Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

,AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A-MEGYEI TANÁCS LAPJA SZOLIDARITÁS A HARCOLÓ VIETNAMMAL Július 20. Akik emlékez­nek a tizenhat esztendővel ezelőtti eseményekre, köny- nyen megértik, hogy a kommunista és munkás­pártok tavalyi moszkvai nagy tanácskozása miért éppen ezt a napot nyilvá­nította a Vietnammal való szolidaritás nemzetközi napjává. Azért, mert 1954- ben ezen a napon írták alá az Indokínáról szóló genfi megállapodásokat. Azokat az okmányokat, melyeket az elmúlt tizenhat év alatt egymást váltogató bábkor­mányok segítségével az amerikai imperialisták szü­net nélkül szabotálnak. A harcoló vietnamiak célja valamivel talán ke­vesebb is, mint amennyit a genfi egyezmény Ígért ennek a sokat szenvedett országnak. Véget akar­nak vetni a dél-vietnami háborúnak, meg akarják szüntetni a külföldi katonai intervenciót, demokratikus kormányzást kívánnak ki­fejleszteni, amely a leg­szigorúbban megtartaná mindazt, amit a nyugatiak által is elvben elfogadott genfi egyezmények előír­nak. Az összes nagyhatal­mak által biztosított füg­getlenséget és semlegessé­get akarják Vietnam szá­mára kiharcolni. Annak idején Genfben a nagyhatalmak között egyetlen olyan küldöttség akadt, amely az okmányok aláírása nélkül távozott a tárgyalások színhelyéről: az Egyesült Államok. Allan Dulles nagyon jól tudta, mire készül kormánya. Szabad kezet akart biz­tosítani ahhoz az agresszió­hoz, amely kezdetben gaz­dasági eszközökkel folyt, majd pedig átnőtt az Egye­sült Államok közvetlen ka­tonai beavatkozásává. Ma már a legelfogultabb nyugati propaganda sem merészelné állítani, hogy az amerikaiak elérték, vagy valaha is elérhetik céljai­kat Vietnamban. Feltétel nélkül abba kellett hagy­niuk a VDK elleni, ku­darcba fulladt, hadüzenet nélküli legiháborút. Oda kellett ülniük a párizsi tárgyalóasztal mellé, ahol a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél- Vietnami Ideiglenes Forra­dalmi Kormány képviselői foglalnak helyet. A háború egyáltalán nem oldotta meg az amerikaiak dél-vietnami frontjának tehermentesíté­sét, nem vezetett el — ahogy tervezték — a sai- goni bábrendszer meg­szilárdításához, hanem csak tovább nehezítette az Egyesült Államok helyze­tét, mert nyakába varrta a Lón Nol rendszer csőd­tömegét is. Egy újabb „partizánországot” ered­ményezett akkor, amikor Dél-Vietnamban az ott elköltött milliárdok, s az ott elfecsérelt sok tízezer emberélet ellenére egy ta­podtat sem jutottak előre. Amikor tavaly, június 10-én a moszkvai ta­nácskozáson felmérték az indokínai helyzetet, Ká­dár János elvtárs így beszélt az MSZMP kül­döttsége nevében: „Ez a háború egyben az egész világ békéje elleni támadás is. A vietnami nép hősies­séggel és nagy áldozatkész­séggel vívja sikeres harcát nemzeti szabadságáért, ön­rendelkezési jogáért, élvezi a világ haladó erőinek és minden tisztességes embe­rének rokonszenvét, támo­gatását. Helyeseljük, hogy értekezletünk külön doku­mentumban nyilvánítja ki szolidaritásunkat Vietnam népével, s határozottan szól arról, hogy a jövőben is megadunk minden se­gítséget igazságos harcához a végső győzelemig.” Együtt valljuk a moszk­vai értekezlet határozatai­val, hogy „híven a prole­tár internacionalizmus el­veihez, a testvéri szolidari­tás szellemében, a jövőben is megadjuk a vietnami népnek a szükséges segít­séget mindaddig, amíg igazságos ügye véglegesen győzedelmeskedik!” . Egyelőre csak az eget kém­lelhetik az aratók, várhatják az igazi aratás megkezdését. . Mint Vértesi István, megyei növénytermesztési felügyelő elmondotta, a rendkívüli idő­járás most már elég sok ne­hézséget okoz a mezőgazdasági üzemekben. Ám, ha kényszer- pihenőre utasította is a viha­ros esőzés a kombájnosokat, arra még mindig lehetőségük van a gabonabetakarítás szer­vezőinek, irányítóinak, hogy még egyszer felülvizsgálják gazdaságukban az aratási programot. Nem tudni, hogy az elkö­vetkező napokban hogyan ala­kul az időjárás, nem támad­nak-e újabb esők? Ezért is fontos, hogy a kényszerpihe­nőt a szerelők is alaposan ki­használják, pótolják a betaka­MA: A házgyár monológja Berkovits György írása a Dunakeszi Házgyárról a 3. oldalon. Portré — háttérben Gyál Padányi Anna cikke a 3. oldalon. Városok, emberek Suha Andor külföldi él­ménybeszámolója a 4. ol­dalon. Sorsok- újságcikk után Fóti Péter riportja az 5. oldalon. Bent vagyunk a vízben Szüts I. Dénes és Gábor Viktor képes riportja a Dunaföldvár fedélzetéről, a 6. oldalon. Bírósági furcsaságok M. Kovács Attila vidám pillanatképei a 10. oldalon. Ebben a gazdaságban is úgy számítottak, hogy csütörtökön már beleállhatnak a búzába — ám számításukat keresz­tülhúzta az ősziesre forduló, szeszélyes időjárás. Lényegé­ben hasonló a helyzet a megye többi mezőgazdasági üzemé­ben is. Sok helyütt a hét kö­zepére befejezték az őszi árpa betakarítását, próbaképpen itt-ott, főleg a déli vidékeken, Dabas és Nagykőrös határá­ban — a búzatáblába is bele- élltak a kombájnok. Nyomban abba is kellett hagyniuk a munkát, az eső keresztülhúz­ta a szakemberek számítását is. ,. Fordíto ti * * hétvége A csütörtökön megkezdődött vihar, szombaton a nap nagy részében még hevesen tombolt a Balaton vidékén. Szerdán az idegenforgalmi szervek csúcs- forgalomról számoltak be. A HungarHotels eddigi legna­gyobb forgalmát érte el. A több mint 150 ezer főnyi ven­dégseregre kellemetlen meg­lepetésként hatott az őszies időjárás, sokan költőpénzük jó részét melegítők, pulóverek, esőkabátok vásárlására fordí­tották. A rendkívül heves szél és a hűvös időjárás még a ki­rándulóknak sem kedvezett. Az üdülők beutaltjai a tár­salgókban és a játéktermek­ben töltik idejük jó részét. A kempingekben azonban mos­tohábbak a körülmények. A táborozok több mint húszezer főnyi serege pénteken még reménykedve várta az időjá­rás jobbra fordulását, szomba­ton azonban már egymás után futottak ki a gépjárművek százai a kempingek kijáratain. A balatoni országúton ez­úttal fordított volt a for­galom mint más hétvége­ken: nem a tó felé, hanem a lakóhelyek irányába kígyóztak a járműkaravá­nok. Hajózásra is kevesen vállal­kozhattak, mert a viharban a nap nagy részében álltak a hajók, kikötőkben vesztegeltek a sétavitorlások. A Balaton vendégserege ellepte a fedett vendéglátóhelyeket, a csárdákat és rendkívül sokan látogattak el Badacsonyba. Hasonlóan megnőtt a meleg vizű Hévíz forgalma is. Az idegenforgal­mi szervek és az üdülők kul- túrfelelősei szórakoztató és ki­ránduló programmal, műsoros estekkel igyekeznek feledtet­ni a nyaraló vendégsereggel a kellemetlen, hűvös időjárást. ★ A Meteorológiai Intézet je­lenti: Az óceáni nedves, hűvös le­vegő, miután elárasztotta Nyugat- és Közép-Európát, to­vább folytatja útját kelet, dél­kelet felé. így szárazföldünk nagy részének időjárása hű­vössé vált. Csak a Volga vidé­kén és Ukrajna térségében van nyári meleg idő. Pénteken például Moszkva környékén 30—33 fokot mértek. A két különböző hőmérsékletű lég­tömeg találkozási zónájában, a Kárpát-medencében, Lengyel- országban és a Balti-tenger térségében felhős, rendkívül hűvös, esős, zivataros az idő­járás. A hőmérséklet napköz­ben 4—10 fokkal alacsonyabb az évszaknak megfelelőnél. Az időjárási helyzetet bonyolítja, hogy élénk keleti, délkeleti szél­lel a magasban megkezdő­dött a meleg levegő visz- szaáramlása Közép-Euró- pa fölé. Ez a folyamat azonban még egyelőre a Kárpát-medencében lénye­ges változást nem okoz. Hazánkban pénteken borult, szokatlanul hűvös, esős idő volt. A szombat reggiel 7 óráig terjedő 24 óra alatt lehullott eső mennyisége általában 15 milliméter alatt maradt. Szombat hajnalra 9—14 fokig hűlt le a levegő. Délelőtt folytatódott az erősen felhős idő, helyenként esett az eső. Erős, sok helyen viharos löké­sekkel kísért északi, északnyu­gati szél fújt. A hőmérséklet 11 órára 12—17 fokig emelke­dett. Szombaton 12 órakor Buda­pesten a hőmérséklet 12 fok. A Balaton vizének hőmérsék­lete Siófoknál 11 órakor 16 fok volt. Várható időjárás vasárnap estig: Időnként kissé felszaka­dozó felhőzet. Már kevesebb helyen eső, zivatar. Elénk, he­lyenként erős, viharos löké­sekkel kísért északnyugati szél csak lassan mérséklődik. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—14, a legmaga­sabb nappali hőmérséklet 16— 21 fok között. A IV. ötéves terv irányelvei Részletek az MSZMP KB július 15—16-i ülésének határozatából A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy a szocialista építőmunka az 1966—1970. években a párt politikai cél­jainak megfelelően sikeresen előrehaladt, a harmadik ötéves terv fő előirányzatai teljesül­nek. A népgazdaság termelő­erői jelentősen bővülnek, a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás folyamatosan nő, miközben erősödik a termelési viszonyok szocialista jellege. A gazdasági reform elősegí­ti a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozását, a munkások, a parasztok és az értelmiség alkotó munkájának kibontakozását. A Központi Bizottság nép­gazdaságunk további tervszerű fejlődése érdekében szükséges­nek tartja, hogy a következő ötéves tervben a gazdasági munka magasabb minőségi követelményeit állítsuk előtér­be. Fejleszteni kell a termelő­erőket, rendszeresen tovább kell javítani a dolgozók élet- körülményeit, elő kell segíte­ni egész nemzetünk fejlődését. I. A gazdasági fejlődés fő vonásai az 1966—1970. időszakban Az 1966—1970. években a gazdasági fejlődés iránya meg­felel az ötéves tervnek, a nö­vekedés mértéke pedig na­gyobb a tervezettnél. A gaz­dasági növekedés lényegesen gyorsabb az előző ötéves idő­szakénál. A magyar népgazda­ság nemzetközi kapcsolatai szélesedtek és fejlődtek. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelem növeke­dését meghaladó mértékben, kb. 50 százalékkal bővült A szocialista iparban erősödött a törekvés a hatékonyabb ter­melésre és az országunknak kedvezőbb termelési szerke­zetváltozásra. Az ipari munka termelékenysége növekedett, azonban nem érte el a ter­vezett mértéket, s nem tudt? megfelelően ellensúlyozni a munkaidő csökkentésével ki­eső muníkaidőalapot. A mező- gazdaság termelése — az ötévi átlagokat összehasonlítva — a felszabadulás óta most éri el legnagyobb ütemét. Mező- gazdaságunk fejlődésének fő jellemzője, hogy a növényter­melésben csökkentek a ter­mésingadozások és nőtték a termésátlagok, de még vi­szonylag nagy az állattenyész­tés elmaradása. A termelőága­zatok dinamikus növekedése révén meggyorsult az elma­radott területek gazdasági fejlődése. Az öt év nemzeti jövedel­mét a tervezett arányban fordítottuk felhalmozásra es fogyasztásra. A népgazdasági felhalmozás öt év ■átlagában a nemzeti jövedelem 24 száza­lékát képviseli, a fogyasztás pedig 76 százalékát. A harmadik ötéves terv életszínvonal- politikai céljai teljesültek. Az öt év során minden társadal­mi réteg jövedelme és fogyasz­tása nőtt összességében a ter­vezettnél nagyobb mértékben. A parasztság személyes reál­jövedelme a tervidőszak vé­gére elérte a munkásokét. Ez közrejátszott abban, hogy az egészségtelen mértékű elván­dorlás megszűnt a faluról. A lakosság áruellátása lé­nyegesen jobb az előző terv­időszakénál, de a fogyasztási cikkek termelése, importja és kereskedelme, továbbá a szol­gáltatások fejlődése még nem képes a mai gyorsabb jövede­lememelkedés mellett kellő összhangba hozni a kereske­(Folytatás a 2. oldalon.) Állnak a kombájnok - megbénult a kinti munka 1 árják a jó időt 4M bÚBMMÍölileken is A felvétel, amelyet az olva­só itt láthat, még a kánikulát — a hét eleji 30—35 fokos melegeket idézi. Tápiószent- mártonban, a Kossuth Ter­melőszövetkezet ősziárpa-táb- láin kaptuk lencsevégre a kombájnokat szerdán, ahol már az utolsó fordulóknál tar­tottak a takarmánygabona betakarításában. rítás próbáján megmutatkozó hiányosságokat. XIV. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1970. JŰLIUS 19., VASÁRNAP PEST MEGYEI VÚ« PMUtJÜUAl ECmOuntK!

Next

/
Thumbnails
Contents