Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

PEST «ECVf 'zMírlap 1970. JÚLIUS 29., SZERDA Apró Antal nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) nak. Milyen munka folyik ez­zel kapcsolatban? — Igen, a végrehajtó bizott­ság mostani ülésén is szere­peltek ilyen előterjesztések. Az együttes tervezés célja nemcsak a kölcsönös informá­ció, hanem az is, hogy az ér­dekelt országok közös erőfe­szítéseket tegyenek nagyobb jelentőségű és közös érdekelt­ségű népgazdasági feladatok megoldására. A KGST-álla- mok eddig is önállóan készí­tették terveiket, ez a jövőben is így lesz, vagyis az együt­tes tervezés a fontosabb nép- gazdasági ágakban nem azt je­lenti, hogy csökken az orszá­gok belső tervező tevékenysé­ge, annak önálló, nemzeti jellege. Az együttes tervezés elő fogja segíteni az országok szükségleteinek jobb, bizton­ságosabb kielégítését, min­denekelőtt nyersanyagokban, energiában, a gépgyártás bizo­nyos ágaiban — a többi kö­zött a számítástechnika, terü­letén — a közlekedésben, va­lamint a vegyiparban. Az ilyen közös tervezés bizonyos mértékig érinti a mezőgazda­ságot, illetve a fogyasztási cikkeket előállító iparágakat is. — Az együttes tervezés a megfelelő termelési kapacitá­sok létrehozását is célul tűzi ki, ezek a kapacitások, erő­források természetesen to­vábbra is nemzeti tulajdonban maradnak. — Az újszerű együttműkö­dés a népgazdaságok terve­zésében egyben szélesíteni fogja a mukamegosztást és kedvező feltételeket teremt a résztvevő országok számára ahhoz, hogy olyan gazdasági­műszaki fejlesztési feladato­kat oldjanak meg gyorsabban, amelyeket külön-külön, saját erőből nem tudnának megva­lósítani. Vagyis a közös erő­feszítés meggyorsítja a fejlő­dést, az országokon belül és nemzetközileg új tartalékokat tár fel, elősegíti egyes ipar­ágak gyorsabb fejlesztését, új termékfajták bevezetését. — Ügy gondoljuk, hogy az említett célokat a legreálisab­ban az érdekelt országok kor­mányközi és vállalatok közötti megállapodások, illetve szer­ződések formájában tudják megoldani. Az elmondottak természetesen feltételezik, hogy most, amikor a komplex távlati integrációs program ki­dolgozásán munkálkodunk, fokozatosan megoldjunk olyan problémákat is, mint az orszá­gaink közötti áru- és pénzvi­szonyok hatékonyabb fel- használása, a valutáris és hi­telviszonyok továbbfejleszté­se és a kölcsönös kereskede­lem növelése. — Mindez együttesen hozzá­járul országainkban a nép- gazdasági erők és lehetőségek jobb koncentrálásához, maga­sabb szintű tervszerűség útján a fejlődés növekedéséhez. A közös közlemény szerint a végrehajtó bizottság ülésén Jóváhagy tik » K.GSi’-tagálla- mok műszaki-tudományos együttműködésének tovább­fejlesztésére vonatkozó javas­latokát. £zek mire vonatkoz­nak? — Ezzel kapcsolatban meg­említem, hogy a gazdaságpo­litika fő irányának koordiná­lása és a gazdasági fejlő­dést meggyorsító hosszútávú koncepció kidolgozása előse­gíti a tudományos-műszaki politika összehangolását is. A közös erőfeszítések meg­gyorsítják és széleseb.b kör­ben lehetővé teszik a tudo­mány és technika új vívmá­nyainak bevezetését. Ez is része, méghozzá nagyon fon­tos része a kidolgozás alatt álló integrációs komplex programnak. A KGST-ben részt vevő államok között már eddig is nagyon jelentős volt a tudományos-műszaki együttműködés. A varsói ülés­szak külön felhívta a figyel­met e munka fontosságára. Itt is az anyagi és szellemi erők egyesítéséről van szó a közös célok érdekében. Ezért ésszerűnek tartunk létrehoz­ni a fontosabb ágazatokban műszaki-tudományos együtt­működést elősegítő