Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
1970. JÜNIUS 27., SZOMBAT 3 Nemzetiségi pedagógus kurzusok Ingatag ingatlanok (V.) Kinek fütyül a fülemüle? Kádár János fogadta dr. Sumal Sinhát Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken búcsúlátogatáson fogadta dr. Sutnál Sinhát, az Indiai Köztársaság távozó nagykövetét. Ülésezett az országgyűlés. Két napon át sötét ruhás képviselők töltötték meg a tekintélyes tanácsterem padsorait, a Parlament piros szőnyeges, márványlapos folyosóit. Maradjunk is talán ez utóbbinál, hiszen a T. Házban ezúttal is nemcsak az válthatott ki érdeklődést, ami a tanácsteremben elhangzott, hanem az is, ami a szünetekben történt. A szünetben ugyanis vezető ál- lamférfiaink és képviselőink baráti beszélgetéseinek színhelyei voltak ezek a folyósók, ahal 20 perces körsétákon lehet diskurálni országos kérdésekről, vagy akár egy falu gondjairól. A 20 perc a miniszterek számára sokszor na- gyobb munkát és fáradságot jelentett ugyan mint egy több órás tanácskozás. A képviselők ugyanis még itt is lankadatlan szorgalommal intézték választóik ügyeit, kérdésekkel ostromolva kormányunk tagjait. S eközben még jó, ha egy kávé kortyintására futotta idejükből... És a kormány tagjainak ezenkívül a nem kevésbé kiváncsi fotósok és filmesek ostromát is el kellett viselniük, így történt tegnap, hogy a filmhíradó munkatársa — sietős filmezés közben —, véletlenül magával rántotta Vályi Péter pénzügyminiszter asztaláról a költségvetési beszámolójának iratkötegét... A képviselők derültek, miniszterünk mosolygott egyet bajsza alatt, az operatőr pedig nagy buzgalommal rakosgatta helyére a pénzügyi iratokat — nehogy egy millió is lemaradjon ... A „folyósóközi diplomáciából” kivették részüket a Pest megyei képviselőcsoport tagjai is. Soraikban láttuk Antal- fia Jenő, a Nagykátai Járási Pártbizottság első titkárát. Nemes Istvánt, a Gödöllői Városi Pártbizottság titkárát, Győré László abonyi tsz-elnököt de még sorolhatnánk, hiszen Pest megye erős „csapattal”: -28 képviselővel jelent meg a ki, mit tud vetélkedőn. Az ülésszak első napján nagy érdeklődés fogadta dr. Vámosi Erzsébet felszólalását, aki a tavalyi költségvetéssel, szociá- 1 lis és egészségügyi szempontból foglalkozott. KépviselőJúnius 29-én, országszerte megnyílnak, a pedagógusok, köztük a nemzetiségi iskolák nőnket tegnap a parlamenti folyósón kértem egyperces nyilatkozatra. — Hányadik felszólalása volt ez az országos plénum előtt? — A második, amellyel most az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága bízott meg, hogy ismertessem egyévi munkánk eredményeit, tapasztalatait. Természetesen nem könnyű sűrítve elmondani a legfontosabbakat, hiszen itt egy-egy mondat és szó mögött sok hónapos munka, nem kevés öröm és gond rejlik. Különben higgye el, az országgyűlésen beszélni erről a közérdekű témáról nem nehezebb, mint otthon, a választók előtt. A doktornő felszólalását kísérő érdeklődés bizonyítja, néhány lapunknak adott villám- nyilatkozat is. Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter: — Röviden? Tetszett, örültem annak, hogy az elmúlt időszakban Pest megye egészségügyi ellátottságáért még többet tudtunk tenni, s örültem ezért a képviselőnő köszönő szavainak. — A köszönet mellett kritika, kérés is elhangzott. — Ez sem kerülte él a figyelmemet — mondotta a miniszter. — Bízom abban, hogy megoldódnak a még meglevő gondok is, és mind több lesz az elismerő szó, s kevesebb a kritika. Szilágyi László vezérőrnagy: — Zárszámadásunkról nagyon alapos összefoglaló véleményt mondott képviselőnőnk. Érezni lehetett, hogy szívén viseli választóink gondját, s kérései reálisak, megvalósíthatóak voltak. Major Tamás színművész: — Ez a felszólalás is meggyőzött arról, hogy a képviselőknek jó kapcsolatuk van választóikkal, helyesen élnek a dicséret és a kritika eszközeivel. Csak gratulálni tudok... ■ Hasonló vélemények alakulhattak ki másik, megyei képviselőnk Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökhelyettesének tegnapi felszólalásáról is. A megye lakosságának nevében mondott köszönetét a kormánynak a I oktatóinak, nyelvi-szakmai to- válbbképző tanfolyamai. Az itthon megrendezésre kerülő nemzetiségi kurzusokra vendégelőadók érkeznek a szomszédos baráti országokból. Budapesten négy szlovákiai tanár segíti 40 szlovák nyelvoktató felkészülését, Gyulán ugyancsak 40 román nyelvet oktató pedagógus tökéletesíti tudósát két romániai vendégtanár irányításával. Baján a Bács-Kiskun megyei művelődési osztály rendez a német és a szerb-horvát pedagógusok számára többhetes tanfolyamot, amelyre két vendégelőadót hívott meg Jugoszláviából. A nemzetiségi pedagógusok egy csoportja külföldi tanfolyamokon vesz részt. Szlovéniába utazik a közeli napokban 14 szlovén nyelvű pedagógus, 30 szerb-horvát nyelvet oktató tanár pedig Jugoszlávia más városaiban vesz részt szakmai továbbképzésen. Halléban és Drezdában 40 németszakos tanár kap nyelvi-szakmai továbbképzést. Jesus Faria köszöntése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Jesus Faria elvtársat, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkárát váci és ceglédi kórház létesítéséért, egészségügyünk javuló helyzetéért. Tegnap délben kihunytak a Parlament óriás csillárai: az országgyűlés nyári ülésszaka véget ért. A T. Házból azt jelenthetjük: küldötteink híven képviselték választóikat. A fővárosi műszergyár lámpáit eloltották az udvaron. Hajnalodét! A takarítónők ilyenkor koccantották vödrüket, partvisaikat a porta előtt elhaladva. A pártirodából világosság szűrődött ki. Egy fiatalasszony fáradt feje koppant az íróasztalon. „Megyek, Juliskám — mondta a belépőnek. — Reggel van?... Kicsit elbóbiskoltam” ... Ez 1951-ben történt. A fiatalasszony, Molnámé, a műszergyár párttitkára összeszedte kis holmiját és elindult hazafelé. — Kitől, mitől a gyors, véráramba kapcsolódás indítéka? — kérdezem. — Hiszen akkor annyian elkülönültek... A perőcsényi termelőszövetkezet pártirodájában, azzal a mi megszokott piros térítőnkkel letakart asztal túlsó felén ülő alacsony termetű, vékony csontú asszonyt nézem. Molnár Lajosné ujjaival az ujjait babrálja. — Hat éve halt meg a férjem. Rákban. — A hang feszes, ámyalatlan, s most, egy oktávot ugrik. — Vasasként vett részt a mozgalomban, ö tanított meg mindenre. Persze ... (a mosoly megvillan az arcán) mit tudhattam még én 1947-ben, amikor beléptem a pártba? Édes-keveset. Fogalmaim mélyebbek, kifejezőbbek lettek, a húsz év sok mindent rárak az emberre, de sokszor visszagondolok szavaira... Olyan egyszerűen tudott mindenről véleményt alkotni ... Molnár Lajosné 1959-től tagEgyik riportalanyunk mondotta: „Hogy mi minden járult ehhez a telekperhez, arra gondolni is szörnyű." Nos, mi gondolunk rá, sőt fel is idézzük a plusz tortúrákat, mert ezek árnyékként követik az ingatag ingatlanügyeket Átkapirgál a csirke — Milyen kálváriák járulnak a telekperekhez? — kérdeztük Szűcs László abonyi vb-elnöktől. — Szinte lehetetlen a torzsai kodások fajtáit felsorolni. A csirke átkapirgál a másik telkére, a sértett megmérgezi, agyonüti a jószágot, aztán veszekednek. A mezsgyén álló fa árnyékolja a veteményest, a szomszédok hajbakapnak a fa árnyéka miatt, az egyik kivágja a fát, a másik bepereli az önkényeskedőt. Két kapa szélességű terület a vita tárgya, ide vet az egyik, a másik kikapálja, aztán a másik vet és az egyik kapálja ki a növényt: egész évben vetnek és sosem aratnak. A fülemüleperek sora beláthatatlan. — Mi lehetne a megoldás? — Egyszerű a megoldás: a szomszédok tartsák be az együttélés minimális normáit. Legyenek belátóbbak, ne önbíráskodjanak, képzeljék magukat a mezsgye túlsó oldalára, érezzék át a másik helyzetét. Birtokháborítási perek — Milyen birtokháborítás! perekben ítél a bíró? — kérdeztük dr. Kazay Lászlótól, a Ceglédi Járásbíróság tanácsvezető elnökétől. — A leggyakoribb: a bérlő kontra tulajdonos per. A tulajdonos ki akarja üldözni a bérlőt és ezért mindent elkövet: szemetet szór a kertbe, odavezeti a szennyvizet, odaépít, elzárja a kijáratot. Ügy gondolkozik: vagy mégszokik a bérlő vagy megszökik. A bérlő gyakran a peres utat választja. — Hogyan segít a jog? — A jog kötélért az önkéja a perőcsényi tsz-nek és 1960-ban megalakította a párt- szervezetet. Azóta minden alkalommal megválasztották. — Negyvenhatén vagyunk párttagok és ebből 16 nő —- mondja. — Ez volt a legnehezebb munkám, a nőkkel megismertetni a mozgalom (így mondja, a mozgalom) lényegét. Amikor idejöttem, azt kérdezte tőlem egy asszony: Mi az a nőtanács, meg nőbizottság és mire jó? Nekünk mindig a férfiak parancsoltak... Évente nyolc új tagot vesznek fel a pártszervezetbe, de sokan elmennek és így újabb és újabb embereket toboroz az eszme szolgálatára. Az első kérdése az újakhoz rendszerint az: szereti-e az embereket és miért? Le tud-e mondani valamiről, ami kedves neki? Amikor azt válaszolják, igen, akkor együttérzően rájuk mosolyog és azt mondja, nem kell semmiről lemondaná, mert a párt is azokat az embereket szereti, akik élnek, kedvvel dolgoznak, jó légkört alakítanak ki maguk körül. — Sokkal egyszerűbb ám a munka — ritkítja meg szavait —, sok kicsi ügy... traktorosok problémái, gazdasági dolgok, este a lakásomra jönnek a háztáji földek miatt. — Mit tart a legjobb tulajdonságának? A kopott, nagyon szerény, barna bútorokra néz, a házi könyvtár kis brosúráira. — Rámenős vagyok. — Tiszta, kék szemét rámertieli s ebben a parányi mozdulatban bizonyítás-akarat van, higynyeskedőt a sérelem előtti helyzet visszaállítására. Amennyiben folytatja ügyködését, pénzbírsággal sújtjuk. Ha azonban új módot eszel ki a birtokháborításra, akkor nem lehet pénzbírságra ítélni, ezért a felek általában vigyáznak is arra, nehogy ugyanazt a cselekményt kövessék el. — Milyen ügyek járulnak a telekperekhez? — A telekperekből szabálysértés, becsületsértés, rágalmazás, könnyű vagy súlyos testi sértés, sőt emberölés is kinőhet. Megkeserítik egymás életét Az általunk vizsgált három telekperhez is ilyen mellék- zöngék társultak. Fodorék és Fehérék állandóan veszekednek, egymás helyzetét nehezítik. Mindennaposak a perpatvarok, s a nyelv mellett néhanapján az öklök is szóhoz jutnak. Nagy Gyula azt írta: „éjszaka kísérelték meg gyermekeimmel a gyilkosságot", Petrófiné meg arról beszélt, hogy volt férje baltával kergeti gyerekeit. A Cseh— Kakuszi ügyben a bíróság becsületsértést állapított meg, Kakuszi Sándort csak az amnesztia mentette meg, hogy ne ítéljék el könnyű testi sér..sért. Ezek csak példák a három ügy hétköznapjaiból, de sajnos szinte minden napra jut valami, ami megkeseríti a pereskedők életét. És ha nagyobb horizontot tekintünk át, akkor is ugyanez a helyzet. A pereskedők letépik a kaput, betámasztják az ajtót, elvágják az elektromos vezetéket, sőt felkavarják a cefrét, nehogy pálinkája legyen a szomszédnak. Aztán ütésváltások következnek. Vajon miért jó ez, mennyiben segíti az ügyet? Gyógyíthatatlan lelki sebek „A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti...” — olvashatjuk a jogban és csak a Polgári gyem el, igen, ő bármilyen törékeny, kicsi termetű, de erélyes és rámenős. — Vitatkozik az elnökkel? — Hát kell! Kell! — megismétli. Elmondja, az elnök: Dudás József főiskolát végzett, komoly szaktudású, tekintélyes ember, aki tudja, hogy ő segíteni akar neki, ha bírálja is... A választások is szóba kerülnek, hat pártcsoport van és mindegyiknél megtárgyalják a gondokat, a problémákat és a pártcsoportok állást foglalnak a pártvezetőség mellett vagy ellen. Sok jó javaslatot tesznek. — Nem! — tiltakozik. — Én nem veszek részt ezeken a gyűléseken, mert nem akarom befolyásolni őket. Mondják csak el szívük szerint, jó-e, amit csináltunk. — És tényleg jó, amit ön, mint párttitkáp csinál? — Nem mindig. Van még mit javítanom a munkámban. Van, bőven, elég. — Töprengve folytatja. — Túl sokat adminisztrálunk. Gyorsítani kellene a szervezet mozgását... Uj KISZ-titkárt választottak a fiatalok, segíteni kell... A tö- megszerveze bekben is elég a gond... ütőképes szocialista brigádokat kell szervezni a meglevő négy mellé. A fia nős és Pécsett bányász, lánya is kirepült már a házból, férjnél van. A választásra gondol este, ha magányában lepihen, vajon rá adják-e szavazatukat megint a falu kommunistái? Szereti ezt a munkát, ha egyéb elfoglaltsága miatt valamelyik munkahelyre egy hétig nem tud elmenni, már hiányolják. „Ugyan, Mol- nárné, hol maradt ennyi ideig?”... Szüts Dénes Törvénykönyvben öt paragrafus, tucatnyi bekezdés tárja fel a lehetőségeket. Az emberek mégis gyakran az önkényt választják — ez azonban si-_ kertel en út. A sértegetés, a veszekedés, a verekedés véglegesen megrontja a felék kapcsolatát, te-, hát lehetetlenné teszi, hogy- józan kompromisszumokat kössenek. A bírósági igazságszolgáltatást is zavarja, hogy- a pereskedők az ügy feltárása helyett egymás sértegetésére használják az időt. A sok inzultusra felfigyel a környék, a veszekedő szomszédok lejáratják magukat, szinte elviselhetetlenné teszik helyzetüket. Az idegesség, az állandó feszültség megfosztja őket a tisztánlátástól, felőrli szervezem tűket, megbontja a családi bér két — esetleg nagyobb kárt okoznak maguknak, mint a pergyőzelemtől várható haszon. Ugyanis hiába jogos és. igazságos az ítélet, ha a felek gyógyíthatatlan lelki sebeket szereztek, nem tudják élvezni a nyugalmat, kapcsolatromJá- suk új perek kiindulópontja1 lehet. A kísérő jelenségekkel válj nak a telekperek kusza, ember reket emésztő, bonyolult, meffr oldhatatlannak tűnő ügyekké,1 A lelki sebeken a jog sosem tud segíteni. Nem lenne jobb hüvelyükbe engedni a kardokat? Összegezés helyett Sorozatunk végére értünk. Három ingatag ingatlant ügyet vizsgáltunk. Megoldani természetesen nem tudtuk a pereket, — ezen fáradoznak évek óta a bíróságok —, de nem is ez volt feladatunk. Általános tanácsokat szeretr tünk volna adni, hogy sokan tanuljanak a példákból, A telekproblémát természet tesen nem merítettük ki, sok érdekes kérdést rejt még e komplexum, például a ki- sajátítást, a szerződéskötés körülményeit. A sorozat készítése közben jelent meg a 7/1970 (IV. 16) ÉVM—PM—IM számú rendelet a személyi tér lek mértékéről, vagyis arról/ hogy egy személy, illetve egy család tulajdonában mennyi ingatlan lehet. A telekspekuiár dó és a visszaélés csökken» tése, majd más riportsoroza-, tunk témája lesz. öt nappal ezelőtt egy Arany János idézettel kezdtük riportunkat, e gondolat ,,él-' ferdítésével” szeretném a sorokat zárni: „Ha per, ügyi mond, ne legyen mindig per.d — sok kérdést meg lehet oldaj ni emberséggel, belátáséal, kői rültekintéssel, és ez legtöbb- szőr többet ér, mint pergyőztesnek lenni. Fóti Péter (Végre) ! Az „ELZETT" Flim Zár és Lakatgyára Budapest XIII., Váci út 117-119. felvételre keres: betanított szakmunkás- képzési lehetőséggel 16-tól 40 éves korig nőket és férfiakat: BETANÍTOTT GÉPMUNKAS, BETANÍTOTT SZERELŐ, AUTOMATAGÉPBEALLITO, SZERSZÁMGYALUS,-MAROS, -VÉSNÖK (kézi) ÉS SEGÉDMUNKÁS MUNKAKÖRÖKBEN. Jelentkezés: személyesen vagy Írásban a vállalat Munkaerőgazdálkodási Osztályán. Telefon: 409-930. HAZAVATAS Péntek délután ünnepélyes keretek között adták át a váci KfSZ-lakótelepen elkészült két új épületet. A 62 lakás közül 18 kettő és fél szobás. A boldog tulajdonosok megkezdték a beköltözést. (Foto: Gábor) 60. születésnapja alkalmából. A T. HÁZBÓL JELENTJÜK Híven képviselték választóikat „Folyósóközi diplomácia" — Nyilatkozik a miniszter, a tábornok és a művész —Szitnyai— Vezetőségválasztás előtt A PÁRTTITKÁRNŐ
