Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
imJEnrn 1970. AUGUSZTUS 2., VASÁRNAP 5 KONGRESSZUSI VERSENYBEN Túlteljesítenek a váci vasutasok Az apró finomságoknak néha óriási szerepük lehet. Például munkakezdéskor nem árt, ha mindenki tudja, hogy aznapra mi a feladata. Sőt, az sem megvetendő, ha az illető munkafolyamatot irányító vezető, beosztottjaival részletesen megbeszéli a tennivalókat. De mindennaposak az olyan esetek is, amikor munka közben hirtelen meg kell változtatni a munkaprogramot. Ilyenkor jó, ha a vezető idejében, tehát azonnal, és megfelelő információval látja el beosztottjait, netalán megbeszéli velük a változásokat. Az egyszerű, a nagyszerű Augusztus 3-tól 17-ig ENGEDMÉNYES RUHÁZATI VÁSÁR VESZPRÉM Torony ház — kúszódaruval r Veszprémben megkezdték a város legmagasabb épülete, a 20 emeletes toronyház építését. A munkához Veszprémbe szállították a legutóbbi BNV-n kiállított, legkorszerűbb kúszódarut, amely egyszerre 3 tonnát képes emelni. KACSALESEN Az apróvadban gazdag Körös vidéki rezervátumban szombaton megkezdődött az új évad. Bucsa, Bélmegyer, Vésztő, Zsadány, Geszt, Gyulavári környékén már hajnalban kacsalesre vonult mintegy négyszáz vadász. Az idei kacsaszaporulat gazdagabb volt ezen a tájon a sok évi átlagnál. Esténkint valóságos madárfelhő vonul a tarlókra a Körösök vidékén. Az első nap gazdag zsákmánnyal tértek haza a vadkacsavadászok. A következő hetekben csoportosan érkeznek e tájra külföldi vadászok is. A szavak nem mindig fedik a valóságot, a valóság nem minden esetben tükröződik torzítástól mentesen a szavakban. Közéletünkben például elfogadott — mert sűrűn használt — kifejezések: odafönn, odalenn. Mondatbeli összetűzésük más szavakkal ezerféle. Tudják-e ezt vajon odafenn; erről még nem nyilatkoztak odafenn az illetékesek; több megbecsülést azoknak, akik odalenn napról napra helytállnak; mire egy határozat elér azokhoz, akik odalenn végrehajtják, olykor a fonákjára fordul — s így tovább. Ezerféle forma, ám úgy tűnik, a tartalom valamennyiben azonos. Vannak, akik odafenn töltenek be különböző tisztségeket, s vannak, akik odalenn. Eddig talán rendjén is lenne, ám mit jelent az, hogy odafenn, meg odalenn? Mielőtt tofliább folytatnánk: hem a szóhasználat indokoltságát vagy indokolatlanságát firtatjuk. A szavak burkából a lényeget szeretnénk kihámozni. Azt a gondolkodásmódot, melyet napjainkban is megtalálunk, bár — elmúlt felette az idő. Az odafenn és az odalenn alapon végzett rangsorolás — akár emberek, akár teendők, problémák rangsorolása legyen is — hamis, félrevezető, s hatásában káros. Az, mert olyan látszatot kelt, hogy odafenn döntenek, határoznak, utasítanak, s akik odalenn vannak, azok számára nem kínálkozik más megoldás, mint a tudomásul vétel, a végrehajtás — kivéve természetesen a törvényeket, a rendeleteket ... Ki vonhatná kétségbe, hogy azok dolga nem könnyű, akik a szó szoros értelmében az első vonalban állnak, akik akár gazdasági, akár politikai ' helyi vezetőkként napról napra szembetalálkoznak az értetlenséggel, a maradihoz való makacs ragaszkodással, a mindenben kételkedéssel, sőt, a rosszindulattal is. Ám, nagy kérdés: azok dolga, akik odafönn vannak, könnyebb? Rossz, semmire nem vezető kategorizálás ez az odafönn, meg odalenn. A külső jegyeket nagyítja fel, s nem a lényeget, a tevékenység funkcióját, szerepét tekinti fontosnak. Mi tagadás, akadnak szép számmal — odafönn is, odalenn is —, akiknek ínyére van ez az osztályozás. ínyére, mert ha éppen odafönn vannak, akkor menlevelet éreznek benne, mely megszabadítja őket a vitáktól, az előzetes véleménykéréstől, az érveléstől, a bizonyítástól, s minden egyszerű, problémáktól mentes lesz. Ha meg éppen odalenn vannak, akkor azért érzik ínyükre valónak, mert fel— Mi mindezt bevezettük — mondja Szöllősi József, a vá- ci^vasútállomás főnöke. — Bár azelőtt is voltak megbeszélések, tájékoztatások, de sokkal kevesebb, hatástalanabb, és nem tartozott szorosan a napi munkához. Most hozzá tartozik, gyorsabban áramlanak az információk a vezetőktől a beosztottakig és fordítva. — A kongresszusi munka- verseny sikeréhez ez a munkamódszer hozzá tartozik? mentést látnak benne a döntésekért viselt felelősség alól, igazolást az önállóság hiányára, a kezdeményezések elsorvadására. S ez, éppen ez a fő veszély az odafönn meg az odalenn skatulyáiban: sokaknak egyénileg nagyon is megfelelő, csak éppen az egész társadalom számára elfogadhatatlan. Az erős, szilárd, központi hatalom — annak minden szervezete, cselekedete — s a helyi önállóság nem összeférhetetlen. Ahogy a politikai tevékenység centralizmusa sem nélkülözheti a demokratizmust. Csupán s csakis arról van szó — mint ezt a párt IX. kongresszusának határozata is világosan kimondta —, hogy a döntéseket a megfelelő szinten hozzák. Az országos érvényű kérdésekben — s ennek formája, de tartalma is sokféle lehet, ahogy éppen különböző tervezetek, irányelvek nyilvános vitára bocsátásából láthattuk — az országos szervezetek határoznak, ott döntenek. Ám, ahogy kisebbedik a döntések hatósugara, úgy jut egy-egy lépcsőfokkal közelebb egymáshoz döntő és végrehajtó, odafönn meg odalenn. Ami a megyére tartozik, abban határozzon a megye illetékes szervezete vagy vezető embere, ami egy járás dolga, az maradjon is meg a járáson belül, s így tovább, a községeken át a vállalatokig, termelőszövetkezetekig. Elvben ma már senki nem vitatja ennek helyességét, a gyakorlat azonban csak lassan, s olykor egyet-egyet zökkenve igazodik az elvekhez. Mert sűrűn megtörténik, hogy a községek olyasmire várnak felsőbb ukázt, amiben senki más, csakis maguk dönthetnek, ők az illetékesek, ők azok, akik odafönn döntenek, hogy azután odalenn végrehajtsanak ... A tanácsok munkájában éppúgy meglelni ezeket a vonásokat, mint a termelőszövetkezetekben, de az ipari szervezetekben is, s nem mentesek alóla a társadalmi tevékenység foglalatai, a párt- és tömegszervezetek sem. Nehezen szokj uk meg, hogy az esetek egy részében magunknak kell kimondani az igent, a nemet, magunknak szükséges meghozni a határozatot, minden következményével, s nincs kire hárítani a felelősséget, nincs mire hivatkozni, nem lehet felemelni a telefont, hogy odafönn mondják meg ... A várakozás, az önállóság béklyóként hat minden szervezetre, minden emberre. Az únos-untalan méricskélés, hogy odafönn meg odalenn: béklyó. Érezzük is hatását, s fizetjük érte a tandíjat. Pedig már itt az ideje, hogy kinőjük ezt az iskolát. — De még mennyire! Hiszen a vasútnál a szolgálatátadások, eligazítások rendszere mindig érvényben volt, de mi mindezt finomítottuk, úgy, hogy mindenki pontosan tudja a feladatát. — Milyen egyszerű mindez. Persze az igazán egyszerű dolgok a nagyszerűek a mondás szerint is ... Az első mozgás Az eredmények igazolják ezt az egyszerű „újítást”: például a váci vasutasoknál minden ezer 'személyvonatból 996 menetrend szerint közlekedik — tehát csak négy (!) késik. Alig akarjuk elhinni. A kocsitartózkodásnál a célkitűzés 75 százalék volt, megfoghatóbban kifejezve: 17,7 órát állhat egy kocsi. A váciaknál nem áll ennyit, ők 75,3—76,6 százalék között teljesítenek. Betartják a vasutas közmondást: minden mozgást akkor kell megcsinálni, amikor először lehet, mert másodszor már esetleg nem lehet... A tehervonatok menetrend szerinti indítását is pontosan elvégzik. 89 százalék helyett 89,1 —89,5 százalék között teljesítenek. Ehhez kapcsolódik közvetlenül, hogy az áruszállítás tervét is túlteljesítették 100,4 százalékra. Á kocsikihasználás — persze az előbbiek miatt is — 100,35 százalékos. S hogy miért dolgoznak ilyen különböző százalékokkal, miért kell egyszer „csak” 75, máskor a „rendes” 100 százalékot túlteljesíteni? Mert ezek fiktív, „csinált” értékek, szakemberek dolgozták ki őket Megnyugtatásul közöljük, hogy a kocsitartózkodásA KISLÁNYT, aki egymaga volt az egész első osztály, először 59-ben és azóta mostanáig egyszer sem láttam. Találkozásunkról annak idején beszámoltam, mert valóban ritka az olyan iskola, ahova egyetlen első osztályos jár. Csakhogy Tésa, a megye legkisebb községe, négyszáz valahány lakót számlált altkor, s bár az egyke nem divatos a faluban, évente két-három gyermeknél nemigen születik több benne, sőt gyakran egy vagy éppen egy se. Molnár Matild évjáratában például rajta kívül senki. Matildka édes kis poronty volt Kék szemű, szöszke és bátor. Elfogódottság nélkül állt a táblához, megmutatta, mit tud: formás betűiből szavakat rajzolt a krétával és számokat, ha jól emlékszem, megoldotta hibátlanul mind a négy számtani alapművelet egy-egy könnyű példáját. Szabó István tanító bácsi — különben ma is ő oktatja Tésán az alsó tagozat összevont négy osztályát — büszke lehetett egész első osztálya mind az egy növendékére. AZ ÉRTELMES és jó beszédű kislány pedig elmondta, hogy az osztályban ugyan egyedüli gyerek, de otthon nővére, húga is van. Apja Esztergomban dolgozik, gépkezelő az építővállalatnál, és csak a hét végét tölti otthon. Mamája akkor készült belépni a tsz-be. Nem sokkal előbb elhunyt 19-es veterán nagyapja pedig már nem érte meg a Tanács- köztársaság negyvenedik évfordulóját. nál a 75 százalékot ugyanolyan nehéz elérni, mint a kocsikihasználásnál a 100-at. Állandó körforgás A váci állomás teljesítmény-statisztikájában tehát egyetlen szépséghiba sincs. Leírhatjuk, hogy a váci vasutasok 13 szocialista brigádja és mind a 240 dolgozója betartotta azt, amit a kongresszusi versenyben elhatározott: túlteljesítenek mindent, amit lehet. — Nehézségeik azért bizonyára akadnak? — Minden problémánk egyetlen dologból fakad, a létszámhiányból. 38 emberrel vagyunk kevesebben és hiába hirdetünk, nem jelentkeznek. — Miért? — Belekerültünk egy most- már állandónak tűnő körforgásba: az utóbbi években a kevés munkaerő miatt az emberektől sokat követeltünk, túlóráztak, éjszakáztak, vasárnapokat, ünnepnapokat töltöttek szolgálatban, szabadságra keservesen mehettek; a hozzánk került új emberek belekerültek ebbe a hajtásba, kevesen is ragadtak meg; később már nem jöttek, mert hírét vették, hogy se szabad nap, se semmi...; de a túlórát csak úgy csökkenthetjük, szabad napot csak úgy adhatunk, ha elég emberünk van; az pedig nincs, tehát kezdődik elölről. — Hogyan keresnek az emberek? — 2500—2600 forint körül. — S ha túlteljesítik a vállalásokat? — Prémiumot kapnak, háromnegyed éve jogom van rá, hogy prémiumkeretünkkel szabadon gazdálkodhassak — mondja Szölilősi József.— Kilenc hónapra 50 ezer forintom volt. — Kik kapnak legközelebb például prémiumot az erkölcsi elismerésen felül? — A kocsirendezők egy célfeladatért. Berkovits György ELSŐ TALÁLKOZÁSUNK óta többé nem láttam Molnár Matildkát. A mindig újat kereső újságírónak ritkán jut ideje visszatekinteni, ismét felkeresni a „riportját”, bármennyire is kedves annak személye a szemében. Matildka sokszor eszembe jutott, meg is szerettem volna keresni, valahányszor azon a vidéken jártam, de mindig akadt valami újdonság, nem értem rá. Most aztán úgy indultam az Ipoly völgyébe, törik-szakad, de megtalálom, megtudom, mivé cseperedett fel, vajon ma az élet iskolájának osztályait is egyedül járja! MÁLNASZÜRET IDEJÉN vetődtem Tésára, hol is találhattam volna rá másutt, mint a tsz hatalmas málnatáblájában. Ilyenkor jóformán az egész falu a bokrok körül hajladozik. Matildka is segített a szedésben édesanyjának. Bizony, meg sem ismertem volna. Szép volt kislánynak, de még szebb, sudár termetű hajadon lett belőle. Emlékszik, hogyne emlékezne találkozásunkra. Persze, ő nem ismert volna már meg engem. Nem csoda, felettem is elteltek az évek. — Csak az elsőben volt rossz egyedül lenni. Az idősebbek nem nagyon játszottak velem, de később bevettek. A negyedikben pedig még osztálytársam is volt, egy fiú. Ide költözött egy család, annak a gyermeke. Felső tagozatban aztán rendes létszámú osztályba kerültem, akkor a tésai gyerekek már Vámosmikolán járták a négy felsőt Mintegy 420—450 millió forint értékű ruházati cikket 20—30—40 százalékos engedménnyel hoz forgalomba a kereskedelem az augusztus 3-tól 17-ig tartó nyári szezon végi vásáron — közölték a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főosztályán szombaton tartott tájékoztatón. A vásár idején a lakosság mintegy 140 —170 millió forinttal olcsóbban juthat a forgalomba kerülő cikkekhez. A nyári vásár általában divatos, és eddig is keresett árukat kínál, amelyek csupán azért kerültek engedményes Barátnője azonban sohasem volt. IDÉN JÚNIUSBAN érettségizett jó eredménnyel a balassagyarmati gimnázium és szak- középiskolában. Faiskola- és gyümölcskertész-szakmunkás- bizonyítványt is szerzett, de embercsemetéket szeretne in- káb nevelni. — Ha ősztől képesítés nélkül pedagógus lehetnék valamelyik közeli falu iskolájában, boldog lennék, és tovább tanulnék. Apja jó egészségben még mindig Esztergomban dolgozik, édesanyja a tsz-ben meg otthon. Gabi nővére bérelszámoló Budán a Sasad Tsz-ben, férjhez ment 17 éves korában egy pesti munkásfiúhoz, akivel Tésán ismerkedett össze., mert arrafelé szolgálta katonaidejét. Húga, Aranka, Vácott dolgozik a Kötöttárugyárban, és idén májusban szintén tizenhét évesen ottani fiúhoz ment férjhez. Matildka pedig a ma 18 esztendejével még mindig pártában? De nini, széles karikagyűrűt visel az ujján. Csak nem? — De igen. Őszre tervezzük az esküvőnket. A vőlegényem Gödön lakik, szobafestő és mázoló Pesten. Szüleimnek nincs ellene kifogásuk, csak azt ellenzik, hogy elköltözzem. Gyerek nélkül maradna a házuk, ez fáj nekik. — Aztán hol ismerkedett meg Gödön lakó, Pesten dolgozó vőlegényével? —- Itt, Tésán. Éppen katona volt. Szokoly Endre | árusításra, mert a nyár késői beköszöntése miatt bizonyos mennyiség visszamaradt. A tájékoztatón hangsúlyozták, hogy a nyári vásár a vállalati önállóság jegyében bonyolódik, az egyes vállalatok maguk határozták meg, mit kívánnak kiárusítani, menynyi az engedmény, ennek következtében nem egységes a választék, és országosan nem egységesek az árak sem. Egyúttal tájékoztatót adtaik a ruházati kereskedelem első félévi forgalmáról. A ruházati cikkek kereslete a vártnál is nagyobb volt, Hajdúfy Miklós rendező Ne- meskürthy István „14. vértanú” című forgatókönyvéből készít televíziós filmet. A film főszereplői: Páger Antal, Szilágyi Tibor, Kállai Ferenc Bitskey Tibor, Deák Sándor, Harsányi Gábor. Operatőr; Nagy József. Szilágyi Tibor a film egyik jelenetében. (MTI Foto: Tormai fdv.) — 1100 méter mélységből 62 fokos hőforrás tört a felszínre egy kútfúrás nyomán Balmazújvárosban. Percenként 2000 liter vizet ad, ami ilyen mélységből rendkívül előnyös. Évtizedek óta meglevő gond oldódott meg a sikeres fúrással: a helybeli strand ugyanis vízhiány miatt használhatatlan volt. VÁCI ÉS VIDÉKI MUNKAHELYEINKRE FEL VÉTELRE KERESÜNK • villanyszerelőket • elektrolakatosokat • hegesztőket • lakatosokat • betanított munkásokat és • segédmunkásokat JELENTKEZÉS: Gép- és Felvonószerelő Vállalót Vác, DCM-kirendelfség, fszt. 10. NÉZŐPONT Odalenn TV-íilm készül az aradi vértanúkról Í13 A tésai menyasszony (Második találkozás az egy szép kislánnyal) » «