intéze­teket, ezenkívül kpordinációs központokat. Mindez előse­gíti, hogy az országok tudo­mányos intézetei hosszútávú tervek alapján működjenek Ön is nyerhet.ha LEHEL hűtőszekrény tulajdonosa, a HŰTŐGÉPGYÁR tíO érVfl* ^-J Amelyet a; ^ \ ||| il M ILLIOMOD K a K M K 1 hűtőszekrény legyártása alkalmából rendez. A sorsoláson minden gyártási szám részt vesz. FIGYELJE HŰTŐSZEKRÉNYÉNEK GYÁRTÁSI SZÁMÁT! PARADICSOM, BORSÓ, GYÜMÖLCS, ZÖLDSÉG SZÁLLÍTÁSÁRA ALKALMAS, 38x63x20 cm méretű, perforált (208 Ft) és zárt kivitelű (225 Ft), egymásra illeszthető ) rekeszeket raktárról, vidékre is szállít <t 3. s z. boltja Budapest Vili., Mária u. 34. Telefon: 143- 677. együtt, közösen oldjanak meg feiadatokat, s mód nyílik nemzetközi tudóskollektívák létrehozására is. Hogyan működik majd az újonnan létrehozott nemzet­közi intézet, amely a szocia­lista világrendszer közgazdasá­gi problémáival foglalkozik? — Az eddig elmondottak is utalnak arra, hogy a szocia­lista integráció megvalósítá­sa és a következő évtized­ben történő kibontakoztatása számos új közgazdasági elmé­leti, módszertani probléma kidolgozását teszi szükséges­sé. Sem Marx, sem Lenin nem vállalkozott arra, hogy a mi korunk új közgazdasági problémáira is választ adjon. Ezért nagyon időszerű, hogy a közgazdasági tudományok továbbfejlesztésében is szer­vezettebb legyen a szocialista országok közötti együttmű­ködés. Ezért hoztuk létre a közgazdasági tudományokkal foglalkozó nemzetközi inté­zetet. Ennek az intézetnek a tevékenységét támogatni fog­ják az országok közgazda­ságtudományi intézetei, szer­vezetei. Közös kutatásokat végeznek, konferenciákkal, tudományos értekezésekkel, elméleti kérdések rendszeres vitájával tisztázzák a szocia­lista országok legidőszerűbb közgazdasági kérdéseit. Mi, magyarok is készek va­gyunk a legmesszebbmenő­kig részt venni a közös köz- gazdasági tudományos kuta­tóintézet munkájában. A ma­gyar közgazdaságtudomány az utóbbi években sokat fejlő­dött és úgy gondolom, hasz­nosan hozzá tudunk járulni a szocialista gazdasági in­tegráció elméleti kérdéseinek kimunkálásához. Közel-keleti fejlemények Még naponta érkeznek, szinte rutinszerűen, a harci cselekményekről beszámoló jelentések a Közel-Keletről. Ezekben a napokban mégis úgy van vele az ember, hogy ezeket türelmetlenül futja át, mert más fajta híradást keres a földkereségnek erről a puskaporos övezetéről. Persze, hogy más fajta hí­reket lesünk, hiszen a jelek mintha valami fordulatra, de legalábbis újfajta mozgásra utalnának. Az arab világ leg­fontosabb állama, az Egyesült Arab Köztársaság, lényegé­ben elfogadta az Egyesült Ál­lamoknak azt a „Rogers-terv’’ néven forgalomba hozott el­képzelését, amelynek egyik fő alapeleme, hogy háromhóna­pos tűzszünetre szólítja fel a feleket, a másik fő vonását pedig úgy határozhatnánk meg, hogy immár közel áll a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-én hozott hatá­rozatához. Most tehát a közel-keleti konfliktus, pontosabban a hatnaposnak nevezett háború elindítójára, Izraelre figyel a világ: vajon milyen vá­laszt ad a R ogers-tervre? Húzzák-halasztják a feleletet Tel Avivban. Hétfőről kedd­re, kedden pedig — hivata­los indokolás nélkül — szer­dára halasztották a választ megfogalmazó minisztertaná­csi ülést. A héják Izraelben nehéz helyzetbe kerültek, ám — az eddigi látszat szerint — a kormányban ők a hangadók, s nyilván ezért késik oly soká a válasz. A katonai fö­lény erőpolitikájára bazírozó héják ugyanis egyszersmind az USA-ra alapozzák elkép­zeléseiket: kellemetlen lenne tehát éppen egy Washing­tonból kiinduló tervet