Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-21 / 169. szám

4 1970. JÜLIUS 21., KEDD jtccrEt s-Kírtap „Tájoló rózsa46 a Dima-Tisza-közén Eddig három XVI. század­beli kiadásból ismerte a tudo­mány Lázár deák 1510 körül készült, első újkori magyar­országi térképét, amelynek eredetije — sajnos — elve­szett. Az egyiket 1528-ban. a német Tannstätter, a másikat 1553-ban az olasz „Guadagni- mum melléknevű Andreas Valvasorium” — bizonyos fel­tevések szerint a Gvaclányiak őse — a harmadikat pedig 1566-ban Zsámboki (Sambu- cus) János adta ki. De akkoriban Európa leg­fejlettebb térképészete az olasz, a kontinens legérde­kesebb országa pedig — az ozmán hódítás miatt — Ma­gyarország volt. Jogos volt tehát a feltételezés, hogy ezt a valóiban kitűnő térképet olasz földön is alighanem ki­adták. Ezért kutatta végig az elmúlt hetekben dr. Stegena Lajos professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem térképtudományi tanszékének vezetője a legjelentősebb olasz gyűjteményeket. Így Rómában a vatikáni könyvtárat, a CoUegie Romano könyvtárat Velencében a Biblioteca Mar- cianat és a Museo Corrert, valamint a firenzei Biblioteca Nationalei. Kutatása _ eredményes volt. A firenzei könyvtárban sike­rült találnia egy térképet, amely az Amo áradása során ugyan erősen megrongálódott, de azóta tökéletesen restaurál­ták. A „Nova descriptio totius Hungáriáé” feliratú, 1559-ben Rómában kiadott térkép két­ségtelenül Lázár deák műve nyomán készült. Ugyanez bi­zonyosodott be a másik tér­képről is, amelyre a professzor a velencei Museo Correr archí­vumában bukkant rá s amely ugyancsak 1559-ben jelent meg Rómában. Így most már öt kiadásban vált ismertté a XVI. század zseniális magyar térképészé­nek, Bákócz Tamás titkárá­nak, Lázár deáknak az alko­tása. Késői utódai, a mai ma­gyar kartográfusok már dol­goznak is azon a kiadványon, amely fakszimilében teszi majd közkinccsé ezt a 460 éves magyar kultúremléket. A készülő mű jelentőségét növeli a Lázár-térkép forrás­munka-jellege. Több mint 900 egykorú földrajzi név van rajta, megismerhető róla az ország akkori vízrajza, stb„ de általában is a kor legtökélete­sebb térképének vagy térképei egyikének tekinthető. Jellem­ző. hogy csak mintegy 40 év­vel később követte Anglia első újkori térképe, amely vele körülbelül azonos színvonalú­nak minősíthető. Egy furcsaság feltűnik eze­ken az olasz kiadású másola­tokon. Az észak nem a térkép felső szélén van, hanem kö­rülbelül 45 fokkal nyugat felé elcsavarva. Valószínű, hogy Lázár deák művének olasz másolói — a magyarországi viszonyok ismeretének hiá­nyában — rosszul tájoltak. Ezt a következő, szintén új felfe­dezés támasztja alá A térképtudomány magyar professzora a római Biblioteca Casanatense egyik XVI. szá­zadbeli könyvében talált egy térképet, amely szintén Lázár deák műve alapján készült, de amelyre — a Duna-Tisza kö­zének vidékére — egy „tájoló rózsát” festettek, s ez már helyesen mutatja az égtájak irányát A mű szerzőjének te­hát rendelkeznie kellett egy eredeti, helyesen tájolt Lázár- térképpel is, amelyet mintá' nak használhatott. Talán Mátyás király valamelyik volt olasz kartográfusa utján í juthatott hozzá Eltemették Egyed Lászlót Akadémikusok, egyetemi ta­nárok, a természettudományok kiemelkedő képviselői, kutató- intézetek vezetői, a volt mun­katársak és tanítványok százai kísérték utolsó útjára hétfőn délután a Farkasréti temető­ben dr. Egyed László Kossuth- díjas akadémikust, egyetemi tanárt, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem természettu­dományi karának dékánját, számos hazai és külföldi tu­dományos testület tagját! Dr. Nagy Károly, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és dolgozói nevében vett búcsút az elhunyt pro­fesszortól, akinek nevéhez fű­ződik a budapesti egyetemen a geofizikus-oktatás megszer­vezése és magas színvonalra emelése. Dr. Stegena Lajos professzor, a magyar geofizi­kus társadalom utolsó üdvöz­letét tolmácsolta, rámutatva arra, hogy Egyed László sze­mélyében Eötvös Loránd után a magyar geofizika legnagyobb alakja hunyt el. NEBULOBANAT szeptemberre várva TASKATARLAT LESZ KÖRZŐ IS KÉPES ATLASZ Jól tudjuk: ilyenkor még csak a stréberek emlegetik az iskolát. A többiek élvezik a vakáció örömeit, nemigen gon­dolnak arra, hogy alig több mint egy hónap múlva ismét megszólal a csengő... S az idő vészesen rohan. Számos helyen megszépülve fogadják majd az iskolák a diákokat. A monori járásban például 900 ezer forintos beru­házással felújítják Pilisen az I-es számú iskolát. A télen itt már központi fűtés lesz. Ve- csésen — 200 ezer forintért — tatarozzák a Vörös Hadsereg úti iskolát is. A szigethalomi, ürömi, csévharaszti és álsóné- medi nebulók pedig teljesen új iskolában kezdhetik az 1970/ 71-es tanévet. A Papír és írószer Nagyke­reskedelmi Vállalat 5-ös szá­mú, Pest megyét ellátó lera- katából már július 1-e óta fo­lyamatosan szállítják á bol­tokba az iskolaszereket. Au­gusztus 15-ig valamennyi üz­letbe eljutnak a tanszerek. A Szénlehordók lovaglása — Cigányszék felázott lerakat vezetője, Pólón György ezeket mondotta: — Ebben a hónapban mint­egy hatmillió forint értékű is­kolaszert szállítunk ki. A ta­valyi esztendővel ellentétben most lesz elegendő körző! Go- lyóstollból ugyancsak bő vá­laszték áll a vásárlók rendel­kezésére, közöttük megtalálha­tók az olcsóbbak is. Az előre csomagolt, polietilén tasakok- ban kapható füzetcsomagokat a boltokban állítják majd ösz­sze. — Újdonságok? — A famentes papírból ké­szült füzet sokkal ízlésesebb és finomabb, mint a hagyomá­nyos. Nemrégiben iskolatáska­bemutatót rendeztünk, ahova meghívtuk a boltvezetőket is. ők választották ki a legtetsze­tősebb darabokat, s ezeket meg is rendelték. Mintegy 20 újfaj­ta iskolatáska kerül forgalom­ba a tanévkezdés előtt. A Kartográfiai Vállalat Is rendkívül ötletes újdonsággal jelentkezik, A képes történel­mi atlasz bizonyára sok kis­diáknak szerez majd örömet, hiszen így sokkal könnyebb lesz a tanulás. A kiadványban színes, rajzos térképeken ke­resztül ismerkedhetnek meg a világ, illetve hazánk történel­mével. Még az idén megjelenik emellett a kis világatlasz ja­vított, második kiadása s a Szovjetunió nagy falitérképe. F. G. — T. E. Tv-elözetes : Szabadmerítésű gulyás Elmosta az eső a pusztai parádét Hasztalan függ szerencsepat­kó a nagykőrösi Cifra csárda ajtaja Jölött: vasárnap a pusz­tai parádét elmosta az eső. A bajsorozat Pesten, a Sza­badság téren kezdődött: kora reggel innét indult volna két Ikarus 55-ös busz. De a Volán csak kétórás késéssel adta a buszokat. Az egyik éppen a jugoszláv tengerpartról, Opa- tijából érkezett, s vezetője, Sreskó Sándor, hősiesen vál­lalta még ezt az utat is. Tört ágú fák, tócsák, cseper­gő eső — ezzel fogadta Cegléd a Cooptourist két csoportját. Az egyikhez szénlehordók tar­toztak, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat munkásai. A másik a KGM Építőipari Vállalatának dolgozóiból állt. A CSÉB küldte kirándulni őket. Négynapos eső áztatta fel a város melletti szikes pusztát, a Cigányszéket. Tengelyig me­rültek volna a kocsik, ha neki­vágnak az útnak. Pedig csinos csárda várja itt a vendégeket, s a szabad tűzön főtt bogrács- gulyásból mindenki kedvére meríthet. A pusztai parádét első al­kalommal rendezte meg a Ró­na Vendéglátó Vállalat. Ha most nem is lehetett megnéz­ni a vágtató ménest, a legelé­sző gulyát s a birkák seregét — a következő csoportoknak talán már mindebben részük lesz. Ha nem esik az eső. Nem lehet panaszkodni a mostani, rögtönzött programra sem: ceglédi és nagykőrösi vá­rosnézés, finom ebéd, lovag­lás. A körösi lovasiskolának sosem volt még ennyi látoga­tója. S a lovak ugyancsak prüszköltek, mikor a „vendég­lovasok” sikoltozva nyeregbe kászálódtak, hogy egy-egy óva­tos kört írjanak le. Láthattunk egy szép bemu­tatót is. Az iskola csikósruhá­ba bujtatott fürge fiataljai versengtek az elsőségért: pat­togtatták a karikást, ugratták az akadályokat. Jó dolog ez a parádé, csak az idő is jó legyen. (paládi) BERZSENYI-SZOBOR EGYHÁZASHETYÉN A Berzsenyi-rwpok alkalmá­ból, szeptember 27-én avatják fel Egyházashetyén a falu nagy szülöttének, Berzsenyi Dániel­nek szobrát, Antal Károly Munkácsy-díjas művész alko­tását. Jelenet a „Kávécsarnok”-ból A televízió e héten, július 24-én, péntek este mutatja be legújabb magyar filmjét, a „Kávéesarnok”-ot. A filmet Szép Ernő sajátos lírájával, humorával áttört egyfelvonásosából ké­szítették, amely felidézi a század eleji Buda kuglóf illatú kávé- csarnokát, annak öregedő tulajdonosnőjét és vendégeit. A fő­szerepeket Bulla Eltna és Páger Antal játsszák. A rendező: Kalmár András. (TV — Foto) IFJÚ MATEMATIKUSAINK SIKERE A NEMZETKÖZI DIÁKOLIMPIÁN Mint az MTI munkatársai­val illetékes helyen közölték, a Keszthelyen megrendezett XII. nemzetközi matematikai diákolimpián a magyar fiata­lok kiemelkedő eredményt ér­tek el. A magyar versenyzők há­rom első, egy második és há­rom harmadik díjat szereztek. Az olimpián a diákok csak egyénileg versenyeznek, csa­patverseny nincs. Egyéni tel­jesítményeik alapján a leg­több pontot az ifjú magyar matematikusok szerezték. A nemzetközi bíráló bizott­ság befejezte munkáját, s az ünnepélyes eredményhirdetés ma délután 4 órakor lesz a Budapesü Műszaki Egyetem dísztermében. — A Dunakanyar művé­szeti nyári egyetem, melyet hatodszor rendeznek meg a Dunakanyar „fővárosában”, Esztergomban, a hét végén megkezdte munkáját. Tizen­két országból több, mint 70 hallgató érkezett: a legnépe­sebb csoportok Belgiumból, az Egyesült Államokból, Franciaországból és az NSZK-ból. Szerelemtől az Égi bárányig NYOLC FILMRŐL Az utóbbi időben mind több magyar irodalmi alkotást fil- mesítenek meg. Nemrég fejezte be Makk Károly „Szerelem” című filmjének forgatását, amely Déry Tibornak azonos című művének filmadaptáció­ja. A hűség történetét a sze­mélyi kultusz éveiben idézi az alkotás. A főbb szerepekben Darvas Lilit mint vendég­A péceli bölcs ábrándja KÖNYVESPOLC UTRILLO A festőt, akiről a könyv szól, tulajdonképpen nem is hívták Utrillónak, és művészete leg­csodálatosabb korszakában jobban ismerték a rendőrőr­szemek, mint a műkritikusok. Az akrobatából és modellből lett festőnő Suzanne Valadon, törvénytelen fia, aki azért kez­dett festeni, hogy leszokjon az ivásról. Potom áron elkótyave­tyélt festményei, amelyek a francia kisvárosok utcáit, templomait, de főként Párizs azóta lebontott romantikus művésznegyedét, a Mont Martre-ot örökíti meg, ma már a múzeumok megbecsült kin­csei. A hányatott életű festő ro­mantikus életútját mutatja be a szerző tanulmánya, nem hallgatva arról sem, hogy mű­vészetének később sokat ártott a népszerűség. Költői realiz­musát azonban töretlenül őrzi számtalan képe, amelyek kö­zül 44 fekete-fehér és 6 színes reprodukció a kötetben is sze­repel. Az ízléses könyvet a Corvi­na Kiadó a Művészet Kis­könyvtára sorozatában jelen­tette meg. — K — ábránd, csillár, kalandor, lát­nok, redőny, regény, zöm. Hel- meczy (ki a szókat elmetszi) a szerzője a cukrász, az értelmi­ség, a főnök, az izom, a bank­jegy és a hírlap szónak. Szé­chenyi István alkotta a gépész, a menet, a részvény, a szájhős szavakat. A főváros elnevezé­sére javasolt „Honderű”-t vi­szont elejti Budapest javára. Kossuth Lajos is gyarapította szókincsünket. Szavai közül jegyezzük ide a vezércikket, a tekintélyt, a forgalmat, az uralmat, a rögeszmét, a köz­szellemet és a keresztkérdést. A két Kisfaludy szavaiból: bi- zomány, bűnpör, díszlet, hatás­kör. Vörösmarty Mihály (kül­dönc, tömeg, nagyszerű), Baj­za József, Toldy Ferenc és Jó­sika Miklós is gazdagították szókincsünket. Nem egyéni szóalkotásról van szó, de meg kell említeni a Nemzeti Sport két háború közti sportnyelv­magyarító mozgalmát, amely például a mez, rajt, hajrá, le­látó szavakat eredményezte. A legfrissebb termés sze­mélyhez kapcsolódó szavaiból pedig jegyezzük ide Heltai mo­ziját, Karinthy Frigyes ha­landzsáját, Veres Péter kiva­gyiságát és Kellér Dezső ma- szekjét. művészt, továbbá Darvas Ivánt és Tör öcsik Marit lát­hatjuk hamarosan. Déry Tibor másik műve, a „Szemtől szembe” Mészáros Márta forgatási ter­vei között szerepel. A film az 1934-es bécsi felkelés korában játszódik. Július végére készül el Fejes Endre Rozsdatemető-jéből a film forgatókönyve; a film rendezője Ranódy László lesz. Krúdy Gyula „Szindbád” című művét augusztusban kezdi forgatni Huszarik Zol­tán, Sára Sándor operatőr társaságában. Szindbádot, a bölcs hajóst, Latimovits Zoltán fogja alakítani. Konrád György és Bacsó Péter együtt írta, az utóbbi rendezi a „Kitörés” című filmet, amely a fiatalok életéről szól. A mai fiatalok életét bemutató filmalkotások száma az utóbbi időben ör­vendetesen tovább gyarapodik. Kovács András „Staféta” címmel írta és rendezi egyete­mistákról szóló új filmjét, amelynek jellege annyiban tér el a szokásos játékfilmekétől, hogy a szereplők nem előre el­készített szöveget mondanak el, hanem saját véleményü­ket. A munkásfiatalok életébe; hétköznapjaiba nyújt bepillan­tást Mészáros Márta már el­készült új filmje, a „Szép lányok, ne sírjatok”, amelyet Zimre Péterrel együtt írt. S szerepet kap benne három beatzenekar, a Metro, a Kex, valamint a Syrius együttes. Jancsó Miklós stábja a Balaton mellett, Kővágóörsön folytatja az „Égi bárány” című 1919-ben játszódó leg­újabb filmjét, amelynek forga­tókönyvírója ezúttal is Hernádi Gyula. i A / I pontot, a számlálót, a neve­zőt, valamint az osztót ésosz- tandót. Faludi Ferenc „szemé­lyi tulajdonú” szavaiból: süte­mény, ügyes, csemegéz, zseb­óra, hitel, vita. Baráti Szabó Dávidnak köszönhetjük az anyagot, az erényt, a költőt. Dugonics András újításai: ju­tám, rendszer, testőr. Ö a ke­resztapja az Etelkáknak és Jo- lánkáknak, amely neveket az Etele férfinévből, illetve a jó lányka jelzős főnévből alkot­ta. Barzafalvi Szabó Dávid működését dicséri a mellény, az ifjonc és a tábornok, sok egyéb szóötlet mellett, Ver­seghy Ferenc szavaiból említ­sük a nyomort, a magányt és a kalandot. A szónok szót is ő alkotta, az ötletet pedig szülő­városának, Szolnoknak a neve adta. A már idézett Csokonai Vitéz alkotta az enyh, szomj, hangszer, világpolgár szava­kat. A nyelvújítás vezérének, Kazinczynak munkássága száz szóval szerepel mai beszé­dünkben. Néhány példa a sok közül: egyesület, füzet, kerin­gő, féltékeny, kedvenc. Szeme­re Pálnak, a „péceli bölcs­nek" fele ennyi szót tulajdoní­tanak a különböző források. Harmincnégy ma is élő szó biz­tosan az övé. Néhány közülük: A szószaporítás, a terjengős beszéd bizony nem teszi élve­zetessé beszélgetőtársunk stí­lusát. Ha azonban szószaporí­táson azt értjük, hogy új sza­vak alkotásával szókincsünk gazdagodik, az ugyebár, mind­járt egészen más. Egy régi nyelvész így elmélkedik er­ről: „ __szaporodik a világ, sz aporodik a szükség, szapo­rodnak hát a szók". Csokonai meg imigyen fejti ki ugyan­ezt: „Csak tudni való dolog, hogy nékünk mind a gondol­kodásunkban több ideák van­nak, mint a dentumogereknek, idea pedig szóval, szó meg ideával jár: hogy ne lehetne hát, sőt hogy ne volna szükség a szavainknak számát szaporí­tani?" Szókincsünk gazdagítói cí­mű munkájában Kovalovszky Miklós elsőnek Sylvester Já­nost, a XVI. századi humanis­tát említi: Sylvester alkotta például a mennyiség és a mi- nemőség (később: minőség) szavakat. Geleji Katona István követte őt. Több mint ötven szóalkotása közül említsük meg az intézet, hozomány, az emberiség, a versenyez és a földrengés szókat. Ifjabb kor­társa, Apáczai Csere János (1625—1659) alkotta a közép-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents