Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

6 'Htírhw 1970. AUGUSZTUS 12., SZERDA Áttetsző, mint a könny... Kijevi tudósok olyan üveg- műanyagot állítottak elő, amely áttetszőbb a kvarcüveg­nél. A belőle készített termé­kek mutatósak és könnyűek. A különösen tartós. végső polimerek alapján készült új anyag, versenyezhet a beton­nal és az acéllal. A műanyagüveg gyártásá­nak technológiája egyszerű. Olyan szerves anyagok össze­tételét találták meg, ame­lyek könnyen keverednek az üvegrosttal és gyorsan mere­vednek. Angliában emelkedik a whisky ára A Distillers Company nevű angol cég bejelentette, hogy az általa gyártott whisky nagykereskedelmi árát üve­genként 2 shilling 6 pennyvel, a gin árát üvegenként 3 shil­ling 7.5 pennyvel emeli. Ez a cég gyártja a Nagy- Britanniában évenként elfo­gyasztásra kerülő 70 millió üveg whisky több mint 50 százalékát. — Országos ankélot ren­deznek e héten Debrecenben, a vasúti központi forgalom­vezérlő berendezések terve­zéséről, építéséről és működ­tetéséről. A SZÉPSÉG ÉS A TERME­LÉS, úgy tűnhet, igazán lazán kapcsolódó fogalmak. Valóban, mi köze lehet Michelangelo Mózesének, Leonardo Mona Lisájának mondjuk a cipőter­meléshez? Valójában a kap­csolat nemcsak sokkal szoro­sabb, mint hinnénk, de fonto­sabb, közárdekűbb, társadal­mibb is, mint amilyennek első megközelítésre látszik. Engedtessék meg némi tör­ténelmi kitérő, mielőtt a cipö- vagy a fehérnemű-termelés köznapi témájához kanyarod­nánk. Mos, a dolgok és a sze­mélyiség, tágabban: az ember és a környező világ kapcsola­tának, kölcsönös egymásra ha­tásának mindig lényegbevágó motívuma volt — az eredendő hasznosság, tehát a dolog funkciója mellett — a szépség is. Jellemző, hogy Marx ép­pen abban határozta meg az ember lényegét, hogy míg az állat szorosan a szükségletei­hez tapadva formálja a kör­nyező természeti világot, az ember a „szépség törvényei szerint alakít’’. Nem keveseb­bet jelent ez a meghatározás, mint azt, hogy az ember ké­pes felülemelkedni a létfenn­tartását kielégítő szükséglete­in, s elgyönyörködve a világ­ban, örömét leli a tárgyak ked­vére való alakításában. Az árutermelés, de különö­sen annak modern formája szakadékot vág a dolog és a Tejgondok Az Egyesült Nemzetek Élel­mezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint, a világon évente igen nagy mennyiségű tej vész kár­ba hozzá nem értés, hely­telen kezelés és feldolgo­zás, valamint meg nem felelő raktározás miatt. A. W. Marsáén, a FAO szak­értője kijelentette: ahhoz, hogy a tejtermelés fokozható legyen, az embereket meg kell tanítani arra is, hogyan kell kezelni a tejet a te­henek fejeséitől a fogyasz­tóig terjedő úton. Augusztus 24—31. között Koppenhágában száz tejipari szakértő tart nemzetközi érte­kezletet. . „ .... . . MILLIÓS KÁROKAT ELŐZHET MEG, ha gyakorlott, szakképzett lángmentesitő brigádunkkal végezteti el a fa- és textilanyagok lángmentesítését és a faanyagok gombátlanítását. Azonnali határidőre vállalunk munkákat és 1971-re is elfogadunk előjegyzéseket. Szives felvilágosítással rendelkezésére áll a Márvány Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat Budapest IX., Gyáli út 28. Telefon: 473-320, Budainé.­l 1 ki ■ * . személyiség közé, megszakítja azt a közvetlen áramkört, ami­ből az alkotásnak ez az imént jelzett öröme táplálkozott. A tárgyak és az azokat létrehozó ember rideg viszonyát a ma­napság olyan divatos „elide­genedés” fogalmával jelöli a filozófia. Korántsem erről szó­lunk ezúttal — nem próbál­ván eggyel szaporítani e téma gáttalanul gyarapodó publiká­cióözönét —, csupán arra utalunk, hogy a modern tö­megtermelés hajnalán, először is a XVIII. század Angliájá­ban már élesen szembekerült az olcsó sorozatgyártás és a művészeti megmunkálás igé­nye. Egyetlen követelmény lé­tezett csupán, az, hogy a gép működjön, a cipő vagy a ká­véscsésze megfeleljen rendel­tetésének. Már a századfordu­ló táján, a kor szecessziós mű­vészeti irányzataiban megha­tározott törekvések jelentkez­tek e kettősség megszüntetésé­re, a szépség és a tömegterme­lés összehangolására. Később pedig, és különösen manap­ság, amikor a kapitalista ter­melés a fogyasztás manipulá­lásával, a hazai piacok mes­terséges tágításával a tömeg­cikkek fantasztikus özönét zú­dítja a vásárlóra, értékesítési, profitszerzési okokból is, eme­li e tárgyak formakulturális színvonalát. ELNÉZÉST KÉRÜNK az ol­vasótól e kultúrhistóriai kité­rőért, de így, a történelmi hát­tér e vázlatszerű ceruzarajza nyomán talán még hangsúlyo­zottabbá válik mindaz, amit ezzel összefüggésben a hazai termelésről mondhatunk. A funkció, a használható­ság, illetve a szépség kapcso­latát említve — úgy tűnik — kézenfekvő a hazai vásárló közbevetése. Igen fontos, hogy a cipő szép legyen — halljuk a polémiát —, de ennél is fon­tosabb, hogy ne váljon le a talpa, hogy tehát megfeleljen rendeltetésének. Köszönöm szépen az új, formatervezett gépeket — szól közbe a kép­zeletbeli esztergályos —: ha nem működik jó}, ha nem es­nék kézre az irányításhoz szükséges alkatrészek, akkor nem kérek belőle ... Bármily kézenfekvőnek tűn­nek is ezek az ellenvetések, a használhatóság és a szépség e merev sorrendisége pontat­lan, téves. Valójában a huma­nizált termelés mindkét té­nyező egységes, szorosan kap­csolódó értelmezését feltétele­zi. Miit értünk e meghatározá­son: humanizált termelés? Mindenekelőtt természetesen azt a társadalmi feltételt, hogy a termelés célja nem a tőkés profit gyarapítása, ha­nem a szükségletek kielégí­tése. Érdemes viszont átgon­dolnunk, milyen konzekven­ciák származnak ebből a tár­sadalmi alapelvből. Elsősor­ban az, hogy a vállalatoknak nem valamiféle absztrakt, te­hát kizárólag a statisztikák­ban létező szükségletekkel kell számolniok — mert így az a számvetés is megtenné, hogy hány darab ilyen vagy olyan termék jut egy főre —, hanem a valóságban létező, rendkívül bonyolult szükség­letekkel. Fordítsuk le gyakor­latibb értelmezésére ezt a té­telt: ha csupán a statisztikai igényeket vesszük alapul, ak­kor kielégítő az a haidan volt kalkuláció, hogy hány lóden- kabát jut egy vásárlóra. A humanizációs motívum ott szól közbe, ha a vállalat azt is megkérdi: milyen kabátok­kal lehet a lehető legjobban kielégíteni a társadalom igé­nyeit. S ITT MÄR ELVÁLASZT­HATATLANUL ÖSSZEFO­NÓDIK a célszerűség a szép­séggel: a valóságos igény ugyanis nemcsak természeti, tehát sokkal több annál, mint hogy a kabát jól védjen az eső és a hideg ellen. A .gon­dolatkör természetesen tágít­ható a fogyasztási javaktól a termelő javakig, hiszen való­ságos — sőt, a termelési gra­fikonokban érezhető — igény az is, hogy a dolgozó ember szívesebben dolgozik olyan gépekkel, szerszámokkal, ame­lyek nemcsak jók, de szépek is. A formakultúra nem vala­miféle luxustöbblet, amit a célszerűségre, a használható­ságra ráaggatunk! A tárgyak világa egyszersmind emberi világ — oly módon termé­szetesen, hogy az ember ál­lítja elő a tárgyakat, de azok visszahatnak gondolkodás- módjába, életérzésére. Gon­doljuk meg: rajon elképzei- hető-e valamely rst tartósan az a társadalmi ellentmondás, hogy a munkahelyen a legmo­dernebb termelőberendezé­sekkel jól dolgozzék valaki, akit a magánéletben prakti­kusan és formailag avult tárgyi világ vesz körül? Ma­gyarán: dolgozhat-e igazán jól az automatikus gépsoron az. aki otthon petróleumlám­pával világít, múlt századi gondolkodásmódot ihlető be­rendezési tárgyakkal veszi körül magát? ITT ZÁRUL a KÖR: a lé­nyeg ugyanis az, hogy az em­ber termelő és fogyasztó mi­voltában egységes; ha mo­dern tárgyi és formavilág­ban él itt, olvképp cselek­szik a másik szférában is, kö­vetkezésképp: a társadalom kettős érdeke, hogy az ember­hez iga.zodó, humanizált ter­mékeket állítson elő. S va­lóban: Michelangelo és Leo­nardo alkotásai végső soron a korból vétettek és rop­pant erővel hatottak is a kor­ra. Ma sincs ez másképp: ak­kor sem, ha ez a hatás a. tö­megtermékek mérhetetlen özönén — cipőn és bútoron, gépen és textílián át — hat a korra, az emberre! Tábori András Makón, a Lenin té­ren működő csipkék- 1 •»w»» kej díszített több la­kóház épült. A „csipkeházak” sorát most tovább bővítik. Hasonló díszes épületeket emelnek a városközpontban. CSIPKEHÁZ -SOR „Titanic-mentés magyar módra 44 Angol, francia, japán és NSZK-beli szabadalom fém­jelzi azt a magyar találmányt, amelynek segítségével akarják felszínre hozni az Űj-Fundland közelében a tenger fenekén he­verő Titanicot. Ez az óriási tengerjáró hajó — mint isme­retes — 1512-ben jéghegynek ütközött, és több mint 1500 utasával elsüllyedt. ZOBAK-AKNA Európában egyedülálló méretű nagypaneles vágatbiztosítás A mecseki szénbányák zo- báki üzemében európai vi­szonylatban is újszerű bánya­biztosítási kísérlet kezdődött tavaly ősszel. A hagyományos betonidom-falazás, illetve th- acél helyett panelívekkel bé­lelték a II. szint egyik ország- útnyi szélességű, 5,5 méter át­mérőjű vágatát. A nagypaneles bányabiz­tosítás Magyarországon teljesen új módszer. Belgiumban, Franciaország­ban, illetve Csehszlovákiában folytatnak hasonló kísérlete­ket, a vágatok átmérője azon­ban jóval kisebb a zobákinál. A biztosításhoz használt, da­rabonként több, mint 1 tonna súlyú betonelemeket a vasbe­tonipari művek komlói gyár­egysége készíti. A tágas bányafolyosóban egy teljes panelkör öt elemből áll. A vágathajtás is a legkorsze­rűbb eljárással történik: a robbantás után angol gyárt­mányú, oldalürítő gép rakja csillékbe a kőzetet, majd a Csehszlovákiában vásárolt hidraulikus emelő emberi erő kifejtése nélkül könnyűszer­rel elvégzi a biztosítási mű­veleteket. A nagypaneles vágatbiztosí­tás jól vizsgázott: a 140 méter hosszan beépített panelszerke­zeteken hónapok múltán sem látható különösebb rongáló­dás. Csikósélet Tenkesalján A ménesről, csikóséletről híres Hortobágynak vetély- társa támadt a Dunántúlon — a dél-baranyai Tenkesalján. Az itt gazdálkodó siklósi Ma­gyar-Bolgár Testvériség Tsz ménest alakított ki, ahol sportlovakat tenyésztenek, csi­kókat nevelnek és idomítanak, s emellett vendégeket is fo­gadnak lovasbemutatókra, lo­vaglásra és kocsizásra. A Ten- kesalja rövid idő alatt nép­szerűvé vált a turisták, főleg a külföldiek — körében. Ugyanis sokoldalú szórakozást nyújt az ide látogató vendé­geknek. A lovagláson kívül élvezhetik a közeli Harkány világhírű gyógyvizét, a Dráva mente természeti szépségeit, az Ormánság falvainak nép­művészetét, Siklóson a „Tan­kes kapitánya” romantikus várát és nem utolsósorban a Villány—siklósi szőlővidék tü­zes borait. Az utazási irodák­kal történt megállapodás alapján az idei nyáron már sok turista ismerkedett meg a tenkesaljai csikósvilággal. A vendégek 45 perces lovasbe­mutatóban gyönyörködhet­nek, majd sétalovatjlásra, ko­csikázásra indulhatnak a kör­nyéken. Hat kilométer hosszú lovaglóutat építettek az erdő- kön-mezőkön át és hamarosan fából épült csinos vendéghá­zakat is felállítanak a szép fekvésű helyeken. A terme­lőszövetkezet pónitenyésziéssel is foglalkozik. A kedves lo­vacskákat elsősorban a har­kányi fürdőközönség szolgá­latáéba állítják majd: gyere­kek lovagolhatnak rajtuk és kis kocsikat húznak a sétá­nyokon. A magyar módszerrel — Szászkő László és dr. Balázs Ambrus találmányának — tel­jesítőképességét eddig semmi­féle más eljárás meg sem tud­ta közelíteni. Lényege az, hogy a víz alól kiemelendő tárgyhoz megfelelő számú, alul részben nyitott mű­anyag tartályt erősítenek, majd a tartály nyílásának kö­zelében elektrolízissel szét­bontják a vizet, úgy hogy a keletkező hidrogéngáz buboré­kok formájában behatol a fe­lül zárt tartályba, és fokozato­san kiszorítja maga alól a vi­zet. Maga a vízbontó készülék gondoskodik az ugyancsak ke­letkező oxigén elvezetéséről, nehogy az összetalálkozhasson a hidrogénnel, mert a kettő keveredéséből igen nagy rob­banó erejű durranógáz kelet­keznék, ami a robbánás utár ismét vízzé egyesülne. Amint a hidrogéngáz fokc zatosan megtölti a tartályt, >: legkönnyebb elem lévén, mine nagyobb emelő erőt hoz létre úgyhogy, végül is a tartályok minden köbmétere egy-egy tonna felemelésére lesz képes. Éppen itt van ennek a mód­szernek a nagy előnye, mert ar összes eddigi megoldásoknál egy tonna emelő erőhöz leg­alább öt köbméter térfogati emelőtartály kellett. Minthogy az elsüllyedt Titanic súlya körülbelül 60 000 tonna, ki­emeléséhez a külföldi el­járásokkal legalább 300 000, a magyar mód­szerrel pedig „csupán 60 000 köbméternyi tartály emelő erejét kell igénybe venni. A Titanic kiemelésére ala­kult angol társaság vezetője, r kiemelő munkálatok szervezi je, D. J. Woolley, a napokba érkezik Budapestre a műnk előkészítésére. nam dpfafiatí... ... éjjel-nappal a la$ Kössön HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁST! Humanizált termékek

Next

/
Thumbnails
Contents