eluta­Bélcés tüntetés zajlott le Jordánia fővárosa, Amman utcáin: mintegy tizenötezer ember tiltakozott a Rogers-terv elfoga­dása ellen. sítani. A galambok hangját ugyanakkor felerősítheti, hogy arra hivatkozhatnak: „Lám, már Nasszer^is elfogadta az amerikai tervet: ha mi el­utasítjuk, a világ közvéle­ménye előtt óhatatlanul mi kerülünk a vádlottak padjá­ra, az EAK pedig jelentős diplomáciai csatát nyer". Bonyolítja persze a hely­zetet az arab világ egysé­gének hiánya. A palesztínai ellenálló szervezetek elutasí­tották az amerikai tervet. Erre érdekes válasz érke­zett Kairóból: kedden hiva­talosan bejelentették, hogy az EAK hírközlő szervei ideiglenesen beszüntetik né­hány palesztínai szervezet rá­dióadásának közvetítését. Kü­lönös, de történelmileg na­gyon is ismerős helyzet: a jobboldai izraeli héják és a szélsőséges arab körök, no­ha látszólag egymásnak en­gesztelhetetlen ellenségei, va­lójában egy platformra kerül­tek negatív magatartásukban. CSAK RÖVIDEN ÉLETÉNEK 64. évében sú­lyos betegség után elhunyt Fjodor Malihin vezérezredes, a Szovjetunió fegyveres erői hadtápfőnökének első helyet­tese. TÍZ FEGYVERES néhány percre hatalmába kerített egy Buenos Aires-i rádióadót. Ép­pen kiáltványukat akarták be­olvasni, amikor a rendőrség a helyszínre érkezett és rövid tűzharc után kiűzte a támadó­kat. BIZET CARMENJE veronai szabadtéri előadásának egyik „szereplője”, egy ló, a közönség derültségének kö­zepette a zeneitar tagjai közé zuhant. Az előadás hamarosan folytatódott. A rendezők­nek mindössze öt percre volt szükségük ahhoz, hogy a lovat kivezessék a zenekar számára fenntartott helyről. Helsinki, a házigazda A finn politika a világlapok első oldalán Finnország ritkán kerül a világlapok első oldalára; ám az elmúlt napokban egymás­után többször is foglalkozott a világsajtó a kis északi ország­gal. Két nemzetközi és egy belpolitikai esemény indokol­ta a fokozott érdeklődést — a szovjet—finn barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási egyezmény újabb húsz esztendőre való meghosz- szabbítása Moszkvában, majd Keikkonen elnök amerikai uta­zása, végül pedig, időrendben valamivel előbb, az új finn kormány: Ahti Karjalainen kabinetjének megalakulása. Minden értékelés legfonto­sabbnak és túl a szovjet—finn viszonyon, az egész európai légkör szempontjából legje­lentősebbnek a Szovjetunió és Finnország között 1948 óta fennálló barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási egyezmény meghosz- szabbítását tekintette. Nem indokolatlanul. Az elmúlt év­tizedekben — amelyeket jog­gal nevezhettünk a hideghá­ború éveinek —, éppen az idő- járlsilag jóval hűvösebb észa­ki tájon ennek a szerződésnek a léte, rendkívül pozitív hatá­sa segített normális, sőt igen jó politikai meteorológiai vi­szonyok megszilárdulásához. A világ legnagyobb szocialista hatalma és a szomszédos, kis, más társadalmi rendben élő Finnország immár több mint két évtizede éppen ennek a szerződésnek az alapján rend­kívül harmonikus és mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködést épített ki. Most, hogy Moszkvában, a két ország legmagasabb rangú képviselőinek jelenlétében újabb húsz esztendőre meg­hosszabbították a szerződés érvényét, az egész világ előtt újra bebizonyosodott, hogy milyen eredményekre képes a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élésének lenini kon­cepciója. A szovjet—finn barátság alapja egyrészről a két finn köztársasági elnök nevéről Paasikivi—Kekkonen Vonal­ként emlegetett helsinki felis­merés, hogy a kis északi or­szág jövendőjének nincsen biztosabb alapja, mint a tar­tós és őszinte barátság a nagy szocialista szomszéddal, más­részről pedig a szovjet politi­ka lenini alapelve a nagyha­talmak és a kis országok kö­zötti minden szempontból egyenjogú kapcsolatokról. Amikor a moszkvai finn nagykövetség épületében alá­írták a szerződés meghosszab­bításáról szóló jegyzőkönyvet, Leonyid Brezsnyev azt hang­súlyozta, hogy Finnország ép­pen ennek a szerződésnek a birtokában léphet fel a béke és a népek közötti kölcsönös megértés számóttevő tényező­jeként, Urho Kekkonen pedig, utalva a békeszerető és sem­leges finn politikára, nagyon határozottan leszögezte: „Finn­ország nem semleges ország a háború és béke kérdéseiben, Finnország a béke híve és el­lenszegül a háborúnak.” Azoknak a megbeszélések­nek a során, amelyeket a finn és a szovjet vezetők Moszkvá­ban folytattak, minden értesü­lés szerint az európai bizton­sági konferencia aktív előké­szítésével kapcsolatos témák voltak előtérben. Szó esett pél­dául a Kekkonen elnök által megfogalmazott és az észak­európai atomfegyvermentes övezet megteremtéséről szóló javaslatról és nyilvánvalóan azokról a világszerte nagyra- becsült erőfeszítésekről, ame­lyeket a finn kormány az európai biztonsági konferen­cia dolgában eddig tett, min­Kekkonen finn köztársasági elnök, aki az Egyesült Államokba látogatott, felkereste New Yorkban U Thanl ENSZ-főtltkárt, aki érmet nyújtott át a nemzetközt tekintélyű finn államfér­finak. Kekkonen és TJ Thant megbeszélésein — hírügynöksé­gek szerint — előkelő helyen szerepelt az európai biztonság témája. denekelőtt felajánlván házi­gazdái szolgálatait a,,remélhe­tőleg mielőbb létrejövő konfe­rencia számára. A nemzetközi politika ese­ményének figyelői éppen eb­ből a szempontból tartják igen jelentősnek, hogy Kekkonen elnök Moszkvából hazatérve azonnal összeállította amerikai útiprogramját; nem kell túlsá­gosan sokat feltételezni akkor, ha arra gondolunk: a finn el­nök Washingtonban éppen moszkvai tárgyalásainak ered­ményeként, az európai bizton­sági konferencia előkészítésé­nek most már a legközelebbi diplomáciai napirendeken ott levő kérdéseit is felveti. Sőt, akadnak olyan megfigyelők, akik Kekkonen amerikai útjá­nak egész értelmét ebben lát­ják. A moszkvai és a washingto­ni út egyébként egy igen lé­nyeges belpolitikai eredmény után következett: Helsinkiben négy hónapi tárgyalás után stabil, nagy többséggel rendel­kező új kormány alakult. Ahti Karjalainen, az egyik legis­mertebb finn politikus, akinek sokéves külügyminiszteri tevé­kenységéhez számos igen po­zitív kezdeményezés fűződik, olyan kormányt alakított, amelyben öt parlamenti párt, közöttük a kommunistákat is magába foglaló Finn Népi Demokratikus Unió képviselői dolgoznak együtt. A kétszáz tagú finn parlament száznegy­vennégy képviselője támogatja ezt a koalíciót, amely folytat­ja majd az 1966 óta négyhóna­pos szünettel dolgozó, széles népi bázisú koalíciós kor­mányzat rendkívül eredmé­nyes politikáját. A Karjalainen-kormány házigazdaként készül tehát az európai biztonsági értekez­let remélhetőleg mihamarabb sorra kerülő megnyitó ülésére, s házigazda lesz Helsinki a stratégiai fegyverek korlátozá­sával kapcsolatos amerikai— szovjet tárgyalások következő, a bécsi szakaszt követő részé­ben is. Finn kezdeményezésre történik majd több, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által szer­vezett külügyimniszteri talál­kozó is az idén; az északi fő­város minden nemzetközi po­litikai fellépésében a békepo- tilitika aktív támogatójaként mutatkozik be. Gárdos Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents