Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

12 rc st megyei kMtrlap 1970. JÜLIUS 5., VASÄRNAP 29 négyes A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság közlése szerint a 27. játékhéten öttalálatos Szelvény nem érkezett. Négy találatot 29 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 121174 forint. Három találata 4219 fogadónak volt, nyereményük egyenként 416 forint. A kétta- lálatos szelvények száma 131 842 darab, ezekre egyen­ként 17 forintot fizetnek. A barokktól a szecesszióig Régi korok — a XVIII., a XIX. század és az 1900-as évek elejének divatját tárja a nézők elé az a kiállítás, amely )rA barokktól a szecesszióig’’ címmel pénteken nyílt meg az Iparművészeti Múeumban. A barokk és az ezt követő roko­kó, biedermeier és végül a sze­cesszió viselettörténetéről át­fogó képeit ad a tárlat gazdag anyaga. Az érdeklődők szep­tember 10-ig tekinthetik meg a kiállítást. Ismét 99tiö<sb@ssólt** as eső Kényszerpihenőn az aratók (Folytatás az 1. oldalról.) munkájának megkezdését. Mindenesetre örvendetes, hogy a nedvesség igen jót tesz a kenyérgabona növények­nek. Ha késlelteti is az érést, de gyarapítja, hizlalja a szemet, tehát javítja a terméskilátáso­kat a csapadék. Várhatóan a búza betakarításának meg­kezdésére megyénkben két, két és fél hét múlva kerülhet sor. A jelenlegi „kényszer- pihenő” az egyébként sürgős növényápolás mellett most al­kalmat kínál, hogy a gazdasá­gok még egyszer felülvizsgál­ják az aratási programot, pó­tolják a felkészülésben előfor­duló kisebb hibákat. A tenni­valók ugyanis annyira ösz- szetorlódtaik, hogy a veszte­ségmentes gabonabetalkarítás szinte minden perc maximá­lis kihasználását kívánja. cíÍREK-f-HÍREK-)-HÍREK 4- HÍREK + HÍREK-4- HÍREK-f HÍREK-)- HÍREKÉ HÍÍ HÍREK 4-HÍREK-)-HÍREK-{-HÍREK K 4-HÍREKÉ HÍRED 4- HÍREK4-KÍ tEK+HÍ! +HÍRED REK 4- HÍ MA, 1970. július 5., vasár- nap, Antal, Emese napja. A nap kél: 3.52, nyugszik: 19.44 órakor. 1 A hold kél: 5.13, nyugszik: 21.10 órakor. HOT NAP - 1970- július6., m/Liil/AIr . hétfő, Csaba napja. A nap kél: 3.53, nyugszik: 19.44 árakor. A hold kél: 6.22, nyugszik: 21,31 órakor. — Szönyi Miklós élvtárs hamvasztás utáni búcsúzta­tása július 8-ám szerdán dél­után fél négy órakor lesz a Farkasréti temetőben. : — A Veresegyház—Gödöl­lő vasút megszűntével új helyi autóbuszjáratok indul­tak Gödöllőn. A 2-es számú járat Gödöllő vasútállomás— Szabadság tér—Blaha Lujza ííirdlő, az 5-ös járat Gödöllő vasútállomás—Szabadság tér —Mátyás királyné útja út­vonalon közlekedik. A Gö­döllő vasútállomás—Humán Intézet járat számát pedig 2-esröi 4-esre változtatták. — A Halásztelki Szerszám- gépipari Fejlesztő Intézet és a Szerszámgépipari Művek Között évről évre fejlődik az együttműködés. Az elmúlt évben különösen eredményes volt az intézet kapcsolata a Győri Célgépgyár fejlesztő kollektívájával. 1 — Megkövesedett ősállat- csontokat szedett össze Bor­sos Károly ipari tanuló Szi- getszentmiklóson, a Csepel- sziget Tsz sóderbányájában. A leletek közt 2 diarab meg­kövesedett mammutfog és egy ormányresz koponyacsont­tal is található. A ritka „zsákmány” a helyi falumú­zeumba került. — Korszerű fedett uszoda épül a természetes vízfolyá­soktól távol eső Szombathe­lyen. — A 48. nemzetközi szö­vetkezeti nap és a Szövetke­zetek Nemzetközi Szövetsége fennállásának 75. évforduló­ja alkalmából márvány em­léktáblával jelölték meg a Budapest, IX., Üllői u. 25. szám alatti házat, ahol 1904- ben a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetségének VI. kongresszusa ülésezett. A táblaavató ünnepségen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára is. 1 — Tanulmányok Békés­csaba történetéről címmel csaknem ötsizáz oldalas, ké­pekkel és grafikonokkal gaz­dagon illusztrált, reprezen­tatív kiadvány jelent meg Békéscsaba fejlődéstörténe­téről. — Országos állat- és kira­kodóvásárt tartanak ma Pi­lisen, holnap Ráckevén. Buzágh Aladár HETVENÖT ÉVVEL EZELŐTT, 1895. július 6-án születtet Buzágh Aladár alLadémikus, egyetemi professzor, a Kossuth-díjjal két alkalommal is kitüntetett kiváló akadémikus. A budapesti Mű­egyetemen 1918-ban vegyészmér­nöki, majd 1921-ben a budapesti Tudományegyetemen bölcsész- doktori oklevelet szerez. Közben 1919-től a Tudományegyetem II. számú Kémiai Intézetében ta­nársegéd, utóbb adjunktus. 1926- tól hosszabb időt tölt — előbb hazai, majd külföldi ösztöndí­jakkal — különböző német egye­temen, különösen W. Ostwald lipcsei intézetében. 1931-től egye­temi, 1935-től műegyetemi ma­gántanár: 1940-ben egyetemi nyil­vános rendkívüli tanárnak ne­vezik ki. Tudományos karrierje a felszabadulás után meggyor­sul. 1946-tól a budapesti tudo­mányegyetemem lesz a kolloid- kémia és kolloidtechnológia nyilvános rendes tanára, s mint ilyen, az Ositwald-féle kolloid- kémiai is>kóla hazai továbbfej­lesztője, illetve a fizikai kémia ezen új ágának egyik megterem­tője. Több jelentős tudományos mű szerzője: 1962-ben Budapes­ten hunyt el. — Megnyílt a pécsi közön­ség előtt a történelmi belvá­ros szívében, a Dóm-tér mel­lett feltárt és helyreállított középkori eredetű kaputo­rony, azaz barbakán és a hozzá csatlakozó déli vár­kert, a hajdani pécsi belső­vár erődrendszerének egyik jelentős része. — A soproni ünnepi he­tek keretében szombaton es­te koncertbált rendeztek Le­hár Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából, az Ady Endre Művelődési Ház­ban Pest megyében az elkövet­kezendő 4—5 hét alatt a ter­melőszövetkezetek és a szak- szövetkezetek birtokáról kö­rülbelül 140 ezer hold kalászos ter­mését kell learatni Ebből az őszi árpa 23 ezer, a rozs 30 ezer, míg a búza 82 ezer holdat tesz ki. Bár a téli és a tavaszi hónapokban elég sok gondot okozott a belvíz, a kipusztult bevetett területek nagysága — 2300—3000 hold — nem haladja meg a korábbi évek átlagát. Az előzetes ter­mésbecslések is általában ked­vezőek. Mégis, ha figyelembe vesszük, hogy országosan 200— 220 ezer holdról pusztította el a gabonanövényeket az ár- és a belvíz, mindjárt meg­értjük, miért rendkívüli fon­tosságú az idén a leggondosabb aratás. Körülbelül 25—30 ezer vagon kenyér- és takarmány- gabonával csökken országosan ■ a magtárakba kerülő szem. A gazdaságok saját érdekén kí­vül a népgazdaság igényei is megkívánják, hogy minden tő­lük telhetőt elkövessenek az aratók. Amint Kusza Béla elmon­dotta, a felkészülés eddigi ta­pasztalatai — eltekintve a kisebb hibáktól — általában biztatóak. A géppark tovább gyara­podott, gyakorlatilag az idén már a gabonatermés több, mint 90 százalékát gépek végzik. Ennek ellenére fel kell ké­szülniük a szakembereknek a munka közben támadó ne­hézségek leküzdésére is. Mint már jeleztük, sokfelé az esők és a viharok megdöntötték, összekuszálták a kalászosokat. Emiatt, a múlt esztendeinél nagyobb területen kell majd kézbe venni a kaszát. Ami pe­dig a gépeket illeti, 458 SZK—4-es szovjet, és hat NDK nagy teljesítményű gabo­nakombájn van már a gazda­ságok birtokában. A rendre- arató-, a bálázó- és a szállító­gépek szintén készen állnak. Kisebb aggodalmat okoz még szakkörökben az egyes alkat­részek, valamint a gumiköpe­nyek hiánya. A magtárakat már a legtöbb helyütt elő­készítették, a Gabonafeldol­gozó, és Felvásárló Vállalat is megtette a szükséges in­tézkedéseket. Az idén ugyan tovább javult az átvevőtelepek befogadóképessége, azonban ezen a nyáron is szükséges lesz bértárolásra. Minthogy az időjárás is eléggé esős, fel­tehetően nagyobb feladat há­rul a szárítóberendezésekre is. Tegnap délelőtt villámkör- úton néztük meg, mi újság a július elejei földeken, mit ígér* a határ? Bár sok helyen felkészítették az ara-tógépeiket és a kombájnokat, mint emlí­tettük is, nem tudtak dolgoz­ni. Házassági krónika — ÁSÓ, KAPA, NAGY HARANG... (Zsoldos Sándor rajza) 1c Annál többen szorgoskod­tak a kertészetekben, az esőzés szünetében a lucer­naföldeken, a szőlőkben, meg a gyümölcsösökben. Ismét megállapíthattuk, hogy ha a szokásoshoz képest las­súbb a növényzet fejlődése, jót tett a csapadék a kapások­nak, a burgonyának és a ku­koricának is. Azonban egyre több tennivalót ad a nagy­mértékű gyomosodás a nö­vényápoló brigádoknak. A gyümölcsösökben és szőlők­ben gyakrabban kell perme­tezni — s az eddiginél sok­kal nagyobb gondot kíván az elszaporodott burgonyabogár és az amerikai szövőlepke el­leni küzdelem. sp. SZENTENDREI HETEK Tegnap: PEVDI-nap Csillogó vörös PEVDI emb­léma a Szentendrei Városi Ta­nács termének falán. Körös- körül a vitrinekben a Pest me­gyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat termékei: táskák, sző­nyegek, töltőtollak, előgrafi- kák, kötött gyermek- és fel­nőtt ruhák. A nehéz tölgyfa asztalokat a megyei és városi vendégek, a partner vállalatok képviselői ülik körül. Szombat délután Kirilla Ferenc a Szent­endrei Városi Tanács elnöke nyitotta meg az úgynevezett PEVDI-napot, mely a szent­endrei hetek érdekes színfolt­ja volt. Édes István igazgató elmondta: 370 millió forint értékű árut termelnek az idén, ennek több mint fele exportra megy. A szentendrei írószer üzemük 180 millió forint értékben 17 mil­lió golyóstollat készít és körül­belül kétharmadát exportál­ják. A részesedési alapból 250 ezer forintot fizettek be az ár­vízkárosultak javára, s most munkásaik minden kérés és propaganda nélkül további 106 ezer forintot gyűjtöttek össze és vállalták 500 pulóver elké­szítését, s egy kétszobás csa­ládi ház felépítését. A tájékoztatót divatbemuta­tó követte, a Divattervező Vál­lalat öt manökenje, közel 50 PEVDI-modellt mutatott be. Sok maxi ruhát és nadrágot láthattunk a legújabb nyugati divatirányzatoknak megfele­lően. Ezek jó részét ugyanis exportálják. (paládi) Beérett a „Csabagyöngye” Egerben, a Sző­lészeti Kutató In­tézet üvegházá­ban beértek a leg­korábbi fajták, a „Csabagyöngye” és a „Gárdonyi Géza” fürtjei. Az utóbbi a nagykö­zönség előtt még kevéssé ismert fajta, sötétkék színű. A „Csaba­gyöngye” és a „medoc noir” ke­reszteződéséből állították elő. 120 éve született Kvassay Jenő Aki megkezdte a soroksári Duna-ág csatornázását 120 évvel ezelőtt, 1850. jú­lius 5-én született Kvassay Jenő vizimérnök, a magyar vízügyi szolgálat megszerve­zője és kiváló vezetője. Gépészmérnöki tanulmányai után Magyaróváron, valamint Német- és Franciaország főis­koláin folytat mezőgazdasági, vízépítési tanulmányokat, s megismerkedik ezeknek az országoknak vízügyi szolgála­taival. Hazatérve, 1878-ban megbízzák az általa javasolt mezőgazdasági vízügyi szolgá­lat (akkori nevén Kultúrmér­nöki Intézmény) megszervezé­sével, majd vezetésével. 1889- től a vízügyi igazgatás egysé­ges irányításának szerveként létrehozott Országos Vízépíté­szeti és Talajjavítási Hivatal (1899ttől Országos Vízépítési Igazgatóság) vezetője. Négy évtizedig a magyar vízügyek legfőbb irányítója, működése új korszakot jelent a magyar vízépítés történeté­ben. Az általa megszervezett intézmény 1879-től 1939-ig összesen csaknem 2 millió ka- tasztrális holdon biztosította a korszerű mezőgazdasági ter­melés feltételeit. Nevéhez fű­ződik — egyebek között — a vizek köztulajdon jellegét ki­mondó vízjogi törvény (1885.) és a halászati törvény (1888.) is, továbbá a soroksári Duna- ág csatornázásának és a cse­peli szabad kikötő építésének megkezdése. Kotyog már a Kotyogó Az ELZETT Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi üzemé­ben gyártott Kotyogó kávéfőző hosszú ideig mint „kiváló ter­mék” kerülhetett forgalom­ba. Ezt a kiváltságot minősé­gének romlása miatt megszün­tették. A gyárban most több konstrukciós változtatással igyekeztek visszaszerezni a Kotyogó jó hírnevét. Az új konstrukciójú kávéfőzőkön fémbélyegzővel megjelölik a gyártás idejét, hogy könnyen megkülönböztethető legyen a korábbiaktól. A Dunakanyarral is megismerkednek a hazánkban üdülő külföldi szakmunkástanulók Jövő héten útrakelnék az | idén külföldön üdülő szak-1 Jzellemhäjö“ ä Tiszán Hosszú hányat­tatás, viszontag­ságos út után visszatér a szege­di kikötőbe a ti- szaszigeti Búzaka­lász Tsz 200 ton­nás „szellemha­jója”, amely még a tavaszi áradás idején letépte horgonykötelét, s mindenféle embe­ri irányítás nélkül jugoszláv vizekre távozott Erede­tileg a Folyam­szabályozási és Kavicskotró Vál­lalat egyik kotró­hajója volt, majd kiselejtezték, s át­adták a tiszaszi- geti tsz-nek, amely vízi ven­déglővé kívánta alakítani. Ez elől „szökött meg” a nagy hajó és fe- neklett meg egy jugoszláviai ho­mokzátony fái kö­zött. Annak idején a szegedi folyam­szabályozók egy Diesel-motoros vontatóval igye­keztek a zátony­ról lehúzatni és visszahozni — eredménytelenül. A szökött hajót csak most, a nagy áradáskor sikerült — természetesen a jugoszláv szer­vekkel hivatalo­san együttműköd­ve — kötélvégre venni és Szeged­re vontatni. A tiszaszigeti tsz közben lemon­dott a hajóval kapcsolatos ter­veiről, s a hűtlen vízijárművet to­vábbadta a mind­szenti földműves­szövetkezetnek. A tervek szerint az üdülőhellyé fejlő­dött mártélyi Ti- sza-parton rende­zik majd be, vi­zen úszó csárdá­vá. munkástanulók első csoportja. Kedden az ország különböző helységeiből érkező 50 fiatal találkozik Budapesten, ahon­nan Tallinban, illetve Groznij- ba utaznak a szakmunkás- tanulók, akik egész évi jó munkával, lelkiismeretes ta­nulással, tanulmányi verse­nyeken szerzett előkelő helye­zésekkel érdemelték ki a 15 napos külföldi üdülést. Továb­bi csoportokat Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország és az NDK lát vendégül. Viszonzásul ezekből az or­szágokból érkeznek fiatalok a siófoki szakmunkástanuló- üdülőben július 24-én meg­nyíló, nemzetközi táborba. A hazaiakkal együtt összesen mintegy 400 résztvevőre szá­mítanak. Az idén először al­kalmuk nyílik a külföldi szak­munkástanulóknak arra is, hogy a magyar fővároson és a Balatonon kívül — egyebek között — Egerrel és a Duna­kanyarral is megismerkedje­nek. I i i 9 \

Next

/
Thumbnails
Contents