Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
TÜSKE A monori strandon... A rendezett külső rendezetlen belső takar. Ez nem a monori strand parkjára, hanem a strandolok viselkedésére vonatkozik. Mert önfegyelem egyeseknél, sajnos nincs. Piszkos a viz? Ez azért van, mert „egyesek”, a 6— 12 évesek piszkos utcai ruhában „fürdenek”. Főleg azok, akik a rendes utat megkerülve, hátul, a kerítésen jutnak be. De még ennél is több van a rovásukon: a vízben bizony nem kulturált ember módjára viselkednek. Nem lehet mindezeken változtatni? —rt— Társadalmi esküvő Maglódon VB-ÜLÉS Nyáregyházán ma délután 2 órakor vb-ülést tartanak, amelyen az augusztus 12-i tanácsülés anyagát tárgyalják meg. CORDOBÁBAN önkezével vetett véget életének egy 32 éves munkás — annak a csoportnak tagja, amely saját bevallása szerint annak idején Aramburu volt elnököt elrabolta. Hector Arturo Diaz főbelőtte magát, amikor a rendőrség betört a lakásába, hogy őrizetbe vegye. Maglód községben másodízben rendeztek társadalmi esküvőt, amit ez alkalommal a művelődési otthonban tartottak. Varga Anna és Gyimesi Ferenc esküvőjét a községi tanács és a KISZ-szerVezet készítette elő nagy gonddal — és hozzátehetjük: nagyon ízlésesen. A szépen feldíszített művelődési otthon méltó keretet adott a polgári esküvő megtartásához. A tanács és a KISZ képviselőinek köszöntőjén kívül két Petőfi- és egy Juhász Gyula-vers emelte az esemény színvonalát. A Bajcsy-Zsilinszky úti lakodalmasházban azután reggelig folyt a tánc. Szöveg: Furuglyás Foto: Somodi JO hír a gáztelepről Nemrég arról írtunk, hogy a monori új gázcseretelepen az emberek egymás hegyén-há- tán tolonganak, amíg megkapják a gázpalackot. Örömmel tapasztaltuk, hogy azóta pozitív változás történt. Némi sorbanállás után négyesével engedik be a telepre a vásárlókat — ezzel elkerülik a tumultust és nem utolsó sorban azt, hogy a gázpalackokat lökdösődve vigyék ki a vásárlók, miután megtörtént a csere. Természetesen, több időt is megtakarítanak így az emberek. IDÉNYMUNKA VAGY VÉGLEGES? Diáklányok a term Azok közül a diáklányok közül kerestem fel néhányat, akik az idén érettségiztek. Különböző munkahelyen találtam meg őket. Érdekelt, miért dolgoznak már a nyáron, hiszen ez a szünidő még az övék. Domonyi Júlia, a monori bútorüzletben tölt egy hónapot. Aztán jön egy kis pihenő, szeptemberben pedig az Egri Tanárképző Főiskolán, a magyar-angol szakon kezdi meg tanulmányait. — Jól jön ez a pénz, hiszen Szükségem lesz néhány olyan holmira, amit a várható ösztöndíjból nehezen tudnék megvenni. Érdekesség, hogy az egri főiskolán ebben a tanévben kezdődik el az angol szak. Mire tehát Júlia végez, valószínűleg szükség lesz néhány általános iskolában angol szakos tanárra is. — Miért éppen ezt a szakot választottad? — A monori József Attila gimnáziumban ez a két tantárgy volt a kedvencem. Hát ezért. TÁT Szabó Anna szünidei munkája már hagyományszámba megy. Nem először dolgozik ugyanis a monori posta telefonközpontjában. Hangját a telefonálók már ismerik, s Annát ismeretlenül is megszerették. Annát szeptemberben Szegedre szólítja a kötelesség, a József Attila Tudományegyetemre, ahol matematika-fizika- szakos hallgató lesz. — Nehéz volt a felvételi? — Jaj, nagyon sokat izgultam előtte. Bizony nehéz volt, de sikerült megbirkóznom a feladatokkal. Bokros Évát, a monori József Attila gimnázium kitűnő kosárlabdázóját a monori vasútállomás épületében találtam meg. — Idénymunka vagy végleges? — tettem fel neki a kérdést, mivel hallottam, hogy Éva a vasúti tisztképző iskolában Miskolcon szeretne tovább tanulni. — Igen, végleges. A tisztképzőt majd a munka mellett végzem el. Szeretnék itt, a monori vasútállomáson maradni, mivel úgy tudom, 5— 10 éven belül átépítik, és akkor itt nagyon jó lesz. A kosárlabda-csapatban szeretnék továbbra is játszani. ★ Székely Annamária anyagi körülményei miatt nem tanul tovább. Sajnos, helyben nem talált megfelelő állást, Pesten talált rá az 1-es számú AKÖV-nél. — Végleg lemondtál a tanulásról? — Nem, ősszel beiratkozom egy angol nyelviskolába, szeretnék angolból államvizsgát tenni. Utána majd meglátom. —szy— MONOMQÜXI P E íl; MEGY E I H í R L XII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM K Ü L Ö N K I A D A SíA> 1970. JÜLIUS 23., CSÜTÖRTÖK Címereseik a kukoricát Nem kapnak billenős ZIL-t a pilisiek A pilisi Űj Élet Tsz elnökét kértük meg: mondja el, mi jelent gondot, s mi örömet, ilyenkor a termelőszövetkezetben? — Gond? Szerencsére, nem sok van. Az eső hátráltatta az aratást, de kárt nem okozott, nem döntötte meg a gabonát, intenzív búzafajtánk jól bírja az esőzést. Az árpa aratását még az esők előtt befejeztük, a szalmalehúzás maradt félbe. Várjuk, hogy kicsit szikkadjon a föld, s folytathassuk a munkát. A gépekkel, persze, akad gond. Két billenős ZIL-t rendeltünk a szállításhoz, és hiába reklamálunk, a vállalat nem küldi, pedig szükség lenne rá. A kért bálázógépet megkaptuk, de a bálakioldót nem, így a szalma betakarítása rendkívül drága, hogy a balesetveszélyről ne is beszéljek! Egyébként minden rendben van az Üj Élet-ben, befejezték a kapásnövények ápolását, most a kukorica címerezése folyik. 176 ember végzi ezt a munkát, még esőben is — sietni kell. Betakarították a lucernát, 217 holdról 35 vagon „jött le”. Van 100 hold új vetésű lucernájuk is, a termés nem a legjobb, de itt is megvolt nyolc vagonnal. — Hozzáfogtunk a borsó aratásához is, de az időjárás megakasztott bennünket — mondta az elnök. — A főméMűvelődési otthonok — uborkaszezonban III Üllő: szerény keretek között MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Minden évben újra. Nyáregyháza: A kalandor csődje I—II. Ürl: Hajrá, magyarok! Ve- csés: A kis lovag I—II. Talán legszerényebb a három meglátogatott közül az üllői Ságvári Endre Művelődési Otthon. — Azt ötórai teák töltik ki az „uborkaszezont”. Előadás- sorozat is csak egy folyik most, a leendő autó- és motor- vezetők készülnek az e hónapban sorra kerülő vizsgákra. — Tatarozunk, külső és belső csinosításra használjuk ki a lélegzetvételnyi időt — tájékoztat Mahler Károly gazdasági vezető. — Üllőn ifjúsági klub nincs. Próbálkoztunk ugyan vele, de csődöt mondott és megszűnt. A szakkörök közül a galambász- és a bélyeg- gyűjtő működik igen aktívan és lelkesen. A kultúrház udvarán már évek óta áll egy téglaszínpad, előtte beton táncparkett. — Az idén sem lesz szabadtéri ötórai tea és más rendezvény? — kérdezem, hiszen ismerem ezt az évek óta vajúdó gondot. — De, talán az idén sikerül rendbehozni az egész udvart és vele a szabadtéri színpadot is. Eltakarítjuk a romos tekepályát. Nem divat ma már az egykor népszerű kugli. A nagy hó a télen össze is döntötte az épületet. Nem érdemes ilyen formában felépíteni. Mától vasárnapig Vecsésen játsszák A kis lovag című színes, magyarul beszélő lengyel történelmi filmet. Amikor a társadalmi munkáról kérdezem, nem dicsekszik. Nincs. Pedig dupla kiadás minden javítás, felújítás. Ezért is állunk ilyen szerényen. (Persze, azt sem szabad elfelejteni, hogy míg Vecsésen 40, Gyömrőn 44 ezer forint az állami támogatás, addig itt mindössze 8 ezer.) ' — És a KISZ-re nem támaszkodnak? — mondom, tapasztalva a szomszédos községek fiataljainak aktivitását. — Ott, a szabadtéri színpad mögött van egy különálló épület, a KISZ-é. Hetek óta senki sem kéri el tőlem a KISZ-szoba kulcsát. Nincs talán Üllőn fiatalság? Körülnézek, mielőtt kilépnék az irodából. Az asztalon katonás sorrendbe rakva a tíz-, húszfilléresek. Mindegyiknek megvan a helye! Az utcán jut gz eszembe, hogy a népművelésről nem is beszélgettünk. őszre ide is visz- szatérek, és pótolom a mulasztást. A három riportban általában helyi és egyéni gondokkal találkoztunk. Vannak azonban közösek is. Ilyen például, hogy minden anyagi költséget a művelődési otthonnak kell kigazdálkodnia. Szorosabb kapcsolat kiépítésére volna szükség a községekben működő vállalatokkal, tsz-ékkel. Hiszen számukra sem lehet közömbös, hol és hogyan szórakoznak, művelődnek dolgozóik. El kellene gondolkozni népművelőinknek azon is, hogy helyes-e a fővárosi színészek, énekesek és zenekarok gyakori szerepeltetése. Ezek a rendezvények ugyanis rendszerint ráfizetésesek. (Gyömrőn például a Koncz-show több ezer forintos ráfizetéssel zárult.) Közös gond a kulturált viselkedés hiánya járásszerte. Sokat tehetnének ennek érdekében az ifjúsági klubok. Persze, ezt a törekvést — a kulturált szórakozást és viselkedést meghonosítani — a községi KISZ-alapszervezetek is elősegíthetik. Amikor ősszel újra felkeresem a három művelődési házat, remélem, örömmel tapasztalhatom majd, hogy több szót ejthetünk magáról a népművelésről, annál is inkább, mert ez a legfőbb feladata minden művelődési otthonnak. Pesti Imre zőgazdász szerint a gép munkája elég lesz, nem kell kézi kaszásokat beállítanunk. Nyolcvan hold lencsénk is van, ezzel a géppel azt is le tudjuk aratni. — Hallottuk, hogy a pilisi Üj Élet dolgozói Hajdúszoboszlón nyaralnak, felváltva. — Igen, hétnaponként hár- man-négyen mennek, saját gépkocsin viszi le őket a termelőszövetkezet, hogy ne kelljen vonatozniuk. Bérbe vettünk egy üdülőt, és akik onnan visszajöttek, örülnek, elégedettek, hiszen eddig nemigen volt rá példa, hogy nyáron, a munka dandárjában nyaralhassanak a tagok. De megérdemlik, ebben a nehéz időjárásban is mindent megtesznek, hogy jól haladjon a munka. (Koblencz) MNK-mér kőzés MENDE—PÉTERI 4:0 (2:0) Mende: 300 néző. Vezette: Hörömpő (Somszegi). Az első negyedóra a vendégcsapaté volt. A 4. percben Bolcsik jó lövését bravúrosan védte Tóth, a mendei kapus. Aztán Végh lőtt mellé. A mendeiek fokozatosan belelendültek. A 20. percben a hazaiak megszerezték a vezetést. Szvitek nagyszerű labdával ugratta ki Jámbort, aki néhány lépés után óriási gólt lőtt a bal sarokba. 1:0. Nem szűnt a mendei nyomás, és alig tíz perc múlva növelték előnyüket a hazaiak. Hörömpő játékvezető indokolatlanul szabadrúgást ítélt Mende javára a jobb oldalról, az alapvonal közeléből. A beívelt labdát Szvitek nagyszerű, csúsztatott fejessel juttatta a hálóba. 2:0. Az első félidő végéig továbbra is Mende támadott, újabb gólt azonban nem sikerült lőnie. Szünet után érdekes, hogy ismét Péteri támadott többet az első 15 percben, Bódis tiszta helyzetben sem tudott a kapuba találni, majd Végh lövését védte jól a mendeiek fiatal kapusa. A 60. perctől ismét a hazaiak vették át a játék irányítását. A két szélső, Bakó és Jámbor gyakran csinált zavart a péteri védelemben, és csak Búzás K. bravúros belépői tudták megakadályozni a két mendei játékost a góllövésben. A 67. percben Bartos mintegy 20 méterről lövésre szánta el magát, és az a későn vetődő péteri kapus mellett a hálóba jutott. 3:0. üt perc múlva hasonló helyzetből Szvitek lőtt gólt és ezzel alakult ki a 4:0-ás végeredmény. Jó iramú, színvonalas mérkőzést láthattak, akik kilátogattak az MNK-selejtezőre. A mendeiek győzelme egy pillanatig volt veszélyben. Helyenként szellemes, kombinatív játékukkal ilyen arányban is teljesen megérdemelten szerezték meg a győzelmet, és ezzel kivívták a jogot, hogy vasárnap Monort fogadhassák az MNK-selejtező során. Jó: Tóth, Sipos, Szántai P., Bakó, Szántai F., Simon, Jámbor, illetve Bolcsik, Végh, Búzás, Hrutka. Hörömpő kisebb hibáktól eltekintve, jól vezette a mérkőzést. (Gér) Kosárlabda-híradó A lányok edzője A Monori SE női kosárlabdacsapata az NB Ill-ban szerepel. Edzője Veres László tanár. Honnan indult el? — tettük fel neki a kérdést beszélgetésünkkor. — A monori József Attila Gimnáziumban érettségiztem 1958-ban. Még abban az évben felvettek az egyetemre, földrajz-biológia szakra. Az egyetemen kosárlabdáztam, a kézilabdát is szerettem, de a kosárlabda volt a kedvenc sportágam. — És az egyetem elvégzése után? — Szülőfalumra, Monorra kerültem, a József Attila Gimnáziumba, biológia-földrajz szakos tanárnak. Mivel évekkel ezelőtt kitűnő eredménynyel elvégzetem a kosárlabdaoktatói tanfolyamot, itt, a gimnáziumban szívesen vállaltam a lányok edzését. Két éve foglalkozom velük rendszeresen. Ez ugyan még nem nagy idő arra, hogy a játékosok mindent jól megtanuljanak, például indítani, helyezkedni, kosárra dobni. — Akkor hogyan érték el az NB Ul-ba jutást? — Volt 3—4 nagyon tehetséges kosárlabdázóm, és amikor 1969-ben a megyei bajnokságon szerepeltünk, mint legjobb második helyezett kerültünk az NB III-ba. — Hogyan szerepelt a csapat másutt? — A kosárlabda országos középiskolai kupában bekerültünk a 16 legjobb közé. A pécsi Nagy Lajos Gimnázium ellen 85:51-re nyertünk. A visz- szavágón, Pécsett, ugyan kikaptunk tőlük, de jobb kosáraránnyal mi jutottunk tovább. A szegedi kerületi döntőkben a harmadik helyezést értük el. — A további terveik? — Ősszel egy kosárlabdasportiskolát indítunk a monori gimnáziumban. Jelenleg is foglalkozom 10—15 lánryal, hetedik-nyolcadikosok. Mono- ron kezd népszerűvé válni a kosárlabda. Most, hogy elkészült az új pályánk, máris látszik javulás. Az utolsó három mérkőzésünket megnyertük. A budapesti mérkőzésünkön is csak 5—6 kosárral kaptunk ki. Ősszel két mérkőzésünk lesz idehaza, három idegenben. Szeretnénk a középmezőnyben végezni. Veres Lászlóról tudjuk, hogy nagyon szereti a kosárlabdasportot, és hogy hetenként 3 —4 edzést is tart, külön-külön korcsoportok szerint. Fáradozása minden bizonnyal meghozza a kívánt eredményt. Vitéz Imre 1 i 1
