Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

4 n,3i HEGVet 'kJíívUxp 1970. JÚLIUS 10.. PÉNTEK A szegedi Minszk—22 további tervei Üjabb dél-alíöldi építőipari vállalatok kötöttek megálla­podást a Szegedi József Attila Tudományegyetem kiberneti­kai laboratóriumával, terve­zési feladatok megoldására. A Dél-magyarországi Építő­ipari Vállalat már sikeresen dolgoztat a szovjet Minszk— 22-vel. Ez a számítógép ter­szállítják lemnek. a nagykereskede­BAJA Évente 85952 hússertés Két jelentős mezőgazdasági beruházás tervét, költségveté­sét hagyták, jóvá az érdekelt Bács-Kiskun megyei nagy­üzemi gazdaságok. A jóváha­gyott tervek szerint a Bajai Állami Gazdaságban felépül az ország legnagyobb sertés- tenyésztő és hizlaló telepe. Költségeit 196 millió forint­ban határozták meg. A telep évente 85 952 hússertést ad piacra, építése 1972-ben feje­ződik be. A másik korszerű nagyméretű sertéshizlaldát a homokvidéken, Városföld ha­tárában építik a nagyüzemi gazdaságok. A közös üzem kialakítására 150 millió forin­tot költenek. Hizlaldájában évente 38 ezer sertést készí­tenek elő vágásra. X Yarázsfuvola — ismét az Isis-szentélyben Szombathely kétezer éves világhírű műemléke, az Isis szentély négy nyári estén 860 személyes szabadtéri színház­zá alakul át. A hagyomá­nyokhoz híven két alkalom­mal — augusztus 8-án és 9-én — ismét Mozart, Isis-kuUusz- szal rokon témájú operája, a Varúzsfuvola kerül színre. Az idén először prózai elő­adásokat is tartanak az Ise- umban. A Pécsi Nemzeti Szín­ház művészeinek vendégjáté­kában Arisztophanész: Lysis- trate és Szophöklész: Oidipusz király című művét láthatja a közönség augusztus 15-én és 16-án. DUNAÚJVÁROS Leállt a szandálszahg... Csütörtökön szabadságra ment a dunaújvárosi szandál­üzem kétszázötven dolgozó­ja Az üzemekben csaknem mindenki egyszerre vette ki szabadságát. Leállították a szalagokat, csak a festők és a karbantartók, a lakatosok és műszerészek dolgoznak. Ők festik a műhelyeket, illetve rendbehozzák a gépeket, szál­lítószalagokat. A szandál­üzem dolgozói az év elejé­től mostanáig 340 000 gyer­mekszandált készítettek. Negy­venezerrel többet a tervezett­nél, az utolsó tízezret most vezte meg a dunaújvárosi házgyári elemek tervszerű szállítását és felhasználását a 6 ezer lakásos szegedi Tarján negyed építésénél. A vállalat után az ugyan­csak szegedi Építésgazdasági és Szervezési Intézet terü­leti osztálya kötött megálla­podást a kibernetikai labo­ratóriummal úgynevezett sor­rendprogramozási problémák megoldására. Most a Kecs­keméti Építő és Szerelő Vál­lalattal kötötték meg a szer­ződést. A Minszk—22-vel az idén mintegy 3 millió forint értékű számítási feladatot ol­danak meg az ország külön­féle vállalatainak. DEBRECEN l)r. Szalay Sándor a lublini egyetem díszdoktora A lublini Marie Curie Sklo- dowska Egyetem legutóbbi rektori tanácsülése úgy dön­tött, hogy dr. Szalay Sándor Kossulh-díjas akadémikust, c. egyetemi tanárt, a Magyar Tu­dományos Akadémia atom­magkutató intézetének igaz­gatóját — érdemei elisme­réseként — az egyetem dísz­doktorává avatja. Az erről szóló értesítés a napokban érkezett meg Debrecenbe. Az ünnepélyes eseményre októ­berben kerül sor a lublini egyetem jubileumi eseményei alkalmával. A magyar és a szovjet pedagógiai társaság együttműködése nyelvoktatást, közös munka­értekezleteket, konferenciákat szerveznek a pedagógia elmé­leti és gyakorlati kérdéseiről. Lehetővé teszik a közoktatás kérdéseivel foglalkozó delegá­ciók, valamint tudományos és gyakorlati munkatársak köl­csönös látogatását. Film Jászberényről Filmet forgat Jászberény műemlékeiről a helyi Lehel amatőr film- és fotoklub. A Jászság „fővárosa” bővelke­dik műemlékekben: a város­ban több műemlék jellegű létesítményt tartanak számon, mint egész Szolnok megyé­ben. A filmet az első alföldi amatőrfilmszemlén mutatják be, amelyet augusztus 8-9- én rendeznek meg. TANÉRT-import Mindent bele... Tv vagy hintaszék Szövegáradat Sloganok Vezető vonalak A rohanó élettempó állandó kísérője, a reklám. Mindig és mindenütt üzen, találkozik ve­lünk, közöl valamit, befolyá­solni igyekszik véleményünket valamilyen irányban. A kérdés: mit üzen, hogyan, eljut-e a tudatunkba, eléri-e célját, hogy befolyásolja véle­ményünket — s mi közönség — hagyj uk-e magunkat irányíta­ni? Ha igen, jó a reklám, a hirdetés, ha nem, akkor rossz. Kezdetiben ötletszerű volt a hirdetés. A kereskedő egysze­rűn kiírta, hogy mit árul. De hol van már az az idő? A reklám azóta rendkívül izgal­mas tudománnyá vált, sikereit csak úgy érheti el, ha pszicho­lógiai hatását előre kiszámít­ják a szakemberek. Ha min­den korosztályhoz a saját hangjukon szól, ha a reklám- szakemberek ismerik területük érdeklődési körét, ha ismerik a mai élet beszédzsargonját, ha a mindenkori művészeti iránynak megfelelően készítik el a plakátokat, csak akkor számíthatnak sikerre. Nemrégen sok lapban meg­jelent egy hirdetés. Ebben a vendéglátóipar pró- zaian értesítette a közönséget, hogy megnyílt egy bár. A rendelkezésre álló helyen rész­letesen közölte a műsort, fel­sorolta az összes szereplőt, a rendezőt, a díszlettervezőt, ép­pen csak a világosítókat hagy­ta ki. Ez így unalmassá vált, hiszen a mozikban is többnyi­re végigásítozzuk a felsorolt közreműködők, olykor véget nem érő listáját. Egyetlen ki­emelt érdeklődést keltő szó vagy mondat sem szerepelt a hirdetésben. Az biztos, hogy így éppen az ellenkező hatást érhette el. — Sajnos, gyakori eset, hogy a megbízó az újsághirdetésben mindent közölni akar. Elmeséli r vállalat életét, történetét, va­A Nap és a Hold elrablása - Módszerek Három évezred - Gusztáv Mézga család Rövidfilmjeink nemzetközi rangját nagyban emelik a különböző fesztiválokon év­ről évre elért sikereik. Leg­utóbb a román tengerparti üdülővárosban, Mamaiaban aratott nemzetközi sikert Reisenbüchler Sándor: „A nap és a hold elrablása” cí­mű rajzfilmje, amelyet a zsűri nagydíjával tüntették ki. A külföldi érdeklődők mind nagyobb számban kö­tik le rövidfilmjeink vetí­tési jogát is. Az utóbbi hóna­pokban Vas Judit: Módszerek című pszichológiai kisíilmjét 12 ország mozija, tv-társasá- ga vette meg. Tímár István rendezte á Három évezred cí­mű, Mexikó ősi kultúráját idéző alkotást, amelyet nagy sikerrel vetítenek Csehszlová­kiában, Lengyelországban, Jugoszláviában és Romániá­ban is. Világszerte hódítanak a magyar „felnőtt mesefilmek” is. Így Gusztáv is belopta ma­gát Európa szívébe Izlandtól Finnországig. A Mézga-család pedig eredetileg is úgy ké­szült, hogy számos ország előre lekötötte vetítési jogát. lamennyi gyártmányát, pedig sokszor kevesebb több lenne — mondja Zsigmondi Endre a Magyar Hirdető vezérigazgató­ja. Néhány reklámmondat nem­csak a korában él, hanem fennmarad, bizonyítja, hogy betöltötte hivatását is. Sokan még ma is emlékeznek az egy­kor oly divatos-hatásos hirde- tés-slogan-okra, versikékre, mint például: Haladjon ön is a korral, süssön Váncza sütő­porral. — Persze ahhoz, hogy mi is így hirdethessünk, elsősorban az eddigieknél jóval több márkanévre lenne szükség. A reklámversek ma sem rosszabbak, mint ré­gen. ma is vannak olyan tehet­séges költők, írók, akik vállal­koznak slogan-írásra. Es megéri a gondolkozást, a fá­radságot, azt bizonyítja a kö­zelmúlt néhány sikere is: a „Szervusz, Szalvus, Szalvus szervusz!” szállóige lett. Sok vállalat azonban még ma is idegenkedik az efféle szöve­gektől. Talán hivalkodónak tartják? De akkor éppen a reklám ellen vannak. Egyre több vállalat juttatott azonban jelentős szerepet a reklámhoz értő szakembereknek, és így szaporodnak a jó hirdetések. Rövid idő alatt milyen nép­szerű lett az egyik reklám versikéje: „Jogosítvány nélkül hajtja, emésztését rend ben- tartja.” Sok vállalati propagandista ragaszkodik a rossz, ötlettelen, az úgynevezett tárgyilagos tá­jékoztatáshoz: Jó példa erre: „Vasgyűjtő hetek, vagy ki­árusítás, ettől-eddig...” A hirdetés lényege pedig éppen a meghökkentés. Akkor hat, ha egy pillanat alatt rögződik az agyban. „Tavaszi íz, nyári zamat: Mirelitben primőr marad!” így akarták elkezdeni a válla­lat nagy reklámhadjáratát. Sok vita és sok meg nem értés j után végül is egyszerűen a! nem sokat mondó: „Mirelit- hetek” lett belőle. De ki fi­gyelt oda? A magyar nyelv rendkívül hajlékony. Gazdag a rokon ér­telmű és az azonos alakú, de több jelentésű szavakban, s ez külön kínálja magát a népsze­rű humoros szójátékokra. — Ennek ellenére éppen a sajtóhirdetések állnak a leg­alacsonyabb Szinten, pedig a reklámok, hirdetések jelentős része éppen a sajtó hasábjain jelenik meg. Többnyire gyen­gék, ötlettelenek a grafikák, nem megfelelően színes a nyomdai tipografizálás sem — mondja a vezérigazgató. Ma már korántsem élvez (vagy szenved?!) monopol- helyzetet a Magyar Hirdető. Egyre több kezdeményezés eredményeképpen születnek a hirdetési irodák, önálló rek­lámtevékenységet folytatnak ma már a lapkiadó vállalatok is, a köztük levő verseny biz­tosan színesíteni fogja reklám­jainkat. Ezernyi ravasz fogás teszi hatásossá a hirdetést. A nyugati országokban például ma már nem a „legjobbnak” hirdetik az árut, hanem „majd­nem a legjobb” címen. Rájöt­tek, hogy a vásárlóközönséget már elárasztották „legjobb áruval”, és ha netán újabbat dobnak piacra, a legjobbnál már nehéz még jobbat kíván­ni. Érdekes megoldás, hogy a „kiugró” grafikák között ej­tik el a lényeget, de a látszó­lag kusza vonalak a néző te­kintetét mégis a lényeghez ve­zetik, szinte kényszerítik, hogy akár többször is elolvassa. Véleményem szerint — mondja Zsigmondi Endre — akkor lesznek jobbak az új­sághirdetések, ha a jó grafiká­kat ügyesen kombinálják a szellemes reklámszövegekkel. Ha az ötletek helyet kapnak a hasábokon. Ehhez viszont emelni kell a reklámfotózás mai szintjét, jó modellek, rek- vizítumok is szükségesek. A reklám bizony néha „fej­re állítja" a szakembereket is. Nemrégiben tv-készüléket rek­lámoztak: Otthonában a nagy­világ — volt a szöveg, s a kép­ernyő előtt egy nő ült a néző­nek háttal, kényelmesen el­bújva egy hintaszékben. Mit gondolnak, a tv-készüléket népszerűsítette ez a plakát? Nem, a hintaszéket... Regös István A Tanszergyártó és Értéke­sítő Vállalat dolgozói azon munkálkodnak, hogy az 1970/71-es tanév kezdetére az iskoláknak biztosítsák a kor­szerű oktatáshoz nélkülözhe­tetlen eszközöket, felszerelé­seket. A vállalat minél vá­lasztékosabban igyekszik ki­elégíteni a szükségleteket. Ezért jelentős mennyiségű importárut is vásároltak. Ezek közé tartozik 400 darab csehszlovák gyártmányú, nagy telje­sítményű iskolai mik­roszkóp, továbbá szov­jet importból 150 tellu­rium a naprendszer és a hold mozgásának bemu­tatására. Bulgáriából különböző bio­lógiai modelleket szerez be a vállalat, valamint villamos kalorimétert a fizika tanítá­sához. Jugoszláviában egye­bek között mechanikai kész­leteket vásárolt a TANÉRT, s az említetteken kívül for­galomba kerülnek diafilmek és diapozitívek vetítésére használható félautomata ké­szülékek is. Ezek választé­kát jugoszláv és NDK-gyárt- mányok importjával növelik. A tanévnyitásra megér­kezik Lengyelországból a 16 milliméteres hangos- filmvetitő, de kapható lesz a 8 milliméteres, „Eumig” filmvetítő, vala­mint felvevő készülék is. A lehetőségekhez képest fel­készült a TANÉRT a bútor­igények kielégítésére is. Az Országos ' Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat kéri a megrendelőket: igényeiket mielőbb közöljék, mert csak így tudják biztosítani a za­vartalan szállítást. 13 ORSZÁG, 22 TÉVÉS FORGATÓCSOPORT KÍVÁNCSI KAMERA- VENDÉGSÉGBEN Évről évre több külföldi televíziós forgatócsoport kere­si fel hazánkat, s készít doku- mentumfilmet, ködképet és riportot Magyarország tájai­ról, a lakosság életéről. Mint a televízió nemzetközi osztályán elmondták, 1970. első fél­évében. 13 ország 22 forgató- csoportja járt hazánkban. Idén első ízben japán filmeseket is fogadtunk. A leggyakoribb vendégeink közé tartoznak az NDK és a francia televízió munkatársa, s igen sokszor jönnek hazánk­ba szovjet, jugoszláv, nyugat­német, osztrák riporterek és operatőrök. Mester és tanítvány , Jim James John, az ismert krimi­író halála uutn a statisztikusok ki­bogarászták, hogy a regényeiben el­pusztított áldoza­tokat milyen mó­don nyírták ki. íme a lista. Pisztollyal 520- at. Géppisztollyal 100-at. Lefűrészelt csövű vadászpus­kával (lupara) 30- at. Kovás puská­val 10-et. Agyú­val 9-et. Lézersu­gárral 5-öt. Csúz­lival 4-et. Cse­resznyemaggal 2-t. Páncélököllel U-et. Téglával fejbe­vertek 20-at. Tég­lát fejére ejtettek 13-nak. Virágcse­repet 5 személy­nek. Lexikonnal fejbevertek 10-et. Hentesbárddal ki­készítettek 40 ál­dozatot. Jégcsá­kánnyal 31-et. Kaszával leka­száltak ötöt. Disz­nóölőkéssel le­szúrtak 27-et. (Eb­ből öt feldarabol­va.) Tollikés vég­zett hárommal. Kisbáltávál, bal­tával, fejszével, szekercével össze­sen negyvenket- ten kapták meg a magukét. Körző­vel szívenszúrtak hat személyt. Autó elé löktek 17 áldozatot. Au­tóból kilökték ki­lencet. Repülőből kidobtak hetet. Úthenger elé ke­rültek öten. Kilincsbe veze­tett villanyáram révén meghaltak tizenhatan. Kézzel megfojtottak 32 embert, nadrág­tartóval tizet, drótkötéllel hetet, sállal 31-et. Kád­ba fojtottak 24-et, lavórba kettőt. levesesfazékba hetet. Szekrényt dön­töttek rá 17-re, páncélszekrény­be záriak 12-őt. Befalaztak 21-et. Mérgezett ciá­nos pogácsától hatvanon haliak meg. Mérgezett nyílvesszőtől ti­zenegyen pusztul­tak el. Tizenöten borotválkoztak mérgezett borot­vaszappannal. Mérgezett levelet kaptok tizenha­tan, amely a borí­ték felbontása után ölt. Arzénnal ízesí­tett puddinggal 42 áldozatot tettek él láb alól. Ez eddig össze­sen vagy mennyi, de a statisztika természetesen nem teljes, s egy gyilkosság pedig, amely ugyancsak az íróhoz kapcso­lódik, nem vehe­tő számításba. Ugyanis a szerző egyik tanulékony olvasója Jim Ja­mes Johnt először ciános vajaspogá­csával etette meg, azután a bizton­ság kedvéért nad­rágtartójával meg­fojtotta, majd két­szer luparával be­lelőtt, hogy végül néhányszor bele­vágva a disznóölő­kést, a robogó autóból egy moz­gásban levő út­henger elé lökje. Nagy S. József Ez évben a legtöbb külföldi stáb a magyar gazdasági mechanizmus eredményeiről és kibontakozásáról készített filmet: például a szovjet, az NDK, a bolgár, a jugoszláv, a svéd, a dán és a nyugatnémet televízió munkatársai azt ku­tatták kamerájukkal, miként alakult prémiumrendszerünk, bérezésünk, hogyan dolgoznak üzemeinkben és tsz-einkben, milyen az exportunk összetéte­le. A francia televízió egyik forgatócsoportja a magyar nők helyzetével, míg az osztrák stálb ifjúságunk életmódjával foglalkozott Országunk termé­szeti szépségeiről vett fel filmet az NDK-ból érkezett tíz fős forgatócsoport. Több or­szág tévé riporterei adtak tudósítást hazánkból, külföldi államférfink látogatása — így Aldo Moro és Franz Jonas magyarországi útja idején. A magyar televízió mun­katársai is évente több­ször indulnak kamerával riportkörű tra, mind a szocialista, mind a tőkés államokba, a közeljövő­ben a többi között Svédország­ban és Finnországban forgat­nak majd. Valószínűleg Hol­landiába, Kárpát-Ukrajnába és Csehszlovákiába is utaznak a nyáron magyar televíziósok. A puszta első sétánya... A kőből rakott kilenclyukú hortobágyi hídtól aszfaltos út vezet a Hortobágyi Állami Gazdaság mátai lovaspályájá­hoz. Az idegenforgalmi idény, de főképp a lovasrendezvények idején nagy a gyalogosok köz­lekedésére is szolgáló úttesten a gépkocsiforgalom. A Horto­bágyi Intéző Bizottság javas­latára a több mint két kilomé­teres út mentén fásított sé­tányt alakítanak ki. A Debre­ceni Közúti Igazgatóság dol­gozói társadalmi munkában vállalták a tervezést és az épí­tőmunka irányítását. Ez lesz a puszta első sétánya. Egyik szé­lén a Hortobágy-folyó kanya­rog, másik oldalon pedig a sík puszta terül el. A barátság és az együttmű­ködés fejlesztését szolgáló megállapodást írt alá Buda­pesten G. Sz. Covjanov, a szovjet és dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára. Ennek értelmében a két szervezet kölcsönös és rendsze­res kiadványcserét folytat a különböző korosztályok okta­tásának, nevelésének elméleti és gyakorlati kérdéseiben: köl­csönösen elősegítik és biztosít­ják pedagógiai témájú írások megjelentetését: támogatják az ' iskolákban az eredményesebb

Next

/
Thumbnails
Contents