Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

«*T NCCHi i&Cirtup 1970. JÜNIUS 4., CSÜTÖRTÖK KÖNYVHÉT Az Európa újdonságai MILLIOMOS A WARIRIKNÉL - HUSZONHETEN ÓRIÁSOKRÓL ÜZENET EGY MAS VILÁGBÓL Az Európa Könyvkiadó gon­dozásában a hazai olvasók­nak átnyújtott könyvheti új­donságok közül négyet eme­lünk ki, mint négy irodal­mi égtáj képviselőjét. Égtájak: í fényesen ragyogó csillagok. \ Mert tagadhatatlanul az Vsze- völod Ivanov, s Matvej, az isten címmel közreadott el­beszéléskötete. A magyar ol­vasó a szovjet irodalom mar­káns egyéniségét ismerheti meg a harmincnégy elbeszé­lésből, olyan alkotó képe rajzolódik ki előtte, aki a leg­apróbból is képes kibontani a fontosat, a nagyot. Vszevolod Ivanovot nem kényeztette el a sors. Hosszú évekre hallga­tásra kényszerült, s ezért két­szeresen is rászolgált a fölfe­dezésre: mint rangos alkotó, s mint igazságtalanul mellő­zött. Témái: az ember és a világ kis és nagy konfliktusai. Alakjai: hősök és senkik, akarnokok és becsülettel igyekvők. Stílusa: meglepően modern, holott az írások a huszas években születtek. Szemlélete: a csúnyában is szépet kereső, az emberi esen- dőségben is az emberit föl­fedező. Az irodalom egészen más • égtáján ragyogó csillag a kö­vetkező újdonság szerzője, Miguel Angel Asturias. A No- ' bel-dí jas írót nem kell a ma- I gyár olvasóknak bemutatni, j A kincses úrfi című regénye ‘viszont alig bemutatható. A Sándor András fordította mű­ben valóság és képzelet keve­redik, váltogatja egymást egy buja, tőlünk minden tekintet­ben messzire eső világban, Dél-Amerikában, Guatemalá­ban. A szó szoros értelmében semmi nem történik ebben a könyvben, s mégis, megtör­ténik minden. Az egy ember­ből kisarjadzó világ tükre a minden ember alkotta világ­nak, s e két világ egyszerre jelenik meg a könyv lapjain, elkápráztatva az olvasót. A gyermekiélek érzékenysége, képzeletének meghökkentő játékossága ragadta meg az alkotót, s az eredmény: köl­tői szépségű mű, mely iro­dalmi élményeink között kap -— minden tekintetben megér­demelt — helyet. Üstökös fénnyel, s gyorsa­sággal feltűnő csillag volt Saul Bellow az amerikai iro­dalom egén, s azóta azt is igazolta, hogy helye, fénye állandó. A Herzog szerzőjének most másik, ugyancsak vi­lágsikert aratott művét ve­hetjük kézbe, Henderson, az esőkirály címmel. Furcsa re­gény ez. Hiszen nem képte­len ötlet, hogy egy amerikai milliomos fölkerekedik, el­megy Afrikába, s filozofikus csevegésbe kezd a waririk ki­rályával? Mit lehet ebből kihozni? Bellow azt igazolja: mindent. Mert Henderson ka­delaire-ról, Thomas Mann Dosztojevszkijről, T. S. Eliot Goethéről, Pausztovszkij Bu- nyinról, Németh László Tolsztojról, Illyés Gyula Tris­tan Tzaráról, Michel Bútor Balzacról ír, s a többi, föl nem sorolt mű is hasonló rangú al­kotó — témakettőst vonultat fel. Indokoltnak tűnhet a kérdés: tud-e újat nyújtani egy ilyen kötet? A Szekeres György válogatta mű egyér­telműen az igen kimondásá­ra készteti az olvasót, mert bár könyvtárakat töltenek meg az egy-egy óriásról írt művek, a huszonhét írás új és újabb vonásokkal gazdagít­ja az ismert alkotói arcokat. S ami további erény: a hang közvetlensége, vallomássze­rűsége, a szellemi rokonok gyors egymásra találása az írásokban. (m. o.) KÖNYVESPOLC V. A neopozitiv izmus és a tudomány Svirjov: A neopozitivizmus és a tudomány című munkája voltaképpen a filozófusok szá­mára jelent nagyon fontos, a tudományművelés szempontjá­ból hézagpótló művet; hogy mégis szélesebb körben felhív­juk rá a figyelmet, az indo­kolja, hogy a filozófiatudo­mány iránt — különösen az utóbbi években — az érdek­lődés megnőtt. A szerző — bevezetőjéből is kitűnően — abból indul ki, hogy a neopozitivizmus, vagy ahogyan Nyugaton az utóbbi időben nevezik: az „analitikus filozófia”, igen elterjedt filo­zófiai áramlat. Ez az „is­kola” képezte azután alapját annak a — negyvenes években jelentkezett — kiterjedt neo- pozitivista mozgalomnak, amely egyesítette a polgári „tudományfilozófia” fő erőit. Végeredményben: a neopo- zitivista tudománylogikai kon­cepció nem más, mint egyfaj­ta ismeretelméleti értelmezése a formállogikai elemzés cél­jainak és feladatainak. „A kon­cepció veleje — írja a szerző — az a probléma, hogyan vi- szonylik a tudomány legelvon- tabb elméleti apparátusa a megfigyelés és a kísérlet ada­taihoz. Ez a probléma... va­lamilyen formában mindig az ismeretelmélet egyik legfőbb problémája gyanánt jelentke­zett. A logikai pozitivizmus képviselői is ezt... állítják előtérbe.” Ph. Frank szerint: amikor tudományról beszé­lünk, mindig az okfejtés vagy az absztrakció két szintjéről beszélünk. Az felső szint az egyszerű józan ész mindenna­pi tapasztalatainak, a közvet­len megfigyelésnek a szintje; ezek szerepelnek a laborató­riumi feljegyzésekben. A má­sodik szint a tudomány általá­nos elveinek a szintje. A tu­dományfilozófia központi problémája az a kérdés, ho­gyan jutunk el az egyszerű jó­zan ész megállapításaitól az általános tudományos elvek­hez. „Vizsgálódásunk közép­pontjában a logikai pozitivis­táknak erre a problémára vo­natkozó kutatásai, megoldási kísérletei állnak” — írja Svir­jov. A kötet első fejezete a tudo­mány logikájának felépítésére vonatkozó neopozitivista prog­ram kialakulását vázolja fel. A neopozitivista tudománylogi­kai koncepció történeti elem­zését végzi el a második és a harmadik fejezet. A szerző vé­gül summázatát adja nézetei­nek, egyszersmind felhívja a figyelmet: a nemzetközi kuta­tások kritikai elemzésének végső soron az a rendeltetése, hogy ösztönözze a marxista fi­lozófusokat és logikusokat a tudománylogika napirenden levő problémáinak pozitív megoldására. Dr. D. F. Ünnep készül a Galga mentén A Galga mente népművé­szetének hagyománya van. Nem véletlen, hogy itt él a megyében a legtöbb népmű­vész, elsősorban Túrán, Gal- gamácsán és Galgahévízen. Hímzőasszonyok, énekesek, citerások, furulyások. A túrái hímzések ma már nemcsak az országban, külföldön is híre­sek és keresettek. És a Galga mente népdalait, és népzenéjét gyakran halljuk felcsendülni a rádióban is. Ez adta az ötletet már esz­tendőkkel ezelőtt: rendezze­nek ünnepi napokat a Galga mentén, mutassák be a megye és az ország előtt e sajátos táj sajátos életét és művészetét. Ezen munkálkodott már a me­gye első Kossuth-díjas műve­lődési ház igazgatója, a fiata­lon elhunyt Kovács László s e gondolatot folytatták, fejlesz­tették tovább az őt követő népművelők, köztük egykori tanítványa, Sára Ferenc nép­művész, a gödöllői járás jelen­legi néptr .zelési felügyelője. Most új fejezetéhez érkezett ez a nemes törekvés. A ko­rábbi színvonalas, de megle­hetősen szerteágazó progra­mok helyett az idén csupán a Galga mente népművészete kap helyet a háromnapos ün­nepségsorozat műsorában. Tú­ra és Domony lesz a három ünnepnap színhelye, de egyút­tal találkozóhelye is lesz ez a két község a Galga mente valamennyi falujának. A népi fesztivál Túrán kez­dődik majd június 5-én. A programot o Galga mente nép­zenéjének jegyében állították össze. A műsort a Bartók Bé­la Túrán című előadás vezeti be. Ezt követően Tóth L. Mi- hályné énekes, a népművé­szet mestere, Szaszkó József citerás, a népművészet meste­re, Sára Ferenc furulya-nép­művész lép a dobogóra. Őket Kartal, Verseg és Hévízgyörk asszonykórusai, a csömöri fér­fikórus és a túrái Bartók Béla Művelődési Ház népi zenekara követi. A domonyi programot a né­pi hagyományok a nemzetisé­geknél gondolat jegyében ál­lították össze. Szlovák, német és magyar népi együttesek fel­vonulásával kezdődik majd a program, amelyet az együt­tesek bemutatója követ. A műsor után pedig nagysza­bású nemzetiségi bált rendeznek. A fesztivál harmadik nap­jára ismét Túrán, a kastély­parkban kerül sor. Az egész­napos program színes népi felvonulással kezdődik, majd a néprajzi kiállítás megnyitá­sával folytatódik. Ezt köve­tően bemutatják a galgamá- csai Vankóné Dudás Julóról, a népművészet mesteréről ké­szült filmet. Délután A népvi­selet régen és ma című di­vatbemutatóval folytatódik a program. Este hét órakor pe­dig nagyszabású gálaestet rendeznek. Nyolc Galga menti község egyesített, négyszáz tagú úttörőkórusa vezeti be a műsort, majd Bag, Dány, Ik- lad, Isaszeg, Mogyoród, Zsám- bok és Túra népi tánccsoport' jai lépnek színpadra, őket követi a kartali, a vérségi ési a hévízgyörki asszonykórus S' végül a járás népi ének- és' hangszerszólistái mutatják be műsorukat. A fesztivál népi; zenekarát ifj. Magyari Imrei vezeti. Szép és tartalmas ünnep készül a Galga mentén. Biz­tos, hogy sok érdeklődő ke­resi fel majd azokban a na-i pókban — június 5—6—7 —~ megyénknek ezt a sajátos szépségű népi hagyományokban gazdagé táját, ahol Bartók és Kodály is nemegyszer megfordult égi soha nem távozott üres kézzel. (prukner) FÉNYFÜZÉR A PARTON A Dunakanyar festői szép­ségű vidékét rengeteg kirán­duló keresi fel nyaranta. S most tovább bővül ez az üdülőkörzet. Szobot is szeret­nék bekapcsolni ebbe a vér­keringésbe — legalábbis a község vezetőinek ez minden törekvése. Az új gimnáziumban ősszel kezdődik meg a tanítás, a mű­velődési ház ez év végére készül el. A községrendezési terv szerint a Köztársaság ut­cában két irányú közlekedés feltételeit teremtik meg — jú­nius 15-től. Az aszfaltúton gyorsabban és főleg bizton­ságosabban haladhatnak majd a gépkocsik. A köztársaság utca végében egyébként szép parkot is létrehoznak. Nem lesz sötét már estén­ként a Duna-parti sétány sémi A búrás lámpákat felszerel­ték, s így az idelátogató tu­risták a vízpartról gyönyör­ködhetnek a Dunakanyar most már fényfüzéres vidékében. TANULÓLANY Tizenhat éves. Szőke. Kék szemű. Szőrös férfiakat pamacsol, s hajat mos, hogyha kell. Esténként — mikor a fodrászbolt bezár — a bolt előtt megáll, s hiába vár. Még udvarlója sincs. Borbély Tibor A Dunai Kőolajipari Vállalat Százhalombatta (Budapesttől 30 km-re) FELVESZ: technikumi, szakközépiskolai vagy gimnáziumi ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ FIATALEMBEREKET TERMELŐÜZEMI MUNKÁRA, 3 műszakos beosztásba. Felveszünk továbbá bejáró géplakatos szakmunkástanulókat. Szakmunkástanulóinknak az iskolai ösztöndíjon felül havi 250 Ft külön ösztöndíjat adunk. Jelentkezni és érdeklődni lehet a DUNAI KŐOLAJIPARI VALLALAT Személyzeti és Oktatási Ónálló Osztályán Százhalombatta 3. Pf. 1. Telefon: 258—617. (22) — Hálás lennék — szólt Krecsmár ingerülten —, ha végre lennének szívesek és el­árulnák nekem is, hogy mi a fene az a pirkolit? Mert én — férfiasán bevallom —, még sohasem hallottam róla. Hiá­ba, nem vagyok sem geológus, professzor, sem olyan csoda­lény, mint Honda kartárs, aki­ből egy kis szesz hatására mindjárt kikunkorodik a min- denttudó lángész. Értékes do­log egyáltalán ez a vörös szí­nű micsoda? Ewans összenézett az ala­csonyabbik vendégével, elmo­solyodott. — Hogy értékes-e? Az aranynál mindenesetre már ma is értékesebb és az ára ál­landóan nő. Ahogyan fejlődik az űrhajózás, a mesterséges holdak, a rakéták gyártása, az elektronika. A pirkolit ugyan­is nemcsak rendkívül kemény és rugalmas, hanem a korró­ziónak is ellenáll és alakvál­toztatás nélkül viseli el a leg­nagyobb hőingadozásokat. A szuper-precíz műszerek készí­tésénél alkalmazzák. A mag­reakciós berendezésekben is nélkülözhetetlen, mert a las­sú neutronokat ódig fékezi. A vákuumtechnikában gáznyo­mok elnyelésére használják, és még sok más területen sem lehetnek meg nélküle. Ráadá­sul pirkolitot meglehetősen ke­vés helyen találtak eddig és általában kis mennyiségben. Itt viszont a jelek szerint sok van belőle. Valóságos kincses- bánya ez kérem, az Aranypa­takkal még egy napon sem említhető. Az elnök óvatosan újra kéz­bevette az imént földreejtett kődarabot, tisztelettel bámulta a szétfutó rajzú erezetet. — Közölné velünk, profesz- szor úr — kérdezte ekkor Honda —, hogy miért ben­nünket hívott ide, miért ép­pen velünk közölte elsőnek,' hogy ezek a sziklák köröskö­rül pirkolitot rejtenek? — Egyszerű. Már egy válsá­gos időpontban meggyőződ­hettem arról, hogy önnek az­tán igazán helyén van az esze és a szíve, egyedülálló módon találja meg a legjobb kiveze­tő utat a bajokból, a nehéz helyzetekből. A tanácsát aka­rom kérni. — Bocsánat, ezt nem egé­szen értem. Nehéz helyzetből, bajról beszél egy ilyen pom­pás felfedezés után? — Igen, — bólintott a pro­fesszor. Látszott rajta, hogy várta a kérdést, fel is ké­szült rá. — Nehéz a helyze­tem, térlyleg bajban vagyok. A további teendőket illetően. De hogy ezt megértsék, bármeny­nyire utálom az ilyesmit, ma­gamról kell elmondanom né­hány dolgot. Jómódú ember vagyok, egyedül élő agglegény. És munkám is van, amelyet szeretek. E lelőhely jutalma­ként nem szándékozom sze­rény személyemmel gyarapí­tani az unatkozó milliomosok számát. Még kevésbé óhajtom azonban, hogy a vagyon ille­téktelenek kezébe kerüljön. Tudják uraim, a geológusok — az igaziakról beszélek, nem a laboratóriumi tisztviselőkről, szalon-geológusokról — sosem tartoztak a tudomány arisztok­ratái közé. Csavarognak a vi­lágban, főképp annak eiha- gyottabb, zordabb vidékein. Ismerik a kétkezi munka gyöt­relmeit és ritka örömeit, a nyomort, az egyszerű emberek nehéz életét... Jó, ez kicsit patetikusan i hangzott, de így van. Ami engem illet, ráadá­sul még azt is vallom, hogy abban a szép elvben, hogy „Amerika az amerikaiaké!” az is benne van, hogy Dél-Ameri- ka a dél-amerikaiaké. Érti, mi­re gondolok? (Folytatjuk.) landjai többek kalandoknál. Nem is egy ember, hanem az ember fut Henderson képé­ben. A komformizmustól meg- csömörlött ember, aki ön­magát szeretné megtalálni. Még akkor is, ha közben oly- ,kor nevetségessé válik. A Bá- nyay Geyza fordította kötet a nemes, sajátos ízű szellemi táplálékok közé tartozik. Egy­szerre üdítő, frissítő, s — ke­serű. Érdekes vállalkozás a ki­adó negyediknek kiválasztott újdonsága. Hasonlatunknál maradva: nem csupán egy ég­táj, hanem az irodalom egé­nek sok-sok csillagát vonul­tatja fel az írók írókról című kötet. Huszonhét író, költő szól huszonhét szellemóriás­ról. Tanulmányban, lírai em­lékezésben, nemesveretű'esz- szében. Marcel Proust Bau-

Next

/
Thumbnails
Contents