Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-09 / 133. szám

A televízió stábja a monori gimnáziumban „Fogalmam sincs, hogy mit fogok csinálni... Olasz, de minek - Ipariskola nem! - Legvégül: képesítés nélküli nevelő - Radar, június 17. // A program szerint június 17-én délután a Radar című műsorban a televízió képer­nyőjén feltűnnek a monori gimnazista lányok. Mintegy húszán, tavaly és idén érettsé­gizettek, illetve érettségizők. Vallanak magukról, milyen elképzelésekkel jöttek annak idején gim­náziumba, milyennek lát­ják most a jövőjüket, egy esetleges sikertelen egye­temi felvételi vizsga után mihez kezdenek ... A magyar televízió Radar műsora a Népszavával kar­öltve egy vitasorozatot tervez a vidéki, falusi lányok, az erettségizettek helyzetéről, be­illeszkedésükről a mindenna­pi életbe, lehetőségeikről, gondjaikról, csalódásaikról. A monori gimnazista lányok be­szélgetése Wisinger István riporterrel egy, indító része a sorozatnak. A téma fontos, hisz orszá­gosan a középiskolában vég­zettek mintegy 30 százaléka jut csak be az egyetemekre, főiskolákra, 30 százalékuk munkába áll, s végül az utolsó 30 százalék „valahol elvész’’. 60—70 százalék tehát — zse­bében az érettségivel — ki- sebb-nagyobb mértékben csa­lódott... Miért? Ki a felelős ezért a csalódásért? — Tavaly érettségiztem, 4,5- es átlaggal — kezdte G. Judit —, jogra jelentkeztem. Nyolc­szoros túljelentkezés volt, nem vettek fel. Mit tegyek, beirat­koztam a gyors- és gépíróis­kolába. Az idén ismét meg­próbálom a jogot... — Én valamikor tanítónő, vagy óvónő szerettem volna lenni. — B. Eszter 1967-ben végzett, jelenleg a Vetőmag Vállalatnál számlázó. — Szü­leim anyagi helyzete miatt be se adtam a jelentkezési la­pot, már a gimnázium is ál­dozatot jelentett. Ha a jelen­legi munkámat nézem, a négy gimnáziumi év elveszett... Az idén is — az előző évekhez hasonlóan — négy osztály végez a mo­nori József Attila Gim­náziumban. És ők? Velük mi lesz?-V A többség biztos, hogy továbbtanulási vággyal jelent­kezett annak idején a gim­náziumba — mondta egy kis­lány. És egy másik vélemé­nye: — Nagy koppanás lesz, ha nem vesznek fel. Én jogra ké­szülök, Pécsre, gondoltam, ta­lán ott nagyobb az esély, mint Pesten ... Fogalmam sincs, hogy mit csinálok, ha nem vesznek fel. Monoron nem tu­dok elhelyezkedni, az biztos. Metróvezetőnek elmennék, de ahhoz pesti lakás kell! Vala­hová el kell menni minden­képpen... Talán valami lyuk- kártya-dolog.., Vagy tol­mácsnak ... — Én amikor a gimibe jer lentkeztem, arra gondoltam, hogy az alapműveltséget meg- szerzem, s ha úgy alakul a tanulmányi eredményem, ak­kor továbbtanulok. 4,7 let­tem, jelentkeztem az Eötvös­re, olasz szakra. Ha nem si­kerül? Hol tudunk olasszal elhelyezkedni? Sehol. Nincs semmi határozott elképzelé­sem. — Többen felsőfokú keres­kedelmi szakiskolába akar­tunk menni, de olasz nyelvű tagozat nincs... — Négy éve arra gondol­tunk, ha olasz tagozatos osz­tályt indítanak a gimnázium­iban, nyilván kell magasabb iskola is legyen, ahol hasznát vesszük. Ilyen azonban gya­korlatilag nincs! MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Hívd a férjein találká­ra. Maglód: A hét aranyember. Meade: Ködös éjszaka. Manor: Világfiak. Pilis: A hét kívánság, t'llö: Traianus oszlopa I—II. Vecsés: Virágvasámap. — Anyám fodrász, elmehe­tek hozzá dolgozni. De akkor minek jártain négy évig gim­náziumba! Anyámhoz fodrász­nak a nyolcadik után is elme­hettem volna. — Sokat utazunk a vonaton, látjuk, az emberek észreve­szik rajtunk, hogy gimná­ziumba jártunk... — Csak a gimnázium és né­hány technikum adja meg az általános műveltséget. Az ipariskola nem. — Én azért jöttem a gim­náziumba tanulni, mert csak ide vettek fel. Vegyipari tech­nikumba akartam menni, il­letve szakközépiskolába... Biológia-kémia szakra jelent­keztem... Ha nem? A Chi­I noinba megyek, hirdetésre, munkásnőnek. De onnan is to­vább akarok tanulni... — Biológia-testnevelés szak­ra jelentkeztem Szegedre. Ha nem sikerül, elmegyek képe­sítés nélkül tanítani. — Én szakmát akarok ta­nulni a MÁV-nál — jelen­tette ki határozottan egy kis­lány, aztán elbizonytalano­dott. — Hogy milyen szak­mát, azt nem tudom... Va­lamilyent. — El innen, el Monorról! A környékről! Sajnos, itt nem lehet elhelyezkedni sehol. — Az anyu azt mondta, édes fiam, próbálj már va­lami reális dolgot keresni ma­gadnak ... Az izgalmas, őszinte beszél­getésből csak néhány gim­nazista véleményét idéztem, de azt hiszem, ennyi is mutat­ja, hogy a Radar fontos, lé­nyegi kérdéshez nyúlt, és a problémák megismeréséért jobb helyre, mint Monor — sajnos — nem is jöhetett vol­na. , Mint Wisinger István el­mondotta, a Radar arra alig­ha vállalkozhat, hogy a kér­déssel . kapcsolatos problé­mákra részletes választ, a megoldásra szinte receptet adjon. Nagy lépés lenne azonban már az is előre, ha segí­tene a vidéki, falusi érett­ségizett fiatalok gond­jait, a gimnáziumi okta­tás meglevő tisztázatlan­ságait, ellentmondásait feltárni. Együtt az érin­tettekkel, a gimnazisták­kal. Négyévi gimnáziumi tanulás után milyen tanácsot adná­nak a most végző Vili. osz­tályosoknak, mit tegyenek, merre induljanak el, hogy mi­ne' többen elkerülhessék a csalódásokat? — a kérdés el­hangzott a televízió kame­rája előtt. A válasz: június 17-én, a Radar műsorában a monori gimnazisták válaszolnak. (d. g.) MA Négy községben lesz vb-ülés Ecseren és Üllőn délután 2 órakor, Vecsésen délelőtt fél 9-kor kezdődik ma a vb-ülés. Mindhárom községben az e havi tanácsülés anyagát tár­gyalják meg. Pilisen ugyancsak 2 óra­kor ülésezik a vb. Itt beszá­molnak az óvodák férőhelyé­nek kihasználtságáról, az óvo­dai felszerelések és tárgyak ellátottságáról. OHOMntfa P E 5‘,T MEGYEI HÍR iXy KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1970. JÚNIUS 9., KEDD HOT ES MIT HOIAiOTUATNiAK ? Szünidei munkalehetőség kis- és nagydiákoknak A 111/1965. MŰM számú utasítás rendelkezik a nyári szünidőben az üzemekben, tsz- ekben foglalkoztatott általá­nos és középiskolás fiatalok helyzetével. A monori járás üzemei még májusban bejelentették, mi­lyen munkaerőre tartanak igényt a két és fél hónapos nyári szünidőben. Amint Kása Károly, a Monori Járási Ta­nács ipari-munkaügyi szak- igazgatási szervének vezetője elmondotta, az üzemek, tsz- ek igénylése után megkeresték a járás iskoláit, milyen szá­mú munkaerőt tudnak bizto­sítani. A helyzet nem valami biztató. Az igényelt 1234 általános iskolai tanuló helyett az iskolákból csak 863-an je­lentkeztek nyári munkára. Még rosszabb a helyzet a kö­zépiskolásoknál. Az igényelt 150 diák helyett a monori Jó­zsef Attila és a vecsési gim­náziumból egyetlen diák sem akar helyben dolgozni. Hol és mit dolgozhatnak a diákok? Gyömrőn, a TÖVÄLL 15 ta­nulót igényelt. Könnyebb épí­tőipari munkát fognak majd végezni. A Ruhaipari Szövet­kezet, a Szolgáltató Ktsz, va­lamint a Vas- és Fémipari Ktsz is foglalkoztat majd ál­talános iskolásokat. De nem­Esküszik a cigány vaj da - fia Az asztalon fehér abroszok, csillogó poharakban aranyló bor, a tálakon fehér papír­csipke övezi a csokoládé tor­tát, párolgó, illatos feketeká­vét hoz a bóbitás pincérleány, pezsgős palackokat bontanak, gyöngyözve szalad az ital, „... az örömünnepre!”, koc­cintanak, vagy harmincán vannak. A zene szárnyalva, egyre hangosabban követi az isme­rős dallamot, a szöveget nem értem, cigányul éneklik, na­gyon szépen. S miközben da­lolnak, táncos lábuk ültük­ben is járja a ritmust, mert csupa ritmus ez a nép. Az asz- szonyok szépek, barna bőrűek, tüzesszeműek, nem a kozme­tika, a bőkezű természet tette széppé őket. A karcsú derekú­ak, a dús csípőjűek mind va­lami állhatatos kitartással vi­selik a színes szoknyákat, a sokvirágú blúzokat Sárga, kék, piros színorgia. A szép viseletű asszonyok, szívesen öltöztetik leányaikat is ... No, a lányaikra nem so­káig van ugyan gondjuk, hisz ha eléri a leány a kort, férj­hez kell adni. Ezt így rendeli a törvény. Az íratlan törvények egyi­ke, hogy ha felserdül a leány, ha férfiúvá érik a fiú, párt keresnek számára a szülők. Íratlan törvény ez, s ezt az íratlan törvényt tisztelni kell! Mindenkire érvényes, és a leg­tekintélyesebb, a vajda szen­tesíti. A vajda a vecsési Lokomo­tiv étteremben ül, az asztal­ion. — Háztűznézőbe jöttünk, a fiam nősül Vecsésre — mond­ja, és közben szabályosan be­mutatkozik: — Jakab László ceglédi kisiparos, fuvaros és bazáros vagyok. A fiam tizen­nyolc éves, itt az ideje, hogy nősüljön, nálunk ez a tör­vény. A vőlegény és a meny­asszony csak látásból ismerték egymást, tetszenek egymás­nak, hát... A szülők, a lá­nyos apa és a fiús apa beszé­lik meg a két fiatal jövőjét, házasságra lépését. Ezért jöt­tünk mi Ceglédről Vecsésre, a Jakab Lászlóékhoz háztűzné­zőbe. Merthogy egészen vélet­lenül őket is éppen Jakab Lászlóéknak hívják. Szorgal­mas emberek, salakblokk-ké szító kisiparos az apa, jómó­dúak, mert hisz dolgoznak. A leány szemrevaló, szép is, jó is. Meg aztán tizennégy esz­tendős is, hát éppen itt az ide­je! Meg is egyeztünk, most már nemcsak névrokonok le­szünk. Az időt is kikötöttük, nem halasztottuk messzire, egy-két hónapon belül össze­házasodnak a fiatalok. Száz­személyes lakodalmat csiná­lunk itt Vecsésen, hagyomá­nyos cigánylakodalmat! A menyasszony matyó népvise­letben lesz, a kabakos lány­kérés után virágsátorban es­küsznek, a vajda, azaz hogy majd én esketem össze őket. Vendégek jönnek Romániá­ból, Jugoszláviából, Pestről, Zalából! Minek vigyázgatni a fiatalokra, a szerelem az övék, azt tiltani nem szabad, meg nem is lehet... de szigorúan ápoljuk őseink szokását, az es­küvőt. A zene egyre hangosabb, újabb pezsgőt bontanak, az asszonyok, a mamák külön csoportban beszélgetnek, ők is a fiatalok dolgát. Mint ahogy anyáik, nagyanyáik tették. Fekete Gizella csak az ipari üzemekben dol­goznak majd diákok a nyá­ron. A termelőszövetkezetek­ben részt vesznek majd a nö­vényápolási, szőlőkötözési és egyéb munkákban. Az állami gazdaság 100 gimnazistát igényelt sza­mócaszedésre. Eddig egyet­len jelentkező sincs. A 111/1965. MŰM számú* utasítás kitér arra is, hogy az általános iskolások hetente legfeljebb 42 órát dolgozhat­nak. Foglalkoztatni csak a VII—VIII. osztályosokat le- he'. Amikor elkezdik a mun­kát, munkaszerződést kell köt­ni. Az általános iskolások nem dolgozhatnak egész nyáron, négy hetet pihenéssel kell töl- teniök. G. J. KITÜNTETÉSEK a pedagógusnap alkalmából Dr. Komjáti Zoltánná, a mo­nori Munlkásőr úti általános iskola tanárnője elnyerte az oktatásügy kiváló dolgozója címet. Ottmár Jenöné, a gyömrőá központi iskola tanár­nője miniszteri dicséretben részesült. Mozgalmi munkáért kapott aranykoszorús KISZ-jelvényt Gál Pál pilisi c&apavezető, ki­váló úttörővezető lett Borbás Ottóné gyömröi és Gergely Klára üllői csapatvezető. A KISZ Központi Bizottsága di­csérő oklevelét kapta Zsolnai Miklósáé nyáregyházi csapat- vezető és Baranyai Erzsébet maglód-nyaralói csapatvezető­helyettes. Vegyszeres gyomirtás a monori Kossuth Tsz-ben + Treflánnal permetezik a mo­nori Kossuth Tsz-ben a papri­kapalánták kiültetése előtt a földet. Óvatosan kezeli a Ita- pitosz permetezőt Fekete Lász­ló. A vegyszert azonnal a föld­be tárcsázták, hogy el ne il­lanjon. Péterffy felvételei 400 induló a járási spartakiáddöntőn Nagyszerű időben bonyolí­tották le vasárnap a Gyomrai TÖVÁLL sporttelepén a járá­si spartakiáddöntőt. A nap legkiemelkedőbb teljesítmé­nyét az üllői Langó János érte el magasugrásban. A 180 cen­tis ugrás országosan is kiemel­kedő eredménynek számít. Az üllői fiú ezzel szakállas járási csúcsot döntött meg, Blaskó Mihály 1954-ben elért 171 cen­tis ugrását. Jól szerepeltek még a mono­ri gimnázium atlétái is és a gyömrőiek. Eredmények. Férfiak, súly­lökés: 1. Ferenczy László (Ül­lő) 11,35 méter, 2. Dobossy Ta­más (Gyömrő) 11,32, 3. Tormá­si András (Gyömrő) 9,83. Ma­gasugrás: 1. Langó János (Ül­lő) 180 centi (új járási csúcs), 2. Várady István (Gyömrő) 165, 3. Gulyás János (Monor, gimnázium) 165. Távolugrás: 1. Erdőközi László (Gyömrő) 552 centi, 2. Hayth Ferenc (Gyömrő) 545, 3. Domokos László (Monor, gimnázium) 520. 100 méteres futás: 1. Do­mokos László 11,7 másodperc, 2. Várady István 11.8, 3. Hayth Ferenc 12.5. 400 méter: 1. György Tibor (Gyömrő) 56.6 másodperc, 2. Domokos László 56.7, 3. Kalina Kálmán (Péteri) 58.8. 800 méter: 1. Domokos László 2.09 perc, 2. Erdőközi László 2.24, 3. Déri István (Gomba) 2.35. 1500 méter: 1. György Tibor 4 perc 38.2 má­sodperc, 2. Szántai Pál (Men- de) 4.42. Gránátdobás: 1. Ko­vács Gyula (Gyömrő) 59 mé­ter. 2. Jánoss István (Pilis) 54, 3. Hayth Ferenc 48. Nők, 100 méteres futás: 1. Matyó Márta (Gyömrő) 14 má­sodperc, 2. Rankó Valéria (Üllő) 15.2, 3. Udvardi Mária (Gyömrő) 16.2. 400 méter: 1. Szucsák Erzsébet (Vecsés) 65,S másodperc, 2. Matyó Márta 72, 3. Csukái Katalin (Monor, gimnázium) 74. Távolugrás: 1. Rankó Valéria 410 centi, 2. Huszák Valéria (Monori-erdö) 325, 3. Busán Erzsébet (Mono- ri-erdő) 325. Súlylökés: 1. Er­dős Attilámé (Gyömrő) 769 centi, 2. Papp Erzsébet (Üllő) 655. Magasugrás: 1. Benkó Edit (Monor, gimnázium) 130 centi, 2. Szabó Erzsébet (Mo­nor, gimnázium) 120, 3. Rankó Valéria 120. Gránátdobás: 1. Királymezei Ágnes (Pilis) 34 méter, 2. Mladaniczki Anna (Pilis) 33, 3. Huszák Valéria 32. A kispályás labdarúgásban az ifiknél: 1. Monori-erdő, 2. Mende, 3. Monor. Felnőttek: I. Üllő, 2. Vecsés I, 3. Vecsés II. A kézilabdázók döntőjében a férfiaknál a döntőben Ve­csés 7:2-re győzte le Gyöm- rőt. 1. Vecsés, 2. Gyömrő, 3. Gomba. Nőknél: 1. Gyömrő, 2. Vecsés, 3. Gomba. Kispuskás lövészet, férfiak: 1. Kalovics István 90 kör, 2. Darab József, Petrányi Lajos, Kiss Imre és Kruj János 82. Ifjúságiak: 1. Rátonyi Fere/ic (Vecsés) 85 kör, 2. Kiss Lajos 67, 3. Kalocsai Ferenc 66. Nők: 1. Deák Mária (Vecsés) 65 kör, 2. Szabó Rozália (Vecsés) 58, 3. Hajdú Gabriella (Péteri) 55. A díjakat Hunyadi László, az MTS Monori Járási Taná­csa elnöke adta át. Gcr József

Next

/
Thumbnails
Contents