Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

real ME erei 1970. JÜN1TJS 28., TASÄRNAF ALSONEMEDI- VÁCHARTYÁN JÉGVERÉS Szemtanuk közlése szerint Soroksártól délre, Alsónémedi felett olyan vihar vonult ke­resztül pénteken délután 2 óra tájban, amilyenre ezen a terü­leten emberemlékezet óta nem Volt példa. Galambtojás nagy­ságú jégszemek estek, amelyek rövidesen 8—10 centiméteres jégréteggel fedték be a szőlő­ket, kerteket. Ugyanígy jégeső kísérte a zivatarokat pénteken Budapest és Vác között. Váchartyáni je­lentés pusztító jégverésről szá­mol be. DIÓSGYŐR Két évszázad... Kétszáz évvel ezelőtt, 1770. Június 28-án kezdték meg a Fazzola-féle diósgyőri vas­gyár építését. Fazzola (más források sze­rint Fassola, illetve' Fassole) Henrik 1730. körül a német- országi Würzburgban született, ■ 1779-ben Diósgyőrött halt meg. A német származású vasmunkás vándorlásai során 1758-ban jut el Magyaror­szágra, Barkóczy Ferenc egri püspök, főispán meghívására. Egerben telepszik le; az épü­lő megyeháza, majd a harsá- nyi- és felsőtárkányi püspöki nyaraló számára készít pom­pás díszítő vasmunkákat. Vas­rácsai a hazai barokk vasmű- vesség kiemelkedő emlékei. A Mátrában, majd a Blikk­ben kutat ásványkincsek után; a Bükk vasérctelepeit feltár­va, 1765-től vasgyártásihoz fog, a Garadna és a Szinva pata­kok völgyében vashámorokat létesít. 1767-ben felfedezi a parádi és a gyöngyösoroszi, 1769-ben az upponyi vasérc­bányát. 1770—72. között a Diósgyőri Vasgyár építésén kí­vül ő létesíti az ómassai nagy- olvasztót és a hámori vasve­rőüzemeket. A diósgyőri vas­gyár alapítása után abbahagy­ja művészi tevékenységét, s a gyártelepre költözik; itt hal meg. is ajándék teknőcök Kedves figyelmességgel lep­ték meg az iskolákat a Nagy­kunságban, az árvízvédelmi szolgálatról hazatért munkás­őrök. A Kilián György mun- kásőrzászlóalj az áradó Körö­sön teljesített szolgálatot, s a munkásőrök szabad idejükben teknősbékákat fogtak ki a folyóból. Most hazatérve, a teknőcöket eljuttatták az isko­lai szertáraknak. A kedves ajándékból jutott a török­szentmiklósi, a kisújszállási és a kunhegy esi iskoláknak. Pannónia legnagyobb urnatemetőjét tárják föl Solymáron értékes régészeti leletek A FÖLDGYALU NYOMÁBAN Az ország évszázados és év­ezredes titkokat rejtegető föld­je soha olyan közlékeny nem volt, mint napjainkban. Egyre bőbeszédűbben vall a messzi múltról, a rajta élt és rég le­tűnt népekről. A vallomásra azok a földmunkák késztetik, amelyek velejárói az ország­szerte folyó nagyarányú épít­kezéseknek. A robusztus föld­gyaluk és talaj gépek nyomában olyan régészeti anyag kerül napfényre, amilyenről a leg- fantáziadúsabb archeológusok sem álmodhattak soha, és amely sokszor történelmi is­mereteink módosítására kény­szerít bennünket, vagy választ ad eddig megoldhatatlannak tűnt izgalmas kérdésekre. A legfrissebb régészeti szen­záció színhelye Solymár, Má­tyás király egykori vadászkas­télyának környéke, amely né­hány lelkes helytörténeti ku­tató fáradhatatlan munkájá­nak eredményeképpen már korábban is • szolgált néhány meglepetéssel. Dr. Valkó Arisztid, a Solymá­ron élő zenetörténész és mu­zeológus találta meg, és tárta föl annak a solymári várnak az alapfalait, amelynek csak néhány régi okiratban volt korábban nyoma. Kutatásai során a vár maradványai kö­rül őskori települések néhány nyomát is megtalálta, a kő­korszak és a bronzkor embe­rének emlékét, de előkerült a felszín alól egy-két fibula és padlóburkoló sokszögű kőlap is, a római kor becses emléke. A tüzetesebb további kutatás­ra nem volt lehetősége, bár feltételezte, hogy a solymári föld mélye még igen sok ró­mai emléket rejteget. Feltételezését most fényesen igazolta a földgyalu. Solymáron tavaly nagyará­nyú építkezés kezdődött, egy nagy teljesítményű, korszerű cserépgyár építése. A gyár vas- ljps betonpilléreken álló ha­talmás csarnoka úgyszólván már készen várja a külföldről megrendelt modem gépeket. A talajgépek megkezdték a gyár­hoz tervezett iparvágányok pályájához szükséges föld­munkákat. A várhegy szom­szédságában egy kisebb emelkedés esik a kijelölt pálya útjába, ezt vették munkába a földgyaluk. Közben egy fiatal solymári traktoros, Taller János, a megbolygatott határban egy hatalmas kőtömbre bukkant. A közel két méter hosszú és het- ven-nyolcvan centiméter szé­les, több mint hat mázsát nyo­mó tömböt daru segítségével hazaszállította. Arra gondolt, hogy épülő házához használja föl. Amikor alaposabban szem­ügyre vette, domborművű dí­szítményeket és feliratokat ta­lált rajta. Fölfedezéséről azon­nal értesítette dr. Valkó Arisz­tidet, aki megállapította, hogy egy művészien megmunkált római sírkő került napfényre. A sírkő (a képen) felső részén egy férfi és egy nő dombormű­vű portréja látható, alatta ál­dozati jelenet, ez alatt pedig egy lovas kocsi, rajta emberi alakokkal. A latin nyelvű fel­irat is kibetűzhető a kő alján. A lelkes helytörténész állan­dóan figyelemmel kísérte a földgyaluk munkáját. Néhány héttel ezelőtt a nyomukban két, aránylag épségben maradt halotti ur­nát talált. Fölfedezéséről tá­jékoztatta a Nemzeti Múzeum régészeit, akik szemlét tartot­tak a lelet színhelyén, megál­lapították, hogy a földgyalu egy római korból, mégpedig időszámításunk első századá­nak második feléből származó urnatemetőt bolygatott meg. Az építkezés vezetősége a ré­gészek kívánságára felfüggesz­tette a talaj munkákat, a Nem­zeti Múzeum pedig néhány nap múlva nagy apparátussal megkezdte Solymáron a lelet­mentő ásatásokat. A munkát dr. Kocztur Éva, a múzeum tu­dományos munkatársa a hely­színen irányítja. Alig néhány napi ásatás után kiderült, hogy Solymáron a maga nemében eddig egyedül álló umatemetőre bukkantak. Ren­geteg halotti urna került elő a felszín alól, alig hatvan-het- ven centiméter mélységből. Az urnák körül igen sok fibulát, gyöngyöt, cserépedényt, kor­sót is találtak, sőt két római érmét is, és föltártak néhány csontvázas sírt is. A régészek szerint ez a temető abból az időből származik, amikor Pan­nóniában már százéves volt a római uralom, és megkezdő­dött a keveredés a kelta ős­lakosság, valamint a hódító rómaiak vallási, temetkezési kultusza között. Kétségtelen­nek látszik, hogy Solymár szerves része volt annak a ka­tonai körzetnek, amelynek Aquincum volt a központja. A solymári leletanyagot a Nemzeti Múzeumba szállítják, ahol az ásatás befejeztével AZ 1600-1K megkezdik dolgozását. tudományos fel- Magyar László Szentendrei hetek Teátrum — Idegenforgalmi szimpozion Természetjárás A szentendrei hetek vasár­napi programja: Kisfilmbemutató 17 órakor. Szentendrei Teátrum, műso­ron: Comico Tragoedia, Pikko herceg és Jutka Perzsi, 20 órakor. A szentendrei hetek kereté­ben most már szinte forgó- színpadszerűen zajlanak az események. A sok színvonalas és gazdag program között bi­zony nehéz a választás. Ezen a héten a tudományos és isme­retterjesztő előadások, vala­mint a művészeti rendezvé­nyek mellett még egyéb ér­dekesség is lesz: a termé­szetjáró túra. Július 3-án, 4-én és 5-én es­te nyolc órakor a város főte­rén a Szentendrei Teátrum előadásait élvezhetik a nézők. Július 3-án idegenforgalmi szimpozionra kerül sor a vá­rosi tanács dísztermében. A részvevők dr. Tamás György­nek, az Országos Idegenfor­galmi Tanács titkárának be­számolóját hallgatják végig. Július 4-én, a Pest megyei Ve^ gyi és Divatcikkipari Vállalat sajtótájékoztatót tart a városi tanács dísztermében. Édes Ist­ván. a PEVDI igazgatója bizo­nyára sok érdekességről szá­mol majd be. Július 5-én a természetjárók már kora reg­gel útra kelnek és Szentend­re környékével ismerkedhet­nek meg Metró tapasztalatcsere A budapesti metró tervezői befejezték látogatásukat Ba­kuban, ahol az ottani földalat­ti vasút építésével és üzemel­tetésével ismerkedtek. Előtte megtekintették a moszkvai és a tbiliszi földalatti vasutat is, A magyar mérnökök érdeklő­dését leginkább a Bakuban üzembe helyezett kvantumge­nerátor keltette fel, amelyet itt először használtak a fúrópajzs automatikus vezérlésére. A MÄV Dunakeszi Járműjavító telepén 1958-ban kezdték el a BAHV típusú négytenge­lyes, 80 üléses személyszállító vasúti kocsik gyártását. Most készült el az 1600. darab. BcndeguzeHa, Algebrina, és Alex. C. Az utónevek oknyomozója Négy évvel ezelőtt a rádió reggeli krónikája röviden fog­lalkozott az aznapi naptári névvel. Az egyévi időtartamig sugárzott műsor anyagát szer­zője: dr. Mikesy Sándor nyel­vész professzor alaposan íkibő- vítve kötdtbe rendezi a Gon­dolat Könyvkiadó számára. Mikesy professzort az Eötvös Eoránd Tudományegyetem könyvtárában keresem föL — Mióta foglalkozik a té­mával? — Úgyszólván a felszabadu­lás óta. A negyvenes években azt is terveztem, hogy magyar naptárt készítek. Sajnos, nap­táraink bővelkedjielk a meg­hökkentő, hagyomány nélküli, senki áltál nem viselt nevek­ben. — Sokat töprengtem magam is: miféle meggiondolás vezet­te a naptáiszerlkesztőt, amikor a mi naptárunkat telehintette olyan nevekkel, mint — ka­pásból a május 31-tői június 6-ig tartó héten — Angéla, Tünde, Carmen, Klotild, Bul­csú, Fatime, Norbert De bár­hol nyitom ki: Ivó, Konstan­tin, Hella, Frida, Zita — csu­pa használaton lú'vüli név. Sóik humorista köszörülte már ezen a tollát — mi lehet a magya­rázat? — Tudomásom szerint a „naptár atyja" nem szakember. Ennek kö­szönhetően nemcsak komikus, hanem bosszantó dilettantiz­mus is előfordul. Néhány éve például ezt látom február 9-én: Alex. Hát ez miféle név- facsarás? Elek akar lenni? Vagy Sándor? Utánanéztem. Egy korábbi naptárban így szerepelt: Alex. C. Addig ku­tattam, amíg egy még régebbi naptárból kiderült, hogy az alexandriai jelzőt eredetileg megkülönböztetésül írták a Cyrill név mellé, mert Cyrill szláv apostol nevét egy másik napon tartották... Vagyis egyszerűen elhagyták a névből — a nevet; így lépett elő a helyhatározó utónévvé. Pedig a naptárkészítésnél sok szem­pontot szem előtt kell tartani. Vannak bizonyos ma is élő ha­gyományok, az ilyen hagyo­mányokhoz fűződő neveket ki­dobni, áthelyezni nem szabad. — Például? — Az aratást jelentő Péter- Pált, a jégtörőként számontar- tott Mátyást, Sándor, József, Benedek névnapját (bár mos­tanában inkább csak elvben vagy mindzsákban hozzák a meleget). Vagy: egyes faluhe­lyeken retkes Margitnak hív­ják június tizedikét, mert ak­kor már jó a retek, azt mond­ják, az aznapi időjárást Ágota szaiasztja, Dorottya maraszt- ja... — Hozzávetőleg hány név van használatban nálunk? — Kétezer körük Persze, a nevek éppúgy a divat függvé­nyei, mint a szoknyahossz. Sokan vezetéknevüket is iro­dalmi hatásokra változtatják meg, bizonyára emiatt találha­tó Pesten is jó pár Bér end Iván, Tímár Mihály. Viszont Jóikjai neveztes arról is, mi­lyen élesen gúnyolta ki az ak­tualitásra törekvő névadást. Ismert figurája, a köpenyeg- forgató Taliérósy Zebulon minden lányát a pillanatnyi politikai áramlathoz illő név­vel látja él, a legkisebbiket Bendeguzellának keresztelte ti, Bendegúz "tiszteletére. — Ma tapasztalható-e ilyes­mi? — Furcsaságok mindig akadnak. Tíz évvel Er­kel Bánk bánjának bemutató­ja után kapta elsőül a Melinda nevet egy gróf Károlyi-sarj. Napjainkban előfordult, hogy egy szakmájáért rajongó ma­tematikus az Algebrina nevet szánta csecsemőjének, egy bá­nyász meg a Csille „nevet”. Ilyen kiagyalt, később nevet­ségessé tévő neveket anya­könyvezni nem lehet Más a felvett név. A tévé képernyő­jén például többször olvastam Pozsonyi Aloma nevét. Érde­kéit a név eredete, története; írtam neki. Sajnos, kiderült, hogy felvett név, az „Aloma, a dzsungel lánya” című film ih­lette. Engem viszont csakis anyakönyvezett hivatalosan elfogadott neveik eredete, tör­ténete érdekel. — Eszerint professzor úr el­sősorban, vagy kizárólag ha­gyományos magyar nevekkel foglalkozik? — Szó sincs róla. Ellenke­zőleg: egyenesen rávetem ma­gam a ritka nevekre. Egy-egy fantasztikus hangzású, sosem hallott névhez olykor véletlen szálak vezetnek. A könyvtár­ban keresett egy adalékot va­laki, Vermesnek hívták. Meg­kérdeztem: eredeti név-e. A válasz: a család ezt a nevet viseli a XIII. századtól kezd­ve (azaz eddig tudták követ­ni), 1251-ben tűnt féL Bethen utónevű ősük. Felfigyeltem az Élet és Tudományból ismert,, egyébként sosem hallott név­re. Kiderül, hogy Pénzes Bethen: * Vermes unokaöccse utónevét hétszáz év előtti ősüktől „örökölte”. — Mi a helyzet az utóne­vek népszerűségi sorrendje te­kintetében mostanában? — A férfinevek között ve­zet a László, István, József, János, Ferenc; emelkedő ten­denciájú a Gábor és a Gab­riella név — Antal utolsóelőtti helyen áll. 1966—67-ben kez­dett divatba jönni néhány ex­trább név, mint Andrea, Ildi­kó. Krisztina, Erika, 69-ben körülbelül ezer Tünde sorako­zott fel a különleges nevűek I közé. ' — Ezek különleges, de még­is ismert nevek. — Az „inyencfalat" nem is ez. Hanem például hí­rét vettem, hogy Pécsen Petőfi keresztnevet is használtak. Ennek eredete, története izgat. Vagy: ezt a levelet Mátai- Tóth József endrődi apát-plé­bánostól kaptam. Azt írja, örülne, ha az itt közölt ne­vekkel bővíthetné gyűjtemé­nyemet. A nevek: Bukva Ro­binson, apja utóneve ugyan­csak Robinson, bár a nép Ru- binzu-nak hívta... Vagy: há­rom lány él (vagy élt) a kör­nyéken lsméria keresztnévvel, — és egy sereg Nészté (Cik­kely Neszte, 1899-ben, Bolha N észté 1952-ben született, a furcsa név valószínűleg az Anasztázia névből alakult.) Tudomása van még a plébá­nosnak öt Gyárfás, egy Izra, egy Imola, egy Izolda, egy Le­tícia, tizenkét Libor, egy Gás­pár — Boldizsár, továbbá Za­kariás, Erasmus, Lvdmüla, Bemarda, Friderika, Szidónia, Georgina, Jozefina utónevű kömyékbelirőL — Mutatóban egy cikket a készülő könyvből? — Tessék! „Ákos." Török eredetű név — az AK (fehér) és a KUS (sólyom) szó összetétele. A régi törökök, de a régi magyarok is szívesen választottak totemállatot a ra­gadozó madarak közül. A sólymot vadászatra is betaní­tották, így hát különösen sze­retett madaruk volt. E po- gánykori név a XIV.—XV. században biztosan kiveszet* volna (a többivel együtt), ha nem azonosítják az egyház Achatius nevű szentjének ne­vével. Pl. egy 1457-i oklevél Eszenyi Ákosról azt írja, hogy neve másként Acacius. Ez a hasonló hangzáson alapuló névösszekapcsolás (mint Ju­lius — Gyula, Eugen — Jenő) megmentette az enyészettől Az Ákos név Magyarországon 1124-ben fordul elő először. Híres viselője volt Barcsat Ákos erdélyi fejedelem (1619— 1661). Nevenapja: június 22.” — Amennyiben családapa, — hogy hívják a gyerekeket? — Imre, Sándor, Árpád, György, Pongrác, Péter, Gá­bor, Tamás. A legkisebb más­fél éves, a legnagyobb most kiskatona. Alsógödön élünk a „kis” családdal, az ELTE ter­mészettudományi karának biológiai állomásán. Pesti szolgálati lakást cseréltem — kell a gyerekeknek a jó leve­gő, a természet. A tíz ívesre tervezett könyv­höz jó munkát kívánunk Mi­kesy professzornak — azokat pedig, akik sosem hallott név­vel találkoznak, kérjük: tu­dassák vele. Péreli Gabriella

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents