Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-25 / 173. szám
1970. JÜLIUS 25., SZOMBAT PEST HEGYEI X^CíHttP Hogy ne kívánkozzanak el otthonról... szerint, helyesnek többségé- ellent az A tanácsok akkor folytatnak helyes ifjúságpolitikát, ha nemcsak meghallgatják, hanem igénylik is a fiatalok véleményét, sőt, bevonják őket a tervek megvitatásába éppúgy, mint a megvalósítás munkájába. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a fiatalok szívesen kapcsolódnak be ebbe a munkába, akár egyénileg, akár az ifjúsági szervezeten keresztül. A tanácsok jó ifjúságpolitikája tehát egyúttal azt is jelenti, ha a legrátermettebb fiatalokkal az eddiginél nagyobb számban választják be a kü- különféle helyi vezető testületekbe, ahol a felnőttekkel azonos jogokkal és kötelezettségekkel vehetnek részt a közös munkában. A tapasztalat amit az ifjúság tart, az az esetek ben nem mond idősebb korosztályok céljainak, érdekeinek sem. A falukorszerűsítés például, amelynek a fiatalok az élharcosai, szívügye mindenkinek — függetlenül évei számától. Ki ne akarná, hogy faluja kiemelkedjék a sárból, hogy minél több betonjárda készüljön, s a városihoz fokozatosan közelítő új, kulturált életforma, a kereskedelemben, a szolgáltatásoknál, s a községpolitika valamennyi területén az eddiginél gyorsabb ütemben valósuljon meg? Ma sokan panaszkodnak amiatt, hogy a faluszépítésre felhasználható ösz- szeg mennyire szűkös. Ám a társadalmi munkaakciók egész sora bizonyítja, hogy ott, ahol meg kell fogni a dolog végét, általában a fiatalok állnak az első sorokban. Munkás kezük révén olykor százezrekkel tágítható, egy-egy faluban a faluszépítés költségkerete — helyenként pedig egyenesen több a munkáskéz, mint az elvégzendő munka. Vannak ugyanakkor olyan sajátosnak nevezhető igények is, amelyeknek teljesítése — érthető okokból — főként a fiatalság szívügye. Ilyen a kulturális, művelődési, szórakozási lehetőségek bővítése, valamint a rendszeres sportolás ügye. Ebben a vonatkozásban meglehetősen sok meg nem értéssel találkoztunk a helyi tanácsoknál. Évek óta nem tudják megoldani például számos helyen, hogy a fiatalság valóban otthont találjon a községi művelődési házakban, Igaz, része van ebben annak is, hogy a községek nem elhanyagolható részében még a régebbi elképzelés alapján épült kultúrházak találhatók, ahol az egyetlen nagy terem főként az egész községet átfogó rendezvények céljait szolgálja. De még ahol vannak is kisebb helyiségek, ott is gyakran zárva találják azokat a fiatalok. Jó kezdeményezésnek mondható az a mostanában kialakuló szokás, hogy a kul- túrház fenntartásának anyagi gondját a községi tanács és a helyi termelőszövetkezetek közösen viselik. Különösen megnőtt a fiatalok sportolási igénye. De bármerre elmehetünk az országban, láthatjuk, hogy legalább minden második faluban mennyire elhanyagolt a sportpálya és környéke, arról nem is szólva, hogy a futballcsapatnak gyakran arra sincs pénze, hogy megváltsa a vasúti jegyet, ha a járás másik szögletében kell a soros mérkőzést lejátszania. Hol vagyunk még attól, hogy egy-egy községben többféle sportág is szakosztályt tarthasson fenn. Hiányoznak ehhez a sportszerek, a minimális eszközök. Mindez a községpolitika tárgykörébe tartozik és elodázhatatlan tennivalót jelent a község vezetői számára is, ha azt akarjuk, hogy a fiatalok ne kívánkozzanak el hazulróL K. I. Dr. Bognár József elnökletével pénteken a Parlament gobelin termében ülést tartott az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága. Részt vett a tanácskozáson Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, Faluvégi Lajos pénzügyminiszterhelyettes, Dreclin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, valamint az országgyűlés más bizottságainak több vezetője és számos meghívott szakértő. Az ülés résztvevői kézhez kapták az Országos Tervhivatal által elkészített anyagot a negyedik ötéves terv formálódó törvény- javaslatának fő vonásairól. E napirendi témához adott kiegészítő tájékoztatást az ülésen Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, majd megvitatták a készülő törvényjavaslat fő vonásait. Felszólalt a vitában Ínokai János, Kurucz Márton, Szőke Antal, Kovács István, dr. Bódogén János, Nagy József, Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Riba Miklós, dr. Pesta László, és Nics János országgyűlési képviselő, valamint Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, és Kónya Lajos, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. Pályaválasztó komputer Több mint kétezer egyetemista vizsgaeredményeit alig 30 perc alatt összegezi, elemzi a számítógép. Az úgynevezett oktatási ügyvitel, adminisztráció gépesítése érdekében érdekes kísérletbe kezdett legutóbb az egyetemi számítóközpont, A Nyírségi ősz Az idei — harmadik — Nyírségi ősz programjából kiemelkednek a nemrég elhunyt Váci Mihály emlékezetére rendezendő ünnepségek. Emléktáblát helyeznek el a költő szülőházán és azokban az iskolákban, amelyekben tanított. A városi tanács „Váci Mihály” országos szavalóversenyt rendez. Október elején a vidéki folyóiratok munkatársainak kétnapos találkozójára kerül sor Nyíregyházán, a Nyírségi ősz keretében Bessenyei Györgynek Nyíregyházán síremléket, szülőfalujában, Ti- szabercelen pedig szobrot állítanak. Ekkor nyitják meg a vásárosnaményi új múzeumot. A televízió egyik legnépszerűbb műsora, a Fórum legközelebb július 28-án jelentkezik, s ezúttal az egészségügygyei kapcsolatos közérdekű kérdések kerülnek napirendre. A műsorban dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Pesta László, az ország- gyűlés egészségügyi állandó bizottságának elnöke, Gál László, a SZOT titkára, dr. Zoltán Imre professzor, az Orvostudományi Egyetem rektora, Darabos Pál, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete főtitkára és dr. Bartha Ferenc fővárosi vezető főorvos válaszol a kérdésekre. A televízió egyik közvetítő- kocsija az adás idején Budapesten a posta központjában tartózkodik, s a telefonon beérkezett kérdéseket a különleges tudakozó több mint húsz munkatársa veszi fel, majd a telexvonalon továbbítja a stúdióba, ahol Szepesi György CSAK ISKOLÁSOKNAK! „Praktilon” iskolaköpeny, csak a Centrum Áruházakban, 6—12-ig Tornacipők Rostironok 140,- Ft-tól 170 Ft-ig 25,70 Ft-tól 37 Ft-ig 19,50 Ft-tól 60 Ft-ig AZ ÚTTÖRŐ ÁRUHÁZBÓL AZ ISKOLÁBA! tolmácsolja az illetékeseknek. Előreláthatólag két vidéki városból, Szolnokról és Győrből a nézők rádióstúdiókon keresztül, szintén eljuttathatják kérdéseiket a Fórumhoz. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen folyó kísérlet célja, hogy v komputerek segítségével gépesítsék az egyetem tartalmi munkájára vonatkozó adatokat, s ezzel gyors, megbízható információkat nyújtsanak az egyetem vezetői számára. A számítóközpont másik munkája évről évre visszatérő gondon, az egyetemekre való aránytalan jelentkezéseken kíván segíteni. Az egyenetlen jelentkezések miatt az idén is előfordult, hogy 17—18 ponttal sem lehetett bizonyos szakokra, karókra bejutni, míg másutt 13—14 pont is elegendő volt. Az egyetemi számítóközpont a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából felméri mintegy 50 ezer harmadikos középiskolai tanuló pályaválasztási szándékát. Azért a harmadikosokét, hogy mire jövőre kitöltik jelentkezési lapjaikat, megismerjék az országos helyzetet is. A számítóközpont jóvoltából addigra már minden iskolába megérkezik az összes érettségi előtt álló pályaválasztási elképzelésének teljes és részletes statisztikája. Losonczi Pál Somogybán Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Somogy megye országgyűlési képviselője pénteken Somogy megyébe látogatott. A megye és a járás vezetőivel folytatott rövid eszmecsere után Losonczi Pál — Szigeti Istvánnak, a megyei párt- bizottság titkárának és a kaposvári járás párt- és tanácsvezetőinek társaságában — felkereste a kaposfői termelőszövetkezetet. Itt a közös gazdaság és a község vezetői fogadták az Elnöki Tanács elnökét, aki a vendéglátókkal az időszerű gazdasági kérdésekről beszélgetett, majd megtekintette az aratási munkákat. A délutáni órákban Losonczi Pál a társaságában levő megyei és kaposvári járási vezetőkkel együtt a Bardibükki Állami Gazdaságot kereste fel, ahol Kiss János igazgató és Csizmadia József, a helybeli termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta a gazdaság munkájáról, terveiről, majd a vendégek megtekintették a gazdaságban folyó aratási munkákat. Fóliából is lehet... ... szőnyeget szőni. A zsámbéki Műanyagfeldolgozó Vállalait már hozzá is látott: az idén 200 ezer négyzetméternyit készíttet — bedolgozókkal. Fürdőszobában és víkendházban egyr aránt célszerű. Foto: Urban ALAPOZUNK — Messze még a tábor? — Ááá, már csak kétszázhúsz kilométer.., Szolnokon áll a vonat. Aztán nekilódul, és mikor a Tisza-hí- don megy át, mindenki kifelé bámul az ablakon. Tenger a Tisza. Hetek óta fürödnek a fák, de a homokzsákok már nem kellenek. A kocsikban fiatalok. Fehérgyarmatra utaznak. Építőtáborba. „Mi, kérem, szöget raktunk a kocsik alá gyermekkoromban. Arra neveltek, ne szeressük az idegeneket. És most nagyon jó látni, hogy itt vannak, velünk vannak, segítenek olyanok, akik azt sem tudjuk, kicsodák.” Hat típus A fehérgyarmati gimnázium lesz az otthonunk. Ismerkedünk a többi sráccal, „igen, mi is egyetemisták vagyunk, az ÉL- TÉ-ről, igen, ismerjük őt is, de nem tudott lejönni”. Lerakjuk a csomagot, és indulás, hiszen mindenki arra kíváncsi, mit mondanak a szabolcsiak, hogyan emlékeznek a vízre, és a kétségbeesés után hogyan álltak talpra, alapozzák-e máraz új házakat a romok helyén. Csak a község peremén dűltek össze a vályogkunyhók. Előttük már tornyot épít a Jégla- sor, és a homokhegybe alagutat fúrnak a gyerekek. — Nehéz nekünk — mondja Csécsi Józs^fné. — De menjenek még lefelé az úton, ott van egy ház, az összecsuklott, a mienknek a fala repedezett csak meg, nékik még nelíe- .íebb. — De maguk is sátorban alszanak ... vetjük ellen. — No, csak hogy ránk ne dűljön, de ők azért, mert különben a csillagos ég alatt hálnának — magyaráz. — És az új ház? — A hat típus közül a legolcsóbbat választottuk. Azt hiszem, ők is. Alapozunk. Ötven ágy A tornateremben ötven emeletes ágy. És száz nekikeseredett egyetemista. — Itt mindent lehet majd, csak aludni nem — mondják. És mikorra mindenki megkapja az ágyneműjét, elhelyezkedik, alszanak egykettőre. A pékségben friss kenyérszag. — Bemegyünk? — kérdezi Horváth Gergely, aki földrajzmatematika szakra jár az EL- TÉ-re, és fogyni jött a táborba. Az ékesebbek követik. Nagy zacskó kiflivel jönnek vissza. — Adták? — Adták. Azt mondta az, egyik pék, maguk idejöttek, hogy segítsenek nekünk, nem fogadhatunk el pénzt maguktól. ' Állásidő Az első munkanap. A TÜ- ZÉP-telepre gyalogolunk a munkaruhákért. Ott fogunk dolgozni. Iparvágányt vezettek a telepre, a vagonokat egyenesen ide tolják. — Azt hittük, nem fog menni. Gyenge teherbírású sínek ezek... Ügy látszik, mégis sikerült: ők is „megemberelték” magukat... — mondja a telepvezető. Az első vagon. Színültig téglával. Mellettünk cementet rámolnak: a DCM-ből jött. „A téglát könnyebb” — rugaszkodunk neki. Négyesével kell szabályos rendbe rakodni — egy mázsáért hetven fillért fizetnek. Ha rögtön teherautóba — úgy könnyebb —, egy forint negyven. Jó lenne megkeresni az ellátásra a pénzt... Egy vagon lerakása nyolc gyakorlatlan embernek másfél óra. Számítgatjuk: nyolc óra alatt négy vagont lehetne lerakodni. Mikor készen vagyunk az elsővel, szólunk, „hol a következő?” „Következő nincs” — felelik. — „Menjenek haza. Állásidőben elszámoljuk maguknak.” Segítünk a községbelieknek téglát tisztítani. Állásidőben. Éjjeli rakodás A munkaruháink vadonatújak. Kapunk egy tenyérnyi filcdarabot is, védi a tenyerünket a téglától. De a por ellen nincs orvosság. Száll, és az izzadt testen ottragad. Reflektorok fényében adogatjuk egymásnak a négyes „csomagokat”. Az éjjeli rakodás romantikusabb. A brigádunk fizikusbrigád. Az ELTE fizikusszakáról jöttek mindannyian. — Öregem, tőlünk márany- nyiszor megkérdezték, miért jöttünk ide, és mindenki frappáns választ vár, hogy jobban teszed, ha dolgozol velünk ... Hidd el, akkor jössz rá, miért jöttünk — mondja Gergely István, a brigádvezető, és azt hiszem, igaza van. Itt mindenkinek jólesik a munka. Fehérgyarmaton 11 egyetemista lány is van. Mondanom sem kell, népszerűek. Véletlenül kerültek ide, Csengerre várták őket, itt nincs valami sok munkájuk, de nem küldik haza őket. Hogyan nézne az ki? A fele a KÖJÁL-nál dolgozik, a többiek a „tábori konyhán” segédkeznek. Rengetegen mondták, írjam meg, hogy a kaja finom, ne aggódjanak otthon, elég is. Én inkább az ebédet írom le: húsleves (éttermi két adag), töl-* tött káposzta öt töltelékkel. Vályogkockák Valaki azt mondta — még itthon —, hogy az országban mindenki tudja, hogy Szabolcsban árvíz volt, csak éppen a szabolcsiak nem. Nagyarban két asszony vályogkockákat tisztított. Rájuk dűlt a fal. Mind a ketten meghaltak. A falu ott jajongott körülöttük. A nyolc gyerek — a két asszony gyerekei — futkostak kétségbeesésükben. Az egyik asszony anyja eksztázisban imádkozott, a férjek mesterséges légzéssel akarták őket életre kelteni. Az orvos mezítláb érkezett — későn. Az országban senki nem tudja igazán, mi az, hogy árvíz, csak a szabolcsiak. Ök azt is tudják, mi az a tragédia. És ezért néznek meleg szemmel a zalaegerszegi VOLÁN teherautóira, a pesti építő szakemberekre, a katonákra és arra a közel húszezer fiatalra, akik két hetet szünidejükből Csen- geren, Kishódoson, Jánkmajti- son, Fehérgyarmaton, Tunyog- matolcson, Mátészalkán és Vá- sárosnaményban töltenek. Tamás Ervin Napirendem a negyedik ötéves terv készülő törvényj Egészségügyi Fórum
