Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-30 / 177. szám
VÁC I UAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 197«. JÜLIUS 30., CSÜTÖRTÖK A PIAC IGÉNYEI SZEMŰIÉT Nemcsak a létszámon máik... 46 EZER FORINTTAL TORR A RÉSZESEDÉSI ALAP» Ezen a héten is több, felújított gépkocsi gördült ki az Autójavító és Fémipari Vállalat Dózsa György úti telepéről. Gazdáik . alig ismertek a rendbehozott, átfestett személy- és tehergépkocsikra. Bár a tanácsvállalat alapprofilja ma is az autójavítás, nevében a „fémipari” szó, a tevékenység széles skáláját jelenti. Sokfelé ismerik nevüket, munkájukat. Oldalkocsi orrdíszek százait szállítják a váci hajógyárnak. Az Izzó képcsőgyára az általuk készített tv-fémkeretekkel dolgozik. Együttműködnek az autóbuszt gyártó IKARUSZ- szal csakúgy, mint a Csepeli Csőgyárral. A MÜÁRT évről évre rendel a náluk gyártott raktári berendezésekből. Az első félév eredményeiről beszélgetünk Szabó Márton műszaki vezetővel, szóba kerül egy országos gond: a munkaerőgazdálkodás. — Nemcsak a létszámon Gyönyörű helyen vagyunk, kedden délelőtt érkezünk Sielpia (Lengyelország), július 23. Huszonegy órás utazás után, szerencsésen megérkeztünk erre a csodálatosan szép helyre. A város vezetősége virággal, kenyérrel, sóval — és meleg vacsorával — fogadta a váci úttörőcsapatot. Sielpiában vagyunk, gyönyörű fenyőerdőkkel övezett tó partján, ötszemélyes faházakban lakunk. Vitorlás, motoroshajó, vízibicikli áll rendelkezésünkre. Az orvosi ellátást még senki nem vette igénybe! Részt vettünk Lengyelország felszabadulási ünnepségén. Megkoszorúztuk a lengyel partizánok szobrát és a lengyel hősi halottak emlékművét. Tegnap a járási tanács elnöke égy nagy díszteremben fogadást rendezett a tiszteletünkre. Utána * zenés-táncos est volt, sok vidámsággal. A gyerekek ezúton is üd- vözlik szüleiket, a KISZ-bi- zottságot és a városi úttörővezetőséget. Előreláthatólag kedden, augusztus negyedikén délelőtt 10 órakor érkezünk a Nyugatiba a Nord-Orient expresz- szel. Zsinka János tanár, a II. sz. tábor parancsnoka Pedig az orra sem vérzett múlik — mondja. — öttel kevesebb dolgozónk volt, mint tavaly és mégis 46 ezer forinttal több a részesedési alapunk, mint volt 1969 első hat hónapja után. — Mi a titka? — Hármat említek: a gépesítés, a belső szervezés és az újítások. A beszerzett elektromos, emelőállásos targonca létszámot pótol. Szemünk állandóan a piacon van: ha egy termék iránt lanyhul az érdeklődés, azonnal — belső átszervezéssel — égy keresett cikkre térünk át. S az újítások is ezer forintokban lemérhető eredményt hoznak. — Említették, hogy fejlődik a brigádmozgalom. — Tavaly egy kollektíva küzdött a szocialista brigád címért. Ma, a kongresszusi verseny során öt brigád verseng e megtiszteltetésért.»Össz- vállalásunkat eddig két százalékban túlteljesítettük. Fokozzuk a lakossági szolgáltatást. Egymillió forintért gépeket szerzünk be. Ez is növeli a termelékenységet. Szeretnénk a X. kongresszus megnyitásakor jelenteni a pártnak: amit vállaltunk — teljesítettük! (papp) Hajdúszoboszlón selymesen puha, gyepes pályán, könnyű gumilabdával, mezítlábas nők labdarúgó-mérkőzését néztem végig. A pálya kis méretű és a kapu is a szabványosnál jóval kisebb volt. Azt hittem, ezek megfelelnek a női labdarúgásnak. Tévedtem. Egy kapura lövés után a kapus hangos kiáltással közölte, hogy ilyen erős rúgásokat nem hajlandó védeni és kiállt a csapatból. Az egyik csinos „csatár”, akit egy eltévedt labda az arcán talált el, minden bejelentés nélkül levonult a pályáról, pedig még az orra vére sem eredt el. A közönség derült, engem pedig ez megerősített a női labdarúgásról alkotott negatív véleményem helyességéről, függetlenül attól, hogy e sportágban már világbajnokot is avattak. Galambos Ferenc tanár Mofortolvajt keresnek Boskó Ferenc Báthori utcai lakos bejelentést tett a rendőrségen, hogy kedden este tíz óra tájban a Széchenyi utca 28. számú ház elől ismeretlen tettes ellopta piros segédmotorkerékpárját. Nyomoznak a tettes után. — Közlemény. A Pest megyei Tanács Építőipari Vállalat közli, hogy a Deákvári fasor mellett létesülő új telephelye energiaellátását szolgáló kisfeszültségű transzformátorállomást és a külső Rádi út mentén létesült új gyepmesteri telep kisfeszültségű szabad- vezetéket 1970. augusztus 1-én feszültség alá helyezi. <x) Alkalmas-e múzeumnak a „Hegyes“? ? Mindenekelőtt megnyugtatjuk azokat, akiket nyugtalanítana, hogy a „Hegyes” múzeummá alakításáról nem mostanában volt szó, hanem a századfordulón. Amiért pedig a dolog különösen említésre méltó: rávilágít arra, hogy mik történhettek nem is olyan régen, amikor még nem volt szervezett, szakszerű és hivatalos műemlékvédelem, mint ma. A századfordulót megelőző és részben az azt követő időben volt divatban a „purifikálás”, a „megtisztítás”. Ezen azt értették, hogy az épületekről leszedték mindazt, amit a későbbi nagy stílusok hozzátettek és visszaépítették az énületet legrégebbi alapstílusába, amilyennek ők akkor azt elképzelték. A kutatás azóta kiderítette, hogy rosszul képzelték el és egy sor műemléket tönkretettek. < Ebben az időben így tette tönkre egyébként kitűnő műépítészünk, Schulek Frigyes és néhány követője első osztályú építészeti műemlékeink egy csoportját, olyanokat például, mint a budai Várban levő Mátyás-templom, vagy a pécsi székesegyház, melyeknek azóta jóformán csak a helye és az alaprajza eredeti. Az átépítési láz a váci „Hegyest” is elérte, csak más előjellel, mert a „Hegyes” nem első osztályú műemlék, a stílusára jellemző építészeti tagoltság és díszítőelemek nincsenek rajta, mert védelmi céllal épült a városfal sarok- tornyaként, az 12QQ-as évek második felében. Túlélte a több mint harminc törökkori ostromot és egyedül élte túl azt a mindenre kiterjedő bontási munkát, amit a város barokk újjáépítésekor, az 1700-as évek közepén végeztek. Ezért lett műemlék, hiszen egyébként sem tetőszerkezete, sem ablakai már nem eredetiek, csak a fala. A váci múzeum több ezer darabos adat- és dokumentációtárában látható egy tervrajz a századforduló idejéből, amely a „Hegyes” átépítését ábrázolja, alaprajzban, metszetben, szembe- és oldalnézeti rajzban. A Váci Múzeum Egyesület nagyon meg volt szorulva, a gyűjtemény nagy volt, épület pedig sehol. Az érdeklődés is nagy volt, így a gyűjteményt hol itt, hol ott állították ki. Ekkor jutott eszébe az egyesület egyik tagjának, hogy átépítik rt megtoldják a „Hegyest” egy épületszárnnyal és abban t rendezik be az állandó múzeumot. Arra akkoriban senki sem gondolt, hogy egy kis belső terű, világításigényes épület nem múzeumnak való. A terv mai szemmel nézve építőművészeti szempontból szörnyű volt. A millenniumi idők hangulatában és stílusában a részben újrarakott eredeti falakat körülépítették volna indokolatlan — mert semmit sem tartó — oszlopokkal, pillérekkel, párkányokkal, mitológiai alakok szobraival és domborműveivel, és semmilyen stílusú virág- és nem- virágdíszítéssel. Mindezt a vásári sátor külsejű építményt — hogy még véletlenül se ismerjen rá senki az eredetire — sokszögű sátortető koronázta volna, amelynek tetején harsonás alak emelgeti szárnyait. Ennyi célszerűtlen és már ezért is stílustalan ízléstelenséget még egy nem műemléképületen is sok lett volna összehozni. Szerencsére, nem lett belőle semmi. Stefaits István PÁRTELET A fegyelmi bizottság féléves munkaterve Minit ismeretes, a Szervezeti Szabályzatban, el őírt kötelességüket nem teljesítő párttagokat az alapszervezet, a felsőbb pártszerv vagy a Központi El len őrző Bizottság, fegyelmi vizsgálat alapján pértbünte- tésben részesítheti. Az MSZMP Vác Városi Bizottságának fegyelmi bizottsága munkájának központjába a megelőző, nevelő munkát és a hatékonyság foíkozását helyezte. Loczner László elnökletével csütörtökön ülést tart a városi fegyelmi bizottság. Először a második félévi munkatervet vitatják meg. Augusztustól novemberig mindig az utolsó pénteken tartanak ülést. Előre beosztják, hogy havonként melyik pártalapszervezeteket számoltatják majd be a fegyelmi helyzetről. (P.) Szerelem Ül a Pokolcsárda egyik asztalánál egy mama (vagy tán nagymama?), egy kisleány, és még egy, bár ez utóbbi már nagyobbacska és — mitagadás — szemrevaló. Aztán jön egy legény — aki alkata után nem deli — ám ugyancsak fiatal. Leül egy másik asztalhoz, úgy, hogy szembe nézzen a nagyobbacska kislánnyal, aki igen sűrűn visszapislog. Ám a mama (kiről már mondtam, lehet, hogy nagymama) igen szemfüles. „Ebadta hitvány kölyke” — gondolja magában — majd feláll székéről és átül egy másikra. Pont arra, amelyik a nagyobbacska leány és a legény közti látószöget elzárja. És mit csinált a két ifjú? Hát elkomorodott, s talán magában arra gondolt, érti már, miért vetett véget önkezűleg életének annak idején a szülői bele nem egyezés miatt a legendás szerelmespár: Rómeó és Júlia. M. S. A DUNA VALLOMÁSA (DÁNIEL KORNÉL KÉPEI) Nagyváradon született, Ady ; i városában, s jött a „vén Is- ter” mellé, hogy színeiről vallassa a folyót. A Duna hálás téma a dilettánsok vásznán: csakhogy varázsos fényei hazug csillogássá satnyulnak a „mintha valódi lenne képeken”. Dániel Kornél Ady komolyságával fogta kérdőre fo- lyónkat, és nem is volt türelmetlen kérdező. Éveken keresztül hallgatta zúgását, figyelte a zebegényi part fényeit, nézte a Pilis árnyat vető vonulatát, itta magába a tündéri változásokat, amelyekkel a Duna örvendezteti meg szerelmeseit. Várt, figyelt, s hagyta, hogy mint a folyó sodrása a messziről görgetett finom homokszemeket, benne is leülepítse, letisztítsa, megszűrje az élményeket. És csak most tárta fel előttünk a szemlélődés művészi élményeit, hogy elámítson és elgyönyörködtessen minket. Már évek óta közöttünk él, egy-egy képére már régen . felfigyeltünk váci vagy más dunakanyar- beli helységben rendezett kiállításain, a Duna-műhely tárlatain, de az utóbbi két- három zebegényi év termését összegyűjtve látni: más, nagyobb élményt jelent a szemlélőnek. A városi kiállítási termet betölti képeinek sokszínű ragyogása, a falakról szeretett Dunánk fényei villognak felénk, egyként bizonyítva a folyó és a művész végtelen színgazdagságát. Olaj tempera képei és krétarajzai a lágy zebegényi táj minden hangulatát megőrzik: meghitté szelídült színeivel varázslatosan rögzíti a tűnő pillanat örök szépségét. A derű és borongás, napfény és vihar előtti feszültség, hajnal és alkony, hideg téli ragyogás és habokba «hívó nyári izzás mind o“ él Dániel Kornél képein, a sok szferetettel festett falusi képeken, a ritkábban feltűnő csendéletekben éppen úgy, mint az uralkodó Dániel Kornél kiállítását Somogyi József szobrászművész nyitotta meg. Foto: Gyimesi témán, a Duna kifogyhatatlan gazdagságát feltáró alkotásokon. Dániel Kornél a zebegényi Szőnyi-emlékház vezetőjeként őrsi és ápolja Szőnyi István nagyszerű hagyatékát. Most kiállított képei azt bizonyítják, hogy művészetében Szőnyi örökösének vallja magát anélkül, hogy formai eszközeit átvenné. Mi, akik szeretjük festészetét, örömmel látjuk, hogy az utóbbi évek stílusának tisztulásához, kifejezőkészsége nemesedéséhez, színkultúrája gazdagodásához vezettek. Bízunk abban, hogy még sokszor találkozunk képeivel a kiállítótermek falain. Végh Ferenc PENTEKEN: VÁROSI VB A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteken délelőtt tartja következő ülését. Az egészségügyi osztály szociálpolitikai munkájáról, a segélyezésről, és utógondozásról dr. Fenyves István, az egészségügyi osztály vezetője számol be. VACHARTYANI JUBILEUM Ötvenéves a községi sportkör Az özönvízszerű eső, és a többször is visszatérő zivatal sem tudta megzavarni a vác- hartyáni ünnepséget szombaton. ötvenéves jubileumát ünnepelte a községi sportkör, s vele együtt a töbfb száz főnyi vendégsereg. Ünnepi volt a hangulat és a késő esti órákban már együtt szórakozott a falu apraja és nagyja. A délutáni órákban három futballmérkőzéssel kezdődött a nagy nap. A helyi Volán együttese öt'gólt rúgott a fővárosi Volánnak, és a régi öregfiúk csapata is háromkettes eredménnyel diadalmaskodott. A három helyi csapatból csak az ifik kaptak ki az őrbottyániaJktól. A sportolók, s a nagyszámú közönség esite a kultúrházban gyülekezett, ahol Maros Ottó sportköri elnök nyitotta meg az ünnepséget. Méltatta az el1- múlt fél évszázad lelkes munkáját, és szeretettel emlékezett meg a még élő sportolókról, akitk az akkori nehéz körülmények köz.ött is képesek voltak egy községet összefogni a sport nemes célja érdekében. Gaál Béla bácsi, Váchartyán nyugdíjas igazgató tanítója elevenítette fel a régi napokat, amelyek nekik, alapítótagoknak még mindig kedveseik. A mai fiatal sportolók nagy derültséggel hallgatták a visszaemlékezést, hiszen hihetetlennek tűnik ma már, hogy olyan mostoha körülmények között is lehet eredményesen rúgni a „bőrt”, mint ahogy negyvenötven évvel ezelőtt tették a veteránok. Az ünnepség során olyanok kaptak emléklapot, akik kiemelkedő munkát végezitek a sportkör fennállása óta. Az ünnepség után asztalt terítettek és hangolni keizdett a Volán zenekara. A reggelig tartó vidám hangulat is bizonyította, hogy ez a kis község a sport nemes hagyományaihoz méltóan folytatja az ötven évvel ezelőtt magikezdett utalt, és a sportkör még számtalan szép eredménnyel örvendezteti mag majd az egész váci járásit. — esi — Az l95Z-es c/apat. A területi bajnokságban jól szereplő Volán