Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-15 / 191. szám

8 i»es» HtcrEi rfűiHap 1970. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT NYILATKOZIK: Mr. OTP Fele kamat, dupla pénz - Hitel hústermelésre - Tör szériát - Előleg autóra Egy hazánkba látogató kül­földi elismerően nyilatkozott: okos ember lehet ez a mr. OTP, bizonyára ő a leggazda­gabb Magyarországon, hiszen mindenütt az ő cégének reklá- mai láthatók. Valóban, sok pénz megfor­dul az Országos Takarék- pénztár fiókjaiban. Emberek ezrei adják át megőrzésre összegyűjtött forintjaikat. De a betétállomány nem fekszik használatlanul a páncélszek­rényekben. Hitelek és kölcsö­nök formájában a lakosság használja. A Pest megyei igazgatóság vezetőjét, Pogány Miklóst kérdeztük a hitelügyletekről. — Hogyan alakulnak a hite­lek, mennyit kölcsönöznek évente a lakosságnak? — Pest megye a betétállo­mány alakulásának szempont­jából különleges helyzetben van. Közel kétszázezren dol­goznak Budapesten, akik a főváros valamelyik kerületé­ben helyezik el pénzüket. Ennek ellenére évről évre nö­vekszik a megyei fiókokban is a spórolt pénz. 1966-ban még csak 957 millió forint volt a megyei takarékbetét értéke, tavaly év végén azonban már több mint másfél milliárd. A lakosság egy része annak elle­nére, hogy nem a megye OTP- fiókjaiban gyűjti pénzét, köl­csönt csak tőlünk kérhet. Ép­pen ezért hosszú ideig több kölcsönt folyósítottunk, mint amennyire fedezetet biztosított a nálunk őrzött pénz. 1969. végére azonban — a betétek gyors növekedése következté­ben — sikerült elérnünk, hogy a betétösszegek fedezzék a kölcsönök értékét. Idén várha­tóan a betétek 93 százalékát kérik kölcsön a megyeiek. — Melyek a legkeresettebb hitelformák? — Jelen pillanatban is la­kásépítkezésre vesznek fel legtöbb kölcsönt. Évente 3 ezer társasházi lakás és magánház épül az OTP segít­ségével. Egyre több az áru- kölcsön is. — Az elmúlt években orszá­gos tendencia: segíteni a me­zőgazdasági kisárutermelést. Úgy tudjuk, hogy néhány hó­napja az Országos Takarék- pénztár is ÚJ hitelkonstrukciót dolgozott ki a háztáji gazdál­kodás — különös tekintettel az állattartás — fejlesztése érde­kében. — Eddig maximálisan 15 ezer forintot vehettek föl öt­éves időtartamra a háztáji gazdaságok korszerűsítésére. Az új rendelkezés szerint a felső határ 25 ezer forint, in­dokolt esetben pedig, amikor nagyobb beruházásra is szük­ség van, további 25 ezer forint igényelhető. A hitel feltétele, hogy a kérelmező termelő- szövetkezettel, állami gazda­sággal, vagy a húsipari válla­lattal szerződést kössön állat­tartásra. Ebben az esetben a vállalatok a kamat felét is kifizetik a hiteligénylő helyett. — Ugyancsak könnyítés a mezőgazdasági hiteleknél, hogy az igénylő határozza meg, mikor fizeti vissza a kölcsönt. Lehetősége van ha­vonta, negyedévenként, vagy évenként törleszteni, de ki­egyenlítheti tartozását az ötö­dik év végén, egy összegben is. — Érezteti-« hatását az új hitelkonstruk ció ? — Két számadat bizonyítja, hogy hasznos volt az új ren­delkezés bevezetése. 1969-ben egész évben 1102 mezőgazda- sági hitelt folyósítottunk, 5 millió 268 ezer forint értékben. 1970. első fél évében már 1127 igénylőnknek adtunk közel 6 millió forint értékű mezőgaz­dasági hitelt. — Sok embert érdeklő kér­dés: Mi okozza, hogy a szemé­lyi hitelért egyes esetekben sorba kell állni? — Nagyon sok hitelakciónk van, ezért személyi hitelt csak annyit adhatunk, amennyi pénz a rendelkezésünkre áll. Indokolt igény esetében azon­ban mindig segítünk a rászo- rolókon. — Ma már az emberek mind többen utaznak külföldre, vagy vásárolnak autót. Segítik-e ezeket a célokat is? — Van üdülési hitelünk. Minden kétezer forinton felüli utazás lebonyolítható OTP- kölcsönből, ha azt az IBUSZ, vagy az EXPRESS szervezi. Ez nem jelenti azt, hogy csak társasutazást finanszírozunk. Egyéni utakra is érvényes az akció, ha a két utazási iroda bonyolítja le. Autóvásárlási hitel szintén van. A MER- KUR-nál vásárolt valamennyi használt személygépkocsi árá­nak felét előlegezzük kétéves részletre. — Végül egy Kényes kérdés. Milyen a kölcsönigénylők vlsz- szafizetési morálja? — Ha babonás lennék, le­kopognám, hogy szerencsére I jó. Még az egy százalékot sem éri el azoknak az adósainknak a száma, akik nem fizetik ren­desen a részleteket. Egyes kör­nyékeken azonban — ahol nagy a fluktuáció — bizony rosszabb a helyzet. Ez ellen úgy védekezünk, hogy kis ösz- szegű kölcsönnél is kezest ké­rünk. Ezt megbocsáthatják azok a rendesen fizető ügy­féléink is, akik ugyanannál a fiókunknál kérnek kölcsönt. Az óvatosság itt nem csupán r~. OTP érdekeit, szolgálja. Minél jobb ugyanis a fizetési morál, annál több hitelt tu­dunk adni. — A notórius későiekéi mit tesznek? — Letiltjuk a fizetésükből az adósságot. Legközelebb pedig nem adunk kölcsönt, mert bizony egy-két évig a „fekete listára” kerülnek. — m. kovács — AUGUSZTUS 21-23: Ifjú Gárda-szemle Agusztus 21—23 között ren­dezik meg a fővárosban az If­jú Gárda első országos szem­léjét. A gárda 1958-ban alakult meg a KISZ Központi Bizott­ságának kezdeményezésére, az első években KlSZ-rendezvé- nyek, ifjúsági ünnepségeik megrendezésénél segédkeztek. Az Ifjú Gárda ma már har­mincezer fiatalt tömörít sorai­ba — köztük több ezer lány is teljesíti az önkéntes vállalás­sal együtt járó követelménye­ket. Az elmúlt hetekben a járá­sok, városok Ifjú Gárda szaka­szai megyei szemléken mérték össze sokoldalú felkészültsé­güket, s a legjobbak vesznek részt a budapesti szemlén, amelyet augusztus 21-ón a margitszigeti úttörőstadionban nyitnak meg. CEGEMJO 70 ezerrel több gyermekcipő Gumitalpú textillábbeli Haditanácsot tartottak teg­nap a Ceglédi Cipőipari Vál­lalatnál. Osztottak, szoroztak, latolgatták lehetőségeiket. Ter­mészetesen a kereskedelem és a vásárlók Igényeit tartották elsősorban szem előtt: azt, hogy minél több jó minőségű gyermekcipő kerüljön for­galomba. A II. félévi terv kétszáznyolc- vankét ezer pár szállítását először csak 1971. január 10-ig vállalták. Tegnap elhatároz­ták, hogy év végéig valameny- nyit átadják a kereskedelem­nek. Megfeszített munkát kíván ez 370 dolgozójuktól, hiszen Ileklám és közönségszolgálat Veszélyben a paradicsomtermés he kell szedni a beérett termést Sürgős védekezésre hív fel a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet. A párás melegben járvány- szérűén támad a paradicsom­vész. A jelentősebb termőkör­zetekben — Kecskemét, Bé­késcsaba, Balmazújváros, Jász­berény és Tass környékén — már megjelent a gombabe­tegség. Pusztítására jellemző, hogy a fertőzött bokrok néhány nap alatt megsem­misülnek. Országosan több száz millió forint érték van veszélyben, ezért a Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet sürgős védekezésre hívja fel a paradicsomtermelő gazdasá­gok figyelmét. A fertőzés meg­előzésére 0,2 százalékos di- thane m—54-es permetlevet, vagy 0,3 százalékos zineb ol­datot használjanak. A permetezésnél ügyelni kell arra, hogy a levelek fonákjára is jusson a vé­dőanyagból. A termésmentés érdekében pe­dig javasolják, hogy a beérett bogyók szedését haladéktala­nul kezdjék meg. FORTE-BOLT A Gyári bolthálózat — Mozgó laboratóriumok Köpenyükön Forte-emblé­ma, kezükben óriás mintado­bozok: készülhet a reklámfotó. Így álltak kamera elé a Iá­Kapcsolatok az óhazával Megalakul a Magyar Ny elvbarátok Köre Az augusztus 1-e és 15~e kö­zött megrendezett anyanyelvi konferencia pénteken Buda­pesten a Fészek művésziklub­ban tartottak záróülést. Dr. Bognár József akadémikusnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének megnyitó szavai után dr. Bárczy Géza akadé­mikus, a konferencia védnök­ségének elnöke méltatta a ta- nácskoizás eredményeit, jelen­tőségét, majd Lőrincze Lajos professzor, a Magyar Nyelv­barátok Köre előkészítő bizott­ságának nevében bejelentette: a konferencia teljes anyagát eljuttatják a külföldön élő magyarokhoz — az egyesüle­tekhez, magyar iskolákhoz —, hogy együttes erővel oldják meg a tanácskozáson szóvá tett és megoldásra váró fel­adatokat. Az anyanyelvi kon­ferencia megrendezéséért, s an­nak igen eredményes munká­jáért dr. Sinor Dénes, és dr. Lőzt János amerikai egyetemi professzorok mondtak őszinte köszönetét. Ezután dr. Kálmán Imre professzor átnyújtotta az anyanyelvi konferencia részve­vőinek eredményes munkájuk elismeréseként a diplomát. Dr. Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes záróbeszé­dében arról szólott, hogy a konferencia beváltotta a hoz­záfűzött reményeket. Hazánk nagyra értékeli azt a tevé­kenységet, amelyet a határain­kon túl élő magyarok az anya­nyelvi oktatás és a magyar kultúra ápolása és terjesztése terén kifejtenek. A konferen­cia részvevői határozatukban fontosnak tartják az óhazához fűződő közvetlen kapcsolatok érdekében ösztöndíjak, illetve alapítvány létrehozását. A ha­tározat a konferencián meg­alakult előkészítő bizottság feladatává teszi, hogy terveze­ELSŐ CSÖNGETÉS ELŐTT Hiányzó szaktanárok Megoldás: — a szükségmegoldás Az idei tanítási évben, or­szágos viszonylatban, tovább javultak az általános és a kö­zépiskolák, valamint a szak­munkásképző intézmények ok­tató-nevelő munkájának felté­telei. Pest megye ez évi isko­laépítési programja országos viszonylatban is figyelemre méltó. A megyében ebben az évben hét új is­kolaépületben harminc­nyolc újabb tanteremmel bővült a hálózat. az egész országban pedig öt- száznegyvenkilenccel. Termé­szetesen a régi és az újonnan felépült iskolákban megfelelő számú és képzettségű pedagó­gusra is szükség van. Az or­szágos baj megyei szinten is jelentkezik: kevés a pedagó­gus. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a tanítói képesítéssel i, _ delkezők nagy része már elérte, vagy rövidesen el­éri a nyugdíjkorhatárt, ám hiányzik a hasonló képe­sítéssel rendelkező után­pótlás. Ilyenkor szükségmegoldással igyekeznek segíteni a bajon: képesítés nélküli tanerőket ál­lítanak munkába. Ugyancsak sole gondot okoz a szakos képesítésűek helyze­te: magyar—történelem; bioló­gia—földrajzos szakoktatókban nincs hiány, de a matematika— fizika, vagy a kémia szakos pedagógusok szívesebben he­lyezkednek el valamelyik ku­tatóintézetben, vagy hasonló jellegű intézménynél a maga­sabb jövedelem miatt De nemcsak a fizetés, ha­nem sokszor a sanyarú helyi adottságok is okai a pedagógusvándorlásnak, vagy hiánynak. Megyénkben általánosságban nincs pedagógushiány, ám egyes járásokban és közsé­gekben van. Ott keil az ille­tékeseknek a szükségmegoldá­sok segítségével olyan helyze­tet teremteni, hogy a szeptem­berben elkezdődő tanítási év zökkenőmentesen megindul­hasson. k. i. (Foto: Gábor) nyok, akik naponta csinálnak itt majd feltehetően jó reklá­mot. Tegnap mutatták be az újságíróknak, hétfőn délelőtt nyílik a nagyközönség számá­ra a Forte első mintaboltja. Mint azt tegnap a vállalat igazgatója, dr. Lenyó László a sajtó képviselői előtt elmond­ta, az üzlet szorosabbra fűzi a kapcsolatot a felhasználók és a gyár között. Feladata, hogy bemutassa és árusítsa mind­azokat a Forte-termékeket, amelyekre az amatőrnek és hivatásosnak szüksége lehet, s amelyek közül több félét rit­kán, vagy egyáltalán nem kap meg más üzletekben. Szakta­nácsot adnak itt a fényképező átlagembernek éppúgy, mint az anyagokat laboratóriumban felhasználóknak. A jó kontaktus, a termékek ismertetése és propagálása, az igények pontosabb megismeré­se a cél, s ezért hasonló bol­tok megnyitását tervezik az egész ország területén. El­hangzott az is, hogy év elejé­től közvetlenül látják el rönt­genfilmekkel a Forte-anyagot használó kórházakat, egész­ségügyi intézményeket. Négy mozgó laboratóriummal kere­sik fel ezeket a helyeket, meg­adva minden szakmai segítsé­get. Az üzletet Budapesten, a Lánchíd közelében, a Mérleg utca 12. sz. alatt nyitották, és arra több mint kétmillió-há­romszázezer forintot költöttek. Mindenben megfelel korunk követelményének. t. gy. Rekordbodza Szüretelnek a dél-dunántúli utak mentén: szedik a bodza feketére érett termését. Az Erdei Termék Vállalat diákok­kal és nyugdíjasokkal gyűjteti be a bodzabogyót, amelyből növényfestő levet készítenek. A legkiválóbb természetes festőanyag ez — gyönyörű rubinpiros színe van —, s fe­leslegessé teszi a szintetikus anyagok alkalmazását. Az idén rekordmennyiség termett. idén jóval magasabb a tervük a tavalyinál. 1969-ben 490 ezer pár gyermekcipőt gyártottak. Idén az első félévben már 277 ezret készítettek el, s ha teljesítik éves tervü­ket, közel 560 ezer pár ci­pő hagyja el az üzemet. A 70 ezer pár többletterme­lés bizonyára országszerte érezteti hatását. Kevesebb fel­nőtt cipő kopik majd azért, mert megfelelő méretű és fa­zonú gyermeklábbeli után tal­pal. Több cipő készül az üzem­ben, de bevételük mégsem nö­vekszik olyan mértékben, mint termelésük. Múlt évben mintegy 43,5 millió forint volt a vállalat termelési értéke, idén pedig csupán 6 millióval számítanak többre. Olcsóbban termelnek, ol­csóbban adják a vásárló­nak az ízléses, jó minőségű gyermek-topánokat. Több mint tíz típust készí­tenek a magas szárútól a lyu­kacsos nyári cipőn keresztül a modern fazonú félcipőkig, szandálokig. Valamennyi ma­gasszárú cipőjükbe gyógybeté­tet is tesznek, mely megaka­dályozza a lúdtalp kifejlődé­sét. Most folynak a kísérletek, hogy hamarosan megkezdhes­sék a hajlékony gumitalpú textilcipők gyártását is. Bizo­nyára ez is ugyanolyan kere­sett termékük lesz, mint a műanyagtalpú bőrcipő, mely­ből egyre több kerül az üzle­tekbe. MINTA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Önálló pavilonnal jelentke­zik a Művelődésügyi Minisz­térium megbízásiból a Nép­művelési Intézet, az idei őszi Mezőgazdasági Vásáron. A bejárat közelében fel­épített, mai művelődési házat reprezentáló, tetsze­tős üvegfalú „intézmény” műsorán egész nap szak­köri foglalkozások, filmve­títések, énekes, táncos programok peregnek. A „művelődési modell" min­den napra új látnivalót ígér A modem, lépcsőzetes kikép­zésű előcsarnok a megyei ki­állítások színhelye lesz. Itt rendezik meg a megyék 25 éves fejlődését, a helyi nép­művelési objektumokat, szak­köri termékeket reprezentáló bemutatókat. A művelődési pavilon tá­gas előadótermében a mű­sort naponta háromszor megismétlik. A pavilon másik részén, amely szakköri bemutatóhelyre osz­lik, otthonra találnak a könyv­tárak is. A könyvtárban hét­főn és csütörtökön neves me­zőgazdászok, szakkönyvírók részvételével rendeznek majd író—olvasó találkozókat. CSONGRÁD Makacs peronoszpórák Csongrádban az idén már tízszer permetezték a szőlőt, amire eddig még nem volt példa. Más években ugyanis a hat-hétszeri peronoszpóra elleni védekezés elegendő szokott lenni, most pedig a tízszeri permetezés is kevésnek bizonyult. A gyakori csapa­dék éppen a fürlképződés és fejlődés idején érte a szőlőt, csökkentve a termés- kilátásokat. Szakemberek megítélése szerint a tavalyi gazdag termésnél mintegy 20 százalékkal kevesebb hozam várható. tét dolgozzon, ki a Magyar Nyelvbairátoik Körönök életre hívására.

Next

/
Thumbnails
Contents