Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

SZÉPÜLŐ ÜLLŐ A vasút melletti régi labda­rúgópályán az üllői tanács ját­szóteret épített. A kis focipá lyán a fiatalok vígan rúgják a labdát, odébb lengő hintákon a kicsik hintáznak, távolabb különféle tornaeszközökön az óvodások játszanak. Benépe­sült tehát a labdarúgópálya, a kislányok színes ruhái mint mozgó virágok, gyerekek szív­ből jövő kacagásától hangos a tér. A játszóteret lucfenyővel és nyárfával ültették körül. ★ Muzsik Ferenc kertész irá­nyításával egyelőre befejező­dött a parkosítás. A Marx tér zöld mezejében, a virágágyak­ban ötezer tő nemesített ár­vácska díszük, hasonlóan han­gulatos a Rákóczi telepen a Gyöngyvirág tér is. Itt még 15Q. díszfát is kiültettek. A két tér dísze a községnek, de nem marad le mögöttük a Kossuth Lajos utca sem. Végig a gya­logjárda mellett sövénybokrok zöldellnek, sok ház elé pedig a tulajdonosok virágot ültettek. (em) VB-ULESFK dél­ahol Vb-ülést tartanak ma előtt 9 órakor Gombán, beszámolnak a községek ön­kéntes tűzoltótestületeinek te­vékenységéről és a nyári tűz­védelemre való felkészülésről. Maglódon délután 3 órakor, Tápiósülyben 2 órakor kezdő­dik a vb-ülés. Mindkét község­ben az e havi tanácsülés anya­gát beszélik meg. — Könyvsátor Monoron. Az ünnepi könyvhét alkalmából a monori könyvesbolt felállítot­ta könyvsáitrát a főtéren. — A napokban nyílt meg Gyomron az átalakított Baj- csy-Zsilinszky úti vegyesbolt. — 630 ezer forintot fordított tavaly az üllői ÁFÉSZ boltjai fenntartására és felújítására, MONOR'VID&Z E S'7 M E G Y n H í R.l//k Ü L Ö N KIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1970. JÜNIUS 2., KEDD A NEB JAVASLATA Szervezzenek saját épitővállalatot a tanácsok! Feledékeny fizetők — Gázcseretelep— Futballpálya? A legutóbbi járási NEB-ülés egyik témája a tanácsok saját bevételeinek, a fejlesztési ala­pok és tartalékok képzésének és felhasználásának vizsgálata volt. Vagyis: okosan gazdál­kodtak-e tanácsaink, éltek-e a megnövekedett önállósággal? A vizsgálatot a járási tanács pénzügyi osztályának költség- vetési csoportjánál, valamint Gomba, Monor, Vasad és Ve- csés tanácsánál végezték. A népi ellenőrök szerint já­rási szinten jó a tervezés, a vizsgált tanácsok gazdálkodá­sa azonban nem minden eset­ben mondható okosnak, kifo­gástalannak. Nem gondoskod­nak például arról, hogy „adó­saiktól” behajtsák a tartozáso­kat. Sokan elmulasztják a böl­csődei térítési díjak befizeté­sét, s nem egyszer az állami gondozásba vett gyerekek szü­lei is adósak maradnak a hoz­zájárulással. Az állami házak lakói sok esetben késve, vagy egyáltalán nem fizetik a lak­béreket. A piaci, vásári díjak befizetésével is baj van. Ezért a négy vizsgált tanácsnál a ta­valyi bevételi hátralék 58 ezer 400 forintra rúg. A járási költségvetési cso­port feladata az irányítás, el­lenőrzés. Ez azonban eseten­ként elmarad olyannyira, hogy például a gyermekgondozási díjak hátralékának behajtása érdekében tavaly nem intéz­kedtek, így a 20—30 ezer fo­rintos hátralék tavalyról meg­maradt, és az idén tovább nö­vekedett. Ugyanez történt a lakbérhátralékkal is — a fel­szólítások, bírói úton történő eljárások elmaradtak, a befi­zetendő összeg immár 21 ezer forintra emelkedett. Mi ennek az oka? — tették fel a kérdést a népi ellenőrök. Nagy a fluktuáció a tanácsok­nál, az új dolgozók nem isme­rik a feladatokát, de elsősor­ban a rendszeres ellenőrzés hiányzik. Az új monori gázcseretelep körüli vita is napirendre ke­rült a NEB-ülésen. Néhány í Tengerimalacok és nyíllak birodalma Mio Iff r «> iff ásítás h« / — riport A MAVAD-tól Csapkovits Miklós aláírással az alábbi le­velet kaptuk: „A Monor és Vi­déke 1970. április 2-i számá­ban Tengerimalac jó áron cím alatt megjelent cikk —. bizo­nyára téves információk alap­ján —, nem felel meg a való­ságnak. A) Strausz István te­nyésztőt nem ismerjük, tőle soha nem rendeltünk és nem is vettünk át tengeri malacokat exportra. B) A tengerimalacok átvételi ára nem 75 forint, még export célra is csupán 50 fo­rintot fizetünk a 20 delcás ál­latokért. C) Nem helytálló to­vábbá az a megállapítás sem, miszerint a tengerimalacok születésüktől számított két hét alatt elérik a 20 dekás súlyt; ez legalább 4—6 hetes állatok testsúlyának felel meg. Te­kintve, hogy cikkük tárgyi és szakmai tévedéseket tartalmaz, melyek egyrészt vállalatunk exportérdekeit sértik, másrészt a tenyésztők között zavart és felháborodást keltenek, kérjük szíveskedjenek ellenvélemé­nyünknek lapjukban helyt ad­ni.” Az idézett cikkben a járási baroműfcenyésztő verseny eredményhirdetését közöltük és nyilatkozatot kértünk az el­ső három helyezettről. A mag- lödi Strausz István második lett. Tengerimálacokra vonatkozó nyilatkozatát szó szerint kö­zöljük: „Tengerimalacokat is tartok. Törzsállományom hat­van darab. A húszdekás súlyú kicsinyeket hetvenöt forintért veszik át a kórházak kísérle­tezés céljára, de a MAVAD út­ján szállítok külföldre is. Az anya vemhessége hetvenhét napig tart, a fiatalok az első naptól kezdve esznek és kért hét alatt elérik a húszdekás súlyt.” Azt mondja a MAVAD, ezt mondja a tenyésztő. Kinek van hát igaza? A tengerima­lacok különben is érdekeltek minket, megkerestük hát Maglódon Strausz Istvánt, vá­laszoljon ő. A tenyésztőt és feleségét va­lóságos nyúl- és tengerimalac- birodalom közepén találtuk. — Valóban — mondta Strausz István —, a MAVAD- dal nem állok semmilyen kap­csolatban, a cikk szerzője rosz- szul érthette. A cikk minden más állítása azonban megfelel az igazságnak. Újra elővettük az újságcik­ket és a MAVAD válaszát. A cikk szerzője annak idején félreértett egy élőszóban el­mondott mondatot. Csapkovits Miklós azonban ugyanezt tet­te a leírt mondattal. A 75 fo­rintos ár nem a MAVAD-ra vonatkozik, hanem — ha már meg kell magyaráznunk —, a kórházakra, amelyek kísérle­tezés céljára veszik a tengeri- malacot. Na de mi van a szaikmai vi­tával? — Április elején 60 tengeri­malacom volt, ma már 110. Szaporodnak, és vettem is — mondta Strausz István. — Az Hatalmasra megnő a német ezüst fajta, ez az anya 8 kiiós éve — mint ismeretes —, járási párt-végrehajtóbizottság határozatot hozott Monor köz­ség gázellátásának javítására. Az eredeti terv az volt, hogy ezer gázpalackot befogadó le- rakatot építenek. A községi ta­nács felajánlott egy lebontás­ra kerülő állami házat a Szé­chenyi utcában, egy bizottság megtekintette az épületet és a hozzá tartozó telket — és meg­felelőnek találta. Megtörtént a kisajátítás, a bontás — nem a legszabályszerübben, s némi kellemetlen utórezgésekkel, a községi tanácsot érő bírálatok­kal. Az eredmény mégis ked- j vező: az illetékes kiskereske- ! delmi vállalat felépítette az új | gázcseretelepet 290 ezer fo­rintos költséggel. Igaz, utólag megállapították, hogy a terü- j let kicsi: minimum 300 négy­szögöl kellett volna ahhoz, hogy nagyobbra tervezhessék. A régi, 200 palackos gázlera­kattál együtt, Monoron tehát 500 palack cseréjére lesz lehe­tőség. Ami még szóba került: túl nagy költséggel és túl hosszú ideje épül a monori sportpá­lya. Félő, hogy a több mint egymillió forintos befektetés nem hozza magával Monor sportéletének fellendülését. Pedig a község csatornaháló­zatának megépítése, az ivóvíz- ellátás, a járdaépítés stb. hosszabb időre hátrányba ke­rül emiatt. Vecsési mintára a többi köz­ségi tanács is szervezhetne sa­ját épitővállalatot. így ugyan­is vagy elhúzódnak az építke­zések, felújítások, vagy kis­iparosokkal kell elvégeztetniük — jóval drágábban. Az utak, hidak javítására, karbantartá­sára nagyon, kevés pénzt for­dítanak a tanácsok — és még ezt sem költik el, holott a ta­pasztalat az, hogy a tervezett összeg háromszorosa sem len­ne elegendő a rossz utakra. Sok az olyan állami ház já­rásunkban, amelyet a taná­csoknak értékesíteniük kelle­ne —, ezt a feladatot Pest me­gye más járásaiban már el is felejtették. A monori járásban közel 100 ilyen elavult, rossz állapotú állami ház van. A pénz a tanácsok bevételét nagyban növelné és számtalan új lakás épülhetne belőle. ff. o.) Gjöuirői kulturális napok A Rákócsi-emlékek ápolása a cél Gyomrán van bizonyos hagyománya a Rákóczi-kori emlé­kek ápolásának. A múzeumbarátok sok próbát kiállt, sokat tá­madott köre egyik legfontosabb feladatának tekintette ezt. Ezt a célt szolgálta az 1955-ben felállított mányaréti emlékmű, a Rákóczi-beszéddel kapcsolatos megemlékezések, az évenkénti, júliusi tábortüzek stb. Az emlékmű felállítása óta sok vihart állott ki. Néha-néha akad egy-egy testület, amely rendbe hozza, állandó gondozója azonban a mai napig sincs. Most a helyi népfrontbizottság sze­retné átvenni ezt a feladatot, és általában a hagyományok ápo­lásának, ébren tartásának nemes tisztét. Mindennek része és első nagyobb lépése a ma induló ünnepségsorozat, a gyomrot kulturális napok. Az 1705. július 3-án elhangzott Rákóczi-be- széd évfordulója előtt egy hónappal indul és egy nappal az év­forduló után fejeződik be. A tervezett program jórészt az év­fordulóhoz, a Rákóczi-emlékekhez kapcsolódik, emellett azon­ban feltétlenül színesebbé kíván tenni egy nyári hónapot Gyömrö kulturális életében. A Hazafias Népfront gyömröi szervezete szeretné, ha az ünnepséget minél többen felkeresnék, és ha a gyömrőiek a vendégkönyvben rögzítenék véleményüket, javaslataikat a jö­vőre vonatkozóan. A Hazafias Népfront a hagyomány ápolásá­val szeretné közelebb hozni a község lakóit a lakóhelyhez, ér­dekeltebbé tenni őket a község életében. Ma délután 4 órai kezdettel Bata János országgyűlési kép­viselő nyitja meg az ünnep­ségsorozatot a TÖVÁLL-szék- házban. Ez alkalommal meg­beszélést tart a helyi krónika­írókör. Dr. Lakatos Ernő, a Pest-Nógrád megyei Levéltár igazgatója tart előadást a kró­nikaírás helyzetéről. Bemutat­ják a Falum 25 éve Pest me­gyei pályázat nyerteseinek krónikáit. ★ Holnap, szerda délután 3 órakor tartja a TIT járási tör­ténelmi szakosztálya ünnepi ülését a művelődési ház kis­termében. Bánkuti Imre, a Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa A Rákóczi-sza- badságharc Pest megyei vo­natkozásai adást. címmel tart elő­A Gyömröi Könyvbarát Bi­zottság és a járási könyvtár 4-én, csütörtök este 6 órakor Gyömrőn, a művelődési ház­ban rendezi meg az ünnepi könyvhét járási megnyitóját. Ez alkalommal Ágh István költő látogat Gyömrőre, Bata Imre irodalomtörténész mu­tatja be az olvasóknak. Ágh István verseit a gyömröi iro­dalmi színpad tagjai szólaltat­ják meg. A hagyományokhoz híven könyvárusítás is lesz. Az író-olvasó találkozó természe­tesen nyilvános, minden ér­deklődőt szeretettel vár a ren­dezőség. (furuglyás) Közeledik a nyári csúcsforgalom Óvatosan a 4-esen! Közeledik a nyári csúcsfor­galom, s így a monori járás útjain is megnő az áthaladó bel- és külföldi gépjárművek fokozottabb óvatosságot köve­tel gépjárművezetőtől, gyalo­gostól egyaránt. Mint Borbély Mihály rendőr főhadnagytól, a járási rendőrkapitányság közlekedési előadójától meg­tudtuk, a közlekedésrendészet is felkészült, illetve készül a nyárra. A közlekedés biztonsá­gosabbá tétele érdekében több korlátozó- és figyelmeztetőtáb­lát helyeznek el. Megszapo­rodnak az ellenőrzések is az útvonalakon. Néhány úton, főleg a 31-esen annyira megnőtt az utat szegélyező fák lombja, hogy egyes részeken már zavarja a közlekedést. A közlekedésren­dészet felhívással fordult a KPM és a községi tanácsok fe­lé, intézkedjenek. Korszerűsítik a 4-es számú fő közlekedési útvonalat. Az út mindkét oldalán 70—70 cen­tivel szélesebb. Mint ismere­tes, az idén Üllőig végeznek ezzel a munkával. A korszerű­sítés akadályozza a forgalmat, lassabban és nagyobb figye­lemmel kell tehát a gépjármű­vezetőknek vezetni. A monori járás területén különben az első negyedévben 20 közlekedési balesettel volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. Áprilisban pon­tosan annyi baleset volt, mint tavaly. Az okok között szere­peltek a tönkrement utak, a figyelmetlenség, az ittasság és a gyorshajtás. Az utak kijaví­tásához már hozzáfogtak, a többi okot azonban csak ma­guk a gépjárművezetők tudják megszüntetni. Ebben segít a közlekedésrendészet is, ha kell, nagyobb szigorúsággal. Gér József Rekorderedményt ért el ta­valy az üllői ÁFÉSZ monori szeszfőzdéje, 71 ezer liter 50 fokos pálinkát főzött ki. A PILISI JUHÁSZ Ilyenkor, estefelé, elnépte­lenedik már a pilisi határ. „Egy, csak egy legény van tal­pon a vidéken”, Pataki Mik­lós juhász. Hosszú, faragott botjára támaszkodik, és figye­li az állományt, 200 juhot. 1968 decemberében Kecske­métről jött feleségével Pilis­re. Itt bérlik a legelőt. — Apám még gazdálkodó volt, sok juhot nevelt, évente három-négyszázat. Mint afféle kölyök, szívesebben játszot­tam, de az apám — aki egyéb­ként is erélyes ember volt — bizony megkövetelte a segítsé­get. Ahogy múlt az idő, kedvet kaptam ehhez a mesterséghez. Szeretem az állatokat, végtelen nagy öröm, boldogság számom­ra, ha látom, hogy fejlődnek. Az idei tél nagyon hosszú és kemény volt, megsínylették. Aztán késett a tavasz is, más­kor már Szentgyörgy napján elbújhat a nyúl a vetésben. Az idén bizony várni kellett erre. — Igénytelen állat a juh, de ha azt akarom, hogy jó legyen a tej- és a gyapjúhozama, hogy ne legyen beteg, abrak­kal is etetni kell. Sokat kell bajlódni velük, körmölés, nyí­rás, etetés, almozás, fejés, a tejtermék megmunkálása, bi­zony, nem kis gond. Heten­ként mintegy két mázsa saj­tot, túrót adok el budapesti kereskedőknek, nekem nincs időm piacra vinni. Hogy sze- retem-e ezt a munkát? Na­gyon. Szemével pásztázza a nyá­jat. Figyel a segítőtárs is, Kaszváhy, a puli. Csak egy füttyentés kell, és máris indul terelni a nyájat. A pajta irá­nyába. Sötétedik. (marosvölgyi) mai műsor MOZIK Győmrő: A P—2 nem jelentke­zik. Maglód: Szégyen. Mende: Kö­téltánc. Monor: Őfelsége herceg elvtárs. Pilis: Egri csillagok I—II. Üllő: Sirokkó. Vecsés: Az „An^ gyal” vérbosszúja. SPORT Győzelem a listavezető ellen Gyömrö—Ócsa 1:0 (1:0). Legalább 500 néző volt ki­váncsi a listavezető Ócsa és a csoport 3. helyezettjének mér­kőzésére. A gyömrőiek ragad­ták magukhoz a kezdeménye­zést, nagy erőbedobással ját­szottak. A 20. perc hozta meg az első és egyetlen gólt. Egy nagyszerű beívelés után Tóth J. találta meg a rést. A második félidő is ritkán látható hajrát hozott. A gyöm­rőiek szinte egy kapura ját­szottak. Az 56. percben Dohnál nagy lövését védte nagy bra­vúrral a legjobb ácsai játékos, a kapus. Gudra lőtt kapura, majd Kele. A 71. percben Tóth J. tisztán elfutott, lövés he­lyett azonban beadott, és ki­használatlan maradt a helyzet A 80. percben gólszerzési al­kalom adódott a vendégek jobbösszekötője előtt, minden szerencséjére és tudására szüksége volt Tóth K.-nak. Akik kimentek a mérkőzés­re, nem bánták meg. A máso­dik félidő alapján Gyömrő akár 3—4 góllal is győzhetett volna. Ócsa csalódást okozott. A gyömröi csapatban Bajkai és Varga M., valamint Szemők volt a legjobb. (gór) 1 Egy „édes kicsi” tengerimalac egyik anya tegnapelőtt ellett, a kicsiny már ma majdnem ti­zenöt deliás. Ám itt a mérleg, mérjünk. Találomra kivett a kéthete­sek közül egy kis tengerimala­cot és a mérlegre tette. Hu­szonöt dekát nyomott. Azután a hathetesek közül vett ki ta­lálomra egyet, ezt is lemértük, ez ötvenöt deka volt. A vitát tellát lezártuk. A nyúlkeírecek azonban még megállásra kénysaerítettek. — Német ezüst fajtát tar­tok, gyönyörűek, ugye? A já­rási tenyésztési versenyen az idén is részt veszek. Az ÁFÉSZ-szel ezer nyúlra szer­ződtem, december végéig kell leadnom. A mai napig már 634-et leadtam, úgy néz ki te­hát, hogy az idén is túlteljesí­tem a vállalt mennyiséget. — Sok munka lehet ezzel a töméntelen állattal... — A nyulaknak naponta egy zsák nyúltápot adok és három­négy zsák füvet. Ezt a meny- nyiséget, persze, már nem le­het kézzel megszedni, ehhez már lcasza kell. — És a tengerimalacok? — Ugyanazt eszik, mint a nyulak — mondta mosolyogva —, az ÁFÉSZ-en keresztül szállítom azokat is — a kórhá­zaknak. Még a „nagy OTI- vak” is én szállítok! (d. s ) Péterffy felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents