Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

MOKOMIDÉE P ES/. M EGYE! H i R L XII. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1970. AUGUSZTUS 9., VASÁRNAP Amíg a búzából liszt lesz i-átogatás a pilisi malomban Túl vagyunk a gabona ara­tásának félidején járásunkban is. Bizonyára kevesen tudják, hogy a learatott búza nagy ré­szét a monori járás tsz-ei a pilisi malomba szállítják — szerződés alapján. De szállí­tanak ide búzát a ceglédi já­rásból is, őrlésre. Ritz Lajos­sal, a malom vezetőjével kör­útra indulunk. ' A kapunál egy Zetor közele­dik, megrakva gabonával. A pilisi Űj Életből jött, s amint megáll, azonnal hozzákezde­nek a gabona lerakásához. Közben megtudom a malom vezetőjétől, hogy eddig 360 vagon búzát szállítottak be a pilisi ma­lomba. A terv 720 vagon, tehát éppen a felénél tart a felvásárlás. A beérkezett búza nagy részét a malomban megőriik. Jelen­leg még tavalyi gabonával ve­gyítve, fele-fele arányban tör­ténik az őrlés, de egy hónap múlva már csak új búzából készítenek lisztet. Bevált az új, nagyteljesít­ményű tisztítógépük. Előttünk a nagy tartály, ahonnan a megtisztított búza — a külön­böző teohnológiai folyamatok után — liszt formájában ke­rül a zsákokba. A korszerű, teljesen auto­matikusan működő örlő- sor egy óra alatt 26 mázsa búzát őröl meg. Az ered­mény 7 és fél mázsa fi­nomliszt, 12 mázsa ke­nyérliszt és 6 és fél mázsa korpa. A lisztet a pilisi malomból az Aszódi és Ceglédi Sütő­ipari Vállalathoz, valamint Budapestre szállítják. Az idei búza jó sikértartalmú, szép lesz tehát a lisztünk, mondja az örlőgép " mellett Krizsán János műszakvezető. És di­csérjük meg a malom dolgozó­it, mert megérdemlik: Pál Jó­zsefet, Pálinkás Károlyt, Agárdy Károlyt, Csetneki Ist­vánt, Nagy Jánosnéf., Czopkó Attilánét. Munkájuk nem könnyű és bizony több fize­tést is érdemelnének. Krizsán János például 18 éve dolgozik egyfolytában a pilisi malomban, fizetése 1900—2000 forint. Útikalauzunk, Ritz Lajos még elmondja, hogy az alkot­mány ünnepére — próbakép­pen — új lisztet is szállítanak majd a sütőipari vállalatok­nak, ebből készülnek az ünne­pi kenyerek. (gér) VB-ÜLÉS lesz holnap, augusztus 10-én délután 2 órakor Monoron. Napirenden a 14-i tanácsülés anyagának megtárgyalása sze­repel. Péteriben holnap reggel 8 órakor tanácsülést tartanak. Jelentés hangzik el a vb szak- igazgatási szerv tevékenységé­ről, a hatáskör bővítésével kapcsolatos feladatok ellátásá­ról, a község egészségügyi helyzetéről, a gyógyító, meg­előző tevékenységről, vala­mint az 1970 első félévi költ­ségvetési és fejlesztési felada­tok végrehajtásáról. Fogadóóra Dr. Zimányi Gyula, a járási tanács vb-titkára holnap, augusztus 10-én reggel 8-tól 12-ig tartja fogadóóráit a já­rási tanács épületében levő hivatali helyiségében. A lakos­ság felkeresheti a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben. Járási tanácstagok is tarta­nak holnap fogadóórát. Hu­nyadi Lászlóné 9-től’ 12 óráig a monori Kossuth iskolában, Aranyos Lajosné ugyancsak 9-től 12-ig pedig a tápiósápi Petőfi Tsz-ben. ÜGYELETES ORVOS Gyömrőn: dr. Huszár Sa­rolta (egészségház), Monoron, Gombán és Bényén: dr. Kö- vesi László (Monor, Táncsics utca), Monori-erdőn, Nyáregy­házán, Csévharaszton és Va­sadon: dr. Csanálosi József (Vasad), Pilisen: dr. Pázmány Elemér, Üllőn: dr. Leyrer Ló­ránt, Vecsésen: dr. Fodor Etel­ka tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a főtéri, Vecsésen a Hal- my-telepi. — A legutóbbi sülysápi vb­határozat értelmében o község mindkét temetőjének ravata­lozó helyiségét szellőztető be­rendezéssel látták el. A maneken kiválasztja a legszebb belvárosi cuccok közül a legeslegszebbet, és ki­sétál a körútra, ahol utána­fordul egy-két kiváncsi. Mé­száros Lászióné Péteriben, a Táncsics utca 4-ben kinyit­ja a sublótfiókot, felöltözik, felutazik Pestre, és csak úgy forognak utána a fejek. Pe­dig nem is olyan fiatal már, túl van a hatvanon. De a ruhája ...! ★ Ügy kezdődött az egész, hogy a péteri utcán porban, forróságban baktattam, s egy- szercsak elémperdült egy né­ni. Olyan slingelt, hófehér ingváll volt rajta, hogy el­határoztam, ha van még hely Péteriben, ahol a régi népvi­selet minden darabját őrzik, oda én — ha törik, ha sza­kad — eljutok. — Menjen Mészáros nénihez, a Táncsics utcába! — mondták a tsz- ben. Igaz, kicsit messze van, de ha megéri...? Megérte. Mészáros nénivel házi divat - bemutatót tartottunk. Kinyilt a sublót minden fiókja, a szekrények, a ládák — és az első daraboknál egyszerűen nem tudtam szóhoz jutni. Vállkendő, fekete, mint a kormozott bársony, lila hím­zett rózsákkal a szélén, ujj­nyi széles, fekete vert csip­kével. — Ez ünnepi kendő volt, a kettős ünnepek első napján vettük fel, hozzá lila szok­nyát, vagy rózsaszínűt... Pruszlikok. Fekete, hímzett zöld virágokkal. Lila — sötét­lila virágokkal. Kék — fekete virágokkal. És egy hófehér, hatalmas, vörös rózsákkal. — Ezt a fehéret bálba vet­tem fel, mert ez a legszebb. Én hímeztem. Alá fehér ing- vállat, látja, milyen széles rajta a slingelés? Az is az én munkám. Fölvettem négy-öt vasalt szoknyát, tetejébe egy apróra Táncoltat, rá a kö­tényt, s ezt a kis kendőt a Dzsessz vagy beat? Vasárnapi fotónk Hová, hová, te nagy gitár, azzal a kisfiúval? (Pesti Imre felvétele) bennünket, amiért nemcsak beat-számokat játszunk. De hát olyan különös ez? Hiszen akik beatet akar hallgatni, vagy arra akar táncolni, meg­találhatja a művelődési ott­hon rendezvényein, — vála­szolta Radios Mihály gitáros. — Fenyegetés ide vagy oda, ennél maradunk, s amint lát­ja, eleget teszünk azért a beatért lelkesedő fiatalok igé­nyének is — fűzte hozzá Bo­ros György, a zenekar éneke­se. A Boros-trió Monoron la­kik, szeret itt játszani, s a kö­zönség nagy része elégedett a zenéjével. Magam is nagy él­vezettel hallgattam a szünet után játékukat. Kívánjuk, hogy még sokáig szórakoztas­sanak bennünket. — szy — Leültem egy este a monori Vigadó Étterem kerthelyiségé­ben és meglepődve hallgattam a zenekar játékát: dzsesszt játszott. Elvétve néha, egy- egy beat-számot is bevettek a műsorba. A szünetben meg­kérdeztem a Boros-trió tagjait, miért játszanak többnyire dzsesszt. — Mindhárman ezt tanul­tuk, ezért a dzsessz áll legkö­zelebb hozzánk, — válaszolta Rácz Mihály, a zenekar do­bosa. — És a fiatalok nem hiá­nyolják a beat-számokat? A három zenész erre a kér­désre összenézett és furcsa mosoly jelent meg az arcu­kon. — Jaj, dehogynem. Sok ba­junk volt már emiatt. Még veréssel is fenyegettek már A várva várt hét vége A z ember nagyon várja a vasárnapot. Hiszen a hét napjai munkában telnek el, pihenésre nincs idő. De ha itt a hétvége, mindenki pihenni akar, és — nyár lévén — fü­rödni. Szombat este aztán megkez­dődik a tanácskozás a csalá­don belül, ki hová, merre akar menni. A hosszas vita után — mivel rendszerint mindenki máshová szeretne menni — nagynehezen kikötnek a strand mellett. Nem elég hétköznap korán kelni, még vasárnap is ez a hajnali ébresztő! A gye­rekek nyűgösek, álmosak. Éj­szaka éjfélig fentmaradtak, megnézték a 16 éven felüliek­nek ajánlott Naná-1. Az apa persze jobban tud fegyelmet tartani, ám ő az egész film alatt aludt. Álmában csendes hegyvidéken járt, ahol csak a madarak fütyörésztek, és nem csengett a telefon, és nem za- jongtak kibírhatatlanul az ügyfelek és a kollégák. R eggel kilencre értek a strandra. Felpakolva az egész napi elemózsiával, mat­racokkal, pokrócokkal. Már alig találtak helyet, és az asz- szony a gyerekek visítása kö­zepette szidta a férjét, hogy miért nem keltek még ötnél is korábban, és szidta magát, miért is ment egy ilyen ügye- fogyotthoz. Az nem válaszolt és lefeküdt egy pokróc szélé­re. Éppen átadta magát a pi­henésnek, amikor a strand rá­diója közvetíteni kezdte Kom­játhy vasárnapi koktélját. Le ! Zeppe híres énekese ordított egy nagyot, majd Jimmy Hendrix „hápogtatta” rettene­tes módon elektromos gitárját. A hangszóró hangját túlüvöl*- ve egy éltesebb nő a Macát hívta, és megparancsolta a húszéves, szőke lánynak., hogy ne menjen a másfél méteres „mély vízbe”. Aztán a mega­fon kezdett bömbölni: „Kér­jük a CB-UU-26-os rendszá­mú Volkswagen gépkocsi tu­lajdonosát, hogy vigye a ko­csiját a...” „János, János, gyere a vízbe ...” „Apu, egy fagyit vegyél...” „Kérjük a CB-VU-...” „Rúgd ide, Béla, passzold át...” „Citrom ízű banán, nincs a banánfán...” — keveredett a megafon hang­jával a fürdőzők diadalüvöl­tése. Puff... egy labda az apá­hoz vágódott, hirtelen felri­adt. „Ne ugrálj, apukám, ki­öntöd a kávét...” — porolt a felesége. Folytassam? H étfőn a főnök: „Mi van magával, kolléga, tele van ez a jelentés hibával. Pe­dig most akartuk a fizetését emelni. Miért nem piheni ki magát hét végén?” (pesti) kezemben tartottam. Amikor táncoltam, a legény vállára tettem... A fekete kabáton olyan lehetett, mint a csipkeszárnyú madár. — Az én időmben még ilyen himzett, kékfestő kö­tényben jártunk, de a húgom­nak már én slingeltem ezt a fehéret. Bálba ment benne. Mintakendő. Mindlen sar­kában, minden részében más minta — Az egészből már csak egynek a nevére emlékszem. Ez a laposhímzés. Szép? Györnyörű. — Amikor mennyasszony voltam? Fekete félcipő, sok­szoknya, fekete klottkötény, kék pruszlik, slingelt ing­váll, hímzett csipkekendő át­kötve a derekamon — ez volt az öltözékem. A falon apró üvegszek­rényben a menyasszonyi ko­szorú: csupa mirtusz, gyöngy- diszítés, ráborult a meny­asszony hajára, egy fürt sem látszott ki alóla. Rajta szí­nes szalagok, a szalagokon is hímzés ... — A kelengyét én magam szőttem, a szövőszékem még mindig megvan. A dunna pamutból — ken­derből készült, a szélén te­nyérnyi slingelés, alatta bécsi piros — púpozva áll a fara­gott ágyon. A lepedők közön van olyan, amelyiket még nem is használta ... — Pedig erősebb, jobb ez, mint a maiak! És nézze csak, ezt a fekete selyemkendőt! Meg ezt a bársonyt... Las­san tönkremennek az állás­ban ... Az unokám most 16 éves. Néha felöltözik, ki­megy az udvarra, ott pörög, és nevet, ha repül a szok­nyája. Bizony, nyolc méter­ből csináltattuk akkor a szoknyát... ★ Nem hiszem, hogy sikerült szavakkal láttatnom azt, ami­ben órákon át gyönyörköd­tem. A kendők, pruszlikok, szoknyák, de a festett tányé­rok, a falra erősített findzsák nemcsak lélegzetelállítóan szé­pek — értékesek is. A mo­nori Honismereti és Múzeum­baráti Akcióbizottságnak van­nak néprajzhoz értő szakem­berei is. Az ö figyelmükbe ajánlom a péteri kincseket. Már nem sok van belőlük... (koblencz) JEGYZET: A virágzó bogáncsokról Nem szeretem a bogáncso­kat, még akkor sem, amikor éppen virágot bontanak, és kis tüskés lila szirmaikkal az ut­cákon pompáznak. A monori Petőfi és Széche­nyi utca szegélyeit ilyen vi­rágzó bogáncsok díszítik, mint­egy éles ellentétet képezve a gyógyszertár előtti gyönyörű és gondozott parkkal. A Szé­chenyi utcai bogáncsok hovato­vább méteresre nőnek, és már nemcsak „díszcserjének” van­nak ott, hanem egyéb célt is szolgálnak. Ma reggel azt mondta ott valaki, a virágzó bogáncsokra mutatva: „Az es­te halálra rémültem, a bogán­csok alatt feküdt egy em­ber ...” Nem tudom, hányán szere­tik a házuk előtt pompázó bo­gáncsszegélyt, de ugyancsak ma reggel megtörtént a front- áttörés: a Petőfi utca közepén egy fiatalember az egyik ház előtt elkezdte az irtásukat. Talán lesznek követői... — sió Étterem nyílik Mendén J v Régóta hiányolják a men- deiek, hogy községükben miért nem óídják meg a közétkez­tetést. A 31-es számú műút utasai is szívesen betértek volna már valamelyik étte­rembe, ha az említett műút mentén — járásunkban — len­ne ilyen. A Mendei Téglagyár és a tsz dolgozói is évek óta kérték az étterem megnyitá­sát. Most a Róna Vendéglátó Vállalat pontot tett az ügy vé-* gére. A téglagyárral szemben,, az Állomás' utcában a napok­ban nyitja meg az új mendei éttermét. Az új vendéglátóipari egy­ség külön söntésből, étterem­ből és kerthelyiségből áll. Naponta mintegy 70 személy részére főznek majd, és a nap bármely szakában lehet étkez­ni. A monori ifjúsági csapat edzője A monori sportegyes ület bajnokságot nyert ifjúsági futballcsapatának edzője Bur­ján Sándor. A 27. éves mono­ri edző a Váci Gépipari Tech­nikumban érettségizett, utána a Kőbányai Gyógyszerárú- gyárban helyezkedett el, az­óta is ott dolgozik. Milyen sportággal foglalkozott Vá­cott? — tettem fel neki az el­ső kérdést. — A technikumnak volt labdarúgó-csapata, így a fut­ballt választottam. Később a munkahelyemhez közel, a Kő­bányai Lombik csapatában játszottam, 1961-től 66-ig, mint ifjúsági játékos. A kö­vetkező évben a monori csa­pathoz jöttem haza, a tarta­lékcsapat játékosa, majd edző­je lettem. — Mikor vette át az ifjúsá- sági csapat irányítását? — Az idei tavaszi szezon megkezdése előtt. Nagy meg­tiszteltetésnek érzem, hogy a vezetőség engem bízott meg ezzel a feladattal. Meg kell még említenem, hogy a baj­nokság beindulásával egyidő- ben segédoktatói tanfolyamra jártam, Pest megyéből én vol­tam ott egyedül. A tanfolya­mot kitűnő eredménnyel vé­geztem. — Milyen célt tűzött az ifik elé? — A vezetőséggel közösen az a célunk, hogy a tavalyi eredménynél az idén se sze­repeljünk rosszabbul. (Az 1969. évi bajnokságban máso­dik volt a csapat.) Az egyidé- nyes bajnokságban az ifik túl­teljesítették a kitűzött célt. Nemcsak a bajnokságot nyer­ték meg, de a helyosztó mér­kőzéseket is. A félidényes baj­nokságot a jó csapatszellem kialakítására szántuk. Ez si­került is. A 14 mérkőzésből 10 győzelem született, egy ve­reség és három döntetlen. 46:14-es gólaránnyal. A két helyosztó mérkőzésen pedig 5:0-ás gólarányt értünk el. Vitéz Imre MŰSOR MOZIK Ecser: Ha . . . Gomba: Estély habfürdővel. Gyömrő: Magányos vadász a szív. H: Egy őrült éjsza­ka. Maglód: Kalimagdóra kedvese. H: Bolondok hajója. Mende: Bo­londok hajója. H: Kalimagdóra kedvese. Monor: Egy zsák arany egy fejért. H: ülj meg, csak csó­kolj. Nyáregyháza: ítélet. Péteri: Magányos vadász a szív. Pilis:: Mezítláb a parkban. H: Az utol­só betyár. Tápiósáp: Szeressétek Odor Emíliát! Tápiósüly: Törté­nelmi magánügyek. Űri: A nagy kék jelzés. Üllő: ítélet. H: A nagy kék jelzés. Vasad: Célpont: a híd. Vecsés: Bátor kisasszonyok. Mar­tiné: A bizánci aranykincs. EP: Szent Péter hadművelet. Divatbemutató Szoknya — nyolc méterből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents