Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-11 / 187. szám

Gyömrői tüskék Este nyolc óra, már erősen besötétedett. A tőzegbánya felől hangos sikoltások. Gyerekek für- denek a kitermeltí tőzeg helyén keletkezett víz­ben. Gyerekek, némelyi­kük alig lehet több 10 évesnél. A víz az idén is sok ál­dozatot követelt már. Nemcsak a Duna, vagy a Balaton veszélyes, az ilyen kis vizek is azok. Tavaly ugyanezen a helyen őr állta útjukat a fürdeni akaróknak. Most senki sem vigyáz erre. Nemcsak az esti órákban, hanem napközben is el­lepik a bánya vizét, vígan lubickolnak benne, és nem is sejtik, mennyi veszélyt rejt, hiszen néhol még az embert is ellepi a víz. Szólnunk kell a szülők felelősségéről is. Inkább engedjék el gyerekeiket a strandra, ne sajnálják azt a néhány forintot a bizton­ságosabb fürdés érdekében. ★ Sok bosszúságot okoz az utcák hiányos világítása a gyömrőieknek. Nem egy helyen tapasztaltuk, hogy utcahosszat sem ég napokig a villany. Például a Tán­csics utcában az elmúlt hetekben négy napig nem égett öt utcasarki lámpa, és így volt ez a Steinmetz kapitány úton is. A Ruhaipari Szövetkezet nődolgozói szóltak emiatt. Ha sötét az utca, állandó­sulnak az ijesztgetések a templom környékén, s nem biztonságos a délutáni mű­szakosok közlekedése. Ideje lenne, hogy az áramszolgáltató gondos­kodjék a kiégett villany­égők kicseréléséről. Több­ször kellene ellenőrizni a községet, hogy ne marad­jon sötétben egyetlen ut­ca sem. ★ Örömmel vette tudomá­sul tavaly mindenki, hogy a Steinmetz kapitány és a Táncsics Mihály utca sar­kán megnyílt az új tra­fik. Nos, az újságolvasók azóta is bosszankodnak, mert kevés újságot kap a trafik. Például a Népsport­ból napi két-három dara­bot (vasárnap néha egyet sem), amivel az igényeket nem tudja kielégíteni. Ha­sonló a helyzet más újsá­gokkal is. Aki itt nem kap, az kénytelen bemenni a postára, vagy az állomás­ra. Nem lehetne a Steinmetz kapitány utcai trafikban is megoldani a nagyobb újságválasztékot? — kérde­zik az olvasók. Gér József Mongóliából jöttünk SZABADSÁGON A FÖLDI CSALÁD Az üllői Földi János és fe­XII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 197«. AUGUSZTUS 11., KEDD Nyári körséta a főtéri üzletekben Itt a befőzési szezon — Kevés a férfidpő lesége egyévi távoliét után hazaérkezett nyári szabadság­ra Mongóliából. Felkerestem őket otthonukban, hogy elbe­szélgessünk élményeikről. — Négy évvel ezelőtt házat építettem, de a teljes befe­jezéséhez hiányoztak az anya­giak. Nem akartam adósságot csinálni. Ekkor jött a külföl­di kirendelés. Nagyon meg­örültem neki, mert így szé­pen kereshettem volna. Török­ország.. Jugoszlávia, majd Al­bánia került szóba. A felesé­gem azonban nem engedett. Utána jött a lehetőség: me­hetnék Mongóliába. A felesé­gem megint csak ellenkezett, de Jutka lányom bíztatott. Apu, menj ki. Mikor meg­mondtam otthon, hogy a fe­leségem is utánam jöhet, vég­re beleegyezett az asszony. Repülőgéppel utaztam el, 1968. májusában Mongóliába. A Filaxia Vállalat egy bio­kombinátot épített ott, ami­nek szerelési munkáit a Bu­dapesti Vegyipari Gépgyár végzi. Huszonkilenc éve va­gyok a gyár dolgozója, ezért esett rám a választás. Laka­tos a szakmám. A békesség kedvéért még ugyanaz év szilveszterén utánam jött a feleségem is. Innentől a feleség veszi át a szót — Amikor Moszkvában az Mcutszkba induló repülőgép * levegőbe emelkedett, fel­hangzott a szovjet himnusz. Az új esztendőt jelezte. Na­gyon izgatott voltam és meg­hatott. Sohasem volt még ilyen élményben részem. Az­óta hozzászoktam a mongol élethez. Ulánbátorban, a fő­városban lakunk, két szoba összkomfortos lakásban. Mint­ha csak Budapesten lennénk. A követség udvarán van egy magyar csemegebolt, ott min­dent megkapunk. A primőr­árukat repülőgép szállítja Ma­gyarországról. Amíg én meg nem érkeztem, addig a fér­jem az üzemi konyhán étke­zett. A szakács ott is magyar Szokás szerint főzött. Üjra a férj kap szót — Mongóliában minden izombat szabad szombat. Har­mincöt kilométernyire lakunk a munkahelyünktől. Személy­autóval járunk dolgozni. A nőt­lenek egy kétemeletes munkás- szállóban laknak, a munkahe­lyük mellett. A kint levő ma­gyar családok nagyon össze­tartanak, jól érezzük magun­kat. A vidék gyönyörű. Csak az a baj, hogy a tél hét hóna­pig tart. Sokat járunk a ma­gas hegyekbe, kirándulunk, vadászunk. Bárki vásárolhat vadászfegyvert, igaz, a vadá­szathoz engedélyt kell kérni. A mongolok nagyon barátsá­gos emberek és szeretik a magyarokat. Körülbelül ötszá­zan dolgozunk kint. A mongo­lok mesélték, hogy régen, a lámák idejében annyira szent volt a föld, hogy mélyebben felásni sem volt szabad. Ezért halottaikat nem temették el, hanem kivitték őket a he­gyekbe, és a sasok martalékai­nak hagyták. Ma persze már rendesen temetik halottaikat, gondozzák a sírokat, síremlé­keket állítanak nekik. — Mikor mennek vissza? — Augusztus 17-én telik le a szabadságunk, repülőgép­pel utazunk vissza. Harminc­hat napos a szabadságunk, amit egyszerre veszünk ki évente. Útiköltségünket a gyár fizeti. Mongóliában tug­rik a pénz neve, és havonta 1268 tugrikot keresek. Ezen­kívül Magyarországon megka­pom az átlagos havi béremet. Érdemes volt hát kimennem Mongóliába. Szavai nyomán szétnézek a lakásban, s látom, tényleg érdemes volt kimennie. Az­óta sikerült befejezni az épít­kezést; a lakásban hideg­melegvíz, központi fűtés, par­ketta van, a konyha, előszo­ba, veranda, fürdőszoba, va­lamint az éléskamra ízlésesen csempézett, s az egész lakás gyönyörűen be van bútoroz­va. Mire tehát Földi János ki­küldetése lejár, valóra válik minden elképzelése. Augusztus 3-án kezdődött a nagy nyári vásár Monoron is, a főtéri üzletekben, s az eddigi mérleg pozitívnak mondható. A méteráruboltban Pete László üzletvezető szerint ta­lán még soha ekkora válasz­ték nem állt a vásárlók ren­delkezésére, mint most. Külö­nösen kedveltek a nyári ruha­anyagok, de vannak akik már az őszre, télre gondolnak. Na­ponta 200—300 vásárló keresi fel a méterárú szaküzletet. Nagy a forgalom a ruháza­ti kisáruházban is. A válasz­ték bőséges — mondja Antal Jánosné üzletvezető. Keresettek a női szatén­éi kartonruhák, a férfiin­gek és egyéb nyári ruha­félék. A következő napok­ban újabb szállítmányt várnak az üzletbe. A tanév rohamos közeledé­se miatt érthető, hogy a pa­pír- és játékbolt most főleg az iskolaszerek eladásával van elfoglalva. De itt is volt leér­tékelés, s a leértekéit labdák, úszósapkák nagy része már el is fogyott. A kempingcikkek nemcsak tetszetősek, hanem praktiku­sak is. A monori háztartási boltban, most ezeket is ol­csóbban lehet megvásárolni. Darida Iistván elmondotta, hogy az 1950 forintos sátor most 1073 forintba kerül, s el is fogyott mind egy darabig. Olcsóbbak most a raffiapa- pucsok, fonottszékek is. Itt a befőzési szezon, még- sincs csúcsforgalom a konyha­felszerelési szaküzletben. A háziasszonyok egyre inkább rájönnek, hogy nem érdemes befőttet eltenni télire, meg lehet azt az üzletekben vásá­rolni. A lecsó és a savanyúság eltevésének ideje viszont még ezután jön. Éppen ezért, felkészültek erre az üzletben, s több ezer 2, 3, 5 ás 10 literes üveg várja a vásárlókat. Ha ez nem lenne elég, a kö­vetkező hetekben újabb szál­lítmányt remélnek a bolt dol­gozói. pok forgalmára is, sok aján­déktárgyból válogathatnak a vásárlók. Az illatszerboltban a sztár, a napszemüveg. A férfinap­szemüvegből sajnos keveset kaptak, el is fogyott már, a nők azonbart válogathatnak, kedveltek a strandpapucsok, s a raffiából szőtt szatyrok. A cipőbolt kirakatait né­zegetve, ismét arra a meg­állapításra jutottunk, hogy A Bicskei út elején járok, s megállók egy percre a vasúti kocsira emlékeztető, hosszú ház kapujában. Pillanatnyi tanakodás után benyitok. Fü­ves, virágos, szűk kis porta fogad. Innét a lakásba toppa­nok és az ételgőzök fűszeres illatával telt, pár négyzetmé­teres konyhában találom ma­gam. A gazdasszony a tűz­helynél szorgoskodik. De mi­csoda gazdasszony? Illendő­en köszöntőm özvegy Kürthy Károlynét. A fakanál egy pillanatra megáll, miközben pirul a rán­tás, rotyog a bableves és a tökfőzelék, sül a finom pecse­nye a sercegő fokhagymás zsírban. Az ezüstös hajú, kö­zéptermetű asszony rámnéz, picit elgondolkozik, aztán fel­ismer. Legutóbb a népszámlá­láskor találkoztunk. — Készül az ebéd, Kürthy néni? — Készül. Itthon van az unokám, az erdész, a Béla gye­rek. Délre befut, s akkor én már kész étellel várom, egyen hamar, s menjen vissza a dol­gára. — Hát Páli néni hol van? — A lányom? Elment bevá­sárolni. Most már igazán ráér. Nyugdíjas. Ötödik éve letette a nagykanalat... Póli néni, azaz özvegy Kol- tász Jenőné, a pilisi napközi otthonos óvoda főzőnője volt ugyanis, hosszú esztendőkön át. Édesanyja éppen ezért nem engedi a tűzhelyhez: — kevés a férficipő, annál több a női. Hiába, van még, amiben a nők állnak az éden. Legalább­is, ami a cipőválasztókot ille­ti... ★ Körsétánk során megálla­píthattuk, hogy az idei sze­zon végi kiárusítás alkalmá­val, nagyobb a választék mint az elmúlt években volt. Főztél te már, lányom eleget, nyugdíjban vagy, pihenj. A konyha az én gondom, amíg bírom. És bírja. Egészsége, munka­kedve kitűnő. Pedig nemrég fordult életének 92. esztende­jébe. Így, a tűzhely mellett látva őt, szinte nem is hiszi az ember, hogy ez igaz... A pilisi „szabadstrandon" Nem vagyunk Finnország, csak egy monori járási nagy­község, de azért „tavunk” van vagy egy tucat. Afféle kubik- gödrök, belvizes mélyedések, pusztuló félben levő parányi nádasok és egyéb békakuruty- tyoltatók. S ami lényeges: ezek mind Pilis belterületén lelhe­tők. Odahagyva a Bicskei úti idillt, meglátogatom a nagyte­mető melletti „szabadstran­dot”. A vízfelület amolyan 200 négyszögöles teleknagyságú. A földhorpadásban barnás-sárga lé. Bizony, nem nevezhetem víznek, hiszen abban lópatkó­tól öreg edényig, rothadó toll­Vannak-e Monoron tehetsé­ges fiatal futballisták? — te­szik fel nap, mint nap a kér­dést a szurkolók és az érdek­lődők. Igen, bontogatják szár­nyaikat az új Szabó Pisták, László Karcsik, Rétfalvik. Már kezdjük a nevüket is megis­merni így többek között már ismerősen cseng a Kozák, Tarr, Kiss, Jarábik, Somogyi I., Kecskés és a Kovács név. Burján edző- minden héten osztályozza a játékosok telje­sítményét. A kimutatás alap­ján ötös osztályzatot kaptak Tarr, Vancs, Kiss, Jarábik, négyest, Somogyi, László, Ko­zák, Spenger, Kécskei, Fejős, Lusták, Fábián. Hármast kap­tak Kovács, Fodor, Pete, Já- vorszki. Ki kell emelnünk a legered­ményesebb játékosokat, akik a legtöbb gólt rúgták: Fejős (13), Kécskei (9), László (7). Ki kell még emelnünk a lelkes Sáránszki Palit, valamint a VB-ÜLÉS lesz ma délelőtt 9 órakor Gombán és délután 3-kor Mag­lódon. Mindkét községben az e havi tanácsülés anyagát tár­gyalják meg. Azonos nevű utcák Sülysápon Amióta Sülysáp nagyközség lett, azóta bizony a postások­nak nem Ids fejtörést és gon­dot okoz az azonos nevű ut­cákba érkező levelek eljutta­tása. Mind Sülyben, mind Sá­pon ugyanis jelenleg még sok az egyforma nevű utca. A ket­tős utcanevek megváltoztatá­sát az október havi tanácsülés tűzte napirendjére. Nem le­hetne előbb? Fogadóóra özvegy Burján Pálné járási tanácstag holnap, augusztus 12-én reggel 8-tól 12-ig tartja tanácstagi fogadóóráit Káva községben, a kirendeltségnél. seprűtől bűzös növényhulla­dékokig, mindenféle, egészség­re ártalmas szemét található. De oda se neki, a „tó” vígan hullámzik, csak úgy borzolják szennyes tükrét a lubickoló, vakációzó iskolás gyerekek. Pedig Monori-erdő nincs messze Pilistől — igazán el­járhatnának oda strandolni a gyerekek. És végül ne felejtsük el, pár esztendővel ezelőtt ebben a horpadásban fulladt meg egy gyerek. S ugyanígy, egy másik pilisi gödörben 1967-ben. Mindezt nemcsak a szülőknek mondjuk, hanem mindazon felnőtteknek, akik felelősek a balesetekért. Rakovszky József (Folytatjuk) — Tatarozzák és festik Sülysáp iskoláit és óvodáit. Szeptember 1-re tisztára me­szelt tantermek, játékszobák várják az iskolásokat és óvo­dásokat. két kávai fiút, Fejőst és Van- csot, a gombai Zákot, akikről a monori fiúk példát vehet­nek, mert vidéki létükre is minden edzésen részt vesznek. E téren ugyanis az edző nincs teljesen megelégedve a játé­kosokkal, bizony járhatnának szorgalmasabban is az edzé­sekre. Elmondotta azt is, hogy az új évadban azokat a fiúkat fogja szerepeltetni, akik hétről hétre szorgalmasan eljönnek edzeni. Az őszi évadban nagy fel­adat vár rájuk, hiszen a tava­szi arany kötelez. MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Egy őrült éjszaka. Maglód: Bolondok hajója. Mende: Kalimágdőra kedvese. Monor: ölj meg, csak csókolj. Pilis: Az utolsó betyár: Üllő: A nagy kék jelzési Vecsés: Szent Péter hadművelet. EM Felkészültek az őszi névna­ÁRNYÉKBAN cm csak vigyázza, hanem rendezgeti is a kerékpárokat özvegy Erős Mihályné, az üllői egőrzőben. Pesti Imre felvétele (gér) Pilisi körkép Mit főz a legöregebb háziasszony? Bemutatjuk az ifiket Az ificsapat: Burján edző, Pete, Molnár, Kiss, Somogyi, Kovács, Marek intéző. Guggolnak: Jarábik, Lusták, Kécskei, László, Bokros, Tarr és Kozák. Vitéz Imre ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents