne­talán megbeszéli velük a változásokat. Az egyszerű, a nagyszerű Augusztus 3-tól 17-ig ENGEDMÉNYES RUHÁZATI VÁSÁR VESZPRÉM Torony ház — kúszódaruval r Veszprémben megkezdték a város legmagasabb épülete, a 20 emeletes toronyház építé­sét. A munkához Veszprémbe szállították a legutóbbi BNV-n kiállított, legkorszerűbb kú­szódarut, amely egyszerre 3 tonnát képes emelni. KACSALESEN Az apróvadban gazdag Kö­rös vidéki rezervátumban szombaton megkezdődött az új évad. Bucsa, Bélmegyer, Vésztő, Zsadány, Geszt, Gyu­lavári környékén már hajnal­ban kacsalesre vonult mint­egy négyszáz vadász. Az idei kacsaszaporulat gazdagabb volt ezen a tájon a sok évi átlagnál. Esténkint valóságos madárfelhő vonul a tarlókra a Körösök vidékén. Az első nap gazdag zsákmánnyal tértek haza a vadkacsavadászok. A következő hetekben csoporto­san érkeznek e tájra külföldi vadászok is. A szavak nem mindig fedik a valóságot, a valóság nem minden esetben tükröződik torzítástól mentesen a szavak­ban. Közéletünkben például elfogadott — mert sűrűn hasz­nált — kifejezések: odafönn, odalenn. Mondatbeli összetű­zésük más szavakkal ezerféle. Tudják-e ezt vajon odafenn; erről még nem nyilatkoztak odafenn az illetékesek; több megbecsülést azoknak, akik odalenn napról napra helyt­állnak; mire egy határozat el­ér azokhoz, akik odalenn vég­rehajtják, olykor a fonákjára fordul — s így tovább. Ezer­féle forma, ám úgy tűnik, a tartalom valamennyiben azo­nos. Vannak, akik odafenn töltenek be különböző tisztsé­geket, s vannak, akik odalenn. Eddig talán rendjén is lenne, ám mit jelent az, hogy oda­fenn, meg odalenn? Mielőtt tofliább folytatnánk: hem a szóhasználat indokolt­ságát vagy indokolatlanságát firtatjuk. A szavak burkából a lényeget szeretnénk kihámoz­ni. Azt a gondolkodásmódot, melyet napjainkban is megta­lálunk, bár — elmúlt felette az idő. Az odafenn és az odalenn alapon végzett rangsorolás — akár emberek, akár teendők, problémák rangsorolása le­gyen is — hamis, félrevezető, s hatásában káros. Az, mert olyan látszatot kelt, hogy oda­fenn döntenek, határoznak, utasítanak, s akik odalenn vannak, azok számára nem kínálkozik más megoldás, mint a tudomásul vétel, a vég­rehajtás — kivéve természe­tesen a törvényeket, a rende­leteket ... Ki vonhatná két­ségbe, hogy azok dolga nem könnyű, akik a szó szoros ér­telmében az első vonalban áll­nak, akik akár gazdasági, akár politikai ' helyi vezetőkként napról napra szembetalálkoz­nak az értetlenséggel, a mara­dihoz való makacs ragaszko­dással, a mindenben kételke­déssel, sőt, a rosszindulattal is. Ám, nagy kérdés: azok dolga, akik odafönn vannak, könnyebb? Rossz, semmire nem vezető kategorizálás ez az odafönn, meg odalenn. A külső jegye­ket nagyítja fel, s nem a lé­nyeget, a tevékenység funkció­ját, szerepét tekinti fontosnak. Mi tagadás, akadnak szép számmal — odafönn is, oda­lenn is —, akiknek ínyére van ez az osztályozás. ínyére, mert ha éppen odafönn van­nak, akkor menlevelet érez­nek benne, mely megszabadít­ja őket a vitáktól, az előzetes véleménykéréstől, az érvelés­től, a bizonyítástól, s minden egyszerű, problémáktól mentes lesz. Ha meg éppen odalenn vannak, akkor azért érzik ínyükre valónak, mert fel­— Mi mindezt bevezettük — mondja Szöllősi József, a vá- ci^vasútállomás főnöke. — Bár azelőtt is voltak megbeszélé­sek, tájékoztatások, de sok­kal kevesebb, hatástalanabb, és nem tartozott szorosan a napi munkához. Most hozzá tartozik, gyorsabban áramla­nak az információk a veze­tőktől a beosztottakig és for­dítva. — A kongresszusi munka- verseny sikeréhez ez a mun­kamódszer hozzá tartozik? mentést látnak benne a dönté­sekért viselt felelősség alól, igazolást az önállóság hiányá­ra, a kezdeményezések elsor­vadására. S ez, éppen ez a fő veszély az odafönn meg az odalenn skatulyáiban: sokak­nak egyénileg nagyon is meg­felelő, csak éppen az egész társadalom számára elfogad­hatatlan. Az erős, szilárd, központi hatalom — annak minden szervezete, cselekedete — s a helyi önállóság nem összefér­hetetlen. Ahogy a politikai te­vékenység centralizmusa sem nélkülözheti a demokratiz­must. Csupán s csakis arról van szó — mint ezt a párt IX. kongresszusának határozata is világosan kimondta —, hogy a döntéseket a megfelelő szin­ten hozzák. Az országos érvé­nyű kérdésekben — s ennek formája, de tartalma is sok­féle lehet, ahogy éppen külön­böző tervezetek, irányelvek nyilvános vitára bocsátásából láthattuk — az országos szer­vezetek határoznak, ott dön­tenek. Ám, ahogy kisebbedik a döntések hatósugara, úgy jut egy-egy lépcsőfokkal közelebb egymáshoz döntő és végrehaj­tó, odafönn meg odalenn. Ami a megyére tartozik, abban ha­tározzon a megye illetékes szervezete vagy vezető embe­re, ami egy járás dolga, az maradjon is meg a járáson belül, s így tovább, a községe­ken át a vállalatokig, ter­melőszövetkezetekig. Elvben ma már senki nem vitatja ennek helyességét, a gyakorlat azonban csak las­san, s olykor egyet-egyet zök­kenve igazodik az elvekhez. Mert sűrűn megtörténik, hogy a községek olyasmire várnak felsőbb ukázt, amiben senki más, csakis maguk dönthet­nek, ők az illetékesek, ők azok, akik odafönn döntenek, hogy azután odalenn végre­hajtsanak ... A tanácsok mun­kájában éppúgy meglelni eze­ket a vonásokat, mint a ter­melőszövetkezetekben, de az ipari szervezetekben is, s nem mentesek alóla a társadalmi tevékenység foglalatai, a párt- és tömegszervezetek sem. Ne­hezen szokj uk meg, hogy az esetek egy részében magunk­nak kell kimondani az igent, a nemet, magunknak szüksé­ges meghozni a határozatot, minden következményével, s nincs kire hárítani a felelőssé­get, nincs mire hivatkozni, nem lehet felemelni a telefont, hogy odafönn mondják meg ... A várakozás, az önállóság béklyóként hat minden szer­vezetre, minden emberre. Az únos-untalan méricskélés, hogy odafönn meg odalenn: béklyó. Érezzük is hatását, s fizetjük érte a tandíjat. Pedig már itt az ideje, hogy kinőjük ezt az iskolát. — De még mennyire! Hi­szen a vasútnál a szolgálatát­adások, eligazítások rendszere mindig érvényben volt, de mi mindezt finomítottuk, úgy, hogy mindenki pontosan tud­ja a feladatát. — Milyen egyszerű mindez. Persze az igazán egyszerű dolgok a nagyszerűek a mon­dás szerint is ... Az első mozgás Az eredmények igazolják ezt az egyszerű „újítást”: pél­dául a váci vasutasoknál minden ezer 'személyvonatból 996 menetrend szerint közleke­dik — tehát csak négy (!) ké­sik. Alig akarjuk elhinni. A kocsitartózkodásnál a célkitűzés 75 százalék volt, megfoghatóbban kifejezve: 17,7 órát állhat egy kocsi. A váciaknál nem áll ennyit, ők 75,3—76,6 százalék között tel­jesítenek. Betartják a vasutas közmondást: minden mozgást akkor kell megcsinálni, ami­kor először lehet, mert másod­szor már esetleg nem lehet... A tehervonatok menetrend szerinti indítását is pontosan elvégzik. 89 százalék helyett 89,1 —89,5 százalék között tel­jesítenek. Ehhez kapcsolódik közvetlenül, hogy az áruszál­lítás tervét is túlteljesítették 100,4 százalékra. Á kocsikihasználás — per­sze az előbbiek miatt is — 100,35 százalékos. S hogy miért dolgoznak ilyen különböző százalékok­kal, miért kell egyszer „csak” 75, máskor a „rendes” 100 százalékot túlteljesíteni? Mert ezek fiktív, „csinált” értékek, szakemberek dolgozták ki őket Megnyugtatásul közöl­jük, hogy a kocsitartózkodás­A KISLÁNYT, aki egymaga volt az egész első osztály, elő­ször 59-ben és azóta mostanáig egyszer sem láttam. Találkozá­sunkról annak idején beszá­moltam, mert valóban ritka az olyan iskola, ahova egyetlen első osztályos jár. Csakhogy Tésa, a megye legkisebb köz­sége, négyszáz valahány lakót számlált altkor, s bár az egyke nem divatos a faluban, éven­te két-három gyermeknél nem­igen születik több benne, sőt gyakran egy vagy éppen egy se. Molnár Matild évjáratában például rajta kívül senki. Matildka édes kis poronty volt Kék szemű, szöszke és bátor. Elfogódottság nélkül állt a táblához, megmutatta, mit tud: formás betűiből szavakat rajzolt a krétával és számokat, ha jól emlékszem, megoldotta hibátlanul mind a négy szám­tani alapművelet egy-egy könnyű példáját. Szabó István tanító bácsi — különben ma is ő oktatja Tésán az alsó tago­zat összevont négy osztályát — büszke lehetett egész első osz­tálya mind az egy növendéké­re. AZ ÉRTELMES és jó beszé­dű kislány pedig elmondta, hogy az osztályban ugyan egyedüli gyerek, de otthon nő­vére, húga is van. Apja Eszter­gomban dolgozik, gépkezelő az építővállalatnál, és csak a hét végét tölti otthon. Mamája ak­kor készült belépni a tsz-be. Nem sokkal előbb elhunyt 19-es veterán nagyapja pedig már nem érte meg a Tanács- köztársaság negyvenedik év­fordulóját. nál a 75 százalékot ugyan­olyan nehéz elérni, mint a ko­csikihasználásnál a 100-at. Állandó körforgás A váci állomás teljesít­mény-statisztikájában tehát egyetlen szépséghiba sincs. Leírhatjuk, hogy a váci vas­utasok 13 szocialista brigád­ja és mind a 240 dolgozója betartotta azt, amit a kong­resszusi versenyben elhatáro­zott: túlteljesítenek mindent, amit lehet. — Nehézségeik azért bizo­nyára akadnak? — Minden problémánk egyetlen dologból fakad, a létszámhiányból. 38 emberrel vagyunk kevesebben és hiá­ba hirdetünk, nem jelentkez­nek. — Miért? — Belekerültünk egy most- már állandónak tűnő körfor­gásba: az utóbbi években a kevés munkaerő miatt az em­berektől sokat követeltünk, túlóráztak, éjszakáztak, vasár­napokat, ünnepnapokat töl­töttek szolgálatban, szabad­ságra keservesen mehettek; a hozzánk került új emberek belekerültek ebbe a hajtásba, kevesen is ragadtak meg; ké­sőbb már nem jöttek, mert hírét vették, hogy se szabad nap, se semmi...; de a túl­órát csak úgy csökkenthetjük, szabad napot csak úgy adha­tunk, ha elég emberünk van; az pedig nincs, tehát kezdődik elölről. — Hogyan keresnek az emberek? — 2500—2600 forint körül. — S ha túlteljesítik a vál­lalásokat? — Prémiumot kapnak, há­romnegyed éve jogom van rá, hogy prémiumkeretünkkel szabadon gazdálkodhassak — mondja Szölilősi József.— Ki­lenc hónapra 50 ezer forintom volt. — Kik kapnak legközelebb például prémiumot az erköl­csi elismerésen felül? — A kocsirendezők egy cél­feladatért. Berkovits György ELSŐ TALÁLKOZÁSUNK óta többé nem láttam Molnár Matildkát. A mindig újat ke­reső újságírónak ritkán jut ideje visszatekinteni, ismét felkeresni a „riportját”, bár­mennyire is kedves annak sze­mélye a szemében. Matildka sokszor eszembe jutott, meg is szerettem volna keresni, va­lahányszor azon a vidéken jár­tam, de mindig akadt valami újdonság, nem értem rá. Most aztán úgy indultam az Ipoly völgyébe, törik-szakad, de megtalálom, megtudom, mi­vé cseperedett fel, vajon ma az élet iskolájának osztályait is egyedül járja! MÁLNASZÜRET IDEJÉN vetődtem Tésára, hol is talál­hattam volna rá másutt, mint a tsz hatalmas málnatáblájá­ban. Ilyenkor jóformán az egész falu a bokrok körül haj­ladozik. Matildka is segített a szedésben édesanyjának. Bizony, meg sem ismertem volna. Szép volt kislánynak, de még szebb, sudár termetű ha­jadon lett belőle. Emlékszik, hogyne emlékezne találkozá­sunkra. Persze, ő nem ismert volna már meg engem. Nem csoda, felettem is elteltek az évek. — Csak az elsőben volt rossz egyedül lenni. Az idősebbek nem nagyon játszottak velem, de később bevettek. A negye­dikben pedig még osztálytár­sam is volt, egy fiú. Ide köl­tözött egy család, annak a gyermeke. Felső tagozatban az­tán rendes létszámú osztályba kerültem, akkor a tésai gyere­kek már Vámosmikolán járták a négy felsőt Mintegy 420—450 millió fo­rint értékű ruházati cikket 20—30—40 százalékos enged­ménnyel hoz forgalomba a ke­reskedelem az augusztus 3-tól 17-ig tartó nyári szezon végi vásáron — közölték a Belke­reskedelmi Minisztérium ruhá­zati főosztályán szombaton tartott tájékoztatón. A vásár idején a lakosság mintegy 140 —170 millió forinttal olcsób­ban juthat a forgalomba ke­rülő cikkekhez. A nyári vásár általában divatos, és eddig is keresett árukat kínál, amelyek csupán azért kerültek engedményes Barátnője azonban sohasem volt. IDÉN JÚNIUSBAN érettsé­gizett jó eredménnyel a balas­sagyarmati gimnázium és szak- középiskolában. Faiskola- és gyümölcskertész-szakmunkás- bizonyítványt is szerzett, de embercsemetéket szeretne in- káb nevelni. — Ha ősztől képesítés nélkül pedagógus lehetnék valame­lyik közeli falu iskolájában, boldog lennék, és tovább ta­nulnék. Apja jó egészségben még mindig Esztergomban dolgo­zik, édesanyja a tsz-ben meg otthon. Gabi nővére bérelszá­moló Budán a Sasad Tsz-ben, férjhez ment 17 éves korában egy pesti munkásfiúhoz, akivel Tésán ismerkedett össze., mert arrafelé szolgálta katonaidejét. Húga, Aranka, Vácott dolgozik a Kötöttárugyárban, és idén májusban szintén tizenhét éve­sen ottani fiúhoz ment férjhez. Matildka pedig a ma 18 esz­tendejével még mindig pártá­ban? De nini, széles karika­gyűrűt visel az ujján. Csak nem? — De igen. Őszre tervezzük az esküvőnket. A vőlegényem Gödön lakik, szobafestő és má­zoló Pesten. Szüleimnek nincs ellene kifogásuk, csak azt el­lenzik, hogy elköltözzem. Gye­rek nélkül maradna a házuk, ez fáj nekik. — Aztán hol ismerkedett meg Gödön lakó, Pesten dolgo­zó vőlegényével? —- Itt, Tésán. Éppen katona volt. Szokoly Endre | árusításra, mert a nyár késői beköszöntése miatt bizonyos mennyiség visszamaradt. A tájékoztatón hangsúlyoz­ták, hogy a nyári vásár a vál­lalati önállóság jegyében bo­nyolódik, az egyes vállalatok maguk határozták meg, mit kívánnak kiárusítani, meny­nyi az engedmény, ennek kö­vetkeztében nem egységes a választék, és országosan nem egységesek az árak sem. Egyúttal tájékoztatót adtaik a ruházati kereskedelem első félévi forgalmáról. A ruházati cikkek kereslete a vártnál is nagyobb volt, Hajdúfy Miklós rendező Ne- meskürthy István „14. vérta­nú” című forgatókönyvéből ké­szít televíziós filmet. A film főszereplői: Páger Antal, Szi­lágyi Tibor, Kállai Ferenc Bitskey Tibor, Deák Sándor, Harsányi Gábor. Operatőr; Nagy József. Szilágyi Tibor a film egyik jelenetében. (MTI Foto: Tormai fdv.) — 1100 méter mélységből 62 fokos hőforrás tört a fel­színre egy kútfúrás nyomán Balmazújvárosban. Percen­ként 2000 liter vizet ad, ami ilyen mélységből rendkívül előnyös. Évtizedek óta meg­levő gond oldódott meg a si­keres fúrással: a helybeli strand ugyanis vízhiány miatt használhatatlan volt. VÁCI ÉS VIDÉKI MUNKAHELYEINKRE FEL VÉTELRE KERESÜNK • villanyszerelőket • elektrolakatosokat • hegesztőket • lakatosokat • betanított munkásokat és • segédmunkásokat JELENTKEZÉS: Gép- és Felvonószerelő Vállalót Vác, DCM-kirendelfség, fszt. 10. NÉZŐPONT Odalenn TV-íilm készül az aradi vértanúkról Í13 A tésai menyasszony (Második találkozás az egy szép kislánnyal) » «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents