Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-17 / 166. szám

1970. JÜLIUS 17., PÉNTEK jfEcm k/ŰHop Aktuális asszociáció Ősszel hirdetik ki a pályá­zat eredményét, amelyre egy híján száz pályamű ér­kezett, s amelynek jeligéje: Hungaro-korr 70. A rövidítések korát éljük. Nem győzzük nyomonkövet- ni az óránként szaporodó Buvátik, Bubivok, Penoma- hok, Rövikötök agycsavaró, nyelvcsavaró, anyanyelvfa- csaró nonstopkampányát. A Hungaro-korrnál másról van szó. Ez a szó sem zene fü­leinknek, de ez azért hang­zik még kínosabban, mint a felsoroltak, mert értelme van, azaz eszünkbe juttatja a folytatást, önkéntelenül kiegészítjük a rövidítést. A „korr.” kezdetű szavak rom­lást jelentenek. Mit fedhet tehát a Hungaro-korr elne­vezés? — asszociálunk. Ha­zai korrupció? Aligha. Ar­ról mi nem rendezünk szim- poziont, mert mi szégyenlő­sek vagyunk — igaz, kissé egyoldalúan szégyenlősek: szégyellünk beszélni sok­mindenről, aminek meglétét nem szégyelljük. De amint látom, a tudósí­tás art is közli, hogy a fura nevű pályázatot a nemzet­közi korróziós kiállítás al­kalmából írták ki. Hát... így is éppen elég sokmin­dent juttat az agyon tömeg­kommunikált közönség eszé­be. Hogy például mit? Amit naponta látunk, hallunk, ol­vasunk. Hogy „az új lakótelep (létesít­mény) temérdek építési hiányossága késlelteti a mű­szaki átvételt, és a beköltö­zést (üzembe helyezést)”, hogy „az ügyintézés (ter­melés) a krónikus munka­erőhiány miatt...”, hogy „a polypack tej (pa­lackozott sör stb.) idén már nagyobb mennyiségben ke­rül forgalomba, azonban ez a mennyiség még mindig a kereslet alatt marad”, hogy „lakásépítkezésnek az építőipari teljesítőképes­ség elégtelensége határt szab, ugyanis kevés a...”, hogy „a vállalatok hete­kig kirakatlanul hagyják a MÄV-vagonokat, ez az oka a szállítóeszköz-hiánynak, ami...”, bogy „a tízezer lakójú la­kótelephez elfelejtettek kom­munális, kereskedelmi há­lózatot építeni, azonban...”, hogy „fokozódó lendülettel rongálják a huligánok a köz­téri szobrokat, műemléke­ket, telefonokat, szigorúbb intézkedést sürget ...”, hogy „zebrán gázolt az autós ámokfutó — szigorúbb intézkedést sürget a...”. Értik, mire gondolok (azaz asszociálok) a Hun­garo-korr elnevezésről? Ér­tik, hogy ez nem véletlen, és nem a magam magánagyte- kervényei tehetnek a gondo­lattársításról? Vannak bizonyos jelensé­gek és bizonyos megfogal­mazások, bizonyos reagálás­formák, amelyek az idők fo­lyamán úgy összenőttek, mintha kohézió tartaná ösz- sze őket. Regisztrálunk bi­zonyos rendellenességeket, szokványkommentárt bigy- gyesztünk hozzájuk — és kész. Az olvasó, mozi-, tv­néző, rádióhallgató — az agyon-tömegkommunikált ember — agya úgy rögzíti ezeket a rendellenességeket és a hozzájuk rögződött kommentárokat, mintha örök időktől együvé tartoz­nának. Pedig ezeket a hazai je­lenségeket, kommentárjaik­kal együtt alaposan kikezd­te már a korrózió — a Hun­garo-korr. Ideje felleltározni, és mil- liószor ismételt emlegetésük helyett radikálisan felszá­molni e korróziós jelensége­ket! Péreli Gabriella Mecalor-kályhák Szegeden Ma nyitja kapuit az ipari vásár „Szeged újra él, várja ven­dégeit’’ — ezekkel a szavak­kal nyitotta meg sajtótájé­koztatóját dr. Csikós Ferenc, Szeged Város Tanácsának vb- elnöke teignap, melyben a ma megnyíló szegedi ipari vásár­ró. számolt be az újságírók­nak. Elmondotta, hogy idén 183 vállalat mutatja be termékeit a szegedi áruparádén. Ez je­lentős növekedést jelent a ta­valyi részvevőkhöz képest, hiszen 1969-ben összesen 120 kiállító jelentkezett, hogy be­mutassa árucikkeit. A városi tanács vb-titkára beszélt az országszerte ki­alakuló vásármozgalomról. Véleménye szerint van létjo­gosultsága valamennyi ma­gyarországi vásárnak, de csak abban az esetben, ha megfe­lelő profilt tudnak kialakíta­ni. A szegediek terve: fo­gyasztási és műszaki cikkek parádéjává szeretnék tenni az ünnepi játékok idején meg­rendezésre kerülő kiállítást és vásárt A Pest megyeieket három vállalat képviseli Szegeden. Pécsről — ahol befejeződött a kiállítás — vagonokban ér­kezett a Mechanikai Művek ízléses kályhakollekciója Sze­gedre. 15 féle terméküket mu­tatják be a kiállításon. Töb­bek között a pécsi közönség nagydiíját elnyert automata olajetázs kazánt és a máso­dik díjat szerzett cserépbur­kolatú kályhát is. Először je­lentkeznek a kiállításon az­zal a saját tervezésű tűzkő- sárral, amelyet az eredeti ár­nál 50 forinttal olcsóbban ál­lítanak elő. Remélik, hogy a pécsi sikerek után Szegedről is egy-két oklevéllel gazda­gabban térnek haza. A Monori Kefegyár súroló- és mosókeféit mutatja be a Szegedre látogatóknak. A ha­gyományos típust épp úgy szerepeltetik a kiállításon, mint a műszálból készült árucikkeiket. A Nagykőrösi Faáru- és Dohányzócikk Gyártó Vállalat pipakollek­ciójával büszkélkedik a hu- szonötödször megrendezett szegedi ipari vásáron. m. k. a. Véget ért a FICE 22. közgyűlése A Gyermekotthonok Nem­zetközi Szövetsége (FICE) 22. közgyűlésének és tudományos ülésszakának záró tanácsko­zását csütörtökön tartották a budapesti Műszaki Egyetemen. Josef Docekal főtitkár szá­molt be a nemzetközi szövet­ség elmúlt évi tevékenységé­ről. Egyebek között elmondot­ta, hogy a FICE-hez 21 nem­zeti szervezet, 2300 gyermek- otthon tartozik és 4600 az egyéni tagok száma. A külön­böző országok minisztériumai és gyermekotthonvezetői ré­vén összesen mintegy 4 ezer otthonnal van kapcsolata a nemzetközi szövetségnek. Be­jelentette, hogy 1971-ben az NSZK-ban, 1972-ben Lengyel- országban, 1973-ban pedig Franciaországban tartják a FICE kongresszusát. A közgyűlés egyhangúlag a francia nemzeti bizottság el­nökét, Louis Francoist válasz­totta meg a FICE új elnökévé. KÓRHÁZI KIBERNETIKA GÉPI ADATFELDOLGOZÁS VÁCOTT A GYÓGYÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN ITT LESZ PEST MEGYE EGÉSZSÉGÜG YI ADATTÁRA A MEGOLDÁS: DUNAKANYAR VÍZMŰ Ellátatlan pilisi és folyó menti területek Elkészült a terv és a beruházás programja A budai járás a megye víz­szegény területei közé tarto­zik, a pilisi medence karsztos vidéke okozza a legtöbb gon­dot. Az ott lakó, körülbelül húszezernyi ember vízgondja évek óta megoldatlan. Sokféle terv, elképzelés született. Most már vitathatatlanul a legéletképesebb koncepció az, hogy a pilisi medencében levő települések a megépítendő Du­nakanyar regionális vízműről kapják a vizet. Szűcs Róbert- tel, a Budai Járási Tanács tervosztály vezetőjével és Rócz Tamással, a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vízellátási és csatornázási osztályának vezetőjével az elkészült beru­házási programról, a regioná­lis vízmű költségeiről és meg­építéséről beszélgettünk. A beruházási programot a Vízügyi Tervező Vállalat már­is elkészítette. Alapvető fel­adat a kutatófúrás elvégzése és a fő művek megépítése. A hálózat fővonala a Szentendre —Leányfalu—Tahi között hú­zódna, Szentendréről indulna el egy másik leágazás Budaka­lász—Pomáz—Csobánka—Pi - lisvörösvár—Pilisszentiván— Piliscsaba területére. Ez látná el Solymár és Nagykovácsi községek azon területeit, aho­va a fővárosi víz nem jutott el. Solymárnak, igaz hogy ön­álló kis vízműve is van, de keveset, napi 250 köbméter rossz minőségű vizet ad. A budai és a szentendrei já­rás említett területei erőtelje­sen fejlődnek, mind több vízre van szükségük. A becslések szerint nyáron az üdülőidény­ben Szentendrének napi 10 ezer, a Szentendre és Leány­falu között húzódó víkendhá- zas területnek 2250, Leányfa­lunak 4 ezer, Tahinak és Tót­falunak együtt 2240, Budaka- lásznak 3900, Pomáznak 5400, Csobánkának 1500, Pilisvörös- várnak 2200, Pilisszentivánnak 940, Solymárnak 1820 és Nagy­kovácsinak 630 köbméternyi vízre van szüksége. A kutakat — a fővárosi víz­mű kútjaitól függetlenül — Szentendre és Budakalász kö­zött a Duna-partra telepítenék, ami egyenes folytatása lenne a már meglevő szentendrei déli vízműnek. Az építés nagyjából 140 millió forintba kerülne. A teljes munkálatokat a negye­dik ötéves terven belül 1975-ig fejeznék be, miután a szüksé­ges felszerelést a Vízmű Építő Vállalat már biztosította. Ide tartozik még, hogy a Fővárosi Vízművek „besegíté­sül” Tahi és Leányfalu között megkezdte egy csápos kút épí­tését, amely várhatóan napi 5 ezer köbméter vizet ad, és ebből látják majd el Leányfa­lu községet. A régi kút a strand vizét táplálja. Az elgondolás és a terv megvan, most a legsürgősebb lenne az anyagiak rendezése. A pilisi karsztterület kataszt­rofális vízellátásának megol­dására a szükséges hitelkere­teket úgy kell csoportosítani, hogy az építés mielőbb meg­kezdődhessen, és 1973 év vécé­re befejeződhessék. Ezzel a nagy kiterjedésű regionális Dunakanyar-vízmű megépíté­sével a lakosság vízellátásán felül az idegenforgalom szük­ségleteit is megnyugtató mó­don kielégíthetik. K. M. A rohamosan fejlődő tech­nika az utóbbi években egyre több gépet ad az orvos kezé­be. Vizsgáló gépet, sőt gyó­gyítót is. Bármilyen művelet­re alkalmas mindentudó kom­putert egyelőre legfeljebb tudományos-fantasztikus írás­művek helyeznek el kórház­ban, hogy ott pillanatok alatt diagnózist csináljon és egy­ben kezelést, orvosságot írjon elő. De a kibernetika — sze­rényebb formában — máris valóban megjelent a kórház­ban. Nem azért, hogy az or­vos helyett dolgozzon, hanem, hogy hatásos segítséget nyújtson neki. Használata Magyarországon még távol­ról sem általános, csak néhol kísérleteztek vele, azután ab­bahagyták. Eddig rendszere­sen egyedül a szekszárdi me­gyei kórház alkalmazza, most pedig a váci rendezkedik be új épülete alagsorában három helyiségében a gépi adatfel­dolgozásra. Ott áll három táblázó-, há­rom rendező-, két lyuikasztó- ós egy szorzógép egymás mel­lett. Azaz, dehogy áll, hiszen ha nem is egész nap, de mégis sokszor zakatol. Amit végez, már nem kísérlet, inkább előkészület a határo­zottan úttörő, nagy perspek­tívával biztató munkára. A kórlapokat persze eddig is összegyűjtötték, eltették, irattáros hiányában azonban esetleg maga az orvos túrhat­ja fel a poros papírkötegeket. Sok időt elfecsérel keresgé­lésre, hiszen esztendők múlva sokszor maga a beteg sem emlékszik vissza régebbi kór­házi ápolása dátumára. Az „előzmények”, korábbi beteg­ségek ismerete pedig elenged­hetetlen a diagnózis megálla­pításánál. Ki is kérdezik ala­posan minden alkalommal a pacienst. Csakhogy esetleg va­lami előző betegséget szégyell, vagy elfelejt bevallani, a használt gyógyszer nevét sem tudja, így akaratlanul megté- v:szti orvosát. Arról nem is beszélve, hogy eszméletlen ál­lapodban is kerülhet a kór­házba. Ezentúl azonban a gé­AERO ’ Az. Üllői út végén, a Feri­hegyi útelágazásnál tavaly októberben még erdő volt — most már készen áll a fővá­ros első touring hotelje, az Aero Szálló. A Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat, a Kereskedelmi Be­ruházási Iroda és a 43. szá­mú Építőipari Vállalat együttműködésével nyolc hó­nap alatt elkészült a négy­emeletes, 144 szobás — min­den szoba loggiás, fürdőszo­bás — 286—300 személyes B- kategóriás szálloda. A hotel építése 27 és fél millió fo­rintba, teljes berendezésével együtt 34 millió forintba ke­rült. A szállóban 150 szemé­lyes étterem, 50 személyes drinkbár és ajándékbolt is helyet kapott. Ez az első tou­ring hotelünk, amely télen- nyáron használható. — Ünnepélyesem meg­nyitották Veszprémben a balatoni nyári szabadegyete­met, amelyre nyolc ország­ból több, mint 100 külföldi hallgató érkezett, köztük amerikaiak. olaszok és NSZK-beliek. pék rendszerezek minden kór­házi ápolt adatait, ha azután újra megbetegszik, s vissza­kerül, a lehető leggyorsabban kéznél vannak az előzmé­nyek. S az adatok feldolgozá­sa az előírt sok statisztikai munkát is megkönnyíti. Ezeket az előnyöket mérle­gelték az új váci kórházban és igyekeztek hozzá a lehe­tőséget megteremteni. A me­gyei pártbizottság és a tanács pedig, átlátva horderejét, magáévá tette és támogatta a kezdeményezést. — öt év múlva, vagy mondjuk tíz éven belül a lakosság jelentős hányada megfordul nálunk, tehát ada­tait feldolgozhatjuk, megőriz­hetjük, sőt szükség esetén gépeink hihetetlen gyorsaság­gal ki is keresik — mondja dr. Kollár Lajos kórházigaz­gató. Az adatfeldolgozó gépek sokkal nagyobb teljesítőké- pességűek egyetlen kórház szükségleténél. Nem túlságo­san távoli jövőben, egy-két éven belül, kapacitásukat mégis kihasználják. A megye többi kórháza, sőt még a szomszédos Nógrád egyik kórháza máris érdeklődik, szeretne az adatfeldolgozásba bekapcsolódni. Beküldik a valamennyi szükséges adatot tartalmazó „alaplapot”, aztán szükség szerint kikerestetik azt, amelyik éppen kell. — Természetesen nem aka­runk bérmunkát végezni — jelenti ki az igazgató. — Ügy képzeljük, hogy az önköltség egy részét vállalják magukra a társintézetek. És a szakorvosi rendelő- és gondozóintézetek szintén be­kapcsolódhatnak, sőt a körzeti orvosok is, akik betegszűrést végeznek. Így azután Vácott rövidesen kialakulhat egész Pest megye lakosságának köz­ponti egészségügyi adattára. Az alagsorban két Munka a kórházi számítóközpontban Foto: Gábor Odalenn az alagsorban fiatalember foglalkozik a ma­sinákkal. Biegelbauer Károly mérnök szeretett volna lenni, de nem jutott be az egyetem­re. A kibernetika érdekelte, kitanulta a gépi adatfeldolgo­zást, és ért a gépekhez is. A másik, Joó Tamás, orvos akart lenni, s mert nem vették fel az egyetemre, erre az új pá­lyára jelentkezett. — Az életutak nagy kacs­karingóval legtöbbször cél­hoz vezetnek — mondja bol­dogan —, vagy csak megköze­lítik a célt, de az is elég. Dr. Mensch Henrik a szü­lészeten segédorvos, hivatásán kívül azonban mindig von­zotta a gépi technika. Ezért örömmel vállalta, hogy részt vesz az adatfeldolgozásban. Kora reggeltől délutánig gyó­gyít, kezel az osztályon, he­tenként háromszor éjszakai ügyeletes, napközben mind­untalan leszalad a gépekhez, ott is sok a dolga. Ezt azon­ban társadalmi munkában /égzi. — Oszályunkon a kollégák nár megtanulták a kódolást — halljuk tőle. — Most foko­zatosan a többi osztály orvo­sai is megtanulják. Mutatja a számszoros lyuk­kártyát. A beutalás, a felvé­tel, a távozás dátumának, a megállapított betegségnek — felsorolni is sok, hát még megtanulni, mi mindennek megvan a kódja, számjele. Az ABC betűinek is, így hát a nevek kezdőbetűit szintén kódolhatják és a gép név szerint keresi meg kinek-ki- nek a lapját. A szervező A központ szervezője: Strobl György elektromérnök — A legnagyobb munka volt megszervezni ezt a szá­mítóközpontot, összeállítani a kórházi adatok kódját. Mindez Stróbl György elektromérnök érdeme. Hogy hol található? Hát a lakásán. Biztosan ott­hon van. Otthon is találjuk, az egyik új váci lakóház harmadik emeletén. Közel egy esztende­je beteg, súlyos baja hosszú időre ágyhoz köti. Húsz éve, tehát jóval mielőtt az első számítógép megérkezett a Szovjetunióból, már elméleti­leg a kibernetikával foglalko­zott, attól kezdve gyakorlati­lag, megbetegedése kezdeti stádiumában. És ágyban fek­ve most is. Innen a szobából szervezi, irányítja a kórházi közpon­tot. Gyakran néhány órára beviszik. Olyankor ott, a gé­pek mellett fekszik, a teste mozdulatlan, ám az agya fris­sen, élesen dolgozik. Egyike az elsőknek, akik Magyarorszá­gon az egészségügyi gépi adatfeldolgozással foglalkozni kezdtek, igazi szakembere ennek a munkának. Elmondja, hogy a gépek nem újak ugyan, de kifogás­talanok. Tudományos inté­zetek, vállalatok korszerűbbet kaptak, azoktól származnak könyvjóváírással, tehát nem volt szükség nagy beruházás­ra. Körszakállt visel, a borot­válkozás nyilván fárasztaná. Jóformán csak a szeme mo­zog, amíg beszélgetünk, de a derűs mosoly egy pillanatra sem kopik le az arcáról. — Halljuk, hogy minden fizetség nélkül dolgozik a kór­háznak. — Hát persze. Hiszen kü­lönben teljes tétlenségre len­nék kárhoztatva, az életemnek semmi értelme sem lenne. ★ így keletkezett és dolgozik a váci kórház számítóközpont­ja, bölcsője a megye egész­ségügyi adattárának. Szokoly Endre i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents