Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-26 / 148. szám
6 fcai uecvKi i&Ciriap 19:0. JÚNIUS 26., PÉNTEK SÁRGABARACKTÓL A SZILVASZEZONIG MESSZE SZÁLL AZ EPERILLAT SAJÁT RÁDIÓBA BESZÉLNEK Emberek és milliárdok Mammutberuházás Nyolcszorosára növelt termslékenység Épül az ország legjelentősebb műtrágyagyára Ä Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi telepéről messzeszálló eperillat fogadja a látogatót. Szorgos nők válogatják, csu- mázzák az illatos földiepret Menetrend szerint érkeznek a megrakott teherautók, amelyeket a ceglédi telep és a körösi konzervgyár között létesített rádióösszeköttetéssel irányítanak, hogy a szállítmány időben érkezzen a gyárba. ■— A földieperszezon kellős közepén tartunk — mondja a telep helyettes vezetője —, naponta 40—50 mázsa tisztított epret adunk át további feldolgozásra a körösi konzervgyárnak. Az elmúlt évben jobb volt a termés, ilyenkor már naponta 80—100 mázsa konzerválásra előkészített eper hagyta el a telepet. Nem sok jóval biztat a nemsokára beérő sárgabaracktermés sem. A fák közepes termést ígérnek, reméljük, lesz vele dolgunk, míg meg nem kezdődik a szilva szezonja. — Jelenleg — a törzsgárdán kívül — 60—70 asszony áll munkába reggelenként. Ez a létszám változó. Tekintettel arra, hogy kötetlen a munkaSzerdán a Belügyminisztérium központi klubjában befejezte munkáját az állami mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok kétnapos országos nagyaktívája. Elsőként a szekcióvezetők számoltak be előző napi tapasztalatcseréjükről. Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója, az első szekció vezetője egyebek között tolmácsolta az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok kérését: ha országos szinten nem is, de egy-egy szűkebb területről érdemes lenne rövidebb időszakonként is összehívni a fiatalokat. A szekcióülésen sokan tették szóvá, hogy munkakörülményeik, szociális ellátásuk korántsem tartott lépést a mezőgazdaság korszerűsítésével, szakmájuk fejlődésével. Többen nehezményezték, hogy munkahelyükön akadozik az üzemi demokrácia kiterjesztése s azt, hogy az ifjúsággal foglalkozó 1016-os kormányrendelet határozatait sok helyütt még ma sem hajtották végre. A másik szekció — amint dr. Sáli Emil, a Mezőgazdasági és és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője beszámolt róidő, van, aki csak 3—4 napot dolgozik hetenként. így hát nem kerülhet le a „munkaerőfelvétel” szövegű tábla a kapuról. A Pamutfonódpari Vállalat váci üzemében, a finompa- mutfonóban az utóbbi két esztendőben két fésülőgép, tizennégy nagysebességű nyújtó, nyolc gyűrűsfonógép, nyolc orsózógép és egy perzselőgép beszerzésével segítették a korszerű munkát. Kaiser Ferenc igazgató arról tájékoztatott, hogy a következő időszakra a vállalat műszaki főosztálya már kidolgozta a fejlesztés terveit. Olyan új gépeket vásárolnak, amelyektől a munkaerőhiány enyhítését és a termelékenység javulását remélhetik. A negyedik ötéves terv beruházásai között olyan gépcserék szerepelnek, amelyek a szintéla — az erdőgazdálkodás 25 éves fejlődését s terveit vitatta meg. Foglalkoztak az erdő- és fafeldolgozó üzemekben alkalmazott fiatalok mozgalmi tevékenységének kibontakoztatásával, szakmai munkájuk fejlesztésével. Megállapították, '»ogy sajnálatos módon a KISZ szervezettsége, ezek között az ifjúmunkások, technikusok, mérnökök között alig öt-hat százalékos. Kérték a vállalati pártszervezeteket, hogy kísérjék figyelemmel a helyi KISZ-szervezetek életét, s segítsék munkájukat. A nagyaktíva ezt követően felhívással fordult az állami gazdaságokban, erdő- és fafeldolgozó üzemekben alkalmazott fiatalokhoz. A felhívás egyebek között arra szólítja az állami gazdaságokban, erdő- és fafeldolgozó üzemekben dolgozó fiatalokat: erejüket, tudásukat latba vetve vegyenek részt gazdaságuk erősítésében. A felszabadulás negyedszázados' évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyt folytassák a párt X. kongresszusának tiszteletére. Legyenek a korszerű termelési technológiai eljárások bátor alkalmazói, s erősítsék PÁKÁSZTANYA Halász-vadász teremmel berendezett pák ásztanya nyílt a Sárrét „fővárosában”, Szeghalmon, a Szeged—Debrecen közötti országút mentén. A pá- kásztanya étlapja ősi sárréti pásztorételeket, betyár eledelek receptjei szerint készült ínyencségeket — tűzdelt ürü- combot, köleskását betyármódra, sárréti lebbencslevest, cigánypecsenyét, speciális hal- készítményeket — kínál. tifcus termékek minőségének javulását szolgálják. Ilyen lesz például egy speciális szinté tikus tisztító berendezés. A terv olyan beruházásokat tartalmaz, amelyek munkaerőt szabadítanak fel. Elsősorban a cémázóban és a keresztorsó- zóban állítanak be automata gépeket, melyek kiszolgálásához kevés gépkezelő kell. Ezek termelési sebessége két-há- romszorosa a jelenlegi gépekének. Az új automata gépek beszerzése, a fejlesztés megvalósítása mintegy 60—65 millió forintot igényel. Ezt a tervet több éven keresztül, folyamatosan valósítják meg. •— a —i szervezetüket, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Az országos nagyaktíva egyhangúlag csatlakozott a KISZ és a társadalmi szervek közelmúltban napvilágot látott felhívásához, amely az árvízkárosultak megsegítésére, a nemzeti jövedelem emelésére mozgósít. A tanácskozás Micsuk Lászlónak, a MEDOSZ titkárának zárszavával ért véget. Hínárborotva A Velencei-tónál üdülők gyakori panasza, hogy sok a hínár. Az elburjánzott vízinövények irtását néhány éven belül — megoldják majd a tóba telepített növényevő halak, az amurok és a busák, de addig is az üdülők érdekében szükség volt egy gyorsabb, hatékonyabb beavatkozásra. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, e célra egy holland hínárarató kombájnt vásárolt. Az ügyes gép a vízen úszva, szinte „leborotválja” a hínárt, s a levágott szárakat a víz felszínére löki. Ezeket aztán csónakból összegyűjtik, a partra terelik, s ott markológéppel kiemelik. Az ünnepi könyvhéten és a nemrég zárult jubüeumi olvasómozgalom során a közérdeklődés középpontjába került a klasszikus és a mai szovjet irodalom. Zsukov marsall emlékiratai jelentették a köhyv- hét egyik nagy sikerét — 30 ezer példány fogyott el. A Holdtölte című szovjet kisregényantológiát több mint 12 ezren vásárolták meg. A közelmúltban lezárult jubileumi olvasómozgalom eredményei is országos érdeklődésről vallanak. Az elmúlt év áprilisától idei felszabadulási jubileumi ünnepségekig kibontakozott mozgalom során 132 ezer szovjet kötet forgott közkézen, s a művekről 22 ezer pályázó fejtette ki véleményét. A második félév hét kiadónk tervében 46 szovjet mű A kemizálás rendkívül jelentős sajátossága, hogy a mezőgazdaságot kiszolgáló vegyipari ágak befektetései igen rövid idő alatt térülnek meg. Számítások szerint 1970-ben 4 milliárd forint értékű, döntő részben hazai eredetű vegyszer felhasználása csak a növénytermesztésben 17 milliárd forint értékű terméstöbbletet hozhat a 10 évvel ezelőtti átlaghoz viszonyítva. S hogy még a milliók, milliárdok bűvkörében maradjunk, optimális számítások szerint egy 3,8 milliárd forint értékű vegyipari beruházás a mezőgazdaságban 11 milliárd forint termelésnövekedéssel „far". Ezek után senki sem lepődhet meg, hogy éppen a mezőgazdasági termelés növelése érdekében népgazdaságunk építésének jelenleg egyik központi feladata a vegyipar erőteljes ütemű fejlesztése. A Péti Nitrogénművek az ország legrégebbi műtrágya- gyára. A gyár építését 1930- ban határozták el, 1931-ben megkezdődött az építkezés és 1932-ben már meg is indult a termelés. Először két különálló egységként „funkcionált” a gyár, mint ammóniagyár, és mint péti gyár, állami érdekeltséggel. A két gyárat 1933- ban Péti Nitrogén Műtrágya- gyár néven egyesítették. A gyár technológiája a várpalotai szénbányák olcsó szenére, a lignitre épült. Az 1944. évi légitámadások megbénították a gyárat, amely csak 1948-ban kezdett újra dolgozni. 1964-ben a Borsodi Vegyi Kombinát és a Tiszai Vegyi- kombináit létesítése után, a párt és a kormány a Péti Nitrogénművekre bízta a nitrogénműtrágya-gyártás mintegy 2.5 milliárd forintot igénylő fejlesztését. E beruházás keretén belül épült üzemek a régi gyár termelő kapacitását ötszörösére növelték, miközben a létszám csak 30 százalékkal emelkedett. 8,5 milliárd De még be sem fejeződött a 2.5 milliárd forint értékű rekonstrukció Péten, amikor máris jóváhagyta a kormány Gazdasági Bizottsága az újabb műtrágyagyár megépítését, ugyancsak Péten. Az új gyár beruházási költsége hozzávetőlegesen 8,5 milliárd forint lesz. És kapacitása — évi 2 millió tonna kombinált műtrágya — már a magyar mezőgazdaság 1980-ig terjedő távlati fejlesztési tervéhez igazodik. Hármas műtrágyát készítenek majd itt, amely nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz. Az NPK hatóereje többszöröse a jelenleg gyártott egyedi nitrogén-műtrágyának. A több milliárdos beruházás, amely ez évben kezdődött meg, nagyságát tekintve egyermegjelenését ígéri — együttvéve több mint 200 000 példányszámban. Az újdonságok közül kiemelkedik a mai litván elbeszélők antológiája, amely első alkalommal ad válogatást az élő szovjet-litván prózairodalom legjaváról. Gazdagodik a Helikon élet- műsorozat is: megkezdik Dosztojevszkij műveinek nyolc kötetre tervezett kiadását. Szerepel még többek között Ilf és Petrov nagy sikerű Aranyborjújának újabb kiadása, valamint Szimonov, Solo- hov, Pausztovszkij, Paszternák egy-egy művének megjelentetése is. A Magvető egyik szovjet újdonsága lesz az ukrán lírai antológia, s nyolc szovjet ifjúsági mű lát napvilágot a Móra Ferenc kiadónál. dülálló a magyar iparban. Ilyen koncentrált és korszerű vegyipari építkezés sem a fel- szabadulás előtt, sem azt követően még nem volt hazánkban. Az 1974 végére megépülő új gyár termelékenységére jellemző, hogy míg 1969-ben a gyárban egy munkásra 150 ezer forint, 1970-ben 400 ezer forint értékű termelés jutott, 1974 után ez az egy főre jutó termelés értéke évi 1,3 millió forintra növekszik. A műszaki színvonalról „árulkodik”, hogy míg a régi üzem 1 tonna ammóniájához 1750, a jelenleg dolgozó üzemben 270, az épülő üzemben 11 kilowattóra elektromos áram szükséges. Helyszínen a 22-esek A részben állami, részben a Péti Nitrogénművek saját anyagi erejéből megvalósuló beruházás előkészítése óriási szervező, tervező és koordináló munkát igényelt. A Vegyiműveket Tervező Vállalat hosszú ideig dolgozott a szükséges út-, vasút-, épület-, viz-, gőz-, energiaszolgáltatás tervein. A Magyar Vegyipari Egyesülés szakembergárdájával segítette és segíti még most is a pétiek tárgyalás- sorozatát, hiszen az új műtrágyagyár gépeinek jelentős részét, a technológiát, a gyártási licencet külföldi vállalkozóktól kell megvásárolni. A nemzetközi kooperációban szovjet, Korszerű laboratórium óriás zavartalan működését. norvég és francia cégek vesznek részt többek között. A területfoglalás már megkezdődött. Az új gyár építéséhez a Veszprémi Állami Gazdaságtól közel 4 millió forintért 300 hold, mezőgazdasági célra alig használható földet vásároltak. A kivitelező, a vegyipari építkezésekben jártas 22. Állami Építőipari Vállalat már építi a felvonulási épületeket. A durva tereprendezési munkát már a múlt évben megkezdték. Rövidesen helyszínre települ a beruházás bonyolítója, a Petrokémiai Beruházási Vállalat, hiszen a 8.5 milliárdos vállalkozással a Péti Nitrogénművek már nem tud egymaga megbirkózni. Iparfejlesztés — városfejlesztés Az építőiparra ez évben mintegy 160 millió forint értékű munka vár. Az egész beruházás alatt 1.2 milliárd forintot kell „beépíteniük”. Ehhez 2500 építőipari munkás kell a beruházás csúcsidőszakában. Ugyanebben az időben a közreműködők, mintegy félszáz vállalat, újabb 2000 embert hoznak Pétre. Fogadásuk, A múlt év végére elkészült két és fél milliárdos péti re» konstrukció egy részlete. megfelelő ellátásuk nem ki« gondot okoz. Ugyanakkor a? új műtrágyagyár mintegy ezer dolgozójának szociális és kommunális ellátásáról is gondoskodni kell a beruházás során. Már az építőipar felvonulási épületeit is úgy építik meg, hogy később kis költszolgálja az „örökifjú” iizemségekkel azokat lakásokká alakíthassák át. A külföldi szakmunkások, üzletemberek részére szálloda épül, míg a több ezer építőmunkás számára a meglevő másfél ezres mellé újabb ezeradagos konyhát építenek. Gondot okoz jelenleg Varpalotán és Péten és a jövőben még inkább a kórházi ellátás. Ezért a szakemberek jelenleg dolgoznak azon az elképzelésen, hogy a műtrágyagyár járulékos beruházásaként egy vegyipari baleseti kórház it épüljön. Ebben elsősorban speciális vegyipari betegségek, balesetek gyógykezelésére rendezkednének be, de más hagyományos osztályok is helyet kapnának. Mindez bizonyítja, hogy az idén elkezdődött nagyjelentőségű vegyipari beruházás nemcsak ipari jellegű, hanem hozzájárul Várpalota város fejlődéséhez. A lényeg persze az, hogy hihetetlen rövid idő, négy év alatt Pétfürdön olyan ipari létesítmény épül, amely európai viszonylatban is számottevő, hazai viszonylatban pedig az ország legnagyobb műtrágyagyárává alakul. Andrássy Antal „m A VÍV AZONNALFELVESZ budapesti munkahelyeire VILLANYSZERELŐKET, ezek mellé BETANÍTOTT MUNKASOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkásképesítés megszerezhető. JELENTKEZES: Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari Üzem Budapest VI., Mozsár u. 16. Befejezte munkáját a mezőgazdasági fiatalok országos nagyaktívája Az automata háromszor olyan gyors... Fejlesztési tervek a váci pamutfonóban KÖZKÉZEN: 132 ezer szovjet kötet i